Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-03 / 80. szám, csütörtök

AZ SZLKP KB ELNÖKSÉGÉNEK BESZÁMOLÓJA 1980 IV. 3. 3 Az ideológiai és a politikai nevelő munka színvonalának emeléséért, hatékonyságának növeléséért és a CSKP KB XI/. ülése határozatának következetes teliesítéséért Ľudovít Pezlár ehrtársnak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a Központi Bizottság titkárának előadói beszéde az SZLKP KB 1980. április 1 -i ülésén Tisztelt elvtársak! Mai társadalmi fejlődésünket első sorban a dolgozók, az üzemek, szövet­kezetek, kutatóintézetek, iskolák és niás munkahelyek kollektíváinak nagy törekvése jellemzi a CSKP XV. kong­resszusa által ki lűzött építőprogram teljesítésében. Ezt a küzdelmet a párt- szervek és szervezetek, több ezer kom munista szervezi és kezdeményezi. A nehézségek ellenére népünk az alap­vető területeken sikeresen teljesíti a ti. ötéves tervidőszak feladatait. Döntő jelentőségű az a tény, hogy társadal­munk továbbra is sokoldalúan, dinami­kusan fejlődik, növekszik országunk gazdasági ereje és a kialakított forrá­sokkal összhangban emelkedik a lakos­ság életszínvonala, megszilárdul a dol­gozók szociális és létbiztonsága. Ezeknek a sikereknek az eléréséhez jelentős mértékben hozzájárult a párt, az állami szervek és a társadalmi szer­vezetek ideológiai munkájának fellen­dülése. A CSKP XV. kongresszusa rá mutatott, hogy a gazdasági feladatok cílvá taszthatatlanul összekapcsolódnak az ideológiai nevelő hatással, a dol­gozók szocialista öntudatának elmélyü­lésével és meghatározta a párt ideoló­giai munkája fejlesztésének alapvető irányzatait. Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa 1976-ban lebon­totta ezeket a feladatokat a szlovákiai pártszervezetek tevékenységeinek fel­tételeire és hangsúlyozta „hogy növel­ni kell az egész ideológiai hatás ha­tékonyságát“. A kongresszus óta eltelt idő figye­lembe vételével megállapíthatjuk, hogy társadalmi életünk más területeihez hasonlóan az ideológiai nevelő munka minden szakaszán is kedvező eredmé­nyeket értünk el. Az ideológiai munka hozzájárult a tervfeladatok teljesítésé­hez az iparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban, a közlekedésben, a szol­gáltatásokban, politikai rendszerünk to­vábbi fejlesztésében, vagyis mindenütt, ahol küzdelem folyik azért, hogy konk­rét tettekkel valóra váltsuk a kong­resszusi határozatokat. Hozzájárult a kongresszusi irányvonal megvalósításá­hoz, a párt tekintélyének elmélyítésé­hez, egységének megszilárdulásához, akcióképességének fokozásához. Az ideológiai front dolgozói figyelmének középpontjában továbbra is a CSKP XV. kongresszusa által kitűzött alapvető stratégiai irányvonal marad — el kell érnünk a társadalmi termelés magas fokú hatékonyságát és minden nemű munka kiváló minőségét. Az elmúlt időszakban az SZLKP Köz­ponti Bizottsága, szervei és bizottságai figyelmének középpontjában álltak az ideológiai munka kérdései. Fejlesztésé­hez jelentősen hozzájárultak a kerületi és a járási pártbizottságok konferen­ciái és ülései. Túlzás nélkül megálla­píthatjuk, hogy Szlovákiában a párt­szervek és szervezetek következetesen megszüntették az ideológiai tevékeny­ség lebecsülését, amely — amint azt A CSKP XIII. kongresszusa után a párt­ban és a társadalomban kialakult vál­ság tanulságai is megállapítja — a múltban a pártmunka súlyos fogyaté­kossága volt. A párt ideológiai munkája szempont­jából nagy jelentőségűek a CSKP Köz­ponti Bizottsága közelmúltban megtar­tott 15. ülésének határozatai. Ez az ülés a lenini elemzés alapján komp lexen értékelte a mai helyzetet és meg határozta a következő időszakra az ideológiai nevelő munka fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Az SZLKP Központi Bizottsága egyértelműen ma­gáévá teszi ezeket a feladatokat és mindent elkövet következetes teljesíté­sükért. Az SZLKP Központi Bizottsága mai ülésének az a feladata, hogy megtár­gyalja, ma|d lebontsa a CSKP KB 15 ülésének eredményeit a Szlovákia; pártszervezet feltételeire. Újabb kez­deményezéseket tesz annak érdekében, hogy a párt, az állami szervek és a Nemzeti Frontban egyesült társadalmi szervezetek iedológiai munkája a lehe­tő legnagyobb mértékben hozzájáruljon a fejlett szocialista társadalom építésé­vel kapcsolatos feladatok teljesítésé­hez, szüntelenül növekedjen az ideoló­giai front hozzájárulása további társa­dalmi fejlődésünk kulcsfontosságú kér­déseinek elméleti feldolgozásához és gyakorlati megvalósításukhoz. Az SZLKP Központi Bizottsága 1972 novemberé­ben komplexen foglalkozott a párt ideológiai munkájával. Ez az ülés je­lentős szerepet játszott a jobboldali opportunizmus és a revizionizinus kö­vetkezményeinek leküzdéséért folyta­tott küzdelemben, valamint az ideoló­giai nevelőmunka színvonalának emelé­sére kifejtett törekvésben. Az ideológiai nevelőmunkában elért pozitív eredményeik ellenére nincs okunk az önelégültségre. Társadalmi életünk más területeihez hasonlóan a párt ideológiai munkájában is minő­ségileg új feladatok állnak előttünk. Úgy mint a társadalmi fejlődés minden szakasza, a mai szakasz is új problé­mákat állít a párt elé, s ezek elméleti általánosítása döntő jelentőségű a gya­korlati tevékenységben. A gyakorlat ál­tal megerősített ismert marxista tézis szerint az ideológia csak akkor válik anyagi erővé, ha a tömegeik magukévá teszik, ezért a párt ideológiai munká­ja nem maradhat le a társadalmi élet mögött, hanem ellenkezőleg, ösztönöz­nie kell a megérett problémák meg­oldására. Lépjünk fel a problémák szélsőséges megközelítése ellen Tisztelt elvtársak! Az SZLKP Központi Bizottsága az összes pártszervezet és pártszerv fi­gyelmét a termelőerők fejlesztésével és a termelési viszonyok tökéletesítésével kapcsolatos fontos kérdések megoldá­sára összpontosítja. Nemcsak azokról a problémákról van szó, amelyek a szub­jektív jellegű nehézségek leküzdésével és a gazdasági fejlődés külső feltételei­nek megváltozásával kapcsolatban áll­nak előttünk, hanem ki kell tűznünk a távlati feladatokat is. A fejlett szocialista társadalom épí­tése törvényszerűen, terjedelmileg és tartalmilag is, minőségileg új, egyre igényesebb feladatokat állít elénk. Ezek mekövetelik az irányítás színvonalának emelését és a dolgozó tömegek kezde­ményezésének további fellendülését. A fejlett szocializmus saját bázisa alap­ján fejlődik, fejlett iparra, a kollektív mezőgazdaságra, a szocialista kulturá­lis forradalom eredményeire, valamint a szocialista világközösség országainak elmélyülő együttműködésére támaszko­dik. A társadalmi fejlődés mai szaka­szában egyre nyilvánvalóbbak a szocia­lista társadalmi rendszer előnyei. Egy­úttal az irányító és a végrehajtó tevé­kenységben is egyre jelentősebbé válik a szubjektív tényező. Továbbra is ér­vényes azonban, hogy az új nem érvé­nyesül automatikusan, hanem kitartó küzdelem eredménye, amely során le kell küzdeni az elévült nézeteket, hoz­záállásokat, szokásokat és a régi gon­dolkodásmódot. Tőlünk, a mi aktivi­tásunktól függ, hogyan válnak való­sággá ezek a nagy lehetőségek. Az igénye^ gazdasági feladatok meg­közelítésében két szélsőséges jelenség­gel találkozunk, amelyeket határozot­tan el kell ítélnünk. Egyrészt hajlamo­sak vagyunk a nehézségek eltúlzására, arra, hogy ne vegyük észre a nagy le­hetőségeket, az eddig kihasználatlan forrásokat, amelyekkel társadalmunk rendelkezik. Ugyanilyen káros abban bízni, hogy „valahogyan csak volt és lesz is“, ez a szemlélet könnyelmű­séghez, gondatlansághoz vezet. Rendkívül fontos, hogy mindenki megértse: ismerjük nehézségeink okait és megvannak a lehetőségeink ahhoz, hogy sikeresen leküzdjük ezeket. Amint a tapasztalatok megerősítették, a XV.. pártkongresszus irányvonala és a CSKP Központi Bizottságának határozatai he­lyesek. Lemaradás tapasztalható azou- bau ezek életbő léptetésében, gyakor lati megvalósításában. Ezért előtérbe kerül a párt, állami, gazdasági és más szervek és szervezetek realizációs ké pességének kérdése. Egyesek még min­dig nem értették meg, hogy az irányító tevékenységben a konkrét íntézkedé sek a döntőek, ezek nélkül a legjobb szándék is csak üres szó marad. A CSKP XV. kongresszusa által kitű zőtt alapvető feladat — a társadalmi termelés hatékonyságának növelése, mindennemű munka minőségének javí­tása — életünk valamennyi területét érinti. A további társadalmi fejlődés alapvető szükségszerű tényezője, Nem mondhatjuk, hogy keveset beszélünk erről. Nem értette meg azonban min­denki, hogy nem kampányról van szó, hanem hosszú távú céltudatos törekvés­ről, amely állandó, rugalmas és kon cepciós munkát, valamint az elfogadott intézkedések következetes ellenőrzését követeli meg. Rendkívül fontos, hogy a minőség és hatékonyság kérdéseit komplexen ítéljük meg, valamint he­lyes kritériumokat határozzunk meg az egyes vállalatok, üzemek, munkahelyek és ágazatok számára, a társadalmi fela dalokkal szükségletekkel és érdekek­kel összhangban. A társadalmi termelés hatékonysága és a munka minősége áll nemcsak gazdasági politikánk, hanem az ideoló­giai munka figyelmének központjában is. Az ideológiai munkának a társadat mi élet összes területén maximális mér­tékben hozzá kell járulnia e probléma megoldásához és fejlesztése során is következetesen érvényesítenie kell ezt a követelményt. Társadalmunkban nincs olyan jelentős társadalmi kérdés, amelynek ne lenne ideológiai nevelő vonatkozása. Ma sokkal inkább mint eddig, előtérbe kerül a szervezési, gaz­dasági, és ideológiai munka egységé­nek alapelve. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a társadalmi termelés ha­tékonysága növelésének alapvető irány­zatai elválaszthatatlanul összekapcso­lódnak azoknak az embereknek az ön­tudatával és tettre készségével, akik a termelést szervezik és megvalósítják. A nagy hatékonyságért és minden­nemű munka jó minőségéért folytatott küzdelemben nagy felelősség hárul a gazdasági vezetőkre, a miniszterekre, a vállalatok és üzemeik igazgatóira, a tu­dósokra, a konstrukciós és fejlesztési munkahelyek vezetőire. Ismerniük kelt a mai helyzetet, az egyes termékek fej­lesztését a világban és kellő határozott­sággal és kezdeményezően kell érvé­nyesíteniük a mi viszonyaink között az újat, a haladót. Az eddigi tapasztala­tok azonban azt mutatják, hogy példá­ul még mindig nem használják ki kel­lőképpen a hozzáférhető, tudományos és műszaki irodalmat. Vezető dolgo­zóink számára az ötletek gazdag for­rását jelenti elsősorban a szovjet szak­irodalom, amely hozzáférhetővé teszi mindazt az újat és haladót, amit a tu domány és technika fejlődése hoz vi lágszerte. jelentős tényező lett a tudo­mány és technika dinamikus fejleszté­sében és érvényesítésében. A szovjet, könyvesboltok hálózatának bővítése to vább növelik a tudományos és műszaki információk hozzáférhetőségét. Ma a tudományban és a kutatásban is alapvető és döntő kérdés a munka minősége. A természettudományok, műszaki és társadalomtudományok összességének hatalmas, dinamikus tényezőként kell megnyilvánulniuk a társadalmi fejlő­désben. Ez megköveteli, hogy racioná­lisan osszuk meg erőinket és a szovjet tudománnyal szorosan együttműködve ne csak lépést tartsunk a legfontosabb fejlesztési területeken, mint pl. a nuk« leáris fizika, mikroelektronika, mole­kuláris biológia, hanem egyes területe« ken mi is aktívan hozzájáruljunk a tu« dományos technikai forradalom új vív« Hiányainak kihasználásához. Döntő fon" tosságú, hogy az erőket továbbra is a legidőszerűbb feladatokra összpontosít« suk és a lehető legszorosabban bekap« csolódjunk a szocialista közösség in« tegrált törekvésébe. Századunk utolsó húsz évébe lép« tünk. Ebben az időszakban a t-mta« mány és a technika egyre fontosabb szerepet tölt be. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a szocialista társadalmi rendszer, összehasonlíthatatlanul nagyobb lehe­tőségeket teremt a tudományos-tech* nikai forradalom fellendítéséhez, mivel olyan társadalom, amely nem ismeri az antagontsztikus osztályokat,. az ember ember általi kizsákmányolását, a válságokat és a munkanélküliséget. A szocialista vtlágközösségben törté-« nehni szempontból kialakult a nem­zetközi kapcsolatok oly típusa, amely; a kölcsönös együttműködésen és az elvtársi segítségnyújtáson alapszik. Ez lehetővé teszi az egyes országok köz« ti különbözőségek gyors kiegyenlítő« sét, a tudomány és a technika közös dinamikus fejlesztését. Századunk nyolcvanas évei vitat­hatatlanul jelentős szakaszt jelente­nek a szocialista országoknak abban a történelmi jelentőségű törekvésében, hogy a tudományos-technikai forrada« lom vívmányait összekapcsolják a szó« cialista társadalmi rendszer előnyeivel. Ez nagyon felelősségteljes, igényes, de ugyanakkor forradalmi feladat is,: amely következményeit tekintve nem­zetközi viszonylatban is befolyásolja a társadalmi folyamatokat. A szocialista világközösség országainak becsületbeli ügye, hogy maximális mértékben hoz­zájáruljanak e jelentős feladat teljesí« téséhez, lehetőségeik teljes kihasználá­sával. Ma különösen fontos, hogy feltárjuk és kiaknázzuk valamennyi tartalékun« kát gazdasági és szociális terveink tel« jesítésére, a hatékonyság további nőve« lése érdekében. Fokozzuk a gazdasági propaganda hatékonyságát A fejlett szocialista társadalom épí­tése programjának megvalósítása során pártunk ideológiai munkájában egyre jelentősebb szerepe van a gazdasági nevelésnek, elsősorban a propagandá­nak és agitációnak. Legfontosabb fel­adat a munkakedv fellendítése, az ered­mények reális, tárgyilagos értékelése, a sikerek értékelése, a negatív jelen­ségek bíráló, konstruktív feltárása, hogy ezzel is hozzájáruljon a párt és az állam gazdaságpolitikájának megva­lósításához, az emberek neveléséhez, öntudatuk fokozásához. Amint a tapasztalatok mutatják, céltu­datosabbá és tervszerűbbé vált a dol­gozók gazdasági nevelése. Tökéletesed­tek a gazdasági propaganda és agitá­ció formái és módszerei. Kidolgozták az időszerű feladatokat és célokat, egy­behangolták a párt, gazdasági és tár­sadalmi szervezetek eljárását. A gazdasági propaganda és agitáció hatékonysága azonban nem felel meg a mai feladatok igényességének. Ah­hoz, hogy ezen a téren fordulatot ér­jünk el, még következetesebben egy­be kell hangolnunk a pártszervek, va­lamint az általuk vezetett állami, gaz­dasági és társadalmi szervek, úgyszin­tén a tömegtájékoztató és a propagan­daeszközök tevékenységét. A gazdasá­gi propagandát a legfontosabb ágaza­tokra, konkrét emberekre és konkrét munkahelyekre kell irányítani. A gazdasági propaganda és agitáció feladata, hogy megmagyarázza: az élei« színvonal további emelése attól függ, hogyan fokozzuk az anyagi források kialakítását, hogyan tudjuk kihasználni a termelési tényezőket, mozgósítani a meglevő forrásokat és tartalékokat. Ezért egységesen kell kihasználni a gazdasági és erkölcsi ösztönzés formáit úgy, hogy fokozott hatást gyakorolja­nak a hatékonyság növelésére és a mi-? nőség javítására. A tapasztalatok azť mutatják, hogy az Ideológiai nevelő­munka hatékonysága növelése elkép-> zelhetetlen az olyan gazdasági felté­telek megteremtése nélkül, amelyek reálisan egyesítik a társadalom, a vál-i lalatok és az egyes dolgozók érdekeit. Nagy nevelő hatása van a szocialista versenynek. Hatékonyságának elmélyí­tése megköveteli, ne elégedjünk meg azzal, hogy a verseny csak a mennyi­ségi mutatókra vagy csak a szokásos munkahelyi kötelességek teljesítésére irányul, a versenyt a munka minősé­gének javítására kell irányítani. A gaz­dasági vezetésnek, a párt- és szakszer­vezeti szerveknek egyúttal meg kell teremteniük az anyagi és szervezési feltételeket ahhoz, hogy az Ilyen köte­lezettségvállalásokat a valóságban tel­jesíthessék. A tömegtájékoztató eszkö­zökben még nagyobb teret kell biztosi-1 tani az egyének és kollektívák pozitív munkaeredményei propagálásának. Kö­(Folytatás a 4. oldalon/

Next

/
Oldalképek
Tartalom