Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1980-05-21 / 118. szám, szerda

A MagasTátra tövében gaz­dálkodó mezőgazdasági iize- mekben a kedvezőtlen időjá­rási viszonyok hatására szintén megkéstek a tavaszt munkák vég-zésével. A bur­gonya ültetését is csupán az utóbbi napokban kezdték meg teljes ütemben. A boti- zovcei Gerlach Egységes Földművesszövetkezetben, amely a poprádi járás egyik mezőgazdasági üzeme, az idén 130 hektáron termesz­tik ezt a növényt. A burgo­nya ültetésében segítséget kapnak a poprádi Družba Ejsz-től, ahol már végeztek ezzel a fontos teendővel. A felvétel a Gerlach Efsz határában a négysoros Mars 4 típusú burgonyaültetőgé­pet örökítette meg munka közben (Felvétel: CSTK — A. Haščôk) BURGONYAÜLTETÉS A MAGAS TÁTRA ALATT A fokozott figyelem nem hiábavaló Az, hogy hazánk mezőgazdasági termelésében Kelet-Szlová­kia éri el a leggyengébb eredményeket, nem újdonság. Ismert volt néhány évvel ezelőtt és ma sem akarja senki elhallgatni a dicsekvésre okot nem adó helyzetet. Ellenkezőleg. A kátyúból kivezető út megalapozásáért, mely egyben a többi országrész­hez való felzárkózást is jeletené, az illetékesek egyre sűrűb­ben és behatóbban foglalkoznak az ottani lemaradás okaival. Az utóbbi évtized eredményei azt is elárulják, hogy a fokozott figyelem nem hiábavaló. A kerületben ugyanis 1970-től napja­inkig 28 százalékkal növekedett az egy hektárra eső bruttó me- zőgazadsági termés, ebből a nörénytermesztésé 40 százalékkal, az állattenyésztésé pedig majdnem 20 százalékkal. Az is a he­lyes útra vall, hogy az utóbbi időben Kelet-Szlovákiában gyor­sabb a mezőgazadság fejlődésének üteme, mint az országos átlag. A közelmúlt és a jelein biz­tató eredményei ellenére is a kerület mezőgazdasága még mindig orvoslásra szorul. Ez el­sősorban az állattenyésztésre érvényes, mivel az több muta­tó tekintetében is az országos ranglista utolsó helyét foglalja el. A CSKP KB 13. plenáris ülé­se óta, melyen több bírálat érte a kerület földműveseit és ál­lattenyésztőit, az SZLKP kerü­leti bizottsága már két esetben Iktatta be plenáris ülésének na­pirendjébe e fontos termelési ágat érintő kérdések megvitatá­sát. Az egy hónappal ezelőtti ple­náris ülés kommunista nyílt­sággal és igényességgel ele­mezte az állattenyésztés hely­zetét. Egyértelműen leszögezte, hogy a sikertelenséget elsősor­ban a növénytermesztés és ál­lattenyésztés közötti kellő össz­hang hiánya okozza. Kevés a jó minőségű tömegtakarmány, így az állatállomány termelékeny­sége nem növekszik a felada­tok teljesítéséhez szükséges ütemben. Természetesen nem ez az egyedüli megoldatlan prob )éma. Több üzemben lassú a szakosítási és kooperációs fo­lyamat, a baromfi- és juhte­nyésztés istállógondokkal küzd, s ugyanakkor sok helyen a szakirányítás is sántít. Az elmúlt évben a kerület­ben 2519 literről 2630 literre emelkedett az egy tehénre eső átlagos tejhozam. A lömegta- karmány-termesztés növelésével az idén 120 literes hozamnöve­lésre van kilátás. Sajnos, e fel­adat teljesítését nem minden já­rás végzi egyforma felelősség­gel. Amíg a Kassa-vidéki (Ko- siee-vidiek) 2770 literről 3040 literre növelte, a michalovcei pedig 290 literes növekedést éirt el, addig a rozsnyói (Rož­ňava), a poprádi, s Stará Ľu- bovfta-i, a tőketerebesi (Trebi- šov), a bardejovi, a prešovi és a svidníki járás teljesítménye alig javult. A gyengébbeknek te­hát van mit tenniük azért, hogy elérjék a jók színvonalát. A ke­rületben a 2000 literes átlagos tejhozamot eddig 29 mezőgaz­dasági üzem lépte túl, közlük a Sofi Efsz (vranovi járás) 3884 literes teljesítményt ért el, a Hernádcsányi (Čaňa) Efsz és a Valalikyi ÁG (mindkettő Kassa- vidéki járásból) pedig 3660— 3660 literes fejési állagra ké­pes. A 3000 literes hozamot könyveli el többek között a határfalvi (Hraničná pri Horná­de), a bodollói (Budulov), az újbódvai (Nová Bodva) és a csécsi (Cečejovce) földműves­szövetkezet, valamint a Bodrog- szerdahelyi (Streda nad Bodro­gom) Állami Gazdaság is. A bardejovi, a Stará Ľubovňa-i és a svidníki járásokból sajnos senki sincs a háromezresek kö­zött. Komoly hiányosságok vannak AZ ÉPÍTŐANYAG-GYÁRTÁS SIKEREI Az elmúlt napokban a leg­több vállalat és üzem értékel­te a felszabadulás 35. évfordu­lójára tett kötelezettségvállalá­sainak teljesítését. A Bratisla­vai Könnyűbeton-építőanyago- kat Gyártó Vállalat dolgozói is azok közé tartoznak, akik vál­lalt kötelezettségeiket szinte minden téren túlteljesítették. Vállalták például, hogy az el­múlt év folyamán 368 ezer 162 köbméter épületelemet gyárta­nak. Ennek az ígéretnek eleget tettek, és így ki tudják elégí­teni a lakás-, a közmű-, és ipa­ri építkezések igényeit, s ugyancsak határidőre teljesí­tették külföldi megrendelőik igényeit is. A termelés mennyiségi muta­tóinak megtartása mellett je­lentős figyelmet szentelnek ter­mékeik minőségének is. A fo­kozott figyelem eredményekép­pen a selejt csökkentésével csaknem 950 ezer korona meg­takarítást értek el. Ebben a te­kintetben nagyon fontos a nyersanyagok minősége. Az el­lenőrzés javításával sikerült elérniük, hogy a vállalt 285 ezer koronás megtakarítás he­lyett 1,2 millió koronát sike­rült megtakarítaniuk. Az ener­giatakarékosság területén idő­közben hozott intézkedéseik eredménye, hogy a tervezett meigtakarítást mintegy hatszo­rosával túlszárnyalták, s ilyen­formán 800 ezer korona ha­szonra tettek szert. Vállalásaik­nak az idei évre eső részéről is hasonlóképpen nyilatkozhatnak majd a számszerű értékelés le­zárása után, hiszen az évfordu­ló tiszteletére nem kevesebb, mint 70 kollektív és hat üzemi felajánlás született a vállalaton belül. Nem kevesebb, mint öt olyan mozgalomba kapcsolód­tak be a vállalat dolgozói, ame­lyeknek végső fokon legfőbb célja a hatékonyság növelése. Idei vállalásaik között szerepel még, hogy 100 újítási javasla­tot nyújtanak be — ezzel is az építőanyaggyárló-iparral szem­beni elvárásokat kívánják telje­síteni. Nemcsak a tervfeladatok kötelezik a vállalat dolgozóit munkájuk és termékeik minő­ségének javítására, hanem a vállalatnak múltban kiharcolt jó híre is. Érdemeik gyarapítá­sa csakis a mindenkori jó mun­kával érhető el. MIKULÁŠ MA1AŠEJE a növendékmarha nevelésében. Akadnak üzemek, amelyek sa­ját borjaik nevelését, gondozá­sát elhanyagolják, s így nem képesek a tehénállomány kicse­rélésére, illetve feltöltésére, holott a tenyésztőktől kiváló minőségű üszőket kapnak. Sok helyen kiegyensúlyozatlan és kevésbé megfelelő az üszők táplálása, így nem véletlen, hogy azok napi súlygyarapo­dása a tervezett 0,65 kilogramm helyett csupán 0,3 kilogramm. Itt a vád elsősorban a hűmen- néi, a svidníki és rozsnyói já­rást illeti. A kerületben 100 tehéntől évente csak 91 borjút nevelnek fel, s ez hárommal kevesebb a szlovákiai, és héttel az országos átlagnál. E téren a humennéi, a michalovcei, a poprádi, a svidníki és tőketerebesi járás­ban a leggyengébbek az ered­mények. Nagy tartalékok vannak a szarvasmarha hizlalásban is. Annak ellenére, hogy a napi 0,72 kilogrammos súlygyarapo- das jobb mint az országos átlag, 18 mezőgazdasági üzem nem éri el a 0,6 kilogrammos gyarapo­dást sem. A sertéstenyésztésben siker­nek számít ugyan, hogy