Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-05 / 82. szám, szombat

Sikeresen kibontakozó együttműködés (Folytatás az 1. oldalrólI a jelenlegi nemzetközi helyzet fő problémáiról. A két fél hangsúlyozta Nico- lae Ceausescu és Gustáv Husák 1977. júniusi bukaresti tárgya lásainak rendkívüli jelentősé­gét, továbbá az ekkor aláírt kö­zös nyilatkozat és más doku­mentumok aláírásának fontos­ságát, amelyek a két párt, a két ország és nemzet közötti hagyományosan baráti kapcso­latok elmélyítését és az együtt­működés sokoldalú fejlesztését célozták. A két miniszter megelégedés­sel állapította meg, hogy a legfelsőbb szinten hozott dön­tések sikeresen valósulnak meg. Gyakran kerül sor a két or­szág képviselőinek találkozóira és kölcsönös látogatásaira a pártszervek, a parlament, a kormány, a minisztériumok, va­lamint a társadalmi és tömeg­szervezetek vonalán. A kölcsönös árucsere voliť mene szüntelenül növekszik, és 1976—1979 között meghaladta az ogész ötéves tervidőszakra előirányzott terjedelmet a gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködés és kooperáció bővítése folytán. A tudomány, az oktatásügy, a kultúra és a művészetek terén Is bővülnek a kapcsolatok; megkezdte te­vékenységét a kulturális együttműködési vegyes kor­mánybizottság és o történészek vegyes bizottsága is; bővültek a kapcsolatok más, közös ér­deklődésre számot tartó terüle­teken is. A két miniszter ismételten megerősítette országaik elha­tározását, hogy a jövőben is folytatják a csehszlovák—ro­mán együttműködés bővítését és elmélyítését, a barátság megszilárdítását a marxizmus— leninizmus és a nemzetközi szolidaritás, az egyenlőség, a függetlenség és a nemzeti szu­verenitás, az egymás belügyei- he való be nem avatkozás és a kölcsönös elvtársi segítség­nyújtás alapján. Mind a kétoldalú kapcsola­tokban, mind a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa kere­tében rendkívüli figyelmet for­dítanak majd a kereskedelmi árucsere bővítésére, a gazda­sági együttműködés új és haté­kony formái és módszerei, a kooperáció és a szakosítás al­kalmazása mellett az együttmű­ködés bővítésére az energetika, a gépipar, az elektronikaipar és a vegyipar területén, vala­mint más fontos ágazatokban a két ország népgazdaságának további fejlődése céljából. Hangsúlyozták a két fél érde­két a tudományos és műszaki kutatás, a kultúra, a tömeg- tájékoztató eszközök és a tu­risztika. valamint más területe­ken megvalósuló együttműkö­dés fokozásában. A két miniszter meggyőző­désének adott hangot, hogy a csehszlovák—román kapcsola­tok sokoldalú fejlődése és a kél ország közös lépései a nemzetközi életben megfelel a két ország népei, a szocializ­mus és a béke, az enyhülés és az európai, valamint a világ­méretű együttműködés érdekei­nek. A néhány további nemzetkö­zi kérdésről folytatott eszme­csere során a két fél aggodal­mát fejezte ki a nemzetközi helyzet romlása miatt. Ez az imperialista erőpolitika aktivi­zálódásának, a fegyverkezési verseny fokozásának az ered­ménye, és veszélyezteti a nem­zetközi enyhülést, a békét, a nemzetek biztonságát és füg­getlenségét. A két miniszter ismételten ki­fejezte a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság és a Román Szo­cialista Köztársaság elhatáro­zását, hogy a jövőben a szocia­lista országokkal, valamennyi antiimperialista és békeszerető erővel közösen fog harcolni a nemzetközi helyzet további romlása ellen és az enyhülési politika folytatásáért, a béke és a biztonság megszilárdításá­ért, az európai és a világmé­retű együttműködés fejlődésé­ért az ENSZ Alapokmánya el­veinek — beleértve az államok szuverenitásra való jogát és a belügyekbe való be nem avat­kozás elvét — alapján, vala­mint annak az elvnek a tisz­teletben tartása mellett, hogy minden népnek joga van a sza­bad fejlődésre, forradalmi és demokratkus változások végre­hajtására. A miniszterek rámutattak ar­ra, hogy alapos előkészületeket kell tenni az európai biztonsá­gi és együttműködési konferem­ÁZSIA HETE 1980. IV. S. A lapos oka van annak, hcfgy a Béke-világtanács nz április 5—12-ig terjedő na­pokat Ázsia hetének nyilvání­totta. E kontinens legutóbbi eseményei késztették a világ békeszerető erőinek fórumát arra, hogy Ázsia égető problé­máira — amelyek kisugároznak a világpolitikai fejleményekre Is — figyelmeztesse a világ közvéleményét. Igaz, Ázsia a múltban is fe­szültségekkel terhes földrész volt. A század első felében a gyarmatosítók elleni harc, majd a gyakori határincidensek, szomszédos területekre való Igénytartás miatt kipattant he­lyi jellegű konfliktusok, s nem utolsó sorban a kínai vezetés világuralomra törő ambíciói mind olyan tényezőnek számí­tanak, amely a földrész és tá- gabb értelemben az egész vi­lág békéjét, biztonságát veszé­lyeztetik. Kína tavalyi Viet- nam-ellenes, kudarccal végző­dött akciója ugyancsak robba­násveszélyes helyzetet szült, Délkelet-Ázsiában, amely azóta sem enyhült. Földrajzilag ugyan Ázsia meglehetősen tá­vol esik a nyugati tőkés orszá­goktól, azonban az imperializ­mus keze e földrészre is el­ért. Sőt, azt is leszögezhetjük, hogy az Egyesült Államok egy­re növekvő katonai jelenléte a világnak eme térségében volt az a döntő tényező, amely a Béke világtanácsot az ázsiai hét meghirdetésére késztette. Romes Csamdra, a világszer­vezet főtitkára a napokban fi- gyelmeztetett az idén első íz­ben megrendezendő akció je­lentőségére és ezzel párhuza­mosan Washington militarista terveinek veszélyességére az Indiai-óceán és a Perzsa-öböl térségében. A Pentagon tervei nemcsak Ázsia békéjét fenye­getik, hanem egyúttal a vi­lágbékét is. Ez a veszély kü­lönösen azt követően vált szembeötlővé, hogy Carter doktrínába foglalta az ameri­kai pozíciók megszilárdítását és úgymond az amerikai érde­kek megvédését a térségben. E célt szolgálja a Diego Garcia- szigeten működő katonai tá­maszpont és azok a továbbiak, amelyeket a jövőben létesíteni kívánnak a térségben. A mili­tarista tervek részeként létre­hozott százezer főnyi interven­ciós gyorshadtest számára olyan behódoló országokat ke­res Washington a Perzsa-öböl­ben, amelyek hajlandók kato­nai célokra átengedni kikötői­ket, támaszpontjaikat az USA- nak. Az iráni és az afganisztáni fejlemények ugyancsak olyan tényezőül szolgáltak, amelyeket Washington ürügyként hasz­nált fel katonai jelenlétének fokozására. Az iráni—amerikai viszályra hivatkozva küldték az Iráni partokhoz a legnagyobb repülőgépanyahajókat, s az Af­ganisztánnak nyújtott segítség ürügyén látják el fegyverekkel a szomszédos Pakisztánt együtt­működésben a pekingi maóista vezetőkkel. A Dél-kelet-Ázsiában létező három haladó ország — a Kambodzsai Népköztársaság, a Vietnami Szocialista Köztársa­ság és a Laoszi Népi Demokra­tikus Köztársaság ugyancsak szálka az imperialista nagy ha­talmak szemében. Pekinggel együttműködve mindent meg­tesznek azért, hogy az említett három országot megpróbálják letéríteni a maga választotta haladó útról. H abár csak dióhéjban fog­laltuk össze az ázsiai Helyzetet, mégis nyilvánvaló: a Béke világtanács akciója rend­kívül időszerű. (p. vonvik) cián részt vett államok képvi­selőinek idei madridi találko­zójára, hogy az konstruktív és munkalégkörben folyjon, hogy új ösztönzést adjon a helsinki konferencia Záróokmánya ma­radéktalan megvalósításának, az enyhülési folyamat folytatá­sának, a részt vevő országok közötti széles körű együttmű­ködésnek és főleg annak, hogy hozzájáruljon az európai kato­nai enyhülést és leszerelést célzó gyakorlati intézkedések elfogadásához. A két külügyminiszter meg­erősítette Csehszlovákia és Ro­mánia szolidaritását a fejlődő országokkal és az el nem kö­telezettek mozgalmával az Im­perializmus, a gyarmatosítás és az újgyarmatosítás, a fajüldözés és a faji megkülönböztetés el­len nemzeti függetlenségükért és a társadalmi haladásért küz­dő népekkel. A két fél nagy jelentőséget tulajdonít az államok közötti vitás kérdések politikai úton történő békés rendezésének. A két fél ismételten megerő­sítette Csehszlovákia és Romá­nia elhatározását, hogy közö­sen lép fel a Varsói Szerződés valamennyi tagállamával, vala­mint a többi állammal és bé­keszerető erővel a Varsói Szer­ződés tagállamai 1978 no vem; béri moszkvai nyilatkozatában foglalt célok megvalósításáért, amelyek a fegyverkezési ver­seny megfékezésére, a lesze­relési, mindenekelőtt nukleá­ris leszerelést intézkedések el­fogadására, a harmadik világ országai elmaradottságának felszámolására és az űj nem­zetközi gazdasági rend megte­remtésére, a világ valamennyi országa közötM együttműködés, az enyhülés és a békn politi­kájának érvényesítésére irá­nyulnak. A Varsói Szerződés aláírásá­nak közelgő 25. évfordulójáról a tagállamoknak az enyhülési folyamat folytatásáért és meg­erősítéséért, a lázas fegyverke­zés megfékezéséért, a leszere­lésért, az európai és a világ­béke, a biztonság megszilárdí­tásáért folytatott fokozott harc jegyében emlékeznek meg. A csehszlovák és a román külügyminiszter megelégedését fejezte ki tárgyalásaival kap­csolatosan, amelyek a barát­ság, a megértés és a kölcsönös tisztelet légkörében zajlottak le. Megállapodtak abban, hogy a csehszlovák—román barát­ság megszilárdítása és az együttműködés mind gyorsabb fejlődése érdekében folytatják a két külügyminisztérium kö­zötti kapcsolatokat és konzul­tációkat. Bohuslav Chríoupek csehszlo­vák külügyminiszter Stefan Andrei román külügyminisztert hivatalos baráti csehszlovákiai látogatásra hívta meg. A meg­hívást köszönettel elfogadták. Etiópia jelentős figyelmet szentel saját káderei nevelésének. A CSTK felvétele a Wondo Genetben levő erdészeti főiskolán ké­szült, melyet í978-ban alapítottak s az egyedüli ilyen tanintéz- mény Etiópiában Etiópia ünnepén Etiópiában minden év április 6-án megemlékeznek az 1941-es eseményekről: az etióp hazafias erők ezen a napon vonultak be a fővárosba, Addisz Abebába, s ez a lépés az olasz fasizmus meg­szálló erői feletti győzelmet jelentette. A több évig tartó hősi harc során 760 000 etióp vesztette életét. Ezeknek a katonáknak méltó utóda a 70-es évek etióp hadserege, melynek vezetésével az etióp nép megvalósította az 1974-es győzelmes forradalmat. Míg az 194t-es győzelem után a hazafias erők csak mérsékelt sikert értek el a belpolitikai fronton — alig néhány korlátozott jelentőségű reform született, addig az 1974-es császárdöntő forra­dalom gyökeresen megváltoztatta az ország életét. Az ősi módszereken alapuló mezőgazdaság kezdetleges iparral párosult még a 70-es évek elején is. A több mint egymillió négy­zetkilométer területű országban a főváros néhány csupaüveg, többemeletes csodapalotáján kívül alig volt más ház, mint vá­lyogviskó. A 30 millió lakos közül 21—22 millió volt írástudatlan. A Derg, az ideiglenes katonai kormányzó tanács vezetésével napjainkban mérföldes léptekkel halad előre a forradalom, mely­nek célja a szocialista társadalom felépítése. A földosztás után rövidesen megalakultak az első szövetkezetek, s számuk gomba­mód növekszik. Óriási mértékben fejlődik az ipari termelés. Az ország hatalmas erőfeszítéseket tesz az írástudatlanság leküzdé­sére. A szellemi elmaradottság elleni hadjárat első soraiban a zemacsák, az ország minden részébe tanítani induló középisko­lások küzdenek. A forradalmi átalakulások a hétköznapok részévé váltak. A Szocialista Etiópia a ma sikereivel ünnepelheti a múlt évfor­dulóját. (gzs) TESTVÉRPÁRTOK KÉPVISELŐINEK TALÁLKOZÓJA (CSTK) — Moszkvában az SZKP KB épületében április 3-án és 4-én munkatalálkozót tartottak a Bolgár Kommunist« Párt, Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Laoszi Népi Forradal­mi Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szo­cialista Egységpárt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Román Kommunista Párt, a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a Vietnami Kommunista Párt kép­viselői. A tanácskozás résztvevői esz­mecserét folytattak az esz­mei-nevelő és a propaganda­munka egyes kérdéseiről. HÁROMPÁRTI KOALÍCIÓ OLASZORSZÁGBAN (ČSTK) — Olaszországban le­zárul a 16 napos kormányvál­ság, mivel a szocialista párt úgy döntött, hogy részt vesz a kereszténydemokrata Cossiga kormányában. A szocialisták döntését kö vetően Francesco Cossiga teg­nap nyilvánosságra hozta az új kabinet névsorát, melyben 16 kereszténydemokrata, 9 szo­cialista és három republikánus miniszter foglal helyet. Az új olasz külügyminiszter Emilio Colombo kereszténydemokrata po.litikus lett. A KGST KÉSZ A PÁRBESZÉD FOLYTATÁSÁRA A KÖZÖS PIACCAL (Folytatás az 1. oldalról) veiben előkészített dokumentu­mokat azokról a kérdésekről, amelyekkel a KGST következő ülése fog foglalkozni. A Végrehajtó Bizottság érté­kelte azon megállapodások előkészületeit, amelyeket a KGST egyes szerveiben dolgoz­nak ki a hosszú távú együttmű­ködési célprogramokkal kap­csolatos intézkedések megvaló­sítása céljából. Ezek a megál­lapodások mindenekelőtt a fon­tos ipari ágazatukban a terme­lési szakosításra és kooperáció­ra vonatkoznak, valamint a nagy hatékonyságú műszakilag progresszív szerszámgéptípusok gyártásának szakosítására és kooperációjára, beleértve a nu­merikus vezérlésű szerszámgé­peket is. Elemezték a KGST- tagállamok további együttműkö­désének konkrét feladatait, amelyek abból adódnak, hogy még következetesebben bizto­sítsák az egyes tagállamok szükségleteit az említett beren­dezések gyártása terén. Intéz­kedéseket határoztak el a ter­vezett szerződések aláírása ér­dekében. A KGST Végrehajtó Bizottsá­ga megtárgyalta a KGST gépipari állandó bizottságának javaslata­it, amelyek a termelés szakosítá­sának és kooperációjának el­mélyítésére és a gyártásfejlesz­tésre irányulnak, tudomásul vette az e téren eddig elért eredményeket, és ajánlotta a KGST szerveinek, hogy folytas­sák ezt a munkát. A Végrehaj­tó Bizottság hangsúlyozta a szakosított termelés műszaki színvonala és minősége to­vábbi növelésének tjlentöségét, valamint az új korszerű gép- és berendezésfajták gyártásának elsajátítását. A Végrehajtó Bizottság ülé­sén jóváhagyták az 1981—85-re szóló munkatervet, amely a tagállamok közlekedésfejleszté­sében történő együttműkűdés hosszú távú célprogramjainak megvalósítását szorgalmazza. Ez a terv megteremti a feltétele­ket a KGST-tagállamok céltuda­tos és összehangolt munkájá­hoz, a közlekedés minden faj­tájának fejlesztésével és a köz­lekedés műszaki színvonalának emelésével összefüggő felada­tok megoldása során. A Végrehajtó Bizottság átte­kintette a KGST tájékoztató te­vékenysége további tökéletesí­tésének kérdéseit. Megállapítot­ták, hogy a KGST és szervei­nek munkája mennyiségi és mi­nőségi szempontból egyaránt kiterjedt, sokrétű, viszont a KGST-nrszágok, gazdasági együttműködésében végbemenő minőségi változások megkövete­lik a tagállamok kölcsönös együttműködésének és a KGST tevékenységének teljesebb és sokoldalúbb megvilágítását. A Végrehajtó Bizottság fog­lalkozott a KGST Titkársága szerkesztő bizottságának, vala­mint a KGST-tagállamok és a Közös Piac szakembereinek ta­nácskozásáról szóló tájékozta­tóval a közös szerződéstervezet előkészítésével kapcsolatban. Az ülésre ez év márciusában került sor. Ismét megerősítet­ték, hogy a KGST kész folytat­ni a konstruktív párbeszédet a Közös Piaccal. Ez a párbeszéd a kölcsönösen elfogadható dön­tések kidolgozására és olyan megállapodás megkötésére irá­nyul, amely segítené a kölcsö­nösen előnyös p /enjogú keres­kedelmi-gazdasági együttműkö­dés fejlődését mind a KGST, mind a Közös Piac tagállamai között, mind pedig a két szer­vezet között az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet Záróokmányának szelle­mében. A Végrehajtó Bizottság ezzel kapcsolatban hangsúlyoz­ta a Közös Piac részéről a konstruktív lépések szükséges­ségét. Megtárgyaltak néhány, a KGST-tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködésével kapcsolatos kérdést, és elfogadták az ezekkel össze­függő határozatokat. A KGST Végrehajtó Bizottsá­gának ülése a barátság és a kölcsönös megértés szellemé­ben zajlott le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom