Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1980-05-29 / 125. szám, csütörtök

Szakosítás és együttműködés GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK SEREGSZEMLÉJE A TAVASZI BUDAPEST! NEMZETKÖZI VÄSÄRON Ma zárja kapuit az 1980. évi Tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár, amelyen 27 országból csaknem 1900 kiállító vett részt. A legtöbben a Szovjet­unióból, az NDK-ból és Len­gyelországból, a nyugati álla­mok közül az NSZK-ból, Auszt­riából és Svájcból érkeztek. Csehszlovákiát 15 külkereske­delmi vállalat képviseli a bu­dapesti vásáron, amelyeknek döntő szerepük van a csehszlo­vák—magyar gazdasági kap­csolatok fejlesztésében. Mint ismeretes, az 1973 ban bevezetett szakosítás óta ta­vasszal a beruházási javak se­regszemléjét rendezik meg Bu­dapesten, s ősszel kerül sor a fogyasztási cikkek bemutatójá­ra. Tehát éppen megfordítva, mint Brnóban. A beruházási i)avak budapesti bemutatója egyébként a legjobb időpont­ban nyújtott áttekintést a mű­szaki fejlesztés legújabb ered­ményeiről és irányzatairól, hi­szen a KGST-országok gazda­sági szakemberei ezekben a napokban intenzíven dolgoz­nak a következő ötéves terv­időszak előkészítésén, s a vá­sárban szerzett ismereteik, ta­pasztalatok szinte nélkülözhe­tetlenek az ötéves népgazda­sági tervek kölcsönös egyezte­téséhez, a szocialista gazdasá­gi integráció, a nemzetközi gyár­tásszakosítás és a termelési kooperáció további céltudatos és eredményes fejlesztéséhez. Az említett körülmény azon­ban nem szorította háttérbe a budapesti vásár másiik kiemel­kedő jelentőségét, azt, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben különösen fontos a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztése a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok között, s ezt a nem­zetközi vásárok döntő mér­tékben elősegíthetik. Ebből 8 szempontból a déli szomszéda­ink magasan pozitív mérleget zárhatnak, s a vásár, amelyen többek között 342 NSZK-beli, 166 osztrák, több mint száz svájci és angol, valamint szá­mos olasz, francia és svéd cég vett részt, jelentős mértekben hozzájárult a kölcsönösen elő­Az Ikarus Karosszéria és' Járműgyár termékei a világ csaknem minden részén, 42 országban megtalálhatók. Az idén több mint 13 ezer különböző típusú autóbuszt gyártanak, melynek 85—90 százalékát exportálják, a kivitel 75—80 százaléka viszont a szo­cialista országokba irányul. villamoskocsi modelljét, ame­lyekből az év szeptember végé­ig 172 darab érkezik a magyar fővárosba. A KOVO külkeres­kedelmi vállalat villamos és elektronikus műszereket, auto­matikus folyamatvezérlő rend­szereket, valamint elektronikai alkatrészeket állított ki, az In- tersigma különböző típusú szi­vattyúkkal, tolózárakkal szere­pelt a vásáron. A budapesti tavaszi vásár egyik hagyomá­nyos csehszlovák résztvevője a Motokov külkereskedelmi vál­lalat, amely a Magyarországon is népszerű TATRA, ŠKODA és AVIA tehergépkocsik legújabb típusaival jelentkezett. Első al­kalommal mutatták be többek között az AVIA A 30 könnyű tehergépkocsi hőszigetelt ko­csiszekrényes változatát. Az AVIA nemzeti vállalat a magyar IKARUS gyárral 1977- ben együttműködési szerződést kötött a 19 és a 22 ülőhellyel ellátott AVIA—IKARUS kisbu­szok közös gyártására. A kis­busz karosszériáját Csehszlová­kiában gyártott járműalvázra szerelik. A vásár látogatói meg­ismerkedhettek az együttműkö­dés legújabb eredményével, az Ikarus 543 típusú midibusszal, melynek karosszériáját a ko­rábbi típushoz viszonyítva nagy súlymegtakaritással gyártják. A STROJIMPORT külkereske­delmi részvénytársaság az el­vi világhírű Ganz-Mávag dolgozói nemcsak mozdonyokat és mo­torvonatokat gyártanak, hanem az AGRO-szivattyúcsaládot is ki­fejlesztették a mezőgazdasági termelők számára. Az AGROF1L, az AGROFLUX és az AGROFONS szivattyú főleg megbízhatóságuk­kal, igénytelenségükkel és könnyű szerkezetükkel tűnnek ici, s különböző feladatok teljesítésére alkalmasak. A szerző felvételei nyös gazdasági együttműködés és a békés egymás mellett élés Helsinkiben meghirdetett szellemének fenntartásához és erősítéséhez. A nemzetközi gazdasági és kereskedelmi tárgyalások han­gulatára a vásár befejező sza­kaszában egy világraszóló ma­gyar vonatkozású esemény is kedvezően hatott. A keddi szak­mai napon már korán reggel futótűzként terjedt el a hír a szovjet Valerij Kubászov és a magyar Farkas Bertalan űruta­zásáról, akik hétfőn este a Szaljut—6 űrállomás fedélze­tén tartózkodó Leonyid Popov és Valerij Rjumin látogatására indultak. A külföldi tárgyaló- partnerek melegen gratuláltak magyar ismerőseiknek ehhez a nagy nemzetközi sikerhez. A kiállítók egyébként nyolc árucsoportban jelentkeztek ter­mékeikkel a megszokott, im­már hagyományos elrendezés­ben. A csehszlovák PRAGOIN- VEST külkereskedelmi vállalat bemutatta a vásáron a T5C5 múlt években rendszeresen szállított Magyarországra cseh­szlovák gyártmányú forgácsoló és alakító szerszámgépeket, fő­leg számjegyvezérlésű vízszin­tes fúró-murómüveket. Az idei vásáron a TOS Trenčín válla­latban gyártott SPL 16 A félau­tomata esztergát mutatták be, amely különösen alkalmas a kis sorozatú gyártás számára. A ŠKODAEXPORT külkeres­kedelmi vállalat elsősorban gőzkazánok szállításával vált népszerűvé Magyarországon. Most az energetikai együttmű­ködés az atomreaktorok és más automenergetikai főegy­ségek szállításával újabb sza­kaszhoz érkezett. Ezt a szaká­gazatot egy atomerőművi gőz­generátor modellje képviselte az idei vásáron, amely a Vít- kovicel Klyment Gottwald Vas­mű szakosított gyártási prog­ramjában szerepel. Ugyancsak a ŠKODAEXPORT keretében mutatták be a 140 RZ típusú expanziós turbinát, a* Első Bmói Gépgyár egyik magas műszaki színvonalú ter­mékét. Jelentős területet kép­visel a csehszlovák—magyar kereskedelmi forgalomban a kohászati berendezések szállí­tása is. A Zdári Gépgyárak és Öntödék hengersorai például jól beváltak az Özdi Kohásza­ti Üzemekben. Ez a vállalat most egy bugahűtőt mutatott be a vásáron, melynek korsze­rű megoldását csehszlovák sza­badalmak védik. A TÖS Celá- kovice vállalat öntödei beren­dezések modelljeivel szerepelt a vásáron. A többi csehszlovák külke­reskedelmi vállalat vásári ajánlatai között főleg gumiipa­ri gépek, erősáramú berende­zések, műszaki és laboratóriu­mi üvegek, vegyipari és kohá­szati termékek, valamint mű­szaki szövetáruk szerepeltek. Ez a felsorolás Is bizonyítja, hogy a csehszlovák ipar kép­viselői az idén is nagy figyel­met szenteltek a Tavaszi Buda­pesti Nemzetközi Vásárnak, amely több évtizedes hagyomá­nyával méltó helyet vívott ki magának a világ legjelentő­sebb vásári rendezvényei kö­zött. A vásár legnagyobb résztve­vője, a Szovjetunió 16 külke­reskedelmi egyesülés által volt képviselve. A vásáron bemu­tatott szovjet kohászati és fém- feldolgozó berendezések világ- viszonylatban is az élvonalba tartoznak. A magyar megren­delők főleg a szovjet vegyipari és bányászati berendezések iránt érdeklődtek. A számítás- technika témakörében nagy si­kere volt az ESZ—7920-as rendszernek, melynek kifejlesz­téséhez a többi KGST-ország is hozzájárult. Az idén egyébként tizenegy terméket tüntetlek ki a BNV nagydíjával, 43 termék pedig BNV-díjban részesült. A nagy­díjas termékek között