Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-22 / 95. szám, kedd

A NYELVMŰVELÉS - JELLEMMÜVELÉS

Bízunk benne, hogy olvasóink figyelemmel kísérik a Hogyan mondjuk szépen magyarul nyelvi vetélkedőt, melyet az idén első ízben rendezett meg [más nemzetiségi intézményekkel együttműködve) a CSEMADOK. Hogy mennyire jó ötlet volt a vetélkedő megrendezése, azt leginkább talán az iránta megnyilvánult rendkívül nagy érdeklődés tanúsítja. Az érdeklődés a rendező szerveket Is fel- lelkesítette, s aktivizálta. Talán ennek tudható be a vetélkedő egyes fordulóinak kellő előkészítése, megszervezése,

A nyelvi vetélkedő helyi, járási és kerületi fordulói lezajlottak, a versenyzők most már az országos döntőre készülnek, melyre április 24-én kerül sor Kassán (Košice), a Kazinczy nyelvművelő napok keretében,

A három országos elődöntő {kerületi forduló) Kassán, Ipolyságon (Sahy), illetve Ga- lántán volt. A kassai országos elődöntőn, ahol a közép- és kelet-szlovákiai kerület vetélkedett egymással, a rozsnyói (Rožňava) gimnazisták csapata szerezte meg az első helyet. (Megjegyezzük, hogy a rozsnyói Járási döntőn 10 csoport versenyzett, vagyis a győztes gimnáziumi csapat 60 versenyző mezőnyéből jutott tovább.) Az alábbiakban bemutatjuk a csapatot.

Cerevka Emilné tői, a Rozsnyói Gimnázium igazgató-helyettesétől megtudjuk, hogy az iskola csapata Tamás Éva magyar-matematika szakos tanárnő irányításával készült fel a vetélkedőre.

— Milyen volt az érdeklődés diákiaik körében a vetélkedő iránt? — kérdezem Tamás Éva tanárnőtől.

— Meglepően élénk. Ez örömmel töltött el bennünket, s ugyanakkor rácáfolt arra az elég gyakran hangoztatott téves nézetre, hogy a diáikok csak az irodalmat szeretik.

— Hány csapatot indított « gimnázium magyar tagozata a versenyre?

— öt hármas csoport jelentkezett, kettő a második osztályból, s egy-egy a többi osztályokból;

— És az egyik csapat a kerületi fordulón szerzett első helyezésével bejutott az országos döntőbe. Ennek, gondolom, nemcsak a diákok örülnek.

— Mi is nagyon örülünk, természetesen. A csapat sikeres szereplése öregbíti iskolánk jó hírnevét.

— Miként készültek a vetélkedőre?

A benevezett csoportok előtt Ismertettem a feladatokat, majd megbeszéltük, hogy főként (milyen anyagrészekre irányítsák a figyelmüket. A verseny előtt kisebb összpontosítást is tartottunk. A szükséges segédanyagok beszerzésében természetesen segítettem diákjainknak, de egyébként önállóan — igen serényen- — készültek a vetélkedőre.

Az igazgatói szobában, ahol beszélgetünk bevonul a győztes csapat (a II. D osztály tanulói): Végső Ildikó, Fabo Tibor és Szentandrásl Tibor.

— Mi volt a fő indítékotok arra, hogy benevezzetek a nyelvi vetélkedőre?

A „Gyökerek" utón — King

Bizonyára sokan emlékeznek arra a finoman szólva szirupos jelenetre a Gyökerek végén, amikor Kunta Kinte leszármazottai térdre borulva hálát adnak az Úrnak, mert a függetlenné vált Egyesült Államok polgáraiként boldogan élnek majd, amíg meg nem halnak.

Ha semmi más bajom nem lett volna a filmsorozat szemléletével, legalábbis ez a befejezés felbosszantott. Hiszen tudvalevő, hogy e térdepelő hálaadás után még csaknem száz évig rabszolgák voltak Amerikában a négerek, s majdnem üjabb száz évnek kellett eltelnie, mire a faji megkülönböztetés elleni első törvényt a kongresszus elfogadta.

Hogy mennyire nem oldódott meg akkor Kunta Kinte leszár* mazottainak ügye, azt a történelem és a ma induló öj sorozat Is bizonyítja. Ezúttal nem hollywoodi kivitelű, hanem dokumentum-összeállításnak Is beillő filmmel, a Martin Luther King életét bemutató szerintem remekművek Mert

KULTURÁLIS HÍREK

□ Szepsiszentgyőrgyön ezekben a napokban tartják a nemzetiségi színházak seregszemléjét. Erre a Romániában működő magyar, német és jiddis színházak társulatai mellett azokat a román együtteseket hívták meg, amelyeknek a műsorrendjén a nemzetiségi drámairodalom alkotásai is szerepelnek

□ Oj szerepben mutatkozik be a magyar nézőknek Buj- tor István: ő a szerzője és a főszereplője A pogány madonna című, készülő magyar filmnek. A bűnügyi történetből nem hiányoznak a Piedone-fil- mek kellékei: a váratlan fordulatok, az izgalmak, a szép hölgyek, s természetesen a verekedések sem. Bujtor István eddig csak a hangját kölcsönözte Bud Spencernek, most az öklét is Piedoneként használhatja. A forgatás májusban kezdődik, a rendező: Mészáros Gyula.

□ /özsef Attila születésének 75. évfordulója alkalmából Delhiben, a Magyar Kulturális Központban ülést tartott a magyar irodalom barátainak klubja. Az Ünnepi esten egyebek között József Attila verseit olvassák fel magyar és hindi nyelven.

remekmű ez több értelemben is: a történelem tényeinek kriminél is izgalmasabb feldolgozásában, a rendezői munkában és színészek egész sorának művészi alakításában egyaránt. A sorozat a Nobel-béke- díjas King életének minden fontos eseményét végigkíséri, teológus-hallgató korától meggyilkoltatásáig.

Ebből az időszakból a legizgalmasabb éveket magam is az Egyesült Államokban éltem végig; sok fejleménynek szemtanúja és helyszíni tudósítója voltam. Most, a filmet végignézve — és magánarchívumom adataival összevetve — nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy a sorozat a lehető legtökéletesebben, a legvaló- sághűbben adja vissza mindazt, ami Kunta Kinte késői leszármazottaival a mai Amerikában történt.

IPPER PÁL

Fabo Tibor így fogalmazza meg a választ:

— Talán az, hogy mi különösképpen szeretjük anyanyel: vünket. A magyar órákon a nyelvtant egyáltalán nem kezeljük mostohagyerekként. Minket legalább annyira érdekel a nyelvtan, és a nyelvhelyesség, mint az irodalom. Ezt a vetélkedőn elért eredményünk Is bizonyítja.

— A verseny egyik feladata többek között figyelemmel kísérni az Öj Szó nyelvművelő rovatát, a Kis nyelvőrt. Fellapoztátok néha-néha?

— Elég sokszor — mondja Végső Ildikó.

(Čerevkáné lgazgató-helyet- tesnőtől már előzőleg megtudtam, hogy a gimnázium nyolc példányban járatja az Oj Szót.)

— És a kerületi döntő kérdéseire emlékeztek még?

A három diák egymásra néz. Haboznak. Látszik rajtuk, hogy tudják, mit kellene válaszolniuk, csak bátortalanok, félszegek. Magyar órán feleléskor bizonyára sokkalta bátrabbak, hiszen mindhárman kitüntetettek. Végül úgy döntenek, hogy Fabo Tibi sorolja fel a kerületi döntő „akadályait“, s azt, hogyan „aknátlanították a terepet". Fabo Tibi csengő hangú, jó beszédkészségű fiú. És lámpaláza se igen van. Akár színművész Is lehetne belőle, suhan át rajtam. Meg is kérdezem tőle:

— Gondoltál már rá, milyen pályát választasz érettségi után?

— A színművészeti főiskolán szeretnék tovább tanulni.

(Néha beteljesülnek az ember sejtései.)

— És te, Tibor? — fordulok Szentnndrásihoz.

— Én az Eötvös Loránd Tudományegyel emen szeretnék majd járni matematika-filozófia szakra.

(őszintén örültem, hogy már második osztályban van elképzelésük a jövőjükről. E tekintetben példaként állíthatók többi diáktársaik elé.)

A rozsnyói diákok kitartó, rendszeres munkával készülnek a Hogyan mondjuk szépen magyarul vetélkedő országos döntőjére. A velük folytatott beszélgetés során az is kiderült, hogy a nyelvművelés, a nyelvi bozótok és vadhajtások nyese- getése akár hobby is lehet annak számára, aki szereti anyanyelvét, és a tiszta, .stílusgubancoktól mentes szép beszédre törekszik. Ök már azt is tudják, hogy aki nem sokat ad a szép, szabatos és színes beszédre, annak a gondolkodásában és a jellemében is vannak nye- segetnlvalók. Mert a nyelvművelés egyszersmind — jellemművelés is.

KÖVESD! JÄNQS

AZ IRODALMI SZEMLE LEGÚJABB SZÁMA

Irodalmi és kritikai folyóiratunk 3. számának elején jugoszláviai szlovák költők verseit olvashatjuk Koncsol László tolmácsolásában. A fordítások elé írt jegyzetében egyebek között a következőket írja Koncsol: „... hibázik az a nemzetiségi művész, aki összezavarja a funkciókat, aki a megmaradás szempontjából oly fontos etikumot próbálja uralkodó szerephez juttatni a művészetben, amely az esztétikum birodalma, s amely nem annyira a napi élettel, annak taktikáival és stratégiájával, hanem mindenek alapjával, a létezéssel kapcsolatos. Más szóval: aki prédikálni vagy szónokolni, nem pedig láttatni, kifejezni akar. A vajdasági szlovák költők a nehezebb, de jó utat járják, ezért életük fundamentálisan, a lét ágyazatában jelenik meg szövegeikben.“ Mészáros Károly Küzdelem a kutyával, Dávid Teréz Miért nem lett belőlem jó házból való úrilány? és Kövesdi János A nyitott sír című elbeszélésével, illetvö novellájával szerepel e számban. Mészáros László aforizmákat közöl. Tóth László „Mert dolgozni muszáj..." címmel készített beszélgetést Zalabal Zsigmond- dal. Ezután olvashatjuk Mács József Szélfúvásban című regényének részletét.... Az Élő múlt rovatban a 80 éve született Győry Dezső alakját Idézi

meg három írás: Szeberényi

Zoltán Adassék tisztelet a költőnek, Sándor László Győry Dezső az ungvári Munkás Üj- ság szerkesztőségében, Varga Imre Fábry Zoltán levelei Győry Dezsőhöz. Ugyanebben a rovatban a komáromi születésű Szinnyei Józsefre emlékezik Szénássy Zoltán, az úgyszintén Komáromban született Staudt Mihályra pedig Szuchy M. Emil. Zalabai Zsigmond Mérlegpróba című tanulmánykötetéről Grendel Lajos közöl kritikát; FÓnod Zoltán Kővágó László A Magyarországi Tanácsköztársaság és a nemzeti kérdés című művével kapcsolatban írt dolgozatot. A Figyelő rovatban Sámánok lázadása címmel Sem- lyén István modern mítoszok című könyvét Lacza Tihamér ismerteti; josef Puškáš Vigasztaló csalódások című elbeszélésgyűjteményéről Bereck József ír; Történelmi tükörcserepek a címe Mészáros László írásának, amelyben a szerző V. P. Borovička Híres politikai merényletek című kötetével foglalkozik. A visszhang és visszhangtalanság problémái címmel Csáky Károly szól hozzá Molnár László egy korábbi cikkéhez, amely publicisztikánk hiányasságairól szólt. A számot, melyet ezúttal is a Holmi rovat zár be, Staudt- Csengeli Mihály művei illusztrálják.

. —bor

ÚJ FILMEK

MÉRETRE SZABOTT HALÁL

(szlovák)

Az Európán és Amerikán a harmincas évek elején végig söprő gazdasági válság az em berek millióit juttatta koldusbotra, s még a tehetősebbeket és gazdagabbakat is kilátástalan helyzetbe sodorta. A nagyobb vállalkozók elnyelték a kisebbeket, de a helyzetüket így is csak ideig-óráig tudták megerősíteni, illetve megtartani, mert csakhamar ők is csődbe jutottak. Akárcsak a Méretre szabott halál című szlovák

ni, a szalontulajdonos pedig a viszontagságos idők nyomására. Mindketten azonban egyugyanazon gépezet áldozatai, s a mechanizmus malomkőként őrli fel őket. Bár látszólag úgy tűnhet, hogy a nincstelenebb szabó csak egy hitvány báb, míg a szalontulajdonos jelle- mes. közmegbecsülésnek örvendő személy, a történet során azonban fokozatosan megmutatkozik igazi énjük, s kiderül: nem is igen különböznek egyVlado Müller és Juraf Durdiak a szlovák film főszereplői

film főszereplője, egy jó nevű férfiszabóság tulajdonosa, aki zsákutcába kerülve szokatlan módot választ, hogy megóvja családját a feltartóztathatatlan csődtől és tengődés- től. Megrendeli a saját halálát. Egyik tönkrement szabóismerősét ráveszi, hogy ölje meg. Az üzlet mindkettőjüknek előnyösnek látszik, mert a szalon tulajdonosának családja

— a férfi elhalálozása esetén

— a biztosítótól komoly összeget kapna (a férfinak magas életbiztosítása van), tehát nem szenvedne ínséget, a nincstelen szabó némi pénzhez jutna és biztonságosan külföldre kerülhetne. Az ördögi terv már- már sikerül, a körülmények azonban közbeszólnak, s az események nem egészen ügy alakulnak, ahogy a szalon tulajdonosa kitervelte ...

Két különböző magatartás, jellem ütköztetésére épül a film. Az aikotók a szalontulajdonost és a nincstelen szabót személyiségük ellentmondásosságában állították elénk, bemutatva szemléletük, életfilozófiájuk különbözőségét. Sikerült érzékeltetniük, hogy a válság, a létbizonytalanság, az anyagi és erkölcsi értékek devalválódása, hogyan nyomorítja meg az emberi lelkeket, miként deformálja az egyének gondolkozásmódját; határhelyzetben ábrázolták a két földönfutót, s rajtuk keresztül képet adtak a korról. Az elszegényedett szabó a szalontulajdonos nyomására kénytelen cselekedmástól, mindketten süllyedő hajóra kerültek, melyről páni félelemmel menekülni szeretnének. Persze ki ki a maga módján.

A megtörtént eseten alapuló film forgatókönyvét — Illés Béla egyik karcolata alapján Tibor Vichta írta. Az eredetileg Budapesten játszódó történetet bratislavai környezetbe helyezte, s a lélektani ábrázolást elmélyítette. Martin Hollý rendező arra törekedett, hogy korhű atmoszférát teremtsen, s kíméletlen következetességgel pergesse a cselekményt. .Az alkotók számoltak a néző korismeretével, ezért nem magyarázzák vagy illusztrálják tanmeseszerűen az eseményeket, hanem takarékosan építkeznek.

A drámai feszültségű film formailag tiszta, szerkezete feszes, stílusa egységes. Az értékek között kell említenünk a színészi alakításokat. Vlado Müller játékát, aki a szalon- tulajdonos alakjában a burzsoá minden jellegzetes vonását sűrítette: becsvágyó, az alkalmazottaival szemben látszólag kegyes, valójában azonban kíméletlen kizsákmányoló, az üzleti és társasági kapcsolatokban viszont jó modorú, alázatos úriember. A nincstelen szabót Milan Kiš játssza; alakítása valóságos tanulmány a látszólag hitvány, voltaképpen azonban védtelen kisemberről. Említést érdemel Kvéta Fialová, Jura} Durdiak és Elő Romanfik teljesítménye is.

Gengsztertörténet ez a film, még ha bűnügyi elemeket tartalmazó lélektani dráma igényével lép fel is. Alkotója, Georges Lautner ugyan szakmai fölénnyel, Ismert és tehetséges színészek (Alain Delon, Ornella Mutti, Maurice Ro- net, Klaus Kinski, Mireille Darc, Stephane Audran) közreműködésével készítette el a művet, a film azonban nem

több egy kommersz-produkció- nál, még akkor sem, ha a rendező társadalomkritikai elemeket Is beleszőtt a történetbe. Ezek azonban öncélúak, nem illeszkednek szervesen a mű egészébe, sőt szinte zavarólag hatnak. Emiatt az alkotás felemás filmmé sikeredett, pedig egyébként színvonalas kalandfilm lehetett volna.

A mozik nagy sikerrel vetítik a KESELYŰ HÄROM NAPJA című filmet, mely bepillantást enged az amerikai titkosszolgálat munkájába. A képen Robert Redford és Faye Dunaway, a főszereplők

A GAZEMBER HALÄLA (fronciö)