Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1980-05-21 / 118. szám, szerda
A MagasTátra tövében gazdálkodó mezőgazdasági iize- mekben a kedvezőtlen időjárási viszonyok hatására szintén megkéstek a tavaszt munkák vég-zésével. A burgonya ültetését is csupán az utóbbi napokban kezdték meg teljes ütemben. A boti- zovcei Gerlach Egységes Földművesszövetkezetben, amely a poprádi járás egyik mezőgazdasági üzeme, az idén 130 hektáron termesztik ezt a növényt. A burgonya ültetésében segítséget kapnak a poprádi Družba Ejsz-től, ahol már végeztek ezzel a fontos teendővel. A felvétel a Gerlach Efsz határában a négysoros Mars 4 típusú burgonyaültetőgépet örökítette meg munka közben (Felvétel: CSTK — A. Haščôk) BURGONYAÜLTETÉS A MAGAS TÁTRA ALATT A fokozott figyelem nem hiábavaló Az, hogy hazánk mezőgazdasági termelésében Kelet-Szlovákia éri el a leggyengébb eredményeket, nem újdonság. Ismert volt néhány évvel ezelőtt és ma sem akarja senki elhallgatni a dicsekvésre okot nem adó helyzetet. Ellenkezőleg. A kátyúból kivezető út megalapozásáért, mely egyben a többi országrészhez való felzárkózást is jeletené, az illetékesek egyre sűrűbben és behatóbban foglalkoznak az ottani lemaradás okaival. Az utóbbi évtized eredményei azt is elárulják, hogy a fokozott figyelem nem hiábavaló. A kerületben ugyanis 1970-től napjainkig 28 százalékkal növekedett az egy hektárra eső bruttó me- zőgazadsági termés, ebből a nörénytermesztésé 40 százalékkal, az állattenyésztésé pedig majdnem 20 százalékkal. Az is a helyes útra vall, hogy az utóbbi időben Kelet-Szlovákiában gyorsabb a mezőgazadság fejlődésének üteme, mint az országos átlag. A közelmúlt és a jelein biztató eredményei ellenére is a kerület mezőgazdasága még mindig orvoslásra szorul. Ez elsősorban az állattenyésztésre érvényes, mivel az több mutató tekintetében is az országos ranglista utolsó helyét foglalja el. A CSKP KB 13. plenáris ülése óta, melyen több bírálat érte a kerület földműveseit és állattenyésztőit, az SZLKP kerületi bizottsága már két esetben Iktatta be plenáris ülésének napirendjébe e fontos termelési ágat érintő kérdések megvitatását. Az egy hónappal ezelőtti plenáris ülés kommunista nyíltsággal és igényességgel elemezte az állattenyésztés helyzetét. Egyértelműen leszögezte, hogy a sikertelenséget elsősorban a növénytermesztés és állattenyésztés közötti kellő összhang hiánya okozza. Kevés a jó minőségű tömegtakarmány, így az állatállomány termelékenysége nem növekszik a feladatok teljesítéséhez szükséges ütemben. Természetesen nem ez az egyedüli megoldatlan prob )éma. Több üzemben lassú a szakosítási és kooperációs folyamat, a baromfi- és juhtenyésztés istállógondokkal küzd, s ugyanakkor sok helyen a szakirányítás is sántít. Az elmúlt évben a kerületben 2519 literről 2630 literre emelkedett az egy tehénre eső átlagos tejhozam. A lömegta- karmány-termesztés növelésével az idén 120 literes hozamnövelésre van kilátás. Sajnos, e feladat teljesítését nem minden járás végzi egyforma felelősséggel. Amíg a Kassa-vidéki (Ko- siee-vidiek) 2770 literről 3040 literre növelte, a michalovcei pedig 290 literes növekedést éirt el, addig a rozsnyói (Rožňava), a poprádi, s Stará Ľu- bovfta-i, a tőketerebesi (Trebi- šov), a bardejovi, a prešovi és a svidníki járás teljesítménye alig javult. A gyengébbeknek tehát van mit tenniük azért, hogy elérjék a jók színvonalát. A kerületben a 2000 literes átlagos tejhozamot eddig 29 mezőgazdasági üzem lépte túl, közlük a Sofi Efsz (vranovi járás) 3884 literes teljesítményt ért el, a Hernádcsányi (Čaňa) Efsz és a Valalikyi ÁG (mindkettő Kassa- vidéki járásból) pedig 3660— 3660 literes fejési állagra képes. A 3000 literes hozamot könyveli el többek között a határfalvi (Hraničná pri Hornáde), a bodollói (Budulov), az újbódvai (Nová Bodva) és a csécsi (Cečejovce) földművesszövetkezet, valamint a Bodrog- szerdahelyi (Streda nad Bodrogom) Állami Gazdaság is. A bardejovi, a Stará Ľubovňa-i és a svidníki járásokból sajnos senki sincs a háromezresek között. Komoly hiányosságok vannak AZ ÉPÍTŐANYAG-GYÁRTÁS SIKEREI Az elmúlt napokban a legtöbb vállalat és üzem értékelte a felszabadulás 35. évfordulójára tett kötelezettségvállalásainak teljesítését. A Bratislavai Könnyűbeton-építőanyago- kat Gyártó Vállalat dolgozói is azok közé tartoznak, akik vállalt kötelezettségeiket szinte minden téren túlteljesítették. Vállalták például, hogy az elmúlt év folyamán 368 ezer 162 köbméter épületelemet gyártanak. Ennek az ígéretnek eleget tettek, és így ki tudják elégíteni a lakás-, a közmű-, és ipari építkezések igényeit, s ugyancsak határidőre teljesítették külföldi megrendelőik igényeit is. A termelés mennyiségi mutatóinak megtartása mellett jelentős figyelmet szentelnek termékeik minőségének is. A fokozott figyelem eredményeképpen a selejt csökkentésével csaknem 950 ezer korona megtakarítást értek el. Ebben a tekintetben nagyon fontos a nyersanyagok minősége. Az ellenőrzés javításával sikerült elérniük, hogy a vállalt 285 ezer koronás megtakarítás helyett 1,2 millió koronát sikerült megtakarítaniuk. Az energiatakarékosság területén időközben hozott intézkedéseik eredménye, hogy a tervezett meigtakarítást mintegy hatszorosával túlszárnyalták, s ilyenformán 800 ezer korona haszonra tettek szert. Vállalásaiknak az idei évre eső részéről is hasonlóképpen nyilatkozhatnak majd a számszerű értékelés lezárása után, hiszen az évforduló tiszteletére nem kevesebb, mint 70 kollektív és hat üzemi felajánlás született a vállalaton belül. Nem kevesebb, mint öt olyan mozgalomba kapcsolódtak be a vállalat dolgozói, amelyeknek végső fokon legfőbb célja a hatékonyság növelése. Idei vállalásaik között szerepel még, hogy 100 újítási javaslatot nyújtanak be — ezzel is az építőanyaggyárló-iparral szembeni elvárásokat kívánják teljesíteni. Nemcsak a tervfeladatok kötelezik a vállalat dolgozóit munkájuk és termékeik minőségének javítására, hanem a vállalatnak múltban kiharcolt jó híre is. Érdemeik gyarapítása csakis a mindenkori jó munkával érhető el. MIKULÁŠ MA1AŠEJE a növendékmarha nevelésében. Akadnak üzemek, amelyek saját borjaik nevelését, gondozását elhanyagolják, s így nem képesek a tehénállomány kicserélésére, illetve feltöltésére, holott a tenyésztőktől kiváló minőségű üszőket kapnak. Sok helyen kiegyensúlyozatlan és kevésbé megfelelő az üszők táplálása, így nem véletlen, hogy azok napi súlygyarapodása a tervezett 0,65 kilogramm helyett csupán 0,3 kilogramm. Itt a vád elsősorban a hűmen- néi, a svidníki és rozsnyói járást illeti. A kerületben 100 tehéntől évente csak 91 borjút nevelnek fel, s ez hárommal kevesebb a szlovákiai, és héttel az országos átlagnál. E téren a humennéi, a michalovcei, a poprádi, a svidníki és tőketerebesi járásban a leggyengébbek az eredmények. Nagy tartalékok vannak a szarvasmarha hizlalásban is. Annak ellenére, hogy a napi 0,72 kilogrammos súlygyarapo- das jobb mint az országos átlag, 18 mezőgazdasági üzem nem éri el a 0,6 kilogrammos gyarapodást sem. A sertéstenyésztésben sikernek számít ugyan, hogy tavaly 16-ról 16,2-re emelkedett az egy anyakocától elválasztott malacok száma, de ez is gyengébb, mint a szlovákiai átlag és messze lemarad a kerületi tervtől. A kerületi pártbizottság az egyes technológiai műveletek hibás alkalmazásában, a higiéniai előírások megszegésében, s a gondozók és irányítók felelőtlen munkájában látja a sikertelenség okát. A juhtenyésztésnek Kelet- Szlovákiában gazdag múltja van, most mégis lassúbb ütemben fejlődik, mint más állattenyésztési ágazatok, pedig ismert, hogy a természeti adottságok jobb kihasználásával hatékony lenne ez a tevékenység. Az elemzésből az is kitűnt, hogy egyes üzemek csak az abraktakarmány növelésével próbálják megoldani az állattenyésztésben felmerülő nehézségeket. Ennek következtében a Spišská Nová Vés i járásban a szarvasmarha-hizlalásban egy kilogramm súlygyarapodás eléréséhez 3,48 kilogramm abraktakarmányt használtak fel, míg ugyanilyen eredmény eléréséhez a michalovceieknek 2,21 kilogramm Is elegendő volt. Sajnos, az sem dicsekvésre méltó, hogy a humennéi járásban a tervezettnél 14 százalékkal, a prešovi, tőkterebesí, vranovi és poprádi járásban pedig 10 százalékkal több abrakot etettek meg az állatokkal. A helyzet javításáért a szakemberek kidolgozták a kerület állattenyésztése fejlesztésének 1990 ig szóló távlati tervét, s ennek alapján a közelmúltban megtartott pártbizottsági ülés megszabta a következő öt év konkrét feladatait. A tennivalók között ezúttal a mennyiségeket meghatározó tényezőkön kívül az eddiginél nagyobb teret kaptak az irányítási és szervezési kérdések, főleg a szakosítás és a mezőgazdasági üzemek együttműködésének kérdése. így várható, hogy Ke- let-szlovákia állattenyésztésében rövidesen kedvező fordulat áll be. GAZDAG JÓZSEF Kommentáljuk Újságíró a gyárkapu előtt Soha nem lehetett egyszerű feladat gyárigazgatónak lenni, manapság pedig minden eddiginél bonyolultabb feladatokat kell teljesítenie a gazdasági vezetőnek. Valószínűleg akkor a legelégedettebb, ha a gondjaira bízott üzem nagyobb megrázkódtatásoktól mentesen teljesíti feladatait. Azt is tudjuk, hogy a gazdasági vezetők ideje szűkre szabott, minden órájuk „be van táblázva“, így nem egyszer időzavart okoz, ha újságíró jelentkezik az igazgató titkárságán. Megtörténik, hogy a portáról az igazgató titkárságára telefonáló újságírótól azt kérdezik: van-e írásos engedélye az illetékes felettes szervtől. Vannak, persze, olyan üzemek is, amelyekben egyszerűen csak annyit közölnek a lapszerkesztővel: bármelyik dolgozó nyilatkozhat az igazgató engedélye nélkül, attól függően, hogy éppen mi érdekli. Ezek az esetek jutottak az eszembe, amikor Jan Fojtík elvtársnak, a CSKP KB titkárának az ideológiai szakaszon dolgozók országos aktíváján elmondott beszédét tanulmányoztam. Ebben többek között ez áll: „A gazdasági propaganda komoly problémáinak egyike a vezető dolgozóknak a hírközlő eszközök iránti tartózkodó és gyakran helytelen magatartása. A szerkesztőségek többnyire nem rendelkeznek elegendő saját erővel és alapanyaggal ahhoz, hogy rendszeresen elemezzék a gazdasági fejlődést, beszerezzenek terjedelmesebb anyagokat, leellenőrizzenek nagyobb mennyiségű információt vagy bíráló anyagot.“ A kommunista sajtó hatékony gazdasági propagandára törekszik, de ezt a feladatát csak akkor tudja maradéktalanul teljesíteni, ha támogatásra, segítő kézre talál a megkérdezettek részéről is. Az újságíró csak úgy adhat objektív képet egy-egy vállalat vagy üzem gondjairól, bajairól és eredményeiről egyaránt, ha nyíltan válaszolnak valamennyi kérdésére. Csak az ilyen együttműködés segítségével adhat sokoldalú képet az országépítés ezernyi oldaláról, megnyilvánulásairól. Csak így töltheti be a kom» munista sajtó azt a feladatkört, amelyet Lenin is körvonalazott a pártsajtóval kapcsolatos alapelveiben. Az alapelvek egyike az a közismert tény, hogy: a pártsajtó kollektív szervező. Maguk az újságírók nincsenek annyian, hogy ennek a szervező feladatnak eleget tudjanak tenni, hogy minden fontos jelenségről érdemben tudósíthassanak. Ezért van szükség a munkáslevelezőkre is, akik a konkrét munkahelyek konkrét eredményeiről tájékoztatnak. Ezektől azonban azt várjuk el, hogy ne csak a pozitívumokról adjanak tudósítást, hanem a problémákról is. Persze, egyes gazdasági vezetők csak a vállalatukról illetve üzemükről szóló jó híreket olvassák szívesen. Nem tudatosítva azt, hogy a kommunista sajtó legfontosabb feladata: építő bírálattal is segíteni a termelő és irányító munkát — az egész társadalom érdekében. Tény azonban — amint arra a CSKP KB 15. ülése is rámutatott —, hogy a bírálat csak akkor lesz konstruktív, ha megalapozott tényekre, az összefüggések helyes megvilágítására épül. Különösen fontos ez a mai élénk gazdasági életben, amikor minden gazdasági vezetőtől a lehető legjobb döntéseket várják el. • A párt teljes tekintélyével támogatja az eredményeinkről beszámoló és az építő bírálat eszközével élő újságírót. S azokat a gazdasági vezetőket is, akik a segítő szán dékkal megírt bírálatra nem ingerültséggel, hanem az eddiginél jobb munkával reagálnak. PÁKOZDI GERTRÜD KORSZERŰ GÉPEKKEL JOBBAN HALAD A MUNKA A gyakori esőzések után végre napsütésben ragyog a hatér. Az emberek megnyugodtak, a gépek dübörgése is alábbhagyott. Földbe került a mag, s a vetések — mintha igyekeznének behozni a lemaradást — rohamos fejlődésnek indultak. Cséplő László, a Gyulamajori (Ďulov Dvor) Állami Gazdaság karvai (Kravany nad Dunajom) jében elvégeztük a tavasziiife vetését — mondja a gazdaságvezető. Becsületes munkájukért Bajnok István és Biskupiä Jozef érdemel külön dicséretet. — Mik a további teendők? — Terményszerkezetünk eleve meghatározza további teendőnket is. Az elmondottakon kívül ugyanis 45 hektárnyi területen szőlőtermesztéssel foglalrészlegének vezetője azonban higgadt megfontoltságához méltó örömmel újságolja: május nyolcadikén befejeztük a tavasziak vetését. Persze, ez még nem ok a tétlenségre. Nálunk minden perc drága — teszi hozzá. Munkásaink becsületes helytállása mellett nagy szükség volt Idén a nagy teljesítményű, korszerű gépekre is. Ezeket nyújtott műszakban is üzemeltettük. Erre azért is szükség volt, mert gabonát 560 hektáron, kukoricát 277 hektáron, cukorrépát 41 hektáron, napraforgót pedig 125 hektárnyi területen termesztünk. Most már elmondhatjuk, hogy minden nehézség ellenére ide-kozunk. A 15 hektáros gyümölcsösben is akad tennivaló bőven. Kertészetünkben pedig közel három hektáron termesztünk paprikát és uborkát fóliasátrak alatt. Ráadásul tavasz- szal végeztük el a fóliasátrak áthelyezését is. Így érthető, hogy Bohony István kertésznek Is jól meg kell szerveznie a munkát. Bízunk benne, hogy a palánták kiültetését is Idejében el tudják végezni — mondja a gazdaságvezető. A szorgos munkálkodás láttán szinte bizonyosra vehetjük, hogy jő munkaszervezéssel a karvai részleg dolgozói valóra váltják terveiket. Rl&LER JÁNOS A 12 soros Becker vatőgépünk csak addig állt, míg feltöltöt- ték a magot — mondja Cséplő László gazdaságvezető. (A szerző felvétele)