tavaly 16-ról 16,2-re emelkedett az egy anyakocától elválasztott mala­cok száma, de ez is gyengébb, mint a szlovákiai átlag és messze lemarad a kerületi terv­től. A kerületi pártbizottság az egyes technológiai műveletek hibás alkalmazásában, a higié­niai előírások megszegésében, s a gondozók és irányítók fele­lőtlen munkájában látja a si­kertelenség okát. A juhtenyésztésnek Kelet- Szlovákiában gazdag múltja van, most mégis lassúbb ütem­ben fejlődik, mint más állatte­nyésztési ágazatok, pedig is­mert, hogy a természeti adott­ságok jobb kihasználásával ha­tékony lenne ez a tevékenység. Az elemzésből az is kitűnt, hogy egyes üzemek csak az ab­raktakarmány növelésével pró­bálják megoldani az állatte­nyésztésben felmerülő nehéz­ségeket. Ennek következtében a Spišská Nová Vés i járásban a szarvasmarha-hizlalásban egy kilogramm súlygyarapodás elé­réséhez 3,48 kilogramm abrak­takarmányt használtak fel, míg ugyanilyen eredmény elérésé­hez a michalovceieknek 2,21 kilogramm Is elegendő volt. Sajnos, az sem dicsekvésre mél­tó, hogy a humennéi járásban a tervezettnél 14 százalékkal, a prešovi, tőkterebesí, vranovi és poprádi járásban pedig 10 százalékkal több abrakot etet­tek meg az állatokkal. A helyzet javításáért a szak­emberek kidolgozták a kerület állattenyésztése fejlesztésének 1990 ig szóló távlati tervét, s ennek alapján a közelmúltban megtartott pártbizottsági ülés megszabta a következő öt év konkrét feladatait. A tenniva­lók között ezúttal a mennyisé­geket meghatározó tényezőkön kívül az eddiginél nagyobb te­ret kaptak az irányítási és szervezési kérdések, főleg a szakosítás és a mezőgazdasági üzemek együttműködésének kérdése. így várható, hogy Ke- let-szlovákia állattenyésztésé­ben rövidesen kedvező fordu­lat áll be. GAZDAG JÓZSEF Kommentáljuk Újságíró a gyárkapu előtt Soha nem lehetett egyszerű feladat gyárigazgatónak lenni, manapság pedig minden eddiginél bonyolultabb fel­adatokat kell teljesítenie a gazdasági vezetőnek. Valószí­nűleg akkor a legelégedettebb, ha a gondjaira bízott üzem nagyobb megrázkódtatásoktól mentesen teljesíti feladatait. Azt is tudjuk, hogy a gazdasági vezetők ideje szűkre szabott, minden órájuk „be van táblázva“, így nem egy­szer időzavart okoz, ha újságíró jelentkezik az igazgató titkárságán. Megtörténik, hogy a portáról az igazgató tit­kárságára telefonáló újságírótól azt kérdezik: van-e írásos engedélye az illetékes felettes szervtől. Vannak, persze, olyan üzemek is, amelyekben egyszerűen csak annyit közölnek a lapszerkesztővel: bármelyik dol­gozó nyilatkozhat az igazgató engedélye nélkül, attól füg­gően, hogy éppen mi érdekli. Ezek az esetek jutottak az eszembe, amikor Jan Fojtík elvtársnak, a CSKP KB titkárának az ideológiai szakaszon dolgozók országos aktíváján elmondott beszédét tanulmá­nyoztam. Ebben többek között ez áll: „A gazdasági propa­ganda komoly problémáinak egyike a vezető dolgozóknak a hírközlő eszközök iránti tartózkodó és gyakran helytelen magatartása. A szerkesztőségek többnyire nem rendelkez­nek elegendő saját erővel és alapanyaggal ahhoz, hogy rendszeresen elemezzék a gazdasági fejlődést, beszerezze­nek terjedelmesebb anyagokat, leellenőrizzenek nagyobb mennyiségű információt vagy bíráló anyagot.“ A kommunista sajtó hatékony gazdasági propagandára törekszik, de ezt a feladatát csak akkor tudja maradék­talanul teljesíteni, ha támogatásra, segítő kézre talál a megkérdezettek részéről is. Az újságíró csak úgy adhat objektív képet egy-egy vállalat vagy üzem gondjairól, ba­jairól és eredményeiről egyaránt, ha nyíltan válaszolnak valamennyi kérdésére. Csak az ilyen együttműködés segít­ségével adhat sokoldalú képet az országépítés ezernyi oldaláról, megnyilvánulásairól. Csak így töltheti be a kom» munista sajtó azt a feladatkört, amelyet Lenin is körvo­nalazott a pártsajtóval kapcsolatos alapelveiben. Az alap­elvek egyike az a közismert tény, hogy: a pártsajtó kol­lektív szervező. Maguk az újságírók nincsenek annyian, hogy ennek a szervező feladatnak eleget tudjanak tenni, hogy minden fontos jelenségről érdemben tudósíthassanak. Ezért van szükség a munkáslevelezőkre is, akik a konkrét munka­helyek konkrét eredményeiről tájékoztatnak. Ezektől azon­ban azt várjuk el, hogy ne csak a pozitívumokról adjanak tudósítást, hanem a problémákról is. Persze, egyes gaz­dasági vezetők csak a vállalatukról illetve üzemükről szóló jó híreket olvassák szívesen. Nem tudatosítva azt, hogy a kommunista sajtó legfontosabb feladata: építő bírálattal is segíteni a termelő és irányító munkát — az egész tár­sadalom érdekében. Tény azonban — amint arra a CSKP KB 15. ülése is rámutatott —, hogy a bírálat csak akkor lesz konstruktív, ha megalapozott tényekre, az összefüggések helyes meg­világítására épül. Különösen fontos ez a mai élénk gaz­dasági életben, amikor minden gazdasági vezetőtől a le­hető legjobb döntéseket várják el. • A párt teljes tekintélyével támogatja az eredményeinkről beszámoló és az építő bírálat eszközével élő újságírót. S azokat a gazdasági vezetőket is, akik a segítő szán dékkal megírt bírálatra nem ingerültséggel, hanem az eddiginél jobb munkával reagálnak. PÁKOZDI GERTRÜD KORSZERŰ GÉPEKKEL JOBBAN HALAD A MUNKA A gyakori esőzések után vég­re napsütésben ragyog a hatér. Az emberek megnyugodtak, a gépek dübörgése is alábbha­gyott. Földbe került a mag, s a vetések — mintha igyekezné­nek behozni a lemaradást — rohamos fejlődésnek indultak. Cséplő László, a Gyulamajori (Ďulov Dvor) Állami Gazdaság karvai (Kravany nad Dunajom) jében elvégeztük a tavasziiife vetését — mondja a gazdaság­vezető. Becsületes munkájukért Bajnok István és Biskupiä Jo­zef érdemel külön dicséretet. — Mik a további teendők? — Terményszerkezetünk ele­ve meghatározza további teen­dőnket is. Az elmondottakon kí­vül ugyanis 45 hektárnyi terü­leten szőlőtermesztéssel foglal­részlegének vezetője azonban higgadt megfontoltságához mél­tó örömmel újságolja: május nyolcadikén befejeztük a tava­sziak vetését. Persze, ez még nem ok a tétlenségre. Nálunk minden perc drága — teszi hoz­zá. Munkásaink becsületes helytállása mellett nagy szük­ség volt Idén a nagy teljesít­ményű, korszerű gépekre is. Ezeket nyújtott műszakban is üzemeltettük. Erre azért is szükség volt, mert gabonát 560 hektáron, kukoricát 277 hektá­ron, cukorrépát 41 hektáron, napraforgót pedig 125 hektár­nyi területen termesztünk. Most már elmondhatjuk, hogy minden nehézség ellenére ide-­kozunk. A 15 hektáros gyü­mölcsösben is akad tennivaló bőven. Kertészetünkben pedig közel három hektáron termesz­tünk paprikát és uborkát fólia­sátrak alatt. Ráadásul tavasz- szal végeztük el a fóliasátrak áthelyezését is. Így érthető, hogy Bohony István kertésznek Is jól meg kell szerveznie a munkát. Bízunk benne, hogy a palánták kiültetését is Idejében el tudják végezni — mondja a gazdaságvezető. A szorgos munkálkodás láttán szinte bizonyosra vehetjük, hogy jő munkaszervezéssel a karvai részleg dolgozói valóra váltják terveiket. Rl&LER JÁNOS A 12 soros Becker vatőgépünk csak addig állt, míg feltöltöt- ték a magot — mondja Cséplő László gazdaságvezető. (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom