Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1980-04-29 / 101. szám, kedd
FORDULAT CSEHSZLOVÁKIA LEGÚJABB KORI TÖRTÉNELMÉBEN /Folytatás a 3. oldalról) emberről születésétől öregségéig. Mindenki számára biztosított a munkára való jog és a méltó élet valós feltételei. A lakosság személyi fogyasztása ma több mint a háromszorosa a háború előttinek. A társadalmi fogyasztás színvonala összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a kapitalizmusban. A nemzetiségi kérdés lenni megoldása alapján az eltelt harmincöt év folyamán megszüntették az országunk nemzetei és nemzetiségei között azelőtt meglevő különbségek valamennyi formáját. A föderativ államjogi rendezés lenini alapelveinek érvényesítésével optimális feltételek alakultak ki a közös államban a két egyenjogú testvérnemzet, a csehek és a szlovákok és mindegyik nemzetiség alkotó erőinek és képességeinek teljes kifejlesztéséhez. A testvéri cseh munkásosztály segítségével a szlovák nép fejlett ipari és mezőgazda- sági bázist épített ki. Szlovákiában az ipari termelés jelenleg több mint negyvenötször nagyobb mint 1937-ben. Szlovákia részvétele a CSSZSZK ipari termelésében a nem egészen nyolc százalékról mintegy huszonnyolc százalékra emelkedett és tovább növekszik. Csehszlovákia térképéről eltűntek a szegény, elmaradott kerületek és körzetek. Az ország gazdasági és kulturális bázisa egyenletesen oszlik meg. Ilyen egyenletes elhelyezés ismeretlen a hasonló gazdasági összetételű kapitalista országokban. A szocializmus megőrizte és tovább fejleszti az előző nemzedékek által felhalmozott kulturális gazdagság minden értékét. A dolgozók előtt megnyitotta a művelődéshez, a kultúra igazi értékeihez vezető utat, tudományos világnézettel, a marxizmus—leninizmussal vértezte fel őket, biztosította az iskolaügy, a kultúra, a tudomány és a művészet soha nem látott fejlődését, jelentősen közelebb hozta egymáshoz a fizikai és a szellemi munkát végző embereket. Indokoltan büszkélkedhetünk ezekkel a sikerekkel, amelyeket Csehszlovákiu szovjet hadsereg által történt felszabadítása 35. évfordulója alkalmából újból kiemeljük. Ugyanakkor tudjuk, hogy a szocialistái építés hazánkban még nem oldott meg minden feladatot. Történelmi szempontból még csak a szocializmus alapjai felépítésének szakaszán ment át és hozzáfogott a fejlett szocialista társadalom építéséhez. Ennek az igényes feladatnak a teljesítéséhez — amely objektíve már a hatvanas években napirendbe került — csak az opportunizmussal és a revizionizmus- sal vívott éles és ádáz küzdelem után foghattunk hozzá elv- szerűen és teljes mértékben. Az opportunizmus és a revizio- nizmus legyőzését hatvanas évek végén a Szovjetunió és a szocialista közösség más országai testvéri internacionalista segítségével a nemzetközi antikommunista központok által támogatott jobboldali és szocialistaellenes erők leverésével tetőztük be. > A tanulságok, amelyeket a párt ebben a nagy küzdelemben szerzett, egyértelműen bizonyítják a szocializmus építése lenini alapelveinek általános érvényességét. A csehszlovákiai kommunisták éppen ebben az időszakban újból a saját tapasztalataik alapján győződhettek meg arról, hogy a marxizmus—leninizmustól való bárminemű eltérés a gyakorlatban súlyos hibákhoz és a forradalmi távlat elvesztéséhez vezet. Ezekre a tapasztalatokra, a válság okaira és következményeire mutatott rá pártunk a „Tanulságok a pártnak és a társadalomnak a CSKP XIII. kongresszusa utáni válságos fejlődéséből“ elnevezésű ismert dokumentumban, amely rendkívül nagy szerepet játszott a konszolidációs folyamatban, a szocializmus további fejlesztésében. Ez a fontos dokumentum továbbra is munkánk serkentő forrása. A CSKP KB 1969 áprilisi, történelmi jelentőségű ülése a súlyos válsághelyzet leküzdésében fordulatot, a szocialista viszonyok konszolidálásához és a szocialista építés újbóli kibontakozásához kiutat jelentett, amint azt határozataiban a CSKP XIV. és XV. kongresszusa kitűzte. A meghatározott és a tovább lebontott kongresszusi irányvonal alapján a hetvenes évek a fejlett szocialista társadalom szorgalmas építésének időszakává váltak, amelyek folyamán jelentős sikereket értünk el. Az eltelt évtized eredménye azt bizonyítja, hogy a párt 1969 áprilisában megkezdett politikája a marxizmus—leninizmus alkotó érvényesítésének és fejlesztésének politikája, amely reális összhangban áll népünk szükségleteivel és a fejlett szocialista társadalom céljaival. Ezért a fejlett szocialista társadalom építésének a CSKP XIV. és XV. kongresz- szusán kitűzött program irányvonalát a dolgozók túlnyomó többsége teljes mértékben támogatja. Habár a csehszlovák gazdaság ebben az időszakban lényegesen igényesebb feltételek közepette fejlődött, a külső hatás pedig nagymértékben rosz- szabbodott, szociális és gazdasági előrehaladásunk mégis folyamatos, dinamikus és arányos volt. Csehszlovákia a nyolcvanas évek elején modern, fejlett, minden tekintetben fejlődő szocialista állam, melynek szilárd a nemzetközi helyzete, nagy a gazdasági potenciálja, amelyben magas a lakosság életszínvonala, szilárd a párt és q nép, valamennyi osztály és réteg, nemzet és nemzetiség egysége. A CSKP XVI, kongresszusa előtt állunk, amely a nyolcvanas évek első felére kidolgozza fejlett szocialista társadalmunk, építésének programját, s ily módon meghatározza jövőbeni irányvonalát. A nagy anyagi és kulturális értékek, Csehszlovákia népe áldozatos igyekezetének eredményei — amelyeket a szovjet hadsereg által történt felszabadítása óta eltelt 35 év folyamán elért és amelyek kifejezik a szocialista rendszer minden irányú támogatását, a nép tettrekész hozzáállását a társadalom szükségleteihez, valamint hazafias és internacionalista érzéseit —, jól megalapozzák további munkánkat. Lehetővé teszik számunkra igényes feladataink sikeres teljesítését és a jövőt illetően merész, ugyanakkor reális célok kitűzését. Csehszlovákiában a nyolcvanas évek időszaka a szocialista társadalom további építésének, egysége elmélyítésének, a Szovjetunióval és a szocialista közösség más országaival való felzárkózottság és együttműködés erősítésének időszaka lesz. Társadalmunk a jövőben is ebben találja meg sokoldalú fejlődésének forrását és békés életének fő védelmezőjét. Mindaz, amit országunkban a szocialista társadalom építésében elértünk, jó feltételeket teremt arra, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a nyolcvanas évek a fejlett szocialista társadalom építésének valóban jelentős időszakává váljanak. Ennek érdekében főképpen a következőkre van szükség: gazdasági téren biztosítani kell az anyagi és a technikai bázis magas színvonalát, tovább kell tökéletesíteni a termelési kapcsolatokat, valamint a népgazdaság irányításának és tervezésének formáit; a szociális politika szakaszán a munkás- osztály és a marxista—leninista Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével tovább kell erősíteni minden osztály, réteg, nemzet és nemzetiség egységét, tovább kell javítani a szocialista állam valamennyi szervének tevékenységét és fejleszteni a szocialista demokrácia minden lehetőségét; a szellemi tevékenység terén tovább kell fejleszteni a szocialista iskolaügyet, a tudományt és a kultúrát, a szocialista nevelést. Mindez megteremti a nép anyagi és szellemi igényei teljesebb kielégítésének feltételeit és fejleszti a szocialista életmódot. A további célok kitűzésekor és elérése folyamán a fejlett szocializmusról szóló tanokból, mint a kommunista társadalmigazdasági forma hosszú idejű és történelmi szempontból szükséges fejlődési szakaszából indulunk ki, amelyet a Szovjetunió és más szocialista országok, közte Csehszlovákia tapasztalatai alapján dolgoztak ki. Harmincöt éves utunk további eredményes folytatása és Csehszlovákiában a fejlett szocialista társadalom sikeres építése mindenekelőtt a párt és az állam gazdasági politikája stratégiai irányvonalának következetes teljesítésétől, a gazdaság intenzív fejlesztésétől, a munka hatékonyságának és minőségének lényeges javításától függ. A jövőben többet és jobban kell termelnünk kevesebb dolgozóval, az energia és a nyersanyagfelhasználás kisebb mértékű növelése, nagyobb fokú hasznosítása mellett. Ezt a kategorikus követelményt még inkább aláhúzza államunk népgazdaságának sajátos vonása, hogy iparunk fejlett, ugyanakkor nyersanyag- és energia forrásaink korlátozottak. Az intenzív gazdasági fejlődést csakis akkor biztosíthatjuk, ha képesek vagyunk kihasználni a tudományos-technikai forradalom legújabb vívmányait, s gazdaságunk fejlesztését a korszerű tudomány és technika teljes érvényesítése hosszú távra szóló stratégiájára alapozzuk. Csakis ily módon növelhetjük az eddiginél sokkal gyorsabb ütemben a társadalmi munkatermelékenységet, tehetjük sokkal hatékonyabbá valamennyi forrás társadalmi újratermelését. A tudományos-műszaki fejlesztés jelenleg legsürgetőbb feladatunk, határozott meggyorsítására minden nap nagy gondot kell fordítanunk. Szocialista társadalmunk céljainak elérése nemcsak termelésünkben igényel minőségi változásokat és az irányítási rendszer ennek megfelelő javítását, hanem határozott lépéseket kíván a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával való együttműködés és gazdasági integráció terén is. A Szovjetunióval megvalósuló fokozódó tudományos-műszaki együttműködés nélkülözhetetlen hazánk számára. Hosszú távú alapokon lehetővé teszi nekünk számos, műszakilag nagyon igényes ágazat fejlesztését, biztosítja a döntő fontosságú nyersanyagok stabil szállítását és gyártmányaink biztos elhelyezését. Csakis a Szovjetunióval való együttműködésünknek köszönhető, hogy jelentős mértékben ellenállhatunk a kapitalista gazdaság labilitása, rohamos áremelkedése és más válságjelensége kedvezőtlen hatásának. Népgazdaságunk további dinamikus fejlesztése megkívánja, hogy továbbra is minden irányban fejlesszük a csehszlovák—szovjet együttműködést, főképpen azt, hogy egyre nagyobb mértékben érvényesítsük az új progresz- szív formákat. Számunkra kiváltképpen fontos, hogy mind jobban bekapcsolódjunk a szocialista országoknak a gazdasági integráció, a termelés kooperációja és szakosítása elmélyítésére irányuló törekvésébe, a KGST keretében a kulcs- fontosságú távlati tudományos, műszaki és gazdasági programok közös feldolgozásába és elfogadásába. Ebben az irányban fontos határkő a Szovjetunió és a CSSZSZK között a szakosítás és a kooperáció hosszú távú programja, amelyben lefektették és specializálták a termelés progresszív ágaiban, főképpen az energetikai, az atomenergiai és a vegyipari gépgyártásban, az elektrotechnikában és az elektronikában, a hengerlő és a fejtőgépek gyártásában stb. megvalósuló együttműködést. Tudjuk, hogy ezeknek a feladatoknak a megvalósítása nem lesz könnyű. Csehszlovákia számára azonban létfontosságú a megoldásukhoz való határozott hozzáállás; a társadalmi munka nagy hatékonyságára és Jó minőségére, a tudományos-műszaki fejlesztésére és a szocialista integráció elmélyítésére való irányvétel ugyanis a fejlett szocialista társadalom építésének múlhatatlanul szükséges és törvényszerű láncszeme. Éneikül nem teljesíthetnénk azokat a társadalmi célokat, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja és népünk kitűzött a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonala, valamint az ember sokoldalú fejlesztése terén. Nagy feladatok várnak ránk a szocialista társadalhii kapcsolatok további fejlesztése és erősítése szakaszán. Azóta megtett utunk, hogy a szovjet hadsereg felszabadította hazánkat, azt mutatja, hogy éppen ez képezi az alapját egyre igényesebb feladataink megvalósításának. A fejlett szocialista társadalom építésével erősödnek az általános kölcsönös együttműködés kapcsolatai, s az egész társadalom szocialista egysége egyre reálisabb tartalmat nyer. Ezzel egyidejűleg a dolgozók figyelme az eddiginél még inkább a társadalmi érdekekre összpontosul, amely az egyedüli igazi alapja a szocialista ember alkotó erői és képességei fejlesztésének, élete szocialista formája kialakításának. Arra törekszünk, hogy életünkben megszilárduljon és fejlődjön az össztársadalmi érdek szerepe, amint az megfelel a szocialista életrhód alapelveinek. Mi is abból indulunk ki — amint azt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke hangoztatta —, hogy a fejlett szocialista társadalom építése szervesen összekapcsolódik „a társadalmi kapcsolatok egész komplexuma átépítésével a kollektivizmus alapján, amely a szocializmus sajátossága.“ Ennek az Igyekezetnek szerves része a társadalom számára végzett munkának és minden személy képességének megfelelő bérezése alapelveinek következetes érvényesítése, vagyis a jutalmazásban a személyes munka menv- nyisége és a társadalom által létrehozott értékek fogyasztásában való részvétel igazságos kapcsolatának megtartása. A szocialista társadalmi érdek egyre inkább a társadalmi folyamatok tervszerű irányításának alapjává válik. Kiváltképpen a fejlett szocialista társadalom építése kívánja meg nagymértékben az öntudatos és egységes eljárást, a szocialista alapelvek szerint az élet tudományos tervezését #és szervezését. A társadalom szocialista irányítását az jellemzi, hogy az ember érdekében irányít mindennemű tudományos-műszaki, gazdasági és szociális előrehaladást; az ember sokoldalú fejlődése és társadalmi alkotó képessége a további fejlődés fő erőforrása. A nyolcvanas években ezzel a céllal tovább realizálódik a dolgozók szociális és kulturális fejlesztésének igényes programja, melyet pártunk hazánk 35 évvel ezelőtt történt felszabadítása óla követ, s amely főképpen az utóbbi évtizedben ért el figyelemre méltó színvonalat. A társadalmi gazdaság mértékét számunkra nemcsak az anyagi termelés és a fogyasztás mutatói fejezik ki, hanem a szocialista ember sokoldalú fejlesztésében elért színvonal is. A szocializmus éppen ezen a területen rendelkezik fejlesztésének eddig még korántsem kihasznált forrásaival és széles körű lehetőségekkel arra, hogy Igazolja döntő előnyeit. Ezért a szocializmus fejlesztésével egyre növekszik a szocialista ember és gondolkodásmódja formálásának jelentősége. Csehszlovákiában a szocializmus építésében eddig elért minden siker alapja a munkás- osztály és forradalmi élcsapata — Csehszlovákia Kommunista Pártja — vezetésével a dolgozók szocialista egységének kialakítása és erősítése volt. A szociális politikai tevékenység súlypontja az elkövetkező évtizedben e vezetés alatt a társadalmi osztályok és csoportok gazdasági, szociális és kulturális érdekeinek további egyesítése, Csehszlovákia nemzeteinek és nemzetiségeinek további fejlesztése és közeledése lesz. Ez a szocialista demokrácia további elmélyítésének alapja, melyet főképpen az jellemez, hogy fejlődik a dolgozók részvétele a társadalom irányításában és igazgatásában, a gazdasági és a kulturális építés kérdéseinek megoldásában. Azokból a tapasztalatokból indulunk ki, hogy a szocialista társadalom sikeres fejlesztésének feltétele a tudó mányos irányítás összekapcsolása a dolgozók öntudatos aktivitásának és kezdeményezésének szüntelen fejlesztésével, amely a demokratikus centralizmus történelmi lényege. Az említett feladatok sikeres teljesítése, e célok eredményes elérése jelentős lépést jelent előre azon az úton, melyet a szovjet hadsereg harmincöt évvel ezelőtt Csehszlovákia fej- szabadításával nyitott meg népünk előtt. A mostani időszak jelentősége semmiben sem marad el Csehszlovákiában a szocialista építés története korábbi időszakainak jelentőségétől, mivel csak a fejlett szocia- lista társadalomban lehet egyre nagyobb mértékben érvényesíteni a szocializmus összes előnyeit, csak akkor kerül sor a társadalom és a szocialista ember egyre harmonikusabb fejlődésére. A kommunista párt vezette nép forradalmi kezdeményezése, valamint a Szovjetunióval — felszabadítónkkal — való szilárd szövetségünk és együttműködésünk kezeskedik ezeknek az igényes céloknak az eléréséről. A fejlett szocialista társadalom építése folyamán teljes mértékben szem előtt tartjuk, hogy országunk sikeres fejlesztése a nemzetközi helyzet alakulásától is függ. Csehszlovákia Kommunista Pártja lehetőségeihez mérten tevőlegesen hozzájárult és ma is hozzájárul a szocialista közösség erejének és egységének szilárdításához. Nemzetközi politikánk a proletár internacionalizmus alapelveiből, Szovjetunióval és az egész szocialista közösséggel való érdekazonosságból és szilárd egységből indul ki. A kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletei eredményeinek szellemében törekedtünk és törekszünk a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalommal való sokoldalú szolidaritásra és a mozgalom sikeres fejlesztésére. Erősítettük és ma is erősítjük kapcsolatainkat a világ nemzeti felszabadító, demokratikus és haladó mozgalmaival. Hozzájárultunk az eltérő társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése alapelveinek érvényesítéséhez; erre annál inkább törekszünk ma, amikor az imperializmus, mindenekelőtt az USA reakciós erői újból a hidegháború nyelvén akarnak beszélni. Helyénvaló éppen most emlékeztetni a 35 évvel ezelőtti események tanulságaira és azokra a tapasztalatokra, amelyeket azóta szereztünk. Az imperialista körök, amelyek fokozatosan elvesztik pozícióikat és lábuk alól a talajt, különféle ürügyekkel fel akarják éleszteni a hidegháború szellemét, szembe akarják állítani földgolyónk népeinek létérdekeivel, a békével, a nemzetközi feszülség enyhítésével és önkényesen a sárba tiporják a megkötött nemzetközi szerződéseket. Szándékaikról tanúskodik a NATO nemrégi döntése Nyugat-Európában az amerikai nukleáris rakéták elhelyezéséről, valamint az afganisztáni eseményekkel összefüggésben szított szovjetellenes kampány stb. Nyilvánvaló, hogy a reakciós imperialista körök politikája elveszti a fejlődés reális értékelésének értelmét. Nem csoda, hogy az amerikai imperializmus és a maoista hegemoniz- mus politikájában a kiegyensúlyozatlanság, a hisztéria és a kalandorság jegyei a nyugati világ számos metropolisában is zavart keltenek, és többé vagy kevésbé leplezett elutasító visszhanggal találkoznak. A világban az aggodalom hulláma csapott fel a nemzetközi helyzet további fejlődésével, mind- . annak további sorsával kapcsolatban, amit ezen a téren, fő/Folytatás az 5, oldalon.) tijfszö