Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-29 / 101. szám, kedd

FORDULAT CSEHSZLOVÁKIA LEGÚJABB KORI TÖRTÉNELMÉBEN

írta: Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke

Harmincöt év telt el azóta, hogy a szovjet hadsereg felszabadította Csehszlovákiát, Európában három és fél évtizeddel ezelőtt dördült el a második vidágháború utolsó lövése. A hitleris- ta Németország feltétel nélkül megadta magát. Május 9 én Európa nemzetei megünnepelték a fasizmus feletti győzelmet, annak a történelmi győzelemnek az eredményét, melyet a világ leg sötétebb reakciója ellen vívtak a nemzeti fel' szabadító, demokratikus és haladó erők. Ezeknek az erőknek az élén a szocializmus első országa — a Szovjetunió — állt, amely ebben a legnehezebb történelmi próbatételben mérhetetlen politikai, katonai és erkölcsi erőről tett tanúságot,

bebizonyította a szocialista eszmék, a szocialista rendszer minden irányú túlsúlyát.

Az emberiség soha nem felejti ei ennek a rettenetes, a történelemben eddig a legpusztítóbb háborúnak az eseményeit, amelyek minden nemzetet, a társadalom életének valamennyi terű' letét érintették; az emberiség soha nem feledkezik meg a hős szovjet nép és hadserege szerepéről, melynek döntő része volt a fasizmus leverésében, és amely megmentette a civilizációt. A világimperializmus és reakció legagresszívabb ereje — a német fasizmus — vereségével elhárult az emberiséget fenyegető halálos veszély, és az egész világ népei előtt megnyílt az üj élethez vezető út, a jobb jövő reménye.

1980

IV. 29.

Csehszlovákia szovjet hadsereg által való felszabadítása, a csehek és a szlovákok, s a nálunk élő nemzetibrégek számára is új történelmi- fejezetet nyitott. A győzelem napja, 1945. május 9-e — amikor hazánk területén Európában véget ért a háború és győzelmesen bete- tőződött népünk nemzeti felszabadító küzdelme —, a csehszlo-\ vák történelemben új korszak kezdetét jelentette. Klement Gottwald, a CSKP feledhetetlen vezetője, a kimagasló államférfi ezt a tényt a következő szavakkal jellemezte: „Május 9-e valóban nagy, sőt a legnagyobb nemzeti ünnepünk. 1945-ben ezen a napon véglegesen befejeződött a kegyetlen hitlerista megszállás, amely megsemmisítéssel fenyegette a cseh és a szlovák nemzet létét. Ez a nap történelmi határkő, amikor a cseli és a szlovák nemzet megkezdte új, történelmének eddigi legfényesebb fejezetét, az igazi nemzeti szabadság és függetlenség korszakát, a nép hatalmának és a néptömegek szabad munkájának korszakát, a szocializmus építésének korszakát.“

Népünk hatéves leigázásáért a nyugati szövetségeseken kívül — amelyek Csehszlovákiát a fasiszta agresszor kénye-* kedvére hagyták t-, teljes felelősséget viseltek a cseh és a szlovák burzsoázia uralkodó körei is. A harmincas évek utolsó időszakának eseményei, amelyek Csehszlovákia megsemmisítéséhez vezettek, leleplezték a burzsoá uralkodó körök kapituláns szerepét és bebizonyították, hogy a burzsoázia képtelen biztosítani a köztársaság megbízható nemzetközi helyzetét és állami létét, nem képes megoldani az ország és a nép belpolitikai, gazdasági, szociális és nemzetiségi fejlődésének alapvető kérdéseit. 1938 augusztusában a burzsoá kormány elutasító álláspontja a felkínált szovjet segítséggel szemben igazolta, hogy osztályérdekel vezérlik, s a csehszlovák burzsoázia inkább alávetette magát a müncheni diktátumnak, mintsem beleegyezett volna abba, hogy Csehszlovákiát megvédje a Szovjetunió. Ez az állásfoglalás végül is odavezetett, hogy a csehszlovák burzsoázia egy része készségesen együttműködött népünk legádázabb ellenségével. A burzsoá köztársaság ösz- szeomlása, a burzsoá állami koncepció és külpolitikai irányvonal bukása, a húszéves burzsoá uralom és a hatéves fasiszta rémuralom keserű tapasztalatai következtében népünk fokozatosan felismerte, hogy az egész csehszlovák társadalomban forradalmi változásra van szükség.

Csehszlovákia népe soha nem békéit meg a fasiszta leigázással; kezdettől fogva kérlelhetetlen harcot folytatott a megszállók ellen. Az antifasiszta harc legaktívabb, legkövetkezetesebb és vezető ereje a kommunista párt volt. Külföldi vezetősége Klement Gottwald elvtárssal az élén mindjárt a második világháború kezdetén program irányt adott a csehszlovák nép nemzeti felszabadító harcának. A párt kiemelte a nemzeti és a szociális felszabadítás összefüggését és rámutatott, hogy ebben a helyzetben a kommunisták által vezetett munkásosztály törvényszerűen a nemzeti felszabadító küzdelem élére kerül. A fasizmus elleni harcban ily módon keletkezett és vált különbözővé két Irányvonal. A kommunista párt a nemzeti felszabadító küzdelem aktív, forradalmi irányvonalát érvényesítette, amely új, népi demokratikus

köztársaság létrehozására irányult. Ezzel szemben a burzsoá erők és politikai képviselőik a passzív kivárást alkalmazták, hírszerző szolgálatot szerveztek,és a München előtti viszonyok visszaállítására törekedtek. A nemzeti felszabadító harc folyamán érvényre jutott és győzelmet aratott a kommunista párt irányvonala, amelyet egyre tevékenyebben támogattak népünk széles rétegei.

A párt világos választ adott a nemzeteink előtt álló létfontosságú kérdésekre. Következe- zetes, előrelátó politikájának’ köszönhetően kialakult népünk széles körű antifasiszta egysége — a csehek és a szlovákok Nemzeti Frontja. Nyilvánvaló volt, hogy a dolgozó nép nem elégszik meg csupán a Cseh- szlovák Köztársaság megújításával és a nemzeti szabadságon kívül alapvető politikai, szociá-< lis és gazdasági változásokat vár.

1943. december 12 én a cseh'j szlovák—szovjet barátsági, köh csönös segítségnyújtási és háború utáni együttműködési szerződés aláírása jelentős ösztönzést adott ennek a folyamatnak. Népünk nemzeti felszabadító harca közvetlen, kiterjedt támogatását jelentette, amelyben kialakultak és érvényre jutottak a háború után Csehszlovákia új, szociális és nemzeti szempontból igazságos alapelvei. A szocializmus első országához fűződő szövetség egyszersmind Csehszlovákia nemzeti és állami függetlenségének megbízható kezessége lett.

A csehek és a szlovákok bá* tor, áldozatos nemzeti felszabadító harca győzelmes betetőzését az a történelmi feladat tette lehetővé, amelyet a második világháborúban a Szovjetunió teljesített. Hős népe és hadserege viselte a második világháború harcainak fő terhét. A hitlerista seregek szétzúzása Moszkva előtt, Sztláin- grádná4 és Kurszknál a második világháború lefolyásában alapvető stratégiai fordulatot jelentett. A szovjet nép és hadserege a súlyos harcokban nemcsak a fasiszta támadást állította meg, hanem fő erőit is megsemmisítette, s miután saját földjéről kiűzte a nácista betolakodókat, megkezdte más országok leigázott nemzeteinek felszabadítását is. Húszmillió szovjet ember áldozta életét a fasiszta agresszorral vívott élethalál harcban, a szovjetek nagy országa és számos más nemzet felszabadításáért folytatott küzdelemben. Az emberiség soha nem felejti el ezeket a mérhetetlen áldozatokat.

A csehszlovák nép nemzeti felszabadító küzdelmének mindegyik fő szakasza összekapcsolódott a szovjet hadsereg hősi harcával. Ebből merített példát, erőt és optimizmust, erre támaszkodott az ellenséggel vívott ádáz harcban. A Szovjetunió területén csehszlovák katonai egységet alakítottak, amely a szovjet hadsereggel vállvetve Ludvík Svoboda tábornok parancsnoksága alatt hosszú harci utat tett meg Bu- zuluktól Prágáig. A Szovjetunió Kommunista Pártja köré felsorakozott szovjet nép nemcsak a saját hazáját védte meg, hanem internacionalista felszabadító feladatát is teljesítette. A világ első szocialista országa nemzeteink leghűbb és legmegbízhatóbb szövetségesének bizonyult. Csehszlovákia népe tisztelettel emlékezik a szovjet katonák hősiességére, akik felszabadították hazánkat, és soha nem feledkezik meg róluk. Népünk mindig emlékezni fog arra a 140 000 szovjet katonára,

akik Csehszlovákia felszabadításáért áldozták életüket.

Hazánk népének a fasiszta megszállók ellen vívott nemzeti felszabadító harca befejező szakaszában egybeolvadt Csehszlovákia területének szovjet hadsereg által történt fokozatos felszabadításával. A nemzeti felszabadító küzdelem legjelentősebb eseménye volt a Szlovák Nemzeti Felkelés, amely Európában a leghatalmasabb antifasiszta mozgalmakhoz tartozott, s a nemzeti és demokratikus forradalom kezdetévé vált. Ezen az első felszabadított területen

kiáltotta ki a forradalmi néphatalom a megújított, a szociális igazságosságra, a csehek és a szlovákok egyenjogúságára és a Szovjetunió felé irányuló külpolitikára alapozott Csehszlovák Köztársaságot. Ezek a forradalmi változások az új, népi demokratikus Csehszlovákia előképét jelentették.

A nemzeti és demokratikus forradalom további fontos határköve volt a Cseh Nép Májusi Felkelése, amely fokozatosan kirobbant számos helységben és Prágában, a fővárosban érte el tetőfokát. A cseh hazafiak harca ebben egybeolvadt az európai küzdőtéren a szovjet hadsereg utolsó nagy hadműveletével, a prágai hadművelettel. A májusi forradalommal befejeződött a megszállók hatalmának leverése és kezdetét vette a Kassai Kormányprogramból, az új Csehszlovákia első kormányprogramjából kiinduló forradalmi intézkedések megvalósítása. Ezt a kormányprogramot Csehszlovákia Kommunista Pártja javaslata alapján hirdették ki, s a nemzeti és demokratikus forradalom átfogó programját képezte, amely az első felszabadított terület forradalmi változásainak tapasztalatain alapult, s a népi demokratikus Csehszlovákia építésének fő alapelveit tartalmazta.

Csehszlovákiában a nemzeti és demokratikus forradalom az egész társadalmi rendszer ösz- szetételének megváltozásához vezetett. Széles körű osztályszövetség hatalmát eredményezte, amely a Nemzeti Frontban nyert kifejezést. Ebben a kommunista párt vezette munkás- osztályé volt a vezető szerep és a politikai kezdeményezés, azonban a politikai hatalom részese volt a burzsoázia antifasiszta irányzatú csoportja is. Kezdettől fogva nyilvánvaló volt — s ezt a háború utáni fejlődés teljes mértékben igazolta —, hogy a burzsoáziának éppen ez a csoportja igyekszik majd fokozatosan korlátozni és megállítani a forradalom fejlődését, hogy végül megújíthassa a tőkés rendszeri. A köztársaság további fejlődésének meghatározójává vált a kommunista párt vezette munkásosztálynak a burzsoáziával vívott küzdelme a bel- és a külpolitika népi jellegének megőrzéséért és megszilárdításáért, a nemzeti demokratikus forradalom által megkezdett mű következetes végrehajtásáért és továbbié jlesztéséért.

A kommunista pártnak' fokozatosan sikerült életbe léptetni a Kossai Kormányprogram valamennyi alapelvét és ezáltal létrehozni a népi demokratikus rendszer szilárd alapját. Mindjárt 1945-ben végrehajtották a kulcsipar kiterjedt államosítását, a földreformot és a dolgozók érdekeit szolgáló más intézkedéseket. Természetes volt, hogy a kommunisták tekintélye rohamosan növekedett és a háború utáni belső parlamenti választásokon, 194ö májusában a CSKP a legerősebb politikai párt lett. A jobboldali politikai pártok reakciós képvi selői, amelyek egyre inkább kifejezték a burzsoázia érdekeit, megértették: a kommunistáknak reális lehetőségük van arra, hogy fokozatosan megnyerlek népünk többségét és sikeresen betetőzzék a nemzeti és demokratikus forradalom szocialista forradalomba való átmenetet. A reakciós erők ezért növelni kezdték ellenállásukat, fékezték a forradalmi változások végrehajtá sát és egyesítették erejüket a hatalmi erővi szonyok megváltoztatása, a népi demokratikus rendszer, megdöntése céljából, hogy Csehszlovákiát visszatérítsék az imperialista világ kebelébe.

1948 februárjában a reakciós erők a nemzetközi reakció támogatásával ellenfor- radaUni puccsot kíséreltek meg. Ez a kísérlet néhány nap alatt meghiúsult, a puccsistákat elsöpörte a nép haragja, hatalmas fesorakozása, amellyel egyértelműen kifejezte Csehszlovákia Kommunista Pártjának támogatását. A nép meg értette, hogy kockán forgott a nemzeti felszabadító küzdelem minden forradalmi vívmánya, mindazoknak az élő és elesett harcosoknak a hagyatéka, akik a cseh és a szlovák nemzet szabadságáért, dolgozó népünk szebb jövőjéért küzdöttek. 1948 februárjának drámai napjaiban a munkásosztály és a dolgozó nép történelmi győzelme betetőzte a nemzeti és demokratikus forradalom szocialista forradalomba való fokozatos átnö- vésének folyamatát, a csehszlovák nép nemzeti felszabadító küzdelme forradalmi hagyatéka további fejlesztésének útját.

Az elmúlt harmincöt esztendő folyamán Csehszlovákia népének a kommunista párt vezetésével elért sikerei, a nemzeteink életében bekövetkezett alapvető változások páratlanok hazánk nemzeteinek történelmében. Országunkban a szocialista irányvonalért folyó forradalmi küzdelem kialakította és megszilárdította az állam új formáját, amely a munkásosztály vezette dolgozó nép hatalmán alapul. A dolgozó ember országa igazi ura és gazdája lett. A kizsákmányolók demokráciáját a nép demokráciája váltotta fel. A Nemzeti Front, mint a munkások, parasztok és értelmiségiek, valamennyi dolgozó osztályszövetségének politikai kifejezője, olyan politikai rendszert képvisel, amely a néptömegek számára széles körű lehetőséget nyújt a társadalom irányításában való tevékeny részvételre. Szocialista demokráciánk és a nép kormánya egyik legjelentősebb láncszeme a demokratikusan választott képviseleti rendszerünk — a nemzeti bizottságoktól kezdve á Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanácson keresztül a Szövetségi’ Gyűlésig.

Legjobb barátunkhoz, a Szovjetunióhoz és a szocialista kö-i zösség többi országához fűző-» dő testvéri barátságunk és szí-« lárd szövetségünk, a szocializmus mindörökre biztosította a nemzeti függetlenséget és az állami szuverenitást a cseheknek és a szlovákoknak, akiknek évszázadokon keresztül küzdeniük kellett nemzeti létükért.

Az ipar államosítása, a mező- gazdaság szövetkezetesítése, a termelőeszközök társadalmasítása és más forradalmi változások országunkban megszüntették az embernek ember általi kizsákmányolását, a szociális egyenlőség, a kölcsönös együttműködés és segítség elveinek szellemében alapozta meg az emberek közti kapcsolatokat. A gazdaság ösztönös menetét — amely ismétlődő válságokkal járt —, felváltotta a népgazda-i ság tervszerű, tudományos irányítása, amely egyszersmind védelmezi társadalmunkat a ká-i osztói, amely továbbra is megnyilvánul a kapitalista világban*

A szocialista kapcsolatok bázisán kialakult a társadalom szocialista struktúrája, melyet a nemzetek és nemzetiségek, az egész csehszlovák' nép növekvő erkölcsi és politikai egysége jellemez.

Á munkásosztály, társadalmunk vezető ereje soha nem hátott módon kibontakoztatta képességeit és alkotó kezdeményezését, elsajátította a társadalmi fejlődés irányításának művészetét. A mezőgazdaság szocialista átépítése alapvetően megváltoztatta falvaínk életét. A kis- és középparasztokbóí létrejött a szövetkezeti földművesek szocialista osztálya, amely a munkásosztály szilárd szövetségese lett, és a kollektív gazdálkodás alapján elsajátította a legkorszerűbb mezőgazdasági technika kezelését, a mezőgazdasági nagyüzemi termelés legmodernebb módszereinek alkalmazását. Értelmiségünk legki-» válóbb, haladó hagyományaihoz és a szocialista eszmékhez hű tagjai megtalálták a helyüket a munkásosztály oldalán. A dol-i gozók sorából nagyszámú új értelmiség nőtt ki, amely a többi dolgozóval együtt részt vesz a szocialista építés nagy művében.

Csehszlovákia — amely előtt, miután a szovjet hadsereg felszabadította, megnyílt a szocializmusba vezető útra lépés lehetősége —, már a második világháború előtt relatíve fejlett ipari állam volt, erős munkás- osztállyal, számbelileg jelentős értelmiséggel és a demokratikus kultúra gazdag hagyományaival. Az új szocialista társadalom harmincöt évi építésével létrehozott érték azonban — mind az ország gazdasági fejlődését, mind az új kultúra kialakítását illetően — sokszorosan felülmúlja a kapitalizmus és a burzsoá kizsákmányolók uralma egész időszakában elért színvoj nalat.

Kijelenthetjük, hogy az utóbbi harmincöt évben szerzett csehszlovák tapasztalatok meggyőzően igazolták fejlett ipari ország számára is a szocializmus építése lenini alapelveinek általános érvényét. Ezzel kapcsolatban említsünk meg legalább néhány tényt.

Csehszlovákiában az ipari és az építőipari termelés mennyisége a háború előtti helyzethez képest mintegy tizenkétszeresére növekedett. Szocialista mezőgazdaságunk ma felével több terméket produkál, mint a háború előtt, a munkatermelékenység pedig több mint négyszer nagyobb. A szocialista rendszerben a gazdasági fejlődés sikerei teljes mértékben visszahatnak a dolgozókra, valamennyi réteg anyagi és kulturális színvonala emelkedésének formájában. A szocialista rendszer minden állampolgárnak szociális biztonságot és távlatot nyújt, gondoskodik az

(Folytatás a 4. oldalon}