Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1980-05-21 / 118. szám, szerda

til SZÓ 1980. V. 21. 3 Az együttműködés további fejlesztéséről Leonyid Brezsnyev fogadta a román kormányfőt (ČSTKJ — A Kremlben hét­főt« megbeszélést folytatott egymással Alekszej Kuszigin. a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió miniszter elnöke és Ilié Verdet, a Ko­mán Kommunista Párt KB Po­litikai Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a Román Szocialis­ta Köztársaság miniszterelnöke. A megbeszélésről kiadott közlemény hangsúlyozza: a két kormányfő megelégedéssel állapította meg, hogy a Szov jetunió és Románia baráti kap csolatai és együttműködése megfelelően fejlődik. Mindkét fél szándékában áll az, hogy kiszélesítse a szovjet—román kapcsolatokat azoknak a meg­öl lapod ásóknak megfelelően, amelyek Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu találkozó ján jöttek létre. A két kormányfő foglalko­zott- az időszerű nemzetközi kérdésekkel is, így az európai enyhülésért és biztonságért vívott harc feladataival, az egyetemes bekéért vívott küz­delem problémáival. A megbe­szélés meleg, elvtársi légkör­ijén zajlott le. A román kor­mányfőt tegnap a moszkvai Kremlben fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A találkozón részt vett Alek szej Koszigin is. Leonyid Brezsnyev az eszmecsere során rámutatott a szovjet—román együttműködés további fejlő désének tag lehetőségeire. lile Vérdet átadta Leonyid Brezs- nyevnek Nicolae Ceausescu iid vüzletéi. A VARSÓI BÉKEFELHÍVÁS VISSZHANGJA (CSTKj — Továbbra is vi­lágszerte nagy visszhangot vált ki a Varsói Szerződés Pohti kai Tanácskozó Testületének a lengyel fővárosban megtartót!: üléséről kiadott Nyilatkozata. A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának lapja, az Ünen vezércikkében foglalkozik a Varsói Szerződés Szervezete legújabb javaslatai­val. A cikk megállapítja, hogy a varsói ülésen olyan javasla­tok születtek, amelyek a nyolc­vanas éveket a békéért foly­tatott további harc éveivé vál­toztathatják. A mongol nép egyhangúlag támogatja a Var­sóban tett humanista felhívást ,— hangsúlyozza az Ünen. „A Varsói Szerződés tagálla­mai Politikai Tanácskozó Tes Választások Quebec ben (ČSTK) — Kanada Quetaei; tartományának több mint 4 millió francia ajkú lakosa teg­nap népszavazáson döntött ar­ról, hogy a tartományi kor­mány új, autonóm jogokat kö­veteljen-e a kanadai föderációu belül. A quebeci szeparatisták, aki két a Partie Quebecoise párt vezet, mindenekelőtt arra mu­tatnak rá, hogy tartományuk gazdasági szempontból hátrány­ban van az ország angolok lak­ta vidékeivel szemben. Céliként a központi kormánytól való po­litikai függetlenséget tűzték ki, ugyanakkor a gazdasági kap­csolatok fenntartását és a Ikő- zos pénznem megőrzését kíván­ják. A népszavazás eredményét később hozzák nyilvánosságra. füleiének ülésén elfogadott Nyilatkozat meggyőzően bizo­nyítja, hogy a béke és a szo­cializmus elválaszthatatlan egymástól1* —• mondotta a TASZSZ tudósítójának adott interjújában Girma Jilma etió­piai tájékoztatásügyi miniszter. A szocialista államok követke­zetesen valósítják meg a bé­kés egymás mellett élés, az enyhülés és a leszerelés poli­tikáját. A szocialista országok elvi álláspontja a jelenlegi fejlődés döntő tényezőjévé vált, és számíthat a világ ha­ladó és demokratikus erőinek támogatására. Ez a történelmi dokumentum tanúsítja, hogy a szocialista országok nem en­gedtek az imperialista provo­kációknak, és elsőrendű fel adatuknak tartják az enyhülési folyamat elmélyítését, a lázas fegyverkezés korlátozását. SALVADOR fokozódik a terror (ČSTK! — Mint azt az EB’E spanyol hírügynökség megbíz­ható forrásokra hivatkozva Sal­vadorból jelenti, az elmúlt két nap során legkevesebb 2011 sal­vadori polgár — fő'képp a bal­oldali szervezetek tagjai — esett áldozatul a kormánycsa­patok különböző megtorló in­tézkedéseinek. A salvadori had­sereg a legvadabb támadásokat az északi tartományokban haj­totta végre. Az indok: állítólag több ezer Nicaraguában kikép­zett partizán rejtőzik itt. A ni­caraguai kormány Moises Has­san, az igazgató tanács tagja által határozottan elutasította ezt az abszurd és rágalmazó állítást. Hafez Asszad Washington közel-keleti politikájáról (ČSTK) — Hafez Asszad szí­riai elnök Damaszkusziban éle­sen elítélte az imperializmus, a cionizmus és a reakció nyomá­sát Szíriára. Szíria közösen a többi arab országgal az izraeli agresszió következményeinek felszámolását és a palesztin nép jogainak biztosítását köve­teli. A szíriai államfő a Szak- szervezeti Világszövetség és az Arab Szakszervezetek Nemzet­közi Szövetsége által Damasz­kusziban rendezett konferen­cián mondott megnyitó beszé­dében mindenekelőtt az Egye­sült Államokat bírálta köztil- keleti politikája miatt. A SWAPO nyilatkozata (ČSTK) — A dél-afrikai faj­üldöző rendszer tovább terro­rizálja Namíbia lakosságát és a Délnyugat afrikai Népi szer­vezet (SWAPO) vezetői képvi­selőit és aktivistáit — hangsú­lyozza az angolai fővárosban tegnap kiadott SWAPO nyilat­kozat. A hazafiak ellen Pretoria nemcsak hadseregét és rendőr­ségét veti be, hanem felhasz­nálja az UNITA angolai ellen­forradalmi csoport banditáit és a volt rhodesiai hadsereg zsol­dosait is. A SWAPO felszólítja a világ közvéleményét, hogy tegyenek intézkedéseket a faj­üldöző rendszer namíbiai ural­mának felszámolására. Akcióiian az olasz terroristák (ČSTK) — Olasz terroristák a hétfőre virradó éjszaka pro­vokációs támadást hajtottak végre a milánói rendőrparancs­nokság ellen. A támadók két időzített rakétát robbantottak. A robbanások kárt okoztak az épületben és betörték a kör­nyező házak ablakait. Sebesü­lés nem történi. EGGYEL TÖBB ÁLDOZAT Tegnapra virradó éjszaka MIAMIBAN a rendőrség lelőtt egy néger férfit, aki át akart menni Liberty Citybe, a város néger gettó­jába. A Floridában múlt szombaton ki­robbant faji zavar­gásoknak így már 2(1 áldozata van. Mint ismeretes, a néger lakosság az ellen a bírósági döntés ellen tilta­kozott, hogy fel­mentettek négy rendőrt, akiket egy néger meggyilkolá­sával vádoltak. Felvételünkön: gyermekek Liberty Cityből (ČSTK-felvétel) DÉL KOREA Lemondott a kormány (ČSTK) — Lemondott a dél­koreai kormány. Ri Kju Hjou kulturális és tájékoztatúsügyi miniszter bejelentése szerint a kormány fontolóra vetle az egyre fokozódó feszültséget, és magára vállalta a felelősséget azért, hogy nem sikerült úrrá lennie az országban kialakult helyzeten. Dél-Koreában szombat óta igen feszült a helyzet. A kor- inány ugyanis ekkor rendelte el a statáriumot, ami annyit jelent, hogy a hatalmat a had­sereg vette át. A dél-koreai el­lenzék 45 vezető képviselője erőszakkal akart behatolni a parlament épületébe, ahol ülő­sztrájkot szerettek volna tarta­ni tiltakozásul a statárium el-> len, a fegyveres egységek azon* ban útjukat állták. Országszerte diákok tüntet-! nek a statárium ellen, és a za« vargások során több személy vesztette életét. Az AP hírügy­nökség szerint mintegy 80U tün­tetőt letartóztattak. Szöulban fegyveres katonák megakadályozták, hog/ 4U kül­földi újságíró részt vegyen Kim Jong Sam ellenzéki vezető, az új demokrata párt elnökének sajtókonferenciáján. Kim Jong Sam ezzel kapcsolatban nyilat­kozatot tett, amelyben a statá-> rium megszüntetését és a szom­bat óta bebörtönzötteik szaba* dón bocsátását követelte. AZ AFGÁN ENSZ MISSZIÓ JEGYZÉKE (ČSTK) — Az amerikai ha­tóságok akadályozzák Afganisz­tán állandó ENSZ missziójának tevékenységét, és ily módon megsértik az USA nak, mint az ENSZ-központnak otthont adó államnak magára vállalt kötelezettségeit — hangsúlyoz­A