Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)

1980-06-18 / 142. szám, szerda

V I L A 6 PROLETÁRJA», EGYESÜLJETEK! UJ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1980. június 18. SZERDA A BRATISLAVA • XXXIII. ÉVFOLYAM 142. szám Ára 50 fillér EGY ÉV UTÁN Emberek százmilliói fogadták a legnagyobb örömmel a hirt: Leonyid Brezsnyev és James Carter aláírta Becsben a szovjet —amerikai SALT—II. szerződést. Pontosan egy esztendeje tör­tént, 1979. június 18-án. Történelmi dátum, jelentős határkő az enyhülés, az emberiség békés jövője szempontjából — mond­tuk akkor. S most is valljuk, hogy történelmi jelentőségű ese­mény volt, bár az enyhülés sorsa nem úgy alakul, ahogy azt egy évvel ezelőtt elképzeltük. A Fehér Ház hidegháborús han­gulatot keltő szovjetellenes politikájának eredményeképpen még mindig nem ratifikálta az amerikai szenátus a szerző­dést, Miért? Elfogadhatóan megmagyarázni a washingtoni vezetés sem tudja, bár számtalan esetben próbálta magyarázgatni. Minden alkalommal külföldön kereste a bűnbakot, de sem a Kuba körül felfújt eseményekkel, sem Iránnal, sem pedig az afganisztáni helyzet elferdítésével nem tudja kellőképpen megindokolni lépéseit. Á gyökerek mélyebbre nyúlnak, az enyhülés elutasítása az amerikai társadalom, az imperializ­mus lényegéből fakad. A hadiipari komplexum, a monopóliu­mok érdekeivel ellenkezik az enyhülés fogalma, mivel még mindig a fegyvergyártás a legjobb üzlet. Az egyensúlyhelyze­tet, az egyenlőség, egyenlő biztonság elvét pedig az USA ré­gi hatalmát visszasíró szélsőséges jobboldali politikai körök sem hajlandók elfogadni. Ezért a fegyverkezés folytatása, hogy ismét kicsikarva a katonai fölényt, az erő pozíciójából diktálhassák az általuk elképzelt úgynevezett enyhüléskoncep­ciót, A történelemből azonban ismerjük, milyen az a békés egymás mellett élés, amely Washington erőfölényén alapulna. A SALT—II-t még az enyhülés évtizedében írták alá. A nyolcvanas évek más szellemben indultak, pedig csak egy év telt el — mondják sokan. Pedig látnunk kell, hogy a jelenle­gi amerikai erőpolitika nem az utóbbi év szüleménye. Ex az év csak jobban felszínre hozta a washigtoni politika lénye­gét; a módszer változott, a képmutatást felváltotta a nyílt kardcsörtetés. Egyébként Carter ezzel sem produkált semmi újat, amit elődei már meg ne tettek volna. Elég. ha csak 1978 májusára emlékeztetünk, amikor a NATO Tanácsa nagyarányú fegyverkezési programot fogadott el ugyanakkor, amikor az amerikai ENSZ-diplomaták a leszere­lésről szónokoltak. S mit tett a Fehér Ház közvetlenül a SALT ~-II, aláírása után? Hogy visszanyerje a hadiipar vezetőinek jóindulatát, beleegyezett az MX típusú rakétarendszerek meg­valósításába, majd Brüsszelben rákényszerítette a nyugat-eu­rópai partnereire, hogy egyezzenek bele az eurorakéták te­lepítésébe stb. Az, hogy Carter elnök újraválasztása reményében már tel­jesen nyíltan a reakciós körök ízlése szerint irányítja az ame­rikai külpolitikát, nem dönti meg az előbbi állítást, misze­rint az erőpolitika érvényesítése az amerikai imperializmus lényegi tartozéka, hiszen ennek van alárendelve az Egyesült Államok egész választási mechanizmusa is. Carter elnökségé­nek minden évében megírhattuk, hogy a szenátus az eddigi legmagasabb katonai költségvetést hagyta jóvá. A múlt héten is horribilis összeget fogadtak el: 153 milliárd dollárt. Majd hetvenöt oldalnyi dicshimnuszban vázolta az elnök saját ér­demeit arról, hogy a négy év alatt milyen nagy mértékben sikerült fellendítenie a már amúgy is esztelen lázas fegyver­kezést. Ezt a jelzőt azok az amerikai politikusok is alkalmaz­nák, akik nem értenek egyet a jelenlegi irányvonallal. A „hé­ják“ előtérbe kerülése számos közismert amerikai vezető poli­tikust kényszerűen aktív vagy passzív ellenállásra. Ilyen pl. Paul Warnke vagy Cyrus Vance, a volt külügyminiszter. Ok visszavonultak. George Kennan pedig felszólította honfitársa­it. hogy akadályozzák meg az őrült fegyverkezési hajszát. A múlt héten Carter azt is kijelentette, hogy állítólag aján­lani fogja a SALT—II. ratifikálását. Azért állítólag, mert az elnök szavahihetőségéről még nyugati partnerei sincsenek meggyőződve. S ha ajánlaná is, ma már senkit sem győz meg arról, hogy merő jóindulatból, békeszeretetből tenné. Az em­bernek van olyan érzése, hogy enyhüléspárti választóinak or­ra előtt akarja elhúzni a mézesmadzagot. Az évforduló kapcsán hangsúlyozni kell, hogy Nyugat-Eu­rópa is aggódik az amerikai külpolitika bakugrásai, veszélyes irányvonala miatt. Az amerikai politika elemzése nem jelenti azt, hogy meghúztuk a vészharangot. Az enyhülé&politika — melynek nincs ésszerű alternatívája — az emberiség döntő többségének a támogatását élvezi, s ez akkora erő, hogy Wa­shingtonnak is számolnia kell vele. Lelassíthatja a folyama­tot, de nem számolhatja fel. S ezt elsősorban a Szovjetunió és a többi szocialista ország békepolitikájának, a világ haladó erői összefogásának köszönhetjük. Ezt hangsúlyozta az euró­pai kommunista és munkáspártok legutóbbi párizsi tanácsko­zása. A Szovjetunió és a testvéri szocialista országok céljai és tettei összhangban állnak egymással, az enyhülést, a bek« megvédéséi tartják elsődleges feladatuknak. Ennek érdeké­ben már számtalan kezdeményezést tettek. Most a másik fé­len van a sor. MALINAK ISTVÁN Felhívás Európa és a világ parlamentjeihez KÖVETKEZETESEN AZ ENYHÜLÉSÉRT f ČSTK I — A Varsói Szerző­dés tagállamai parlamenti kül­döttségeinek minszki találkozó­ján részt vevő képviselők meg­vitatták a záródokumentumo­kat: a közös közleményt, vala­mint az Európa és a világ álla­mai parlamentjeihez és képvi­selőihez intézett felhívást. Mindkét rlokumentum ismét igazolja n Varsói Szerződés tagállam. í- tk s/Márd eltökélt­ségét, hogy következetesen folytatják az enyhülési politi­kát. és mindent megtesznek a fegyverkezési verseny megállí­tása és a világ biztonságának megőrzésére irányuló hatékony intézkedések elfogadása érde­kében. Kifejezik rernénvüket, hogy a Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testületének varsói ülésén elfogadott kezde­ményezése konstruktív vissz­(Folytatás a 3. oidaUm} Megkezdődött a KGST XXXIV. ülésszaka A világ legdinamikusabban fejlődő gazdasági ereje (CSTK) — Prágában tegnap megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIV. ülésszaka. Az ünnepélyesen feldíszített Cernín-palotában megrendezett háromnapos ta­nácskozáson a következő küldöttségek vesznek részt: a Szovjetunió küldöttsége Alekszej Koszigin nak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének veze­tésével. A küldöttség további tagjai: Konsztan­tyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának el nölchelyettese, az Állami Teivbizottság elnöke, Konsztantyin Katusev és Gurij Marcsuk, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesei, Vaszüij Garbuzov pénzügyminiszter, Nyikolaj Pa­tolicsev külkereskedelmi miniszter, Viktor Mal­cev, a külügyminiszter első helyettese és Jakov Rjabov, az Állami Tervbizottság első elnök - helyettese; a Bolgár Népköztársaság küldöttsége Sztauko Todorovnak, a Bolgár KP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Bolgár Népköztársaság Miniszter tanácsa elnökének vezetésével. A delegáció to vábbi tagjai: Andrej Lukannv, a Bolgár KP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Dimitr Sztanisev, a Bolgár KP KB titkára, Kiril Zarev, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, Vaszil Canov közlekedésügyi miniszter, Hriszto Hrisztov külkereskedelmi miniszter, Marij Iva­nov, a külügyminiszter első helyettese, Hriszto Petkov, a Minisztertanács gazdasági ós tudomá­nyos-műszaki együttműködési bizottságának ál­landó titkára és Radko Draganov, Bulgária ál landó KGST-képviselőjének helyettese; a Magyar Népköztársaság küldöttsége, ame­lyet Lázár György, az MSZMP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke vezet. A küldöttség további tagjai: Havasi Ferenc, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Hu­szár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Tervhivatal elnöke. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Magyarország állandó KGST-képviselője, Nagy Jáuos külügy miniszter-helyettes és Meisel Sándor, Magyar- ország állandó KGST-képviselőjének helyettese; a Vietnami Szocialista Köztársaság kíildöttsé ge Pham Van Dongnak, a Vietnami KP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Vietnami Szó ciallsta Köztársaság miniszterelnökének vezeté sóvei, A küldöttség további tagjai: Huynh Tan Phat miniszterelnök-helyettes, Vietnam állandó KGST-képviselője, Nguyen Lain, a Vietnami KP KB titkára, miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, Trau Guynh, a Vietnami KP KB tagja, miniszter, az Állami Tervbizottság: elnökhelyettese, Huang Quoc Oung, a miniszter- elnöki Iroda igazgatóhelyettese, Nguyen Xuan Trang, Vietnam állandó KGST-képviselőjének he* lyettese és Nguyen Tien Thong, Vietnam cseh­szlovákiai nagykövete; a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsé­ge Willi Stophnak, az NSZEP KB Politikai Bit zottsága tagjának, az NDK Minisztertanácsa eh nőkének vezetésével. A delegáció további tagjai: Paul Verner, az NSZEP KB Politikai Bizottsá-s gának tagja, a KB titkára, Gerhard Schürer, az NSZEP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Terv* bizottság elnöke, Gerhard Weiss, az NSZEP KB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az NDK állandó KGST-képviselője, Horst Sölle kül-t kereskedelmi miniszter, Herbert Krolikowski, az NSZEP KB tagja, államtitkár, a külügyminiszter, első helyettese, Kari Grünheit, az Állami Terv-, bizottság államtitkára, Horst Tschanter, az NSZEP KB osztályvezetője, Sigfried Möke, a Mi­nisztertanács KGST-osztályának vezetője, Karh Heinz Schröder, az NDK állandó KGST-képvise-« lőjenek helyettese és Gerd König, csehszlovák kiai nagykövet; a Kubai Köztársaság küldöttsége Carlos Rafael Rodrigueznek, a Kubai KP KB Politikai Blzottsá- ga tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesé­nek vezetésével. A delegáció további tagjai: Lionel Soto Prieto, a Kubai KP KB titkára, Ri« cardo Cabrizas külkereskedelmi miniszter, Mi-» guel Castilio. Kuba állandó KGST-képviselőjő- nek helyettese, Wilfredo Torres Yrlbar, a Kubai Tudományos Akadémia elnöke, Rogelio Monte­negro, a KGST-kérdésekkel foglalkozó titkára, Miguel Figueras, a tervezési minisztérium kép­viselője, Jósé Meoéndez de la Fuente külkeres­kedelmi miniszterhelyettes, Luts Carrasco, az Automatarendszerekkel és Számítástechnikával Foglalkozó Nemzeti intézet képviselője és Pedro Luis Torres, csehszlovákiai nagykövet; a Mongol Népköztársaság küldöttsége, ame^ lyet Dzsambin Ralinönh, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke vezet. A delegáció további tagjai: Dam* dini Gombodzsav, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a KB tit­kára, Mjatavin Peldzse, a Minisztertanács eh nöklielyettese, Mongólia állandó KGST-képvise« lője, Dumagijn Szodnom, a Minisztertanács eh nöklielyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, Jondongijn Ocsir külkereskedelmi miniszter, Dzsainbalin Randzac külügyminiszter-helyettes, Dembrelin Zsugder, a Minisztertanács KGST- bizottságának első alelnöke és Cedevszurengijn f Föli/tatás a 2. oldalon/ A Végrehajtó Bizottság jelentése a KGST XKXtil. és XXXIV. ülésszaka közötti tevékenységéről A jelentést Rudolf Rohlíček, a KGST VB elnöke, hazánk állandó KGST-képviselöje terjesztette elő A KGST-iagállamai, a testvé­ri kommunista és munkáspár­tok vezetésével fejlesztik ás el­mélyítik együttmüködésUket, biztosan haladnak a szocializ­mus és a kommunizmus építé­sének útján, amit az ötéves tervidőszak elmúlt négy éve alatt elért eredmények is tanú­sítanak. így például a KGST országaiban 1978—1979 ben a nemzeti jövedelem 19 százalék­kal, az ipari termelés 23 szá­zalékkal nőtt, és az átlagos évi mezőgazdasági termelés 1978 — 1979-ben 9 százalékkal volt na­gyobb, mint az 1971—1975 évi átlag. Az elmúlt év eredmé­nyeit illetően a KGST tagor­szágaiban 1979-ben a nemzeti jövedelem 2.5 százalékkal, az ipari termelés pedig 3,7 száza­lékkal nőtt. Gyakorlatilag befejeződik a KGST-tagországok 1976—1980 ra jóváhagyott sokoldalú integ­rációs intézkedéseinek megva­lósítása. Számos nagy nemzet* közi jelentőségű objektumot he­lyeztek özembe, sikeresen va­lósítják meg a legfontosabb ín* tézkedéseket a termelés nemzet* közi speainlizáclója és kooperá­ciója. valamint a tudományos- technikai «gyüttmíiködés terü­letén. Befejező szakaszba érkeztek az 1981—1985 évi népgazdasági (Folytatás a 3. oldalon f Ľubomír Sfrouga! elvtárs beszéde Tisztelt elvtársak, a csehszlovák küldöttség egyetért a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa azon tevé­kenységének értékelésével, amelyet az előző és a jelenlegi ülés közti időszakban fejtett ki. A Végrehajtó Bizottság jelenté­se kifejezi a tagállamok sokré­tű tevékenységét az elmúlt idő­szakban, amikor számos jelen­tős közös és kétoldalú akciót valósítottunk meg. Ennek bizonyítéka például az, hogy legjelentősebb közös mű vünk, a Szövetség gázvezeték már teljes tervezett kapacitá sával működik. Továbbá üzem be helyeztünk vasércet, vasönt vényeket és azbesztet termelő kiegészítő létesítményeket és megindult e nyersanyagok szál lítása az építésükben részt vett államokba. Nálunk Csehszlovákiában is folyamatosan átadunk rendelte­tésének néhány olyan jelentős létesítményt, amely fontos a szocialista gazdasági integrá­cióban való részvételünk szem­pontjából. Ezek közé tartoznak az atomerőmfivl berendezése­ket, a csöveket gvártó létesít­mények Befejeztük a tranzit gázvezeték építését is stb Nézetünk szerint a KGST szervei helyesen törekedtek ar­ra, hogy a következő öt-tí* esz- (Folytatás a 2. oláMonf

Next

/
Oldalképek
Tartalom