Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1980-04-21 / 94. szám, hétfő
C é I: a gazdaságos termelés A ZLOBIN MÓDSZER ÖNMAGÁBAN NEM MŰVELHET CSODÁT Az évtől évre igényesebb feladatok teljesítése elképzelhetetlen a dolgozók aktivitásának, politikánk iránti elkötelezettségének fokozása nélkül*. Lényeges követelmény a terme■ lés hatékonyságát növelő újítások széles körű alkalmazása is. Ezeknek a szem előtt tartásával dolgoznak a szocialista munkabrigádok és a komplex racionalizációs brigádok. Nagy részük ma már — főleg az építőiparban — Žlobin szovjet újító módszerét alkalmazza, amely a lényeges megtakarításokat, a munka minőségének állandó javításál és a határidők megtartását tekintve hazánkban is bevált. Az építőipari dolgozók 6.5 százaléka dolgozik Zlob'.n módszere szerint. Érdekünk, h'-gy számuk gyarapodjon. A gazdasági dolgozók _______felelőssége_______ Az építőipar a múlt évben nem teljesítette minden felada- tát. önkéntelenül Is felmerül a kérdés: mennyivel kevesebb lenne a tartozása, ha a „takarékoskodni fogunk“, vagy „mun* kánk jobb minőségére törekszünk“ és a többi formális, s ezért ellenőrizhetetlen vállalás helyett minden munkahelyen konkrét kötelezettségeket vállalnának és hiánytalanul tel~ jesítenék azokat. Tény, hogy ezt a feltételeik megteremtésével a gazdasági vezetők sem mindenütt tették számukra lehetővé. Mivel indokolható azoknak a mulasztása, akiktől joggal elvárható, hogy támogassák a kollektívák kezdeményezését? Sajnos, az irányításban és a munkaszervezésben még mindig észlelhető hibák érzékenyen érintik a népgazdaságot. Josef llampl, a Szocialista Munka Hőse és mindazok, akik szívügyüknek tekintik munkájukat, a legfontosabbnak a termelést megelőző, körültekintő előkészületeket, a munkafolyamatok zavartalan biztosítását, a pontos munkabeosztást tartják, mert ez a feltétele a hatékony munkának, a megtakarításoknak és a határidők csökkentésének. De ugyanilyen lényeges követelmény — és ez Is a gazdasági vezetők feladata —, hogy az építőanyagot a gépekkel együtt idejében eljuttassák az építkezés színhelyére, hhol a dolgozóknak várniuk kell az anyagokra, ott feleslegesen vesztegelnek a gépek, s ezért nem növekszik a munkatermelékenység. Ehhez járul az a tény, hogy a különböző szakmunkások ilyen esetben láncszerűen egymást is feltartják a munkában. Nem csoda hűt, hogy az időveszteséget pótolni igyekvő dolgozók gyakori kapkodását a termelés minősége sínyli meg. Az egyöntetű vélemények' szerint ezekre, és még sok más, építőiparunkra jellemző fogyatékosságokra vezethetők vissza a lemaradások. Bármilyen előnyös is tehát a Zlobin módszer, csodákra nem képes. Ha a dolgozók az ellenőrzés hiányában csak részben, vagy egyáltalán nem teljesítik vállalásaikat, a tervfeiadatok — valamennyiünk kárára — papíron maradnak. Miért népszerű ______ Ba szov módszere? A’ tapasztalatok szerint az utóbbi időben egyre többen követik a balesetek megelőzésére irányuló Baszov-módszert. Követelményeit az építőipari dolgozók egyharmada elfogadta, tehát a szocialista munkabrigádoknak úgyszólván valamennyi tagja a magáévá tette és terjeszti. Mindkét módszert —* tekintettel népgazdasági és társadalmi jelentőségére — mintegy tíz esztendeje propagáljuk és fejlesztjük, az irántuk mutatkozó érdeklődés azonban nem egyforma, Az általános vélemény szerint Baszov módszerét sokan azért részesítik előnybe, mert az egészségvédelmet hangsúlyozza, és az egyének és munkacsoportok egymástól függetlenül alkalmazhatják. A hegesztőket például nem befolyásolja, ha ugyanazon az építkezésen a darukezelők nem alkalmazzák ezt a módszert, amely a munkaszervezést tekintve sem különösebben igényes, s ezért az eredmények is gyorsabban jelentkeznek, mint Zlobin módszere esetében, amelynek sikeres érvényesítése elképzelhetetlen a kollektívák valamennyi tagjának részvétele nélkül. Ä. Zlobin-módszer tehát tökéletes munkaszervezést, a termelés szakszerű irányítását igényli. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy nemcsak a hegesztőknek és a darukezelőknek kell elfogadniuk a feltételeket, hanem valamennyi kollektívának. Mert a munkahelyek tevékenységének közös nevezőre való hozatala nélkül szó sem lehet a zavartalan, folyamatos termelésről. A módszer bevezetése a feltételek megteremtése nélkül nem lehet eredményes, legfeljebb csak a meglevő fogyatékosságok észlelésére, a tartalékok feltárására szolgálhat. Igaz ugyan, hogy ez is hozzájárul a problémák megoldásához, ha orvoslásukra haladéktalanul sor kerül, a gazdasági vezetőknek azonban elsősorban a nehézségek és fogyatékosságok megelőzésére kell törekedniük. Többet tesznek _____ kö telességeiknél Az elmondottakból is kitűnik tehát, hogy Zlobin módszere — a munkaszervezést tekintve — igényesebb Baszov módszerénél. Eredményei is csak bizonyos idő elmúltával jelentkeznek. Ha azonban a dolgozók tömegesen csatlakoznának e mozgalomhoz, akkor munkájukkal a tervfeladatok teljesítésén kívül a népgazdaság lényeges fejlesztéséhez is hozzájárulnának. Ez a célja Josef Hamplnak és rajta kívül azoknak a lelkiismeretes dolgozóknak, akik szocialista munkabrigádjaikkal az építőanyagok gondos elraktározásával, a rend fenntartásával, a minőség javításával a szervező és irányítómunkák egy részét is vállalják. Közérdek tehát, hogy ebben az áldozatkész igyekezetükben a gazdasági vezetők, a szakszervezet és a többi társadalmi szervezete segítse őket. * • • Az irányítás alacsony színvonala, a rossz munkaszervezés, a szállító-átvevő kapcsolatokban megnyilvánuló többi fogyatékosság nem engedhető meg jelenlegi gazdasági helyzetünkben. De az sem tűrhető, hogy az egyik munkacsoport igyekezete más kollektívák hanyagsága miatt elértéktelenedjen. Ezekért a hibákért, csakúgy mint a kapkodásért és a túlórák számának aránytalan emeléséért a gazdasági vezetők felelősek, akik — az Szakszervezetek Központi Tanácsa legutóbbi, 8. ülésének határozata szerint — meg kell érteniük, hogy legfőbb kötelességük a munka hatékonyságának növelése, minőségének javításán kívül a gazdaságos termelés biztosítása. KÁROOS MARTA A minőség érdekében KEDVEZŐ EREDMÉNYEKET HOZOTT AZ ÖSSZEVONÁS A CSKP Központi Bizottságának 7. ülése hangsúlyozta, hogy sokoldalúan emelni kell a lakosságnak nyújtott szolgáltatások színvonalát. A komáromi (Komárno) járás párt- és állami szervei már 1978-ban konkrét intézkedéseket foganatosítottak a CSKP KB 7. ülése határozatainak megvalósítására. Ezek nyomán, a szolgáltató és a helyi gazdálkodási üzemek összpontosításával két új járási vállalat létesült: a Priemko ipari kombinát és a járási Szolgáltatóvállalat, amelyek 1979 január elsejétől az új feltételek között működtek. Virág Károlyt, a Priemko járási ipari vállalat igazgatóját arra kértem, tájékoztasson, milyen tapasztalatokat hozott az eltelt egyéves Időszak. — Felmérést készítettünk valamennyi munkahelyen a termelékenységről, a dolgozók képességeiről. Elemeztük az eredményeket, összehasonlítottuk az egyes ágazatok eredményeit, s a munkakörülményeket is megvizsgáltuk. Ezek után az 1980-as évi tervet megtárgyaltuk a pártszervezet, az üzem vezetősége és valamennyi munkahely minden dolgozójával, hogy az reális legyen. Régóta bevált módszerünk, hogy nálunk a jó tervezés jelenti a kiindulópontot. Szükségesnek tartjuk, hogy minden dolgozó tisztában legyen feladataival. Tervezési rendszerünk olyan aprólékos, hogy még a telefonálás költségeit is előre meghatározzuk valamennyi munkarészlegen. A tervezett feladatok teljesítését a gazdasági értekezleteken rendszeresen ellenőrizzük. Ezeken az egyes üzemrészlegek vezetői aprólékosan tájékoztatják az igazgatót és a többi vezető dolgozót a tervteljesítésről, a felmerülő problémákról. Ha gondok merülnek fel, a helyszínre megyünk, és közös erővel igyekszünk megoldani azokat. Az integráció első szakaszában lényegében nem változott az üzem belső felépítése. A továbbfejlesztés azonban szerkezeti változásokat is megkövetel. Nem lenne értelme az integrációnak, ha ugyanezt a munkát 3 különálló részlegben végeznék. Ezek rövidesen egy munkahelyen összpontosulnak. Némely szolgáltatásokban ez a folyamat már elkezdődött. Ebben sokat segített az a tény, hogy nemrégiben a város központjában átadták rendeltetésének a szolgáltatások házát. Az itt tömörülő szolgáltatási dolgozók kedvező körülmények között használják ki a lehetőségeket a szolgáltatások bővítésére és a minőség javítására. S hogy ez eredményes, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy napról napra nő a szolgáltatásokat igénybevevők száma, s a szabóknak és egyéb szakmákban dolgozóknak van mit tenniük, hogy teljesíteni tudják a megrendeléseket. A Priemko dolgozói a tervezett feladatok túlteljesítésén kívül a termékek minőségi fejlesztésében is sikereket értek el. Egyik termékük, az Opera szekrényfal aranyérmet nyert a brnói nemzetközi vásáron. Azóta ez a termék a Nyitrán és Komáromban rendezett kiállításokon is elnyerte a látogatók tetszését. Az Opera szekrényfalat a gú- tai (Kolárovo) részleg dolgozói készítették. Mint ismeretes, a Gútai Bútorgyár dolgozói az integráció előtt nagy sikereket értek el az Igor szekrényfallal. Az új típus tervezésére és gyártására azért került sor, mert az Igor már kezd megszokottá válni. Ennek következtében az Igor gyártását csökkentik és fokozatosan áttérnek az új típusra. Továbbá egy újabb típus előkészítésén is dolgoznak, amellyel majd az 1982—1983-as években mutatkoznak be a nyilvánosság előtt. Befejezésül az igazgató elégedetten állapította meg, hogy az összevonás az első évben kedvező eredményeket hozott. Ebben az időszakban az volt a legfontosabb feladat, hogy a dolgozók munkaterülete azonos maradjon és hozzászokjanak az új körülményekhez. Az integrációt a dolgozók többsége megértéssel fogadta. A terv túlteljesítése és a minőségi sikerek jó feltételeket biztosítottak a további fejlődéshez. A Priemko dolgozói olyan elhatározással kezdték az új évet, hogy november 25-ig teljesítik a 6. ötéves terv feladatait. KOLOZSI ERNŐ JÓL TELELTEK AZ ŐSZIEK Elkezdődött a tavaszi munkák második szakasza A hideg, nedves napok után végre kiderült az idő, a napsugarak a szó szoros értelmében kicsalták a földműveseket a határba, s a traktorok után akasztott vetőgépeikkel és talajelőkészítő gépekkel megkezdték az idei termés alapjainak a lerakását. Ml is ellátogattunk a trnavai járásba, hogy Jaroslav Križan mérnöktől a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusától megkérdezzük, hol tartanak a tavaszi mezőgazdasági munkák végzésében. — Mindenekelőtt az őszieket' említeném. Leltározásukat április 10-én befejeztük és örömmel kijelenthetem, hogy az őszi búza ígéretesen fejlődik, és szemmel láthatóbban ígéretesebbek, mint az első leltározás idején voltaik. Ez annyit jelent, hogy a kiváló kategóriába tartozik a vetések 74 százaléka és 35 százalékát soroljuk a második osztályba. Ha ezt összehasonlítjuk az 1978-as évi búzavetésekkel, amikor is rekordtermést értünk el, aikkor láthatjuk, hogy a mostani vetések szebbek. Ez azt jelenti, hogy jó termésre számíthatunk, és a tervezett hektárhozamokat elérjük. Az egész járásban mindössze 35 hektár őszi búza fagyott ki, ezt kiszántottuk és kukoricát vetünk a helyére. A mezőgazdasági dolgozók dicséretére legyen mondva, hogy a nitratációval mindenütt végeztek, most a másodiik fejtrágyázáson van a sor, mellyel előreláthatólag szintén idejében végzünk. f— Mi a helyzet a többi mezőgazadsági munka terén, kü* lönösen érdekelne bennünket, hogy hol tartanak a vetéssel?, — Kedvezőtlen körülmények közepette ugyan, de Idejében földbe került az árpa, mégpe« dig 13 300 hektáron. Borsót 1779, lencsét 590, mákot pe« dig 250 hektáron juttattunk a földbe. Mindezt az agrotechnikai határidőben és jó minőségben. Rövidesen végzünk a cukorrépa vetésével is, amely« bői az idén 5280 hektárt tér-* mesztünk. Elegendő répavető« mag áll a rendelkezésünkre. Ugyancsak rövidesen végzünk a vöröshere és napraforgó vetésével. Az előbbiből 3000, az utóbbiból 1200 hektárnyit juttattunk a földbe. Megkezdtük a kukorica és a silókukorica vetését. A kukoricavetőmag összetétele is megfelel a követelményeknek. Csak az időjá« rás tartson ki... — A mezőgazdasági üzemele bizonyára a technikai felszerelés karbantartásáról sem feled« keznek meg, s feltételezzük, hogy az évelő takarmányok be-- takarításához szükséges gépeket is előkészítették. — Ez így van, s ezt fele« lősségém teljes tudatában kije« lenthetem. A tavaszi munkála« tok első szakaszában haszná« latos gépek előkészítése után a javítóműhelyek dolgozói azonnal nekiláttak a betakarító gépek javításához. A kaszáló« gépek nagy része rendben van, s a feltételezések szerint má« jus 15-én megkezdhetjük az évelő takarmányok begyűjtését. IOZEF SLUKA' Számítógépgyártók gondjai Az elmúlt év nem valami fényes eredménnyel zárult a szá« mítástechnika első számú nagy- vállalata, az IBM számára: csökkent a nyereség, s jelentős veszteséget hozott a kompatibilis számítógépek gyártóival folytatott árháború is. A felhasználók igényei is megváltoztak, hiszen a bérletet újabban előnyben részesítik a vásárlással szemben. A cég pénzügyi zavarokkal is küzd, 1979 nyarán 1,5 milliárd dollár értékű kölcsönt vett fel több banktól, majd később, ősszel 1 milliárd dollár értékben bocsátott ki kötvényeket, a közelmúltban pedig 300 millió dolláros kölcsönt vett fel Szaúd- Arábiátől. ! Egyes megfigyelők szerint' úgy tűnilk, hogy az IBM, amely 25 éven át az újításokra, gyors döntésekre és dinamizmusra építette fel nemzetközi tekintélyét, mintha kissé megörege« dett volna. A cég potenciálja azonban továbbra is a régi: ku« tatólaboratóriumai évente 120 millió dollárt fordítanak alap« kutatásra, s a teljes kutatási« fejlesztési összeg évente 1,2 milliárd dollár. Az „öregedő“ IBM mellett az Amdahl helyzete is válságos, a Honeywell pedig csak komoly nehézségek árán tudja tartani piaci pozícióit. Ami a japánokat illeti, kitartanak ere« deti stratégiájuk mellett: szer« ződést szerződésre halmoznak, amelyek célja egy-egy támase« pont kiépítése, főiként Nyugat« Európában. A Fujitsu tovább erősítette együtműködését az NSZK-beli Siemens céggel a nagyszámítógépek gyártásé« ban, a Hitachi pedig szerző« dést kötött az angol ICL-lel technológiák kölcsönös cseréjére. (VG)’ A Mannesmann szállításai a szovjet piacra A Szovjetunió 350 ezer tonna nagy átmérűjű acélcső vásárlására kötött újabb szerződést az NSZK-bell Mannesmann konszernnel. A cég a Szovjetunió legjelentősebb acélcsőszállítója, immár 20 éve exportál a szovjet piacra, s külön gyárat épített a nagy volumenű szovjet megrendelések teljesítésére. A Mannesmann kon« szem eddig 6 millió tonna nagy átmérőjű acélcsövet szállított szovjet földgázvezetékek építéséhez. Tavaly 700 ezer, tonnát adtak el a Szovjetuniónak, s az Idén Is hasonló mennyiséget szándékoznak ér« tékesíteni. (VGÍ A Trenčíni Szerszámgépgyár galántai üzemének dolgozói az idei évre tett szocialista kötelezettségvállalásukban rögzítették, hogy, 10,2 százalékkal túlteljesítik szerszámgépgyártás! feladataikat. Felvételünkön: Milan Štubňa az FB 40 MC típusú marógépet kezeli (Felvétel: ČSTK —. P. Šimončíkf,