szere­pelt többek között a Láng Gép­gyár egyik fűtőturbinája, az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára szerszámgépvezérlő rendszere, a Csepel Művek Szerszámgépgyárának vízszin­tes marófúróműve, továbbá a TAURUS Gumiipari Vállalat textilradiál abroncsa. A Villa­mos Berendezés és Készülék Művek video-matrix tábláját, amely a moszkvai olimpia szá­mára készült, szintén a nagy­díjas termékek közé sorolták. A vendéglátó ország kiállí­tóinak bemutatott termékei egy­részt pontosan tükrözték a ma­gyar ipar szerkezeti változá­sait,, másrészt pedig feltárták a lehetőségeket a magyar vál­lalatokkal folytatott kereske­delmi és kooperációs kapcsola­tok bővítésére. Ez különösen megnyilvánult a járműiparban, a híradástechnikai, villamossá­gi és számítástechnikai beren­dezések gyártásában. A jelen­legi nemzetközi gazdasági hely­zetben a magyar ipar is növel­ni akarja exportképességét, ezért előtérbe helyezik a kor­szerű villamos fényforrások, a félvezetők, az elektroncsövek, a vegyipari és élelmiszeripari gépek, valamint az ügyvitel­technikai eszközök termelését. A magyar népgazdaság további dinamikus fejlesztése elképzel­hetetlen a más országokkal folytatott kereskedelmi és gaz­dasági kapcsolatok állandó bő­vítése nélkül, melynek egyik nélkülözhetetlen eszköze a Ta­vaszi Budapesti Nemzetközi Vásár. MAKRAI MIKLÓS IPARVAROS A VÁG PARTJÁN Konfekció — zenekísérettei Mérce a nagyvilág divatja Q Divatcikkek kis szériák­ban £ Minőség -f- küllem = 4 Aranyszalag díj Ha valakinek eszébe futna pontozni az ipar- telepítők ízlését, s abban is konkrétan azt, hogy ki, milyen környezetbe helyezte az illető gyárat, akkor a púchovi M akyt a tele­pítője nagyon is az élen végezne a kialaku­landó rangsorban, hiszen a gyár a Vág jobb partján, festői környezetben fekszik. Jelenle­gi gazdáinak jó ízlését dicséri, hogy a gyár környéke részben megtartotta eredeti formáját, s a környezetébe történő beavatkozás pedig a környezetvédelem jelenlegi szigorú előírásai szerint is megfelelne a legkényesebb igényeknek. A Makyta 1949-betn vált ön­álló üzemmé, és jelentős sze­repet játszott a Vág középső vidékének, valamint Árva ipa­rosításában. A vállalatnak to­vábbi üzemei létesültek Zili- nán, Bytčán és Námestovóban, amelyekkel együtt a púchovi anyaüzem a ruhaipari trösztön belül a női és a leánykaruhák gyártására szakosodott. Egészen friss sikerekkel büszkélkedhet a vállalat, hi­szen alig egy hónappal ezelőtt kapott négy Aranyszalag-díjat a brnói nemzetközi divatfóru­mon, az „Intermóda 1980“-on a púchoviak négy terméke. A négyből kettőt Táňa Kysucká tervezett, akinek tervei alapján asszonyok, lányok milliói öltöz­ködnek elegánsan, divatosan idehaza és külföldön egyaránt. Ez az utóbbi állítás azért igaz, mert a vállalat púchovi üzeme termelésének jelentős részét exportálja. Például az NSZK-ba, Nagy-Britanniába, Hollandiába, Ausztriába, sőt Franciaországba is. Legna­gyobb külföldi partnerük a Szovjetunió, és sem onnan, sem a többi szocialista országból nem érkezett egyetlen reklamá­ció sem az első negyedév fo­lyamán. Hogy a púchovi üzem ennek ellenére az első negyed­év versenyében a minőség te­rületén csak a negyedik helyen végzett — leányvállalatai mö­gött —, az a nem szocialista országokból származó reklamá­ciónak köszönhető. E reklamá­cióknak azonban nem mind­egyike hiányolja a minőséget. Számos reklamáció a szerződé­sekben rögzített szállítási ha­táridő be nem tartásából ered. fán Madzura mérnököt, a pú­chovi üzem igazgatóját bántja ugyan a rossz helyezés, de meggyőződése, hogy ez csak át­meneti jelenség. Szerinte min­denképpen megnyugtató — vál­lalati szemszögből nézve — hogy a később alakult üzemek­ben már szintén kialakult a törzsgárda, s a ruhagyártásnak már olyan hagyományai van­nak, hogy elsődleges gondjuk a gyártmányok minőségi szín­vonalának biztosítása lehet. Persze — és ez sajnos, nem­csak púchovi gond — az anyagbeszerzésben beállt áldat­lat dolgozóinak létszámából 87 százalék a nő. Férfi csak itt-ott akad a gyárban. Elsősorban a nehe­zebb gépek mellett, így a sza­bászatban dolgoznak, ahol egyébként mintegy 20 százalék­ban számítógépek „szabják ki" a lehető leggazdaságosabban a végekből az illető ruhadarabot. Persze, e>z a módszer a mintás anyagok esetében még jelenleg nem alkalmazható. A levágott anyagokból az azonos darabo­kat előbb összekötözik, majd ellátják a megfelelő „anya­könyvi kivonltal“, ezután a fa­zonok tartása céljából szilár­dítják, majd a varrás követke­zik, ahol abszolút „nőuralom“ van, csak egyetlen fiatalember ült varrógép mellett. A nehéz hőrögzítő vasalókat persze fér­fiak kezelik, akárcsak a gyár ügyes-bajos dolgait, de ez szin­tén nem helyi specialitás. Ahol túlnyomórészt nők dolgoznak, ott az irányítás általában még­is a férfiakra marad. Persze, ebben azért nagy sze­repe van mindenütt a család­nak is. Az egész vállalatból je­lenleg 1350 nő van szülési sza­badságon, s 490 csak a púchovi gyárból. Száz közülük féléves szülési szabadságra ment, míg a többi ennél hosszabb időre. Gyakran előfordul, hogy a szü­lés után az anya nem tér visz* sza a gyárba, esetleg csak jó néhány évvel később, amikor már a gyerekek megnőttek. Ez elsősorban azért van, mert a dolgozók túlnyomó többsége — 80—85 százaléka — nem pú­chovi, hanem ingázó, s a fal­vakban nincsenek bölcsődék. Ezért aztán az átlagéletkor a púchovi gyárban túl van a har­mincon. Ez viszont egyidejűleg azt is jelenti, hogy az egyes kollektívák megszilárdultak, összeszoktak, aminek nagyon nagy jelentősége van a terme­lési folyamatban. Legfőbb értéke az állandó kollektíváknak, hogy egy-egy dolgozó több műveletet is is­mer. Ennek jelentősége csakis úgy mérhető fel megfelelően, ha tudjuk azt is, hogy Púchov- ban a Makytában egy-két he­tente változnak a termelési feladatok. Egészen kicsi szé­riákban készülnek Itt a ruha­lan állapotok miatt a minőség nemcsak rajtuk múlik. Ez pe­dig végső fokon eredményez­heti az elmúlt negyedévihez hasonló lemaradást, hiszen nemcsak az alapanyag-beszer­zés a gond, hanem a jó minő­ségű alapanyag-hiány is. Gyárlátogatásom már a dél­utáni műszak idejére esett, így annak lehettem tanúja, amikor Pavol Holeščák műszakvezető kollektívája dolgozott, ez az el­ső negyedévi munkaversenyben győztes volt. Azon a délutánon mintegy 850 dolgozó serényke­dett a műhelyekben a hangszó­rókból áradó vidám zeneszó mellett. A zenei repertoár na­gyon gazdag — a dolgozók kí­vánsága szerint állítják össze. Persze, itt nyilvánvalóan a nők ízlése dominál, hiszen a válla­féleségek, ezer-ezeröíszáznál több egy termékből csak rit­kán készül. Felmerül tehát a kéirdés, hogyan lehet ezt a ter­melési ütemet követni a mint­egy két és fél ezer dolgozót foglalkoztató üzemben? A gyár divattervező gárdája kiválóan érti dolgát, s ami a legfonto­sabb, számára a legfőbb mér­ce a nagyvilág divatja, azt kö­veti, de nem megszeppent kis­lányok modorában — tisztes távolból. Jó bizonyíték erre a gyár exportja, no meg a már említett idei négy Aranyszalag­díj-is. Igaz, ennél már többet is nyertek — hatot — 1979- ben. Ezt akarják túlszárnyalni. Lehetőleg a következő öt­éves tervidőszak első évében. mészáros jAnos 1980. V. 29. Összpontosítás (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom