Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-23 / 96. szám, szerda

A KOMPLEX LAKÁSÉPÍTÉS HELYZETE A KELET SZLOVÁKIAI KERÜLETBEN Az ország bármelyik részé ben, így Kelet-Szlovákiában is igen sok az új, korszerű lakó­negyed, bár ez korántsem je­lenti azt, hogy a komplex la­kásépítés terén ma már nincs gondunk. Az utóbbi években például a kelet-szlovákiai ke­rületben eléggé tartós problé­mát jelentett a komplex lakás­építés tervének hiányos telje­sítése. A járulékos beruházá­sok, az üzlethálózat, az óvo­dák, az iskolák, a szolgáltató hálózat, stb. kivitelezése egyre inkább elmaradozott. A teljesség kedvéért még azt Is el kell mondani, hogy a la­kásépítési terv teljesítésének értékelése során — az egyes kivitelezővállalatok szorgalma­zása következtében — a glo­bális pénzügyi teljesítést vet­ték alapul. így előfordult, hogy a vállalatok a tervben feltün­tetett építmények elkészítésé­ben adósak maradtak, de a pénzügyi terv „sikeres“ telje­sítése alapján talán még juta­lomban is részesültek. Az illetékes szervek tény­megállapításokkal, határozatok­kal állást foglaltak ugyan az említett kedvezőtlen helyzet felszámolása érdekében, de ezekkel nem érték el a kívánt célokat. Ezt bizonyítják az évenként megismétlődő fogya­tékosságok. Ennek az állapotnak volt a következményé az is, hogy Ke­let-Szlovákiában tavaly sem teljesítették a komplex lakás­építés tervét, s úgy tűnik, hogy az idén sem jobb a hely­zet. Tavaly 12 651 lakás építésé­nek a megkezdését, valamint 12 390 lakás befejezését irta elő a terv. A valóságban 142 lakással kevesebbet kezdtek el és 204 lakással kevesebbet fejeztek be. Viszont a pénzügyi tervet 107,7 százalékra teljesí­tették a kivitelező vállalatok! Legalacsonyabb, 81,9 száza­lékos teljesítményt a Michalov- oei Magasépítő Vállalat ért el, a tervezettnél 232 lakással ke­vesebbet építettek fel. Lemara­dásuk különösen a tiszacser- női (Čierna nad Tisou) „Ba­rátság“ lakónegyed építésénél szembeötlő, ahol az idén is kedvezőtlen a helyzet, s na­gyon kérdéses, befejezik-e a 305 lakás építését. A lemaradás okai között sze­repel egyrészt az előregyártott elemek tervszerűtlen szállítá­sa a kassai (Košice) Prefa n. v. michalovcei üzeme részéről, másrészt pedig az építőválla­lat vezetőinél mutatkozó rugal­matlan szervező munka. Egy további, mondhatnánk kerületszerte általános jelen* ség a lakásépítés folyamatos­ságának a hiánya. Az év ele­jén nehezen „indult be“ a munka, az év végén pedig jött a „hajrá“. Tavaly például a negyedik negyedévben 4720 la­kás — az évi terv 36,1 százalé­ka — várt felépítésre. Novem­ber végéig 64,3 százalékra tel­jesítette a kerület lakásépítés tervéti Ehhez a két adathoz nemigen szükséges kommentár. Sajnos — amint már koráb­ban említettük —, a járulékos építmények kivitelezése terén még ennél is kedvezőtlenebb a helyzet. Tavaly a tervezett 32 objektum helyett héttel keve­sebb építését kezdték el, a be­fejezésre tervezett 43-ból 19-et nem fejezteik be. Ezek át nem adott üzletek, iskolák stb. Sajátos tényként említjük meg, hogy tavaly ebben a kerü­letben — főleg az építőválla­latok hibájából — közel 62 millió koronát nem használtak fel a tervbe vett járulékos épít­mények kivitelezésére. Még ennél Is rosszabb a helyzet a műszaki jellegű be­ruházásoknál, ahol 362 épít­ménnyel kevesebbet fejeztek be, ami 56,3 százalékos terv- teljesítést jelent. Ezzel szem­ben a pénzügyi tervet 1Ú8,5 százalékra teljesítették! történik, ezek kihasználását il­letően viszont nincs semmilyen olyan érvényes szabály, amely lehetőséget adna ezen a terü­leten az irányítás és munka- szervezés hatékonyságának, mi­nőségének figyelemmel kíséré­sére. A különböző vállalatok és az SZSZK Építőipari Minisz­tériuma globálisan a területi teljesítés és szervezeti felépí­tés figyelembe vétele nélkül értékelik a tervteljesítést. A tervezés, az irányítás és az értékelés ilyen módszere nem teremt kedvező feltételeket a komplex lakásépítés tervének teljesítéséhez, különösen terü­Néhol már járulékos építményeket is látni (A szerző felvétele) Ehhez, sem szükséges külö­nösebb magyarázat, csak any- nyi, hogy az építővállalatok kapacitásukat nem a befejező munkálatokra, hanem minél több építkezés megkezdésére irányították. Hát kinek jó ez? Társadalmunknak, népgazdasá­gunknak semmi esetre sem. Vajon milyen következteté­seket vontak le ebből a ked­vezőtlen helyzetből az illetékes kerületi szervek? A kérdésre Štefan Jakubee mérnök, a ke­rületi nemzeti bizottság osztá­lyának vezetője adta meg a választ. — A komplex lakásépítés helyzetével gyakran foglalkoz­tunk, sajnos az eddigi intéz­kedéseknek nem volt meg a kellő foganatja. A knb taná­csa az elmúlt év eredményeit értékelve szintén azt állapítot­ta meg. Sajnálatos dolog, hogy a legkülönbözőbb intézkedések ellenére sem értük el a kívánt eredményeket a komplex lakás­építés helyzetének javításában, annak ellenére, hogy a beruhá­zók, a nemzeti bizottságok aránylag jó feltételeket terem­tettek a kivitelező vállalatok­nak az elmúlt évi feladatok tel­jesítéséhez. A kivitelezési ter­vek több mint 80 százaléka már 1978 december végéig a rendelkezésükre állt. Sajnos, ez nem mutatkozott meg a tervteljesítésben. Jakubee elvtárs elmondotta, hogy a kivitelező vállalatok a megkezdett építkezések kedve­zőtlen arányszámára, a hiá­nyos anyagi-műszaki ellátott­ságra, kapacitásuk problémái­ra hivatkoztak. Ezzel indokol­ják munkájuk nem kielégítő eredményességét. — Szeretném felhívni a fi­gyelmet egy alapvető tényező­re — folytatta az osztályveze­tő. — Bebizonyított dolog, hogy bár a kerületben működő kivitelező vállalatok kapacitá­sának bővítése, építése a nem­zeti bizottságok segítségével letí szempontból. Ennek követ­keztében a beruházó részéről gyakorolt ellenőrző tevékeny­ségnek sincs meg a kellő ha­tása. A továbbiakban Jakubee elv­társ utalt arra, hogy a kerületi párt- és állami szervek a mun­kaidő jobb kihasználása, a hosszabbított műszakok beveze­tése, a fontosabb üzemrészle­gek, nehéz gépek több műszak­ban történő kihasználása érde­kében, az elmúlt év folyamán több olyan intézkedésre tettek javaslatokat, amelyeket a kivi­telező vállalatok el is fogad­tak. Viszont a várt eredmény nem következett be, mert az építővállalatok nem valósítot­ták meg azt sem, amire szavu­kat adták. — Ebben az alapvető szerve­zeti kérdésben hathatósabb se­gítséget várunk az SZSZK Épí­tőipari Minisztériumától — hangsúlyozta az osztályvezető. — Remélem, a tervszerű irá­nyítás tökéletesítésével kapcso­latos intézkedések a komplex lakásépítés terén mutatkozó fogyatékosságok felszámolásá­ban is kedvező fordulathoz ve­zetnek. KULIK GELLÉRT Új törvény — nagyobb követelmények Legfelsőbb törvényhozó testületünk, a Szövetségi Gyűlés legutóbbi ülésén új felsőoktatási törvényt alkotott. A fel- szabadulás óta már harmadszor módosulnak, változnak az egyetemi és főiskolai oktató- és nevelőmnnka törvényes keretei. Szükségszerű visszatükröződése ez azoknak a vál­tozásoknak, amelyek társadalmunkban az elmúlt évtize­dekben végbementek. Egyetemeink és főiskoláink jelentős szerepet töltenek be a fejlett szocialista társadalom épí­tésében. Felkészült, széles ismeretanyaggal rendelkező szakembereket nevelnek, s tevékenyen kiveszik részüket a népgazdaság, a kultúra, a tudomány és a társadalmi tevékenység más szakaszai előtt álló feladatok teljesítésé­ből. Felsőoktatási intézményeinkben a nevelő és oktató tevékenység alapja a tudomány, és a szocialista knltúra alapvető értékrendszere. A felsőfokú képzés egyenértékű, szerves része a hallgatóknak a marxizmus—leninizmuson, a szocialista hazafiságon és internacionalizmuson alapnló eszmei, politikai és erkölcsi nevelése. Az új törvény, amelyet Matej LúCan szövetségi minisz­terelnök-helyettes jellemzett felszólalásában, az előző jogi normákhoz viszonyítva meggyőzőbben és egyértelműbben rögzíti nemcsak az egyetemi és főiskolai előadók, tiszt­ségviselők és hallgatók jogait és kötelességeit, de azt is kidomborítja, hogy a felsőoktatási intézmények munkájá­nak sikere, az oktató-nevelő tevékenység jellege és mód­szerei, az egyetemek és főiskolák szervezeti felépítése és irányítása iránt támasztott követelményektől is függ. Ok­tatási rendszerünkben a felsőoktatási intézmények nem­csak nevelési és művelődési intézmények, de — s ezt az új törvény is leszögezi — a legmagasabb szintű tudományos és kulturális létesítmények közé tartoznak. Ezekben az in­tézményekben érezhető talán a legkézzelfoghatóbban a tu­dományos-műszaki haladás. Az egyetemek és főiskolák készítik fel társadalmunk számára azokat a szakembere­ket, akik birtokosai, hordozói a legújabb tudományos is­mereteknek, s a tudomány, a műszaki haladás gyakorlati alkalmazását élethivatásuknak tekintik. A föderációs alkotmánytörvényből következetesen kiin­duló új törvény a felsőoktatási intézmények tevékenységé­ben elmélyíti a demokratikus centralizmus elveinek alkal­mazását, emeli az egyetemi és főiskolai tisztségviselők fe­lelősségét, s lehetővé teszi a szakszervezet és a SZISZ- szervezet részvételét az intézmények irányításában. Lénye­ges változást jelent a felsőfokú tanulmányok tartalmának, időtartamának és befejezésének meghatározásában, s átfo­góan rendezi a végzős hallgatóknak odaítélhető címek és fokozatok kérdését. A doktori és mérnöki cím adományo­zásának feltételei iránt nemcsak a hallgatók, de a nyilvá­nosság részéről is nagy volt az érdeklődés. Érdekes ezzel kapcsolatban idézni Anton Blažej professzornak, a Szlovák Műszaki Főiskola rektorának, a Nemzetek Kamarája kép­viselőjének a parlamentben tett megállapítását: „Meglepő, mennyire mélyen gyökerezik az emberek tudatában a cí­mek kérdése, noha a szocialista államban indokoltan té­telezhetnénk fel ellenkező irányú érdeklődést. Egy ember értékét nem a címek és rangok sokasága, hanem tehet­sége, tulajdonságai és tudása adja meg!“ jogos társadal­munk elvárása, hogy a diploma, a doktori és mérnöki cím mindig a tudást, a tehetséget a többletmunkát jelezze. Az 1980. szeptember 1-ével életbelépő törvény egyrészt aláhúzza az egyetemek és főiskolák kötelezettségeit a szo­cialista felelősségtudattal rendelkező, magas képzettségű értelmiség nevelése terén, másrészt egész társadalmunk, különösképpen az egyes fakultások szakmai hátterét jelen­tő termelő és tudományos-kutató munkahelyek figyelmét is arra irányítja, hogy rendszeres és hatékony támogatásban részesítsék felsőoktatási intézményeinket, hogy azok hiány­talanul teljesíthessék küldetésüket. SOMOGYI MÁTYÁS Reménykeltő indulás Kihasználják a szakosítás lehetőségeit Az Ersekújvári /Nové Zámky) építőipari Szakmunkásképző tanu­lói a polgári nevelés óráin szemléltető ismertetést kapnak hazánk felszabadításának 35. évfordulójáról. Az ipari tanulók megismer­kednek a munkásmozgalom történetével és az étsekújvári járás forradalmi hagyományaival. Felvételünkön Karol Habaj pedagógus ta második osztályban tanít. IŠ. Puškáš felvétele — ČSTK) A tavaszi munkák első szaka­szát a hűvös és csapadékos idő­járás ellenére agrotechnikai határidőn belül végezték el az Üjbásti (Nová Bašta) Efsz-ben. Április közepéig elvetették az árpát, a zabot és a hüvelyese­ket, röviddel utána pedig a ko­rai burgonyát is elültették, amit 25 hektáron termesztenek. Nap­jainkban folyik a 45 hektár ter­mő szőlő vegyszeres gyomir­tása. A Medvesalján húzódó nagy­üzem dolgozói azonban jól tud­ják, hogy az igazi erőpróba csak ezután következik. Mint az ország legnagyobb dohány- termesztőinek 145 hektáron kell az elkövetkező egy hónap folyamán kiültetni a palántá­kat, végezni a talajelőkészí­tést, s a telepítéssel járó egyéb teendőket. Amint azt Mede Tibortól, a növénytermesztési üzemág ve­zetőjétől megtudtam, a palán­ták 32 fóliasátorban és 500 me- legágyi ablak alatt fejlődnek, s a kiültetés folyamán a dohány­termesztő csoport 120 dolgozó­jának 4 palántázógép nyújt majd segítséget. Ha a május kedvező lenne — ami alatt ^ dohánytermesztők a sok csapa­dékot értik — úgy az egy hó­napra tervezett munkákat né­hány nappa! meg lehetne rövi­díteni. Egyébként tartályokban hordják majd a vizet a földek­re, ami nehézkes és költséges is, egyelőre azonban nincs más lehetőség. Veeseklő (Večelkov) határában ugyan már van vagy háromezer köbméter víz a táro­ló medencében, de három év is beletelik, amíg a vezetékrend­szer kiépül. Az igényes munka ellenére szívesen foglalkoznak a do­hánytermesztéssel. Gazdag ha­gyományai vannak itt e növény termesztésének, sokan értik a „mesterség“ fortélyait. Az utób­bi esztendők során nemcsak a növénygondozás és a begyűj­tés haladó módszerei terjedtek el a gazdaságban, hanem a szá. rítás terén is Jelentős változá­sok történtek. E téren a kez­deményezőkészség, a művelet gazdaságosabbá tétele kimon­dottan a helyi vezetők, a dol­gozók érdeme. A szárítóberen­dezések üzemeltetését és kar­bantartását végző gépszerelők számos újítási javaslatot tettek az elmúlt évek során, s erőfe­szítéseik következtében ma már egy kiló dohány szárításá­hoz csupán 0,8 liter fűtőolaj szükséges, a korábbi több mint egy liter helyett. Az elmúlt esztendőben maga a szövetke­zet elnöke, Csirke Ernő dol­gozott ki egy újítást javaslatot a dohány berakási munkafolya­matának megkönnyítésére. Ez által meggyorsult a munka, s jelentősén csökkent a dolgozók fizikai igénybevétele. Most újabb újítási javaslaton dolgoz­nak, ezúttal a levél szárítási idejét szeretnék csökkenteni egy gőzfejlesztő készülék és vezeték üzembe helyezésével. A legújabb eljárástól azt várják, hogy a lerövidült szárítási idő­vel jelentősen megnő a szárí­tók kapacitása. A dohánytermesztésen kívül, amely az elmúlt esztendő so­rán 1 millió 200 ezer korona tiszta nyereséget hozott, a sző­lőtermesztés jelentősége is nö­vekszik. Az elmúlt esztendő ter­mése ugyan még nem érte el a kitűzött szintet, ám a minő­ség olyan jó volt, hogy csak­nem hiánytalanul teljesítették a bevételt. Mindezt csupán az nehezíti, hogy a telepítés ha­gyományos módszerekkel tör­tént, így a nagyobb teljesítmé­nyű gépek nem használhatók, kis talajművelő és növényápoló gépekből pedig változatlanul kevés van. A már említett fő termelési ágazatokon kívül a korábbi esz­tendőkhöz viszonyítva sokkal nagyobb figyelmet szentelnek a rét- és legelőgazdálkodásnak. A szövetkezet fontos célja: rö­vid időn belül elérni a teljes önellátást a takarmányokból. Növeli e cél elérésének esé­lyeit, hogy már az idén 120 hektár lecsapolt rét használ­hatóvá válik, amelyet hamoro- san silókukoricával vetnek be. Eddig több mint 500 hektárnyi fűféle kapott istállótrágyát és trágyalevet, s ha az időjárás is kedvez, az idén elérhetik a tervezett hozamokat. Gondot pillanatnyilag csupán a vegyszeres gyomirtás okoz. Három magyar gyártmányú Kertiox permetezőjük különbö­ző alkatrészek hiánya miatt üzemképtelen, de remélik, hogy ebben a munkában a Járási Ag­rokémiai Vállalat segítségükre lesz. —h.a— Kommentáljuk KOUETKEZHESEBB MARA VAN SZÜKSÉG

Next

/
Oldalképek
Tartalom