Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-21 / 94. szám, hétfő

C é I: a gazdaságos termelés A ZLOBIN MÓDSZER ÖNMAGÁBAN NEM MŰVELHET CSODÁT Az évtől évre igényesebb feladatok teljesítése elképzelhe­tetlen a dolgozók aktivitásának, politikánk iránti elkötele­zettségének fokozása nélkül*. Lényeges követelmény a terme■ lés hatékonyságát növelő újítások széles körű alkalmazása is. Ezeknek a szem előtt tartásával dolgoznak a szocialista mun­kabrigádok és a komplex racionalizációs brigádok. Nagy ré­szük ma már — főleg az építőiparban — Žlobin szovjet újí­tó módszerét alkalmazza, amely a lényeges megtakarításokat, a munka minőségének állandó javításál és a határidők meg­tartását tekintve hazánkban is bevált. Az építőipari dolgozók 6.5 százaléka dolgozik Zlob'.n mód­szere szerint. Érdekünk, h'-gy számuk gyarapodjon. A gazdasági dolgozók _______felelőssége_______ Az építőipar a múlt évben nem teljesítette minden felada- tát. önkéntelenül Is felmerül a kérdés: mennyivel kevesebb lenne a tartozása, ha a „takaré­koskodni fogunk“, vagy „mun* kánk jobb minőségére törek­szünk“ és a többi formális, s ezért ellenőrizhetetlen válla­lás helyett minden munkahe­lyen konkrét kötelezettségeket vállalnának és hiánytalanul tel~ jesítenék azokat. Tény, hogy ezt a feltételeik megteremtésével a gazdasági vezetők sem mindenütt tették számukra lehetővé. Mivel indo­kolható azoknak a mulasztása, akiktől joggal elvárható, hogy támogassák a kollektívák kez­deményezését? Sajnos, az irá­nyításban és a munkaszervezés­ben még mindig észlelhető hi­bák érzékenyen érintik a nép­gazdaságot. Josef llampl, a Szocialista Munka Hőse és mindazok, akik szívügyüknek tekintik munká­jukat, a legfontosabbnak a ter­melést megelőző, körültekintő előkészületeket, a munkafolya­matok zavartalan biztosítását, a pontos munkabeosztást tart­ják, mert ez a feltétele a ha­tékony munkának, a megtaka­rításoknak és a határidők csök­kentésének. De ugyanilyen lé­nyeges követelmény — és ez Is a gazdasági vezetők feladata —, hogy az építőanyagot a gé­pekkel együtt idejében eljuttas­sák az építkezés színhelyére, hhol a dolgozóknak várniuk kell az anyagokra, ott felesle­gesen vesztegelnek a gépek, s ezért nem növekszik a mun­katermelékenység. Ehhez járul az a tény, hogy a különböző szakmunkások ilyen esetben láncszerűen egymást is feltart­ják a munkában. Nem csoda hűt, hogy az időveszteséget pó­tolni igyekvő dolgozók gyakori kapkodását a termelés minősé­ge sínyli meg. Az egyöntetű vélemények' szerint ezekre, és még sok más, építőiparunkra jellemző fogya­tékosságokra vezethetők vissza a lemaradások. Bármilyen elő­nyös is tehát a Zlobin módszer, csodákra nem képes. Ha a dol­gozók az ellenőrzés hiányában csak részben, vagy egyáltalán nem teljesítik vállalásaikat, a tervfeiadatok — valamennyiünk kárára — papíron maradnak. Miért népszerű ______ Ba szov módszere? A’ tapasztalatok szerint az utóbbi időben egyre többen kö­vetik a balesetek megelőzésére irányuló Baszov-módszert. Kö­vetelményeit az építőipari dol­gozók egyharmada elfogadta, tehát a szocialista munkabrigá­doknak úgyszólván valamennyi tagja a magáévá tette és ter­jeszti. Mindkét módszert —* tekin­tettel népgazdasági és társadal­mi jelentőségére — mintegy tíz esztendeje propagáljuk és fej­lesztjük, az irántuk mutatkozó érdeklődés azonban nem egy­forma, Az általános vélemény szerint Baszov módszerét sokan azért részesítik előnybe, mert az egészségvédelmet hangsú­lyozza, és az egyének és mun­kacsoportok egymástól függet­lenül alkalmazhatják. A he­gesztőket például nem befolyá­solja, ha ugyanazon az építke­zésen a darukezelők nem al­kalmazzák ezt a módszert, amely a munkaszervezést te­kintve sem különösebben igé­nyes, s ezért az eredmények is gyorsabban jelentkeznek, mint Zlobin módszere esetében, amelynek sikeres érvényesítése elképzelhetetlen a kollektívák valamennyi tagjának részvétele nélkül. Ä. Zlobin-módszer tehát tö­kéletes munkaszervezést, a ter­melés szakszerű irányítását igényli. Ez pedig a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy nemcsak a hegesztőknek és a darukeze­lőknek kell elfogadniuk a fel­tételeket, hanem valamennyi kollektívának. Mert a munkahe­lyek tevékenységének közös nevezőre való hozatala nélkül szó sem lehet a zavartalan, fo­lyamatos termelésről. A módszer bevezetése a fel­tételek megteremtése nélkül nem lehet eredményes, legfel­jebb csak a meglevő fogyaté­kosságok észlelésére, a tartalé­kok feltárására szolgