Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)
1980-06-18 / 142. szám, szerda
V I L A 6 PROLETÁRJA», EGYESÜLJETEK! UJ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1980. június 18. SZERDA A BRATISLAVA • XXXIII. ÉVFOLYAM 142. szám Ára 50 fillér EGY ÉV UTÁN Emberek százmilliói fogadták a legnagyobb örömmel a hirt: Leonyid Brezsnyev és James Carter aláírta Becsben a szovjet —amerikai SALT—II. szerződést. Pontosan egy esztendeje történt, 1979. június 18-án. Történelmi dátum, jelentős határkő az enyhülés, az emberiség békés jövője szempontjából — mondtuk akkor. S most is valljuk, hogy történelmi jelentőségű esemény volt, bár az enyhülés sorsa nem úgy alakul, ahogy azt egy évvel ezelőtt elképzeltük. A Fehér Ház hidegháborús hangulatot keltő szovjetellenes politikájának eredményeképpen még mindig nem ratifikálta az amerikai szenátus a szerződést, Miért? Elfogadhatóan megmagyarázni a washingtoni vezetés sem tudja, bár számtalan esetben próbálta magyarázgatni. Minden alkalommal külföldön kereste a bűnbakot, de sem a Kuba körül felfújt eseményekkel, sem Iránnal, sem pedig az afganisztáni helyzet elferdítésével nem tudja kellőképpen megindokolni lépéseit. Á gyökerek mélyebbre nyúlnak, az enyhülés elutasítása az amerikai társadalom, az imperializmus lényegéből fakad. A hadiipari komplexum, a monopóliumok érdekeivel ellenkezik az enyhülés fogalma, mivel még mindig a fegyvergyártás a legjobb üzlet. Az egyensúlyhelyzetet, az egyenlőség, egyenlő biztonság elvét pedig az USA régi hatalmát visszasíró szélsőséges jobboldali politikai körök sem hajlandók elfogadni. Ezért a fegyverkezés folytatása, hogy ismét kicsikarva a katonai fölényt, az erő pozíciójából diktálhassák az általuk elképzelt úgynevezett enyhüléskoncepciót, A történelemből azonban ismerjük, milyen az a békés egymás mellett élés, amely Washington erőfölényén alapulna. A SALT—II-t még az enyhülés évtizedében írták alá. A nyolcvanas évek más szellemben indultak, pedig csak egy év telt el — mondják sokan. Pedig látnunk kell, hogy a jelenlegi amerikai erőpolitika nem az utóbbi év szüleménye. Ex az év csak jobban felszínre hozta a washigtoni politika lényegét; a módszer változott, a képmutatást felváltotta a nyílt kardcsörtetés. Egyébként Carter ezzel sem produkált semmi újat, amit elődei már meg ne tettek volna. Elég. ha csak 1978 májusára emlékeztetünk, amikor a NATO Tanácsa nagyarányú fegyverkezési programot fogadott el ugyanakkor, amikor az amerikai ENSZ-diplomaták a leszerelésről szónokoltak. S mit tett a Fehér Ház közvetlenül a SALT ~-II, aláírása után? Hogy visszanyerje a hadiipar vezetőinek jóindulatát, beleegyezett az MX típusú rakétarendszerek megvalósításába, majd Brüsszelben rákényszerítette a nyugat-európai partnereire, hogy egyezzenek bele az eurorakéták telepítésébe stb. Az, hogy Carter elnök újraválasztása reményében már teljesen nyíltan a reakciós körök ízlése szerint irányítja az amerikai külpolitikát, nem dönti meg az előbbi állítást, miszerint az erőpolitika érvényesítése az amerikai imperializmus lényegi tartozéka, hiszen ennek van alárendelve az Egyesült Államok egész választási mechanizmusa is. Carter elnökségének minden évében megírhattuk, hogy a szenátus az eddigi legmagasabb katonai költségvetést hagyta jóvá. A múlt héten is horribilis összeget fogadtak el: 153 milliárd dollárt. Majd hetvenöt oldalnyi dicshimnuszban vázolta az elnök saját érdemeit arról, hogy a négy év alatt milyen nagy mértékben sikerült fellendítenie a már amúgy is esztelen lázas fegyverkezést. Ezt a jelzőt azok az amerikai politikusok is alkalmaznák, akik nem értenek egyet a jelenlegi irányvonallal. A „héják“ előtérbe kerülése számos közismert amerikai vezető politikust kényszerűen aktív vagy passzív ellenállásra. Ilyen pl. Paul Warnke vagy Cyrus Vance, a volt külügyminiszter. Ok visszavonultak. George Kennan pedig felszólította honfitársait. hogy akadályozzák meg az őrült fegyverkezési hajszát. A múlt héten Carter azt is kijelentette, hogy állítólag ajánlani fogja a SALT—II. ratifikálását. Azért állítólag, mert az elnök szavahihetőségéről még nyugati partnerei sincsenek meggyőződve. S ha ajánlaná is, ma már senkit sem győz meg arról, hogy merő jóindulatból, békeszeretetből tenné. Az embernek van olyan érzése, hogy enyhüléspárti választóinak orra előtt akarja elhúzni a mézesmadzagot. Az évforduló kapcsán hangsúlyozni kell, hogy Nyugat-Európa is aggódik az amerikai külpolitika bakugrásai, veszélyes irányvonala miatt. Az amerikai politika elemzése nem jelenti azt, hogy meghúztuk a vészharangot. Az enyhülé&politika — melynek nincs ésszerű alternatívája — az emberiség döntő többségének a támogatását élvezi, s ez akkora erő, hogy Washingtonnak is számolnia kell vele. Lelassíthatja a folyamatot, de nem számolhatja fel. S ezt elsősorban a Szovjetunió és a többi szocialista ország békepolitikájának, a világ haladó erői összefogásának köszönhetjük. Ezt hangsúlyozta az európai kommunista és munkáspártok legutóbbi párizsi tanácskozása. A Szovjetunió és a testvéri szocialista országok céljai és tettei összhangban állnak egymással, az enyhülést, a bek« megvédéséi tartják elsődleges feladatuknak. Ennek érdekében már számtalan kezdeményezést tettek. Most a másik félen van a sor. MALINAK ISTVÁN Felhívás Európa és a világ parlamentjeihez KÖVETKEZETESEN AZ ENYHÜLÉSÉRT f ČSTK I — A Varsói Szerződés tagállamai parlamenti küldöttségeinek minszki találkozóján részt vevő képviselők megvitatták a záródokumentumokat: a közös közleményt, valamint az Európa és a világ államai parlamentjeihez és képviselőihez intézett felhívást. Mindkét rlokumentum ismét igazolja n Varsói Szerződés tagállam. í- tk s/Márd eltökéltségét, hogy következetesen folytatják az enyhülési politikát. és mindent megtesznek a fegyverkezési verseny megállítása és a világ biztonságának megőrzésére irányuló hatékony intézkedések elfogadása érdekében. Kifejezik rernénvüket, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének varsói ülésén elfogadott kezdeményezése konstruktív vissz(Folytatás a 3. oidaUm} Megkezdődött a KGST XXXIV. ülésszaka A világ legdinamikusabban fejlődő gazdasági ereje (CSTK) — Prágában tegnap megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIV. ülésszaka. Az ünnepélyesen feldíszített Cernín-palotában megrendezett háromnapos tanácskozáson a következő küldöttségek vesznek részt: a Szovjetunió küldöttsége Alekszej Koszigin nak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésével. A küldöttség további tagjai: Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának el nölchelyettese, az Állami Teivbizottság elnöke, Konsztantyin Katusev és Gurij Marcsuk, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesei, Vaszüij Garbuzov pénzügyminiszter, Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter, Viktor Malcev, a külügyminiszter első helyettese és Jakov Rjabov, az Állami Tervbizottság első elnök - helyettese; a Bolgár Népköztársaság küldöttsége Sztauko Todorovnak, a Bolgár KP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Bolgár Népköztársaság Miniszter tanácsa elnökének vezetésével. A delegáció to vábbi tagjai: Andrej Lukannv, a Bolgár KP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Dimitr Sztanisev, a Bolgár KP KB titkára, Kiril Zarev, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, Vaszil Canov közlekedésügyi miniszter, Hriszto Hrisztov külkereskedelmi miniszter, Marij Ivanov, a külügyminiszter első helyettese, Hriszto Petkov, a Minisztertanács gazdasági ós tudományos-műszaki együttműködési bizottságának állandó titkára és Radko Draganov, Bulgária ál landó KGST-képviselőjének helyettese; a Magyar Népköztársaság küldöttsége, amelyet Lázár György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke vezet. A küldöttség további tagjai: Havasi Ferenc, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Tervhivatal elnöke. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Magyarország állandó KGST-képviselője, Nagy Jáuos külügy miniszter-helyettes és Meisel Sándor, Magyar- ország állandó KGST-képviselőjének helyettese; a Vietnami Szocialista Köztársaság kíildöttsé ge Pham Van Dongnak, a Vietnami KP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Vietnami Szó ciallsta Köztársaság miniszterelnökének vezeté sóvei, A küldöttség további tagjai: Huynh Tan Phat miniszterelnök-helyettes, Vietnam állandó KGST-képviselője, Nguyen Lain, a Vietnami KP KB titkára, miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, Trau Guynh, a Vietnami KP KB tagja, miniszter, az Állami Tervbizottság: elnökhelyettese, Huang Quoc Oung, a miniszter- elnöki Iroda igazgatóhelyettese, Nguyen Xuan Trang, Vietnam állandó KGST-képviselőjének he* lyettese és Nguyen Tien Thong, Vietnam csehszlovákiai nagykövete; a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége Willi Stophnak, az NSZEP KB Politikai Bit zottsága tagjának, az NDK Minisztertanácsa eh nőkének vezetésével. A delegáció további tagjai: Paul Verner, az NSZEP KB Politikai Bizottsá-s gának tagja, a KB titkára, Gerhard Schürer, az NSZEP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Terv* bizottság elnöke, Gerhard Weiss, az NSZEP KB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az NDK állandó KGST-képviselője, Horst Sölle kül-t kereskedelmi miniszter, Herbert Krolikowski, az NSZEP KB tagja, államtitkár, a külügyminiszter, első helyettese, Kari Grünheit, az Állami Terv-, bizottság államtitkára, Horst Tschanter, az NSZEP KB osztályvezetője, Sigfried Möke, a Minisztertanács KGST-osztályának vezetője, Karh Heinz Schröder, az NDK állandó KGST-képvise-« lőjenek helyettese és Gerd König, csehszlovák kiai nagykövet; a Kubai Köztársaság küldöttsége Carlos Rafael Rodrigueznek, a Kubai KP KB Politikai Blzottsá- ga tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével. A delegáció további tagjai: Lionel Soto Prieto, a Kubai KP KB titkára, Ri« cardo Cabrizas külkereskedelmi miniszter, Mi-» guel Castilio. Kuba állandó KGST-képviselőjő- nek helyettese, Wilfredo Torres Yrlbar, a Kubai Tudományos Akadémia elnöke, Rogelio Montenegro, a KGST-kérdésekkel foglalkozó titkára, Miguel Figueras, a tervezési minisztérium képviselője, Jósé Meoéndez de la Fuente külkereskedelmi miniszterhelyettes, Luts Carrasco, az Automatarendszerekkel és Számítástechnikával Foglalkozó Nemzeti intézet képviselője és Pedro Luis Torres, csehszlovákiai nagykövet; a Mongol Népköztársaság küldöttsége, ame^ lyet Dzsambin Ralinönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke vezet. A delegáció további tagjai: Dam* dini Gombodzsav, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Mjatavin Peldzse, a Minisztertanács eh nöklielyettese, Mongólia állandó KGST-képvise« lője, Dumagijn Szodnom, a Minisztertanács eh nöklielyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, Jondongijn Ocsir külkereskedelmi miniszter, Dzsainbalin Randzac külügyminiszter-helyettes, Dembrelin Zsugder, a Minisztertanács KGST- bizottságának első alelnöke és Cedevszurengijn f Föli/tatás a 2. oldalon/ A Végrehajtó Bizottság jelentése a KGST XKXtil. és XXXIV. ülésszaka közötti tevékenységéről A jelentést Rudolf Rohlíček, a KGST VB elnöke, hazánk állandó KGST-képviselöje terjesztette elő A KGST-iagállamai, a testvéri kommunista és munkáspártok vezetésével fejlesztik ás elmélyítik együttmüködésUket, biztosan haladnak a szocializmus és a kommunizmus építésének útján, amit az ötéves tervidőszak elmúlt négy éve alatt elért eredmények is tanúsítanak. így például a KGST országaiban 1978—1979 ben a nemzeti jövedelem 19 százalékkal, az ipari termelés 23 százalékkal nőtt, és az átlagos évi mezőgazdasági termelés 1978 — 1979-ben 9 százalékkal volt nagyobb, mint az 1971—1975 évi átlag. Az elmúlt év eredményeit illetően a KGST tagországaiban 1979-ben a nemzeti jövedelem 2.5 százalékkal, az ipari termelés pedig 3,7 százalékkal nőtt. Gyakorlatilag befejeződik a KGST-tagországok 1976—1980 ra jóváhagyott sokoldalú integrációs intézkedéseinek megvalósítása. Számos nagy nemzet* közi jelentőségű objektumot helyeztek özembe, sikeresen valósítják meg a legfontosabb ín* tézkedéseket a termelés nemzet* közi speainlizáclója és kooperációja. valamint a tudományos- technikai «gyüttmíiködés területén. Befejező szakaszba érkeztek az 1981—1985 évi népgazdasági (Folytatás a 3. oldalon f Ľubomír Sfrouga! elvtárs beszéde Tisztelt elvtársak, a csehszlovák küldöttség egyetért a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa azon tevékenységének értékelésével, amelyet az előző és a jelenlegi ülés közti időszakban fejtett ki. A Végrehajtó Bizottság jelentése kifejezi a tagállamok sokrétű tevékenységét az elmúlt időszakban, amikor számos jelentős közös és kétoldalú akciót valósítottunk meg. Ennek bizonyítéka például az, hogy legjelentősebb közös mű vünk, a Szövetség gázvezeték már teljes tervezett kapacitá sával működik. Továbbá üzem be helyeztünk vasércet, vasönt vényeket és azbesztet termelő kiegészítő létesítményeket és megindult e nyersanyagok szál lítása az építésükben részt vett államokba. Nálunk Csehszlovákiában is folyamatosan átadunk rendeltetésének néhány olyan jelentős létesítményt, amely fontos a szocialista gazdasági integrációban való részvételünk szempontjából. Ezek közé tartoznak az atomerőmfivl berendezéseket, a csöveket gvártó létesítmények Befejeztük a tranzit gázvezeték építését is stb Nézetünk szerint a KGST szervei helyesen törekedtek arra, hogy a következő öt-tí* esz- (Folytatás a 2. oláMonf