GRANMA CIKKE A MÁJUS 17-1 FELVONULÁSRÓL (ČSTK) — „Nem lehet meg­alázni egy olyan népet, amely kész utolsó csepp véréig har­colni. Ennek ébredt tudatára az észak-amerikai imperializ­mus május 17-én, amikor mint­egy 5 millió kubai országszerte Imrei felvonulást szervezett“ — írja vezércikkében a Grau- ma. a Kubai KP KB központi lapja. „Ez, a méreteiben egye­dülálló akció bebizonyította a kubai dolgozók rendkívüli ere­jét, egységét, öntudatát. A fel­vonulás résztvevői egyöntetűen hangoztatták, hogy nem félnek az imperialista fenyegetésektől és hogy bál-miféle agresszió Kuba ellen az egységes nép erejébe ütközne. A harci fel­vonulás a szocialista Kuba je­lentős politikai és erkölcsi győ­zelme volt. A kubai népnek jelenleg maximális figyelmet kell fordítania a gazdasági feladatok végrehajtására. Ezen a területen is hasonló harci elszántságot kell tanúsítania, mint a május 17-i több milliós anliimperialista felvonuláson“ ■— állapítja meg a Granma. za az a jegyzék, amelyet az afgán misszió intézett a világ­szervezet főtitkárához. A jegyzék leszögezi, hogy, Farid Zarif afgán diplomatád nuk csak többszöri kérelmezés után adták meg a New Yorki tartózkodásra szóló engedélyt, sőt az eddigi gyakorlattal el-* lentétben nem kapott diploma-i tavízumot. Az említett diplo­mata Guyanában nemzetközi értekezleten vett részt, ahol újabb nehézségekbe ütközött tevékenysége. Az USA ottani nagykövetsége nyilvánvalóan politikai célzattal elutasította a New Yorkba való visszaté­résre vonatkozó engedély ki-» adását. Az amerikai hatóságok effé-i le akciói nem egyeztet'hetők össze a vendéglátó állam kö^ telezetlségeivel, amelyek értel-i mében az USA nem gátolhatja meg a tagországok képviselői-* nek beutazását. j Kommentárunk R ég nem került sor any- nyi — a nemzetközi helyzetre jelentősen ható — eseményre, mint az elmúlt na­pokban. A Varsói Szerződés leg­belsőbb katonai-politikai szerve a lengyel fővárosban ülésezett, a NATO katonai tervező bizott­sága pedig Brüsszelben tanács­kozott, ezúttal — politikai hangsúlyt adva a döntéseknek — a külügyminiszterek részvé­telével. Közvetlenül ezután Bécsre figyelt Európa, ahol az osztrák államszerződés jubileu­mának ünnepségei szolgáltattak alkalmat fontos megbeszélésekre. Majd ismét Varsó következett, ahol a francia köztársasági el­nök és Leonyid Brezsnyev ta­lálkozott — látszólag meglepe- petésszerűen. Két katonai-politikai szövet­ség, amelyek politikája vég­eredményben az egész világ sor­sát meghatározza, egymástól teljesen eltérően képzeli el az emberiség jövőjét. Varsóban és Brüsszelben egyaránt elemezték az adott nemzetközi helyzetet, ám az ebből eredő feladatokat ellentétesen határozták meg. A NATO-ülésen a fegyverkezési kiadások növeléséről, a csapa­tok ütőerejének fokozásáról, létszámuk növeléséről, új nuk­leáris rakéták bevezetéséről, a régi háborús tűzfészkek élesz­tőséről, újabbak kialakításáról volt szó. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén józan, megfontolt, felelősségtel­jes program született, amelyet a béke szolgálatának eltökéltsé­ge hat át, A varsói üzenet egy­értelmű: a tagállamok felhívják a világ országainak vezetőit, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, és közösen beszéljék meg az égető problémákat, a vitás kér­A nyugati országok azonban ezeket a tárgyalásokat a Varsói Szerződés egyoldalú engedmé­nyeihez kötik, ami végső soron a fennálló viszonylagos katonai erőegyensúly felborulásához vezetne. A brüsszeli NATO- ülésről kiadott közlemény ugyanakkor megerősíti: az szerelésről tárgyaló konferen­ciára stb. A varsói jaavslatok visszhang­ja világszerte nagy volt, főleg európai politikusok tettek ígé­retet arra, hogy tanulmányozni fogják őket. Hisz egyetlen ál­lamnak, egyetlen kormánynak sem lehet meggyőző indoka ar­Varsó, Brüssie!, Bécs, Varsó... déseket. A tárgyalás ugyanis a jelenlegi kiélezett politikai lég­körben az egyetlen mód, az egyedüli eszköz, amely a köl­csönös megértéshez, a tartós békéhez vezet. A világ vezető politikusainak találkozóját ter­mészetesen kétoldalú megbeszé­lések előznék meg, amelyek már magukban rendkívüli jelentősé­gűek lennének a kölcsönös bi­zalom kialakítása szempontjá­ból is. Hogy valóban létrejöj­jön egy ilyen páratlan találko­zó, ahhoz még hosszú diplomá­ciai erőfeszítésekre lesz szük­ség mindkét oldalon. A szocia­lista országok megtették az el­ső lépést, Varsóban kijelentet­ték: bárkivel, bármiről hajlan­dók tárgyalásokat folytatni, ha az megfelel a kölcsönös érde­keknek, az enyhülésnek, a bé­kének. Igaz, a NATO is tárgyaláso­kat javasol az Európában fel­halmozódott szovjet és ameri­kai fegyverek korlátozásáról. Észak-atlanti Szövetség nem kívánja korlátozni fegyverkezé­sét, főleg, ami a nukleáris ra­kétafegyvereket illeti, decembe­ri döntését nem hajlandó sem visszavonni, sem pedig végre­hajtását felfüggeszteni. A Varsói Szerződés tagálla­mai kezdeményezéseinek ko­molyságát bizonyítja a varsói ülésen elfogadott Nyilatkozat is, amely egyrészt új vagy a korábbinál konkrétabb, más­részt régi, meg nem valósított javaslatokat tartalmaz. Ezek mindenekelőtt: egyetlen európai állam vagy államcsoportosulás se növelje egy meghatározott Időponttól fegyveres erőinek létszámát a helsinki Záróok­mányban meghatározott térség­ben, a madridi találkozó sike­res megtartása érdekében az európai országok mélyítsék el az eszmecseréket, gyorsítsák meg az előkészületeket az eu­rópai katonai enyhülésről és le­ra — mint azt a Nyilatkozat is hangsúlyozza —, hogy ezekben a kérdésekben kitérjen a tár­gyalások elől. Aki így tesz, az az emberiség javát szolgáló megoldások lehetőségét veti el. A tárgyalások fontosságát emelte ki Becsben folytatott megbeszélésein Gromiko szovjet és Muskie amerikai külügymi­niszter is. Ha nem is sikerült a szovjet és az amerikai állás­pontot közelebb hozni egymás­hoz, a külügyminiszteri eszme­cserének már maga a ténye is jelentős. Hosszú idő után ugyanis először ült tárgyalóasz­talhoz szovjet és amerikai ve­zető politikus. Igaz, Muskie pár nappal korábban Brüsszelben támadta a Szovjetuniót, s a nyugati katonai erő fokozására szólított fel, remélhetően nem csupán az alkalom (hogy Bécs- ben több ország külügyminisz­tere jött össze) bírta rá arra, hogy Gromikóval tárgyaljon. Minden messzebb menő opti­mizmus nélkül meg lehet talán állapítani, hogy megtört vagy, legalább repedezik a jég, amely az elmúlt időszakban a kelet—* nyugati kapcsolatokat „fagyasz­totta“. Ezt a jeget olvasztotta Leonyid Brezsnyev és Valéry, Giscard d’Estaing Varsó mellet­ti találkozója, amely meglepe­tésként hatott, bár ha vissza­tekintünk az elmúlt 15 év szov­jet-francia kapcsolataira, lát­hatjuk, hogy ez a megbeszélés a korábbi viszony logikus kö­vetkezménye volt. A két ország vezetői rendszeresen találkoz­tak egymással, s kapcsolataik fejlődését több megállapodás határozza meg. A francia elnök realista lépése azért keltett Nyugaton szenzációt, mert az amerikai vezetés főleg az el­múlt hónapokban fokozta nyo­mását nyugat-európai partnerei­re, követelve, hogy feltétel nél­kül csatlakozzanak enyhülésel­lenes politikájához. Természete­sen Franciaországot számos ka­pocs fűzi a többi tőkés ország­hoz, ami megnyilvánul Párizs külpolitikai állásfoglalásaiban Mégis: a francia vezetők tuda­tában vannak annak, hogy — különösen a jelenlegi feszült helyzetben — alaposan meg kell fontolni minden lépést, s hogy a problémák szövevényéből ki­vezető egyetlen járható út a békés tárgyalások útja. Csak egyre többen kövessék Giscard példáját... PAPUCSEK GERGELY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom