Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1980-05-29 / 125. szám, csütörtök
Szakosítás és együttműködés GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK SEREGSZEMLÉJE A TAVASZI BUDAPEST! NEMZETKÖZI VÄSÄRON Ma zárja kapuit az 1980. évi Tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár, amelyen 27 országból csaknem 1900 kiállító vett részt. A legtöbben a Szovjetunióból, az NDK-ból és Lengyelországból, a nyugati államok közül az NSZK-ból, Ausztriából és Svájcból érkeztek. Csehszlovákiát 15 külkereskedelmi vállalat képviseli a budapesti vásáron, amelyeknek döntő szerepük van a csehszlovák—magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. Mint ismeretes, az 1973 ban bevezetett szakosítás óta tavasszal a beruházási javak seregszemléjét rendezik meg Budapesten, s ősszel kerül sor a fogyasztási cikkek bemutatójára. Tehát éppen megfordítva, mint Brnóban. A beruházási i)avak budapesti bemutatója egyébként a legjobb időpontban nyújtott áttekintést a műszaki fejlesztés legújabb eredményeiről és irányzatairól, hiszen a KGST-országok gazdasági szakemberei ezekben a napokban intenzíven dolgoznak a következő ötéves tervidőszak előkészítésén, s a vásárban szerzett ismereteik, tapasztalatok szinte nélkülözhetetlenek az ötéves népgazdasági tervek kölcsönös egyeztetéséhez, a szocialista gazdasági integráció, a nemzetközi gyártásszakosítás és a termelési kooperáció további céltudatos és eredményes fejlesztéséhez. Az említett körülmény azonban nem szorította háttérbe a budapesti vásár másiik kiemelkedő jelentőségét, azt, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben különösen fontos a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztése a különböző társadalmi rendszerű országok között, s ezt a nemzetközi vásárok döntő mértékben elősegíthetik. Ebből 8 szempontból a déli szomszédaink magasan pozitív mérleget zárhatnak, s a vásár, amelyen többek között 342 NSZK-beli, 166 osztrák, több mint száz svájci és angol, valamint számos olasz, francia és svéd cég vett részt, jelentős mértekben hozzájárult a kölcsönösen előAz Ikarus Karosszéria és' Járműgyár termékei a világ csaknem minden részén, 42 országban megtalálhatók. Az idén több mint 13 ezer különböző típusú autóbuszt gyártanak, melynek 85—90 százalékát exportálják, a kivitel 75—80 százaléka viszont a szocialista országokba irányul. villamoskocsi modelljét, amelyekből az év szeptember végéig 172 darab érkezik a magyar fővárosba. A KOVO külkereskedelmi vállalat villamos és elektronikus műszereket, automatikus folyamatvezérlő rendszereket, valamint elektronikai alkatrészeket állított ki, az In- tersigma különböző típusú szivattyúkkal, tolózárakkal szerepelt a vásáron. A budapesti tavaszi vásár egyik hagyományos csehszlovák résztvevője a Motokov külkereskedelmi vállalat, amely a Magyarországon is népszerű TATRA, ŠKODA és AVIA tehergépkocsik legújabb típusaival jelentkezett. Első alkalommal mutatták be többek között az AVIA A 30 könnyű tehergépkocsi hőszigetelt kocsiszekrényes változatát. Az AVIA nemzeti vállalat a magyar IKARUS gyárral 1977- ben együttműködési szerződést kötött a 19 és a 22 ülőhellyel ellátott AVIA—IKARUS kisbuszok közös gyártására. A kisbusz karosszériáját Csehszlovákiában gyártott járműalvázra szerelik. A vásár látogatói megismerkedhettek az együttműködés legújabb eredményével, az Ikarus 543 típusú midibusszal, melynek karosszériáját a korábbi típushoz viszonyítva nagy súlymegtakaritással gyártják. A STROJIMPORT külkereskedelmi részvénytársaság az elvi világhírű Ganz-Mávag dolgozói