Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-25 / 98. szám, péntek

A DUNAI VfZI EROMÜ KOMMUNISTA ÉPÍTŐINEK SZAVA A trstíni Nyugat-szlovákiai Kőbánya és Kavicstermelő Üzem mész- pát fövesztö részlegének dolgozói naponta 3000 tonna mészpátot szállítanak a megrendelőknek. Felvételünkön az osztályozott mészkőzúzalék rakodása látható. ____________(P. Simončík felvétele — ČSTK) A medvesaljai emberek kö­zül az elmúlt évtizedek során sokan találtaik munkalehetősé­get a rimaszombati (Rimavská Sobota) járás építőipari üze­meiben, nem kevés azonban azoknak a száma sem, akik a járáshatárokon túl kerestek megélhetést. A migráció lénye­gében még ma sem szűnt meg teljesen, bár a folyamatot ki­váltó oikok már nem Is any- nyira a helybeli, vagy a (kör­nyékbeli munkalehetőségek hiányában keresendőik, mint in­kább a csábítóbb kereseti le­hetőségekben, az évek során megismert városok szervezet­tebb munka- és életrendjében. Változatlanul szép számban In­gáznak naponta Fülekre (Fiľa­kovo) és Losoncra (Lučenec), Zvolenból és Banská Bystricá- ról pedig hetente járnak haza. A nőik foglalkoztatását a kö­zelmúltig nem sikerült megol­dani. Annak ellenére, hogy az Ojbásti (Nová Bašta) Efss mun­kaigényes termelési szerkezete révén sok lányt és asszonyt vont be a termelői munkába, mindenki számára csak a csúcs­munkák idején akadt elfoglalt­ság. Különösen nagy gondot okozott a kisgyermekes mamák és a csökkent munkaképessé­gűek foglalkoztatása, hiszen a községben nincs bölcsőde, s a szövetkezet sem tudott köny- nyebb munkát nyújtani vala­mennyi érdeklődőnek. A melléküzemág létesítésé­nek gondolata már évekkel ez­előtt felvetődött, a környéken azonban nem találtak megfe­lelő partnervállalatra. Két év­vel ezelőtt jelentkezett a Ban­ská Bystrica-i Tesla (ma már Számítástechnikai Üzem), s néhány havi előkészület után 1978 őszén munkához láthat­tak a betanított munkásnők. — A Banská Bystrica-i Szá­mítástechnikai Üzem vezetősé­gével történt megállapodásunk értelmében különböző híradás- technikai alkatrészek gyártásá­val, illetve összeszerelésével foglalkozunk — tájékoztatott bennünket Huszti István, a szö­vetkezet üzemgazdásza, aki egyik kezdeményezője volt a melléküzem létrehozásának. — Mi saját objektumainkat és a munkaerőt adjuk ebbe a közös vállalkozásba, partnerünk a gépeket és az anyagot. Az üzemeltetési költség szintén a mi számlánkra megy, aminek több előnye van számunkra. Mi szabjuk meg a munkaszerve­zők, az ellenőrzők és az irányí­tók számát, s a vállalati viszo­nyok ismeretében állíthatom, hogy e téren jelentős megtaka­rításokat érünk el. A bérmun­ka előnye számunkra már az első évben nyilvánvaló volt, az elmúlt esztendő során pedig az ebből származó tiszta jöve­delem a szövetkezet összbevé­telének egyik jelentős tételét adta. A szövetkezeti központ egyik új épületének három emeleti szobájában folyik a termelő- munka. Nagy Éva a titkárnői­könyvelői összevont munkakört látja el. Látogatásunkkor el­mondotta, hogy jelenleg tele­fonközpontok erősítőkészülékei­hez szerelik a transzformátoro­kat, a megrendelésektől füg­gően 26 féle méretben, válto­zatban. Külön munkacsoport foglalkozik a tekercsek szere­lésével, ebből 16 féle méret ké­szül Üjbáston. — A jórészt gyermeknevelés­hez és házimunkához szokott asszonyoknak az első hónapok­ban érthetően kissé idegen volt az ipari munka, a nyolc órán keresztül végzett egyhangú te­vékenység — veszi át a szót Básti Márta mesternő. — Gya­koriak voltak az olyan jellegű kívánságok, hogy „tíz percre szeretnék elmenni megetetni a jószágot, ránézni a gyermekre, esetleg bevásárolni“. Kezdet­ben eleget is tettünk az ilyen kéréseknek, amikor aztán el­szaporodtak a munkafegyelmet lazító jelenségek, tiszta vizet öntöttünk a pohárba. Csak azok dolgozhatnak nálunk, akik alá­rendelik magukat az ipari ter­melés követelményeinek. Ma már elmondhatom, hogy nin­csenek effajta gondjaink, a dolgozó nők maguk is érzik az egymásrautaltságot, s azt, hogy a lazaságot végső soron a terv teljesítése sínylené meg. — Ma már inkább az okoz­za a legtöbb gondot — veszi át a szót ismét Nagy Barna- básné —, hogy akadozik az anyagellátás, emiatt sokszor visszafogottabban kell dolgoz­ni. Már az idén is volt rá eset, hogy négy napon keresztül nem tudtunk dolgozni anyaghiány miatt. Ebben a rosszban az a jó, hogy szükség esetén ki tud­juk segíteni a szövetkezetet a mezei munkákban. Tavaly pél­dául egy teljes hétig segítet­tünk a burgonyabetakarításban. Azt is elmondották a vendég­látók, hogy a jelenlegi hely­zetben talán kisebb létszámmal is üzemeltethetnének, ám a szövetkezet vezetői a teljes fog­lalkoztatottságot tekintik elsőd­legesnek, s mindent elkövetnek a folyamatos anyagellátás ér­dekében. Szó van újabb rész­egységek gyártásáról is. Pál Margit, a szigorú minő­ségi munkálatokat végző fiatal- asszony elmondotta, hogy ta­valy még bizony akadt gond a minőségi követelmények kielé­gítésében. Ma már azonban a megengedett négy százalékos selejten jóval belül vannak, amit a vállalatnál sem mindig sikerül elérni. Az itt dolgozók közül valamennyien őrülnek a helybeli munkaalkalomnak, s nem panaszkodnak a kereseti lehetőségekre sem. Az a tény pedig, hogy még mindig szép számmal akadnak a községben és környékén lányok és asz- szonyok, akik szívesen jönné­nek ide dolgozni, nagyobb mun­kafegyelemre, még jobb helyt­állásra ösztökéli őket. A legrokonszenvesebb vonás — amivel Üjbáston találkoztam — számomra mégis az volt, hogy a helyi vezetők a mellék­üzemág eredményessége ellené­re sem törekednek a profithaj- hászásra, a szövetkezet minden áron való „iparosítására“. Gaz­dálkodásukban a szakma min­den bonyolultsága ellenére a jövőben is a mezőgazdasági termelés lesz a meghatározó, s marad a melléküzemágé — annak minden előnyével együtt — a kisegítő szerep. És ez így is van rendjén. HACS1 ATTILA CSAK HIVATÁSTUDATTAL! Az év végéig 585 millió korona értékű munkát kell elvégezni % A szállítói-megrendelői kapcsolatokban is érvényesítjük a párt vezető szerepét A népgazdaság fejlesztésé­nek egyre bonyolultabb és igé­nyesebb feltételei között új megvilágításba került a dunai vízi erőmű építéséről hozott ha­tározat. Megvalósítását az újabb fűtőanyag- és energeti­kai források nyerése sürgeti. Éppen ezért e feladat teljesí­tésére párt- és állami szerve­ink is rendkívül nagy figyelmet fordítanak a 7. ötéves terv, va­lamint a következő hosszú távú tervek előkészítésének folyama­tában. A szilárd tüzelőanyaggal mű­ködő klasszikus • hőerőművek építésével — a korlátozott mennyiségű szénkészletek mi­att már nem számolhatunk. A 7. és a következő 8. ötéves tervidőszakban a szükséges energiaforrásokat atomerőmű­vek építésével kell biztosíta­nunk. Megemlítendő azonban, hogy az atomerőművek létesí­tése tetemes beruházásokat igé- nyel, s ezért viszonylag elő­nyösebb a vízforrások áramter­melő képességének kiaknázása. S ha ebből a szempontból vizs­gáljuk eredményeinket, megál­lapíthatjuk, hogy eddig távol­ról sem használtuk ki a folyó­ink kínálta energetikai lehető­ségeket. A szemléltetés kedvé­ért megjegyzem, hogy évente vízi energia formájában több mint 5 millió tonna mennyisé­get kitevő szénenergia hagyja el hazánkat. A vízi erőmű építésével a Duna közös csehszlovákiai- magyarországi szakaszán a fo­lyam vízenergiái képességének több mint háromnegyedét hasz­nosítjuk. Az erőmű elkészülté­vel — a közösen elfogadott és aláírt szerződések értelmében —évente 1,5 milliárd kilowatt­óra árammal gazdagíthatjuk energetikai hálózatunkat. Nem elhanyagolandó mennyiség ez, ha tudatosítjuk, hogy ennyi energia termeléséhez hőerőmű­veinkben évente legalább 1,5 millió tonna szén elégetésére lenne szükség. További felbecsülhetetlen je­lentősége a Gabčíkovo—Nagy­marosi Vízlépcsőrendszer építé­sének a mezőgazdasággal kap­csolatos. A mű létrehozásával párhuzamosan javul a környék vízgazdálkodása, árvízvédelmi rendszere, és kedvezőbb felté­teleket teremt a körzet hagyo­mányosan jó éghajlati adottsá­gainak még előnyösebb hasz­nosítására. A vízi erőmű gazdaságpoliti­kai jelentősége, valamint a ki­vitelezés nehézségei a pártépí­tés és irányítás minden fokán egyaránt színvonalas pártmun­kát követelnek az építkezése­ken. Ennek előmozdítására a tavalyi év novemberében 11 taggal megkezdte tevékenysé­gét a vízlépcsőrendszer épít­kezési bizottsága. Azelőtt csak a Váhostav 01 pártalapszerve- zetében folyt rendszeres párt­munka. További alapszerveze­tek és pártcsoportok létesítésé­re azért nem kerülhetett sor, mert az imént érintett alapel­vek érvényesítését az egyes munkahelyek tagoltsága, vala­mint a tagságiigazolvány csere lebonyolítása nem tették le­hetővé. Jelenleg 12 kivitelezőválla­lat közel 1500 szakmunkása dolgozik az^építkezésen. Most az a legfőbb törekvésünk, hogy a vállalatok kommunistáit az alapszervezetekbe és a párt­csoportokba tömörítsük, kedve­ző feltételeket teremtsünk a párt vezető szerepének érvé­nyesítésére, valamint a moz­galmi és lendületes gyakorlati pártmunka végzésére. Számolunk azzal is, hogy a következő hónapokban újabb 80 párttaggal és tagjelölttel gyarapítjuk a létesítendő párt- alapszervezetek sorait. A ter­vek szerint a következő négy év alatt hozzávetőleg 6500 munkás fog dolgozni az építke­zéseken, s ezáltal a kommunis­ták száma legalább 500-ra emel­kedik. Fontos tehát, hogy már most megteremtsük számukra a feltételeket pártmegbízatásuk teljesítéséhez. Az építkezéseken dolgozó párttagok zömmel fiatalok, át­lagos életkoruk nem haladja meg a 35 évet. Még örvende- tesebb, hogy jelentős többségük munkás, a legtöbben mesterek, kotrógépkezelők és gépkocsive­zetők, a legfontosabb területe­ken valóban példamutatóan tel­jesítik feladataikat. Helytállásukra idén még in­kább számítunk, hiszen a ter­vek az év végéig nem keve­sebb, mint 585 millió korona értékű munka elvégzését irá­nyozzák elő. Nyilvánvaló, hogy ez a munka a párt politikai és szervező munkájával szem­ben is nagy követelményeket támaszt. A vízlépcsőrendszer építkezési bizottsága ennek megfelelően dolgozta ki tervét. Eléggé sok mutatóban nem teljesítjük feladatainkat a vára­kozásnak megfelelően. Azon­ban ha kevés is, viszonylag ru­galmasan igyekszünk megolda­ni feladatainkat. A legtöbb gon­dot a szállítói-megrendelői kap­csolatok okozzák. Ezen a téren még sok a javítanivaló. Meg­győződésem azonban, hogy párt­tagságunk a pártalapszerveze- tek kommunistáival együtt megtalálja az eredményesebb kapcsolatok kialakításának és sikeres érvényesítésének mőd- ját. KÖSZÖRŰS IMRE a Gabčíkovo—Nagymarosi Víz­lépcsőrendszer építkezési párt- bizottságának elnöke Kisegítő szerepben A pionírmozgalom dolgozóinak képzéséről Kis község a chrudimi járás­ban Seč. Neve azonban közis­mert a pionírmozgalom dolgo­zóinak körében, mert itt mű­ködik a SZISZ Píonírszerveze- tének Pedagógiai Intézete. Az egyetlen hazánkban, ahol kö­zép- és felsőfokú pedagógiai képzettséget szerezhetnek azok, akik arra készülnek, hogy a pionírmozgalom dolgozói, tiszt­ségviselői legyenek. Az intézet igazgatója dr. Ja- Tomír Horník elvtárs, aki tá­jékoztatását megelőzően fon­tosnak tartja hangsúlyozni: — Csak hivatástudattal ren­delkezők számára nyitott az intézetünk kapuja. Aki nálunk kíván tanulni, csak hivatástu­dattal kezdjen hozzá. Csak úgy lesz fáradozása, munkája sikeres. A jelentkezőknek felvételi vizsgán kell bizonyítaniuk. Rajz, testnevelés, zene a fel­vételi vizsga tantárgyai. Azon­kívül szavalattal, prózamondás­sal kell bizonyságát adni a cseh vagy a szlovák nyelv is­meretének. A magyar tanítási nyelvű alapiskolákból jelentke­zőknek is, bár egyénileg és annak alapján értékelik a tel­jesítményt, hogy előzőleg ki, milyen iskolában tanult. A vizsga beszélgetéssel zárul. Témája a pionírok tevékenysé­ge, a jelentkező jövőre vonat­kozó elképzelései. Az intézet pedagógiai közép­iskolájában a gimnáziumban szokásos tantárgyakon kívül pedagógiát, pszichológiát taní­tanak, cseh illetve szlovák nyelvet. Külön tantárgy a Pio­nírszervezet története, a csa­patvezetők nevelőmunkája. Egyébként a zenét, a testne­velést, mint tantárgyakat, olyan módon oktatják, hogy a tanuló a csapatvezető számára szükséges módszertani ismere­tekre is; szert tehessen. Furu­lyázni, gitározni is tanulnak a diákok. Az intézet igazgatója nagy műveltségű tanár, a filozófia doktora, ugyanakkor ízig-vérig mozgalmi dolgozó. Helyettese dr. Miloš Hudec is ilyen. A CIMEA és a gyermekszerveze­tek mozgalmának kiváló isme­rője. ö a szerzője az alábbi tanulmányoknak is: Alapvető tájékoztatás a CIMEA tevé­kenységéről; Tanuljuk a kom­munizmust; Dokumentumok a CIMEA elnökségének kladnói üléséről. Pionírjainkat kísérve már sok-sok nemzetközi pio­nírtáborban járt. Az európai országokon kívül Mongóliában, Kongóban is. — Nagyon boldog voltam, amikor megkaptam a vörös nyakkendőt — vallja. — Ügy éreztem, soha nem tudnék megválni tőle. Aki ezt viseli, örökre pionír marad. Ezért lettem a mozgalom dolgozója. Hasonlóan vélekedik felesé­ge, Zdena Hudecová is, aki az intézetben a pioníraktíva veze­tésének módszertani ismereteit igyekszik megértetni a diákok­kal. A csapatvezetői tudnivalók előadói, Alena Chaloupková, Dana Košíková, dr. Jaromír Poíár is ilyenek. Népszerű és közkedvelt előadó a diákok körében Ján Balaška. A honvé­delmi nevelés módszertani kér­déseivel ő foglalkozik. Fárad­hatatlan szervező, a tájékozó­dási versenyek el sem képzel­hetők nélküle, de más verse­nyek sem. Kérdezem tőle: —■ Meddig győzi ezt? Nem gondolt már más foglalkozás­ra? — Aki egyszer elkezdte ezt a munkát, nem tud lemondani róla — válaszolta. Hivatástudatból igazi moz­galmi dolgozóvá lett szervező, irányító, nagy műveltséggel rendelkező nevelő az intézet mindegyik pedagógusa. És a diákok? Jelenleg 250 tanulója van az intézet pedagógiai középisko­lájának. Csehek, szlovákok, köztük magyar nemzetiségűek. Az utóbbiak egyike Csomó Éva, másodéves tanuló, aki alapis­kolás korában az Űj Szó pio­A losonci (Lučenec) Béke Bú­torgyár dolgozói az elmúlt 25 év alatt legnagyobb megren­delőjüknek — a Szovjetunió­nak — több mint 66 000 szoba­bútort szállítottak. A fogyasz­tók érdeklődést tanúsítanak az új típusú Bebrava szobabútor Iránt. Felvételünkön Ján Melich a Szovjetunió számára készített bútort ellenőrzi (T. Babjak felvétele — CSTK) nírtudósítójaként is tevékeny­kedett. Tardoskeddről ITvrdo- šovce) került ide. — Nagyon őrülök, boldog vagyok, hogy itt tanulhatok —• mondja. — Még akkor is, ha csak ritkán látogathatok haza. Gonddal, türelemmel tanítanak bennünket. Persze igyekszem magam is, mert tudom, hogy a csapatvezetői munkára itt igazán tökéletesen készítenek fel. Különben csak azt mond­hatom, hogy aki szereti a gyermekeket és igazán pionír­nak érzi magát, Jöjjön közénk. Nem bánja megl Ami pedig az intézet műkö­dését illeti, a teljes képhez hozzátartozik: Többféle tanulá­si forma, lehetőség adott. Él­ni lehet, politikai, társadalmi szempontból kívánatos is élni ezekkel a lehetőségekkel. Legfontosabb azonban, amire elöljáróban az intézet igazga­tója figyelmeztetett: Csak hi- vatástudattall KERTÉSZ LÍDIA Naponta 3000 tonna zúzalékot szállítanak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom