Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1980-04-22 / 95. szám, kedd
„A leninizmus tartós jelentősége abban rejlik, hogy mélyrehatóan és pontosan kifejezésre juttatja a munkásosztály és valamennyi dolgozó érdekeit, a világ társadalmi haladásának szükségleteit, lehetővé teszi helyes válaszok kidolgozását a jelenkor legégetőbb, létfontosságú kérdéseire, megtanít az időszerű problémák bátor és alkotó szellemű megoldására, és felvértez a társadalmi fejlődés távlatainak tudományos értelmezésével Lenin egész élete a jelenlegi nemzetközi kommunista, munkás- és nemzeti felszabadító mozgalom számára a forradalmi gondolkodás és a forradalmi cselekvés kimeríthetetlen forrása." (Részlet az SZKP KB-nok a Lenin születése 110. évfordulója alkalmából elfogadott határozatából.) A FORRADALOM TUDÓSA £S A TUDOMÁNY FORRADALMÁRA Vlagyimir Iljics Lenin, a forradalmi munkásmozgalom nagy vezetője, az első győztes szocialista forradalom szervezője és irányítója, a szocializmus tudományos elméletének kiemelkedő művelője és továbbfejlesztője ma 110 éve, 1870. április 22-én született. Életének eseményei közismertek. Annál is inkább, mert személyes élete eltéphetetlenül összeforrott az orosz munkások és az egész világ proletariátusa forradalmi mozgalmával, az oroszországi szocialista forradalom előkészítésével és' győzelmes megvívásával. Munkái továbbfejlesztik a marxizmus elméletét az új történelmi viszonyokra: az imperializmus és a proletárforradalmak korszakára, a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet korszakára alkalmazva. Lenin megalkotta a pártról, a párt vezető szerepéről, szervezeti, politikai és ideológiai alapjairól, stratégiájáról és taktikájáról szóló egységes tanítást; megalapozta a proletár párt felépítésének nemzetközi elvét. Szüntelenül hangsúlyozta, hogy a forradalmi elmélettel felvértezett új típusú marxista párt vezetése nélkül a munkásosztály nem töltheti be a kommunista társadalom építőjének történelmi feladatát. Műveiben nyomon követhetjük azt a fáradhatatlan harcot, melyet a párt sorainak egységéért, összeforrottságáért és tisztaságáért, a pártnaik a tömegekkel való megbonthatatlan kapcsolatáért, a pártélet normáinak és a pártvezetés elveinek — elsősorban a kollektív vezetés elveinek — következetes megvalósításáért vívott. Lenin a marxizmust új megállapításokkal és tételeikkel gazdagította. Válaszolt mindazokra az alapvető kérdésekre, amelyek elé az űj történelmi korszak állította a nemzetközi proletariátust. A marxizmus mindhárom alkotórészét — a Lenin dolgozószobájában, 1922-ben (Archívumi felvétel) Kommunisták Leninről és Lenin tanításáról Leninről és a leninizmusról a huszadik századnak szinte valamennyi kiemelkedő egyénisége nyilatkozott. Elmondták, hogyan kerültek kapcsolatba korunk leghaladóbb világnézetével, és hogyan vélekednek Leninről és a leninizmusról. Alább néhány ismert és tekintélyes kommunista véleményét közöljük. Ezek a marxisták azoknak a kommunistáknak a gárdájába tartoznak, akik hazájukban ott álltak a marxista—leninista párt bölcsőjénél, e!őse- gíiették, hogy Lenin tanítása érvényesüljön a gyakorlatban, és akiknek az önfeláldozó tevékenysége eredményeként a nemzetközt kommunista mozgalom korunk legbefolyásosabb erejévé vult. A szemelvények részletek a szerzőknek a különféle alkalmakból írt és elmondott cikkeikből, illetve beszédeikből. GEORGI DIMITROV: ... Mi, kommunisták, a tett emberei vagyunk. A feladat, amely előttünk áll: gyakorlati harc a tőke támadása ellen, a fasizmus ellen és az imperialista háború veszélye ellen, harc a kapitalizmus megdöntéséért. Éppen ez a gyakorlati feladat követeli meg a kommunista káderektől, hogy^ feltétlenül felvértezzék magukat a forradalmi elmélettel, mert az elmélet adja meg a gyakorlat embereinek a tájékozódás erejét, a perspektíva világosságát, biztonságot a munkában és hitet ügyünk győzelmében. Az igazi forradalmi elmélet azonban engesztelhetetlen ellensége minden tartalmatlan teoretizálásnak, minden elvont meghatáro- zásokkal való meddő játéknak. „A mi elméletünk nem dogma, hanem a cselekvés vezérfonala" — mondotta nemegyszer Lenin, Ilyen elmélet kell kádereinknek, kell, mint a mindennapi kenyér, mint a levegő, mint a víz. Aki tényleg ki akarja űzni munkánkból a holt sémaszerűséget, a káros skolaszticizimust, annak izzó vassal kell kiégetni ezeket mind a gyakorlati harcban, a tömegekkel együtt és a tömegek élén, mind fáradhatatlan munkával, Marx, Engels, Lenin tanításainak, a hatalmas, termékeny mindent legyőző bolsevik elméletnek az elsajátítása útján. KLEMENT GOTTWALD: Lenin tanítása segítségünkre van abban, hogy választ találjunk a felvetődő igen fontos kérdésekre, mégpedig olyan választ, amely lehetővé teszi, hogy bármely helyzetben a dolgozók érdekébon, a szocializmus érdekében cselekedjünk. KUN BÉLA: ... A proletárforradalom, ha visszanyúlnak is a gyökerei a múltba, a jövőben találja meg feladatát. Ennek a jövendőnek hőse Lenin, a jövőnek, melynek alapjait most rakja le a proletariátus. Felszabadított kezekkel, melyek ha bilincshez szokottan néha még bizonytalanul is mozognak, de azért mégis szabad kezekkel, mert az emberiség most teszi meg az Engels jövendölte ugrást: a „szükségszerűség birodalmából a szabadság birodalmába Lenin az első, legelső vezére azoknak az embereknek, akik kezdik már „saját történetüket maguk csinálni" ... ERNST THÄLMANN: ... A nemzetközi proletariátus minden országban gazdag tapasztalatokat szerzett és értékes tanulságokat szűrt le. És mindezek a tapasztalatok csupán igazolták a marxista tanítást, amelyet Lenin és a bolsevikok követtek, hogy nincsen más-út a munkás- osztály felszabadításához, a szocializmus felépítéséhez, mint a kommunista párt vezette proletár forradalom útja, az az út, mely november 7-én a munkásosztály első világtörténelmi győzelméhez vezetett. HO Sl MINH: Lenin új, valóban forradalmi korszakot nyitott a gyarmati országokban. Lenin elsőként erélyesen elítélte a gyarmati népekkel szemben táplált összes előítéleteket, melyek sok európai és amerikai munkásnak a vérébe ivódtak. A gyarmati kérdésre vonatkozó lenini tézisek, amelyeket a Kommunista Internacionálé jóváhagyott, egész forradalmat idéztek elő valamennyi elnyomott országban ... Csakis a gyarmati kérdés hozzáértő lenini megközelítésének jóvoltából sikerült felrázni a leigázott országok népeinek legelmaradottabb tömegeit. Az e kérdésben alkalmazott lenini taktika, amelyet az egész világ kommunista pártjai érvényesítettek, bevonta és bevonja a kommunista mozgalomba a gyarmalok legjobb, legaktívabb erőit. Á hallatlanul bonyolult nemzeti kérdés lenini megoldása Szov- Jet-Oroszországban, e megoldás gyakorlati végrehajtása a kommunista párt által a legnagyobb hatású propagandaeszköz a svar- mati országokban. Lenin minden elnyomott és függő nép szemében fordulópont jogfosztótt létezésük gyötrelmes történetében, az új, fényes jövendő jelképe. Lenin születésének 110. évfordulója filozófiát, a politikai gazdaságtant, és a tudományos kommunizmus elméletét — jelentősen gazdagította és továbbfejlesztette. Lenin — Marx és Engels példáját követve — minden társadalomelméleti problémát, valamint az államról, a politikáról és az osztályharcról szóló elmélet kérdéseit egyaránt ' a proletariátus, az elnyomott és kizsákmányolt dolgozók érdekeinek és osztályharcának szemszögéből vizsgálta. Tanításának az az egyik központi eleme, hogy a marxista elmélet megvalósítása a politikának, a proletariátus politikai mozgalmának és politikai szervezeteinek a közvetítésével történik. Az elmélet hordozója az osztály legöntudatosabb, legképzettebb, legszervezettebb, legnagyobb harci tapasztalatú része: a forradalmi proletárpárt. Következetesen érvényesítette a politika elsőségének az elvét, amely szerint a proletariátus osztályharcának legmagasabb formája a politikai harc, és a forradalom fő kérdése a politikai hatalom. Ez a tétel határozta meg teoretikusi működését, amikor a marxizmus alapjainak védelmezésére volt szükség, és akkor is, amikor az elmélet továbbfejlesztése, gazdagítása és elmélyítése került napirendre. Lenin elméleti munkásságában kibontakozott és rendkívüli mértékben hatékonnyá vált az a felismerés, hogy a politika a gazdaság sűrített kifejezése, hogy a szocialista forradalom előkészítésében és véghezvitelében a proletariátus és a vele szövetséges dolgozó osztályok és rétegeik összes alapvető érdekel politikai eszmékben és politikai cselekvésben nyilvánulnak meg. Ez az elv és magatartás vezette az úgynevezett „legális marxisták“ elleni harcában éppúgy, mint az öikonomizmus vagy a II. Internacionálé jobboldali és centrista ideológusai elleni küzdelmében. Így váltak a proletárdiktatúráról és a proletárdemokráciáról szóló elméleti tanításai a világ első szocialista államának és a szocializmus útjára később lépő országok vezérlő elveivé. Munkásságának és magatartásának egyik jellemzője az is, hogy Lenin szakadatlanul küzdött a marxista elmélet tisztaságának a megőrzéséért. A Marx és Engels tanításaihoz való hűséget e tanítás forradalmi szellemének megtartásában jelölte meg. Gyakran hangsúlyozta: valaki nem attól válik marxistává, hogy kínos gondossággal ragaszkodik Marx elméletének betűjéhez. Marx elméletének forradalmisá- ga a gyakorlati forradalmi mozgalomhoz, a tömegek osztályharcához való viszonyban van. Lenin a tudományos társadalomelmélet és a forradalmi gyakorlat egységét azáltal valósította meg következetesen, hogy az elmélet és az elmélet művelését széttéphetetlenül összekötötte a munkáspsztálynnik és a forradalmi munkáspártnak az új társadalom megteremtése érdekében vívott harcával. Nagysága mindenekelőtt abban van, hogy Lenin egyszerre volt a forradalom tudósa és a tudomány forradalmára. Számára a tudományos társadalom- elmélet, a proletár politika és a forradalmi gyakorlat ugyanannak a tevékenységnek egymást szervesen feltételező oldalai voltak. Ez a felismerés, e feladat valóra váltásának töretlen szándéka vezette, ez emelte az orosz és a nemzetközi proletariátus legnagyobb vezetői, az eddigi történelem legjelentősebb politikusai és gondolkodói közé. Tanítása útmutatás mindazoknak, akik a szebb és jobb életért küzdenek. Neve fénylő csillag, születésének jubileumát szerte a világon milliók ünnepük. Internacionalista egységben LENIN VÉGAKARATA ÉS A MILLIÓK VERSENYE Lenin lángelméje felismerte, miiként lehet a múltat, a jelent és a jövőt dialektikus egységbe kovácsolni. Bepillantott a mába, s prófétai módon kijelentette: minél nehezebb, minél nagyobb, minél felelősségteljesebb az új történelmi feladat, annál többen kell lenniük azoknak, akiknek milliókat be kell kapcsolnia a feladatok önálló megoldásába ... A reális szocializmus viszonyai között a milliók kezdeményező képessége, a közös feladatok megoldásában való önálló részvétele — az űj életmód szerves része lett. A világproletariátus vezére születésének 110. évfordulóját a szocialista országok dolgozói nemzetközi munkakezdeményezéssel — lenini műszakkal ünnepük. A nevezetes dátumok tiszteletére szervezett, nemzetközi szocialista versenynek már megvan a maga története. Nemes alapját a Nagy Október 60. évfordulója előkészületeinek időszakában vetették meg. Az első szikra akkor a magyarországi „Vörös Csepel“-ben lobbant fel, amelynek kollektívája régóta nemcsak szakmai hozzáértésről, hanem magas fokú osztályöntudatáról is híres. A lenini jubileum tiszteletére indított szocialista verseny sok testvérországban egybeesik a soron levő ötéves népgazdasági terv befejező évével. Nem meglepő, hogy ez további ösztönzőül szolgált a kommunista és munkáspártok kongresszusain jóváhagyott gazdasági programok sikeres megvalósításához, új lépés lett a szocialista gazdasági integráció elmélyítésének útján. A Szovjetunióban- — a moszkvaiak és a leningrádiak kezdeményezésére — mindenütt kibontakozott az ötéves tervfeladatok 1980. április 22-ére történő teljesítéséért indított mozgalom. Négy és fél millió dolgozó, több mint 200 ezer brigád, műhely, gazdaság, hatezernél több üzem és egyesülés -kollektíva tett felajánlást arra, hogy Lenin születése napjára teljesíti Ötéves tervét. Szavuk nem maradt csupán ígéret. A Szovjetunióban manapság fokozott figyelmet tanúsítanak az iránt, hogy a termelést tudományosan szervezzék meg, a tervfeladatokat és a vállalt kötelezettségeket megfelelő erőforrásokkal támasszák alá, szigorúan megtartsák a fegyelmet és a munka anyagi, erkölcsi ösztönzését annak eredményeitől tegyék közvetlenül függővé. A szovjet dolgozókkal való internacionalista egység tudata hatja át a csehszlovákiai munkakezdeményezést, amelyet a lenini jubileumnak szentelnek — ez egyúttal egybeesik az ország felszabadításának 35. évfordulójával. A szlovákiai Martin gépgyártói elhatározták, hogy a Szovjetunióba irányuló szállításokkal kapcsolatos éves tervfeladatokat határidő előtt teljesítik, illetve túlteljesítik. Három Lenin nevél vísrIŐ nagyüzem — a Škoda-Plzeň egyesülés, a komorany-i bánya és a ružomberoki (rózsahegyi) pamutfeldolgozó gyár — kollektívái kiemelt munkafelajánlást tettek. A „Skoda“ hetven kollektívája vállalta, hogy élenjáró munkamódszerek bevezetésével jelentős mennyiségű nyersanyagot és villamos energiát takarít meg. Az alkotó kutatás légköre uralkodik Bulgáriában azokban az üzemi részlegekben, amelyek felkarolták a blagocvgradi textilmunkások felhívását, hogy az ötéves tervet április 22-ére teljesítsék. Magyarországon, az NDK-ban, Lengyelországban, Mongóliában lelkesen dolgoznak a kohászok és a gépgyártók, az energiagazdálkodás és a vegyipar munkásai és mások. Köszöntik a jubileumi évfordulót. Jó eredménnyel jár a közös KGST-építkezéseken, s azokban az üzemi kollektívákban indított internacionalista verseny, ahol különböző szocialista országoknak a közös feladatok megoldásával foglalkozó képviselői vállvetve dolgoznak. Az évek múlása nem távolítja el tőlünk, hanem közelebb hozza Lenin alakját. Mint N. K. Krupszkaja írta róla: „Az ő szívében forró szeretet lángolt valamennyi dolgozó, minden elnyomott iránt“. Manapság pedig az új világ építőinek szive viszontszeretettel lobban Lenin iránt. OLGA TROFIMOVA IAPN)