nemcsak mozdonyokat és motorvonatokat gyártanak, hanem az AGRO-szivattyúcsaládot is kifejlesztették a mezőgazdasági termelők számára. Az AGROF1L, az AGROFLUX és az AGROFONS szivattyú főleg megbízhatóságukkal, igénytelenségükkel és könnyű szerkezetükkel tűnnek ici, s különböző feladatok teljesítésére alkalmasak. A szerző felvételei nyös gazdasági együttműködés és a békés egymás mellett élés Helsinkiben meghirdetett szellemének fenntartásához és erősítéséhez. A nemzetközi gazdasági és kereskedelmi tárgyalások hangulatára a vásár befejező szakaszában egy világraszóló magyar vonatkozású esemény is kedvezően hatott. A keddi szakmai napon már korán reggel futótűzként terjedt el a hír a szovjet Valerij Kubászov és a magyar Farkas Bertalan űrutazásáról, akik hétfőn este a Szaljut—6 űrállomás fedélzetén tartózkodó Leonyid Popov és Valerij Rjumin látogatására indultak. A külföldi tárgyaló- partnerek melegen gratuláltak magyar ismerőseiknek ehhez a nagy nemzetközi sikerhez. A kiállítók egyébként nyolc árucsoportban jelentkeztek termékeikkel a megszokott, immár hagyományos elrendezésben. A csehszlovák PRAGOIN- VEST külkereskedelmi vállalat bemutatta a vásáron a T5C5 múlt években rendszeresen szállított Magyarországra csehszlovák gyártmányú forgácsoló és alakító szerszámgépeket, főleg számjegyvezérlésű vízszintes fúró-murómüveket. Az idei vásáron a TOS Trenčín vállalatban gyártott SPL 16 A félautomata esztergát mutatták be, amely különösen alkalmas a kis sorozatú gyártás számára. A ŠKODAEXPORT külkereskedelmi vállalat elsősorban gőzkazánok szállításával vált népszerűvé Magyarországon. Most az energetikai együttműködés az atomreaktorok és más automenergetikai főegységek szállításával újabb szakaszhoz érkezett. Ezt a szakágazatot egy atomerőművi gőzgenerátor modellje képviselte az idei vásáron, amely a Vít- kovicel Klyment Gottwald Vasmű szakosított gyártási programjában szerepel. Ugyancsak a ŠKODAEXPORT keretében mutatták be a 140 RZ típusú expanziós turbinát, a* Első Bmói Gépgyár egyik magas műszaki színvonalú termékét. Jelentős területet képvisel a csehszlovák—magyar kereskedelmi forgalomban a kohászati berendezések szállítása is. A Zdári Gépgyárak és Öntödék hengersorai például jól beváltak az Özdi Kohászati Üzemekben. Ez a vállalat most egy bugahűtőt mutatott be a vásáron, melynek korszerű megoldását csehszlovák szabadalmak védik. A TÖS Celá- kovice vállalat öntödei berendezések modelljeivel szerepelt a vásáron. A többi csehszlovák külkereskedelmi vállalat vásári ajánlatai között főleg gumiipari gépek, erősáramú berendezések, műszaki és laboratóriumi üvegek, vegyipari és kohászati termékek, valamint műszaki szövetáruk szerepeltek. Ez a felsorolás Is bizonyítja, hogy a csehszlovák ipar képviselői az idén is nagy figyelmet szenteltek a Tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárnak, amely több évtizedes hagyományával méltó helyet vívott ki magának a világ legjelentősebb vásári rendezvényei között. A vásár legnagyobb résztvevője, a Szovjetunió 16 külkereskedelmi egyesülés által volt képviselve. A vásáron bemutatott szovjet kohászati és fém- feldolgozó berendezések világ- viszonylatban is az élvonalba tartoznak. A magyar megrendelők főleg a szovjet vegyipari és bányászati berendezések iránt érdeklődtek. A számítás- technika témakörében nagy sikere volt az ESZ—7920-as rendszernek, melynek kifejlesztéséhez a többi KGST-ország is hozzájárult. Az idén egyébként tizenegy terméket tüntetlek ki a BNV nagydíjával, 43 termék pedig BNV-díjban részesült. A nagydíjas termékek között szerepelt többek között a Láng Gépgyár egyik fűtőturbinája, az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára szerszámgépvezérlő rendszere, a Csepel Művek Szerszámgépgyárának vízszintes marófúróműve, továbbá a TAURUS Gumiipari Vállalat textilradiál abroncsa. A Villamos Berendezés és Készülék Művek video-matrix tábláját, amely a moszkvai olimpia számára készült, szintén a nagydíjas termékek közé sorolták. A vendéglátó ország kiállítóinak bemutatott termékei egyrészt pontosan tükrözték a magyar ipar szerkezeti változásait,, másrészt pedig feltárták a lehetőségeket a magyar vállalatokkal folytatott kereskedelmi és kooperációs kapcsolatok bővítésére. Ez különösen megnyilvánult a járműiparban, a híradástechnikai, villamossági és számítástechnikai berendezések gyártásában. A jelenlegi nemzetközi gazdasági helyzetben a magyar ipar is növelni akarja exportképességét, ezért előtérbe helyezik a korszerű villamos fényforrások, a félvezetők, az elektroncsövek, a vegyipari és élelmiszeripari gépek, valamint az ügyviteltechnikai eszközök termelését. A magyar népgazdaság további dinamikus fejlesztése elképzelhetetlen a más országokkal folytatott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok állandó bővítése nélkül, melynek egyik nélkülözhetetlen eszköze a Tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár. MAKRAI MIKLÓS IPARVAROS A VÁG PARTJÁN Konfekció — zenekísérettei Mérce a nagyvilág divatja Q Divatcikkek kis szériákban £ Minőség -f- küllem = 4 Aranyszalag díj Ha valakinek eszébe futna pontozni az ipar- telepítők ízlését, s abban is konkrétan azt, hogy ki, milyen környezetbe helyezte az illető gyárat, akkor a púchovi M akyt a telepítője nagyon is az élen végezne a kialakulandó rangsorban, hiszen a gyár a Vág jobb partján, festői környezetben fekszik. Jelenlegi gazdáinak jó ízlését dicséri, hogy a gyár környéke részben megtartotta eredeti formáját, s a környezetébe történő beavatkozás pedig a környezetvédelem jelenlegi szigorú előírásai szerint is megfelelne a legkényesebb igényeknek. A Makyta 1949-betn vált önálló üzemmé, és jelentős szerepet játszott a Vág középső vidékének, valamint Árva iparosításában. A vállalatnak további üzemei létesültek Zili- nán, Bytčán és Námestovóban, amelyekkel együtt a púchovi anyaüzem a ruhaipari trösztön belül a női és a leánykaruhák gyártására szakosodott. Egészen friss sikerekkel büszkélkedhet a vállalat, hiszen alig egy hónappal ezelőtt kapott négy Aranyszalag-díjat a brnói nemzetközi divatfórumon, az „Intermóda 1980“-on a púchoviak négy terméke. A négyből kettőt Táňa Kysucká tervezett, akinek tervei alapján asszonyok, lányok milliói öltözködnek elegánsan, divatosan idehaza és külföldön egyaránt. Ez az utóbbi állítás azért igaz, mert a vállalat púchovi üzeme termelésének jelentős részét exportálja. Például az NSZK-ba, Nagy-Britanniába, Hollandiába, Ausztriába, sőt Franciaországba is. Legnagyobb külföldi partnerük a Szovjetunió, és sem onnan, sem a többi szocialista országból nem érkezett egyetlen reklamáció sem az első negyedév folyamán. Hogy a púchovi üzem ennek ellenére az első negyedév versenyében a minőség területén csak a negyedik helyen végzett — leányvállalatai mögött —, az a nem szocialista országokból származó reklamációnak köszönhető. E reklamációknak azonban nem mindegyike hiányolja a minőséget. Számos reklamáció a szerződésekben rögzített szállítási határidő be nem tartásából ered. fán Madzura mérnököt, a púchovi üzem igazgatóját bántja ugyan a rossz helyezés, de meggyőződése, hogy ez csak átmeneti jelenség. Szerinte mindenképpen megnyugtató — vállalati szemszögből nézve — hogy a később alakult üzemekben már szintén kialakult a törzsgárda, s a ruhagyártásnak már olyan hagyományai vannak, hogy elsődleges gondjuk a gyártmányok minőségi színvonalának biztosítása lehet. Persze — és ez sajnos, nemcsak púchovi gond — az anyagbeszerzésben beállt áldatlat dolgozóinak létszámából 87 százalék a nő. Férfi csak itt-ott akad a gyárban. Elsősorban a nehezebb gépek mellett, így a szabászatban dolgoznak, ahol egyébként mintegy 20 százalékban számítógépek „szabják ki" a lehető leggazdaságosabban a végekből az illető ruhadarabot. Persze, e>z a módszer a mintás anyagok esetében még jelenleg nem alkalmazható. A levágott anyagokból az azonos darabokat előbb összekötözik, majd ellátják a megfelelő „anyakönyvi kivonltal“, ezután a fazonok tartása céljából szilárdítják, majd a varrás következik, ahol abszolút „nőuralom“ van, csak egyetlen fiatalember ült varrógép mellett. A nehéz hőrögzítő vasalókat persze férfiak kezelik, akárcsak a gyár ügyes-bajos dolgait, de ez szintén nem helyi specialitás. Ahol túlnyomórészt nők dolgoznak, ott az irányítás általában mégis a férfiakra marad. Persze, ebben azért nagy szerepe van mindenütt a családnak is. Az egész vállalatból jelenleg 1350 nő van szülési szabadságon, s 490 csak a púchovi gyárból. Száz közülük féléves szülési szabadságra ment, míg a többi ennél hosszabb időre. Gyakran előfordul, hogy a szülés után az anya nem tér visz* sza a gyárba, esetleg csak jó néhány évvel később, amikor már a gyerekek megnőttek. Ez elsősorban azért van, mert a dolgozók túlnyomó többsége — 80—85 százaléka — nem púchovi, hanem ingázó, s a falvakban nincsenek bölcsődék. Ezért aztán az átlagéletkor a púchovi gyárban túl van a harmincon. Ez viszont egyidejűleg azt is jelenti, hogy az egyes kollektívák megszilárdultak, összeszoktak, aminek nagyon nagy jelentősége van a termelési folyamatban. Legfőbb értéke az állandó kollektíváknak, hogy egy-egy dolgozó több műveletet is ismer. Ennek jelentősége csakis úgy mérhető fel megfelelően, ha tudjuk azt is, hogy Púchov- ban a Makytában egy-két hetente változnak a termelési feladatok. Egészen kicsi szériákban készülnek Itt a ruhalan állapotok miatt a minőség nemcsak rajtuk múlik. Ez pedig végső fokon eredményezheti az elmúlt negyedévihez hasonló lemaradást, hiszen nemcsak az alapanyag-beszerzés a gond, hanem a jó minőségű alapanyag-hiány is. Gyárlátogatásom már a délutáni műszak idejére esett, így annak lehettem tanúja, amikor Pavol Holeščák műszakvezető kollektívája dolgozott, ez az első negyedévi munkaversenyben győztes volt. Azon a délutánon mintegy 850 dolgozó serénykedett a műhelyekben a hangszórókból áradó vidám zeneszó mellett. A zenei repertoár nagyon gazdag — a dolgozók kívánsága szerint állítják össze. Persze, itt nyilvánvalóan a nők ízlése dominál, hiszen a vállaféleségek, ezer-ezeröíszáznál több egy termékből csak ritkán készül. Felmerül tehát a kéirdés, hogyan lehet ezt a termelési ütemet követni a mintegy két és fél ezer dolgozót foglalkoztató üzemben? A gyár divattervező gárdája kiválóan érti dolgát, s ami a legfontosabb, számára a legfőbb mérce a nagyvilág divatja, azt követi, de nem megszeppent kislányok modorában — tisztes távolból. Jó bizonyíték erre a gyár exportja, no meg a már említett idei négy Aranyszalagdíj-is. Igaz, ennél már többet is nyertek — hatot — 1979- ben. Ezt akarják túlszárnyalni. Lehetőleg a következő ötéves tervidőszak első évében. mészáros jAnos 1980. V. 29. Összpontosítás (A szerző felvétele)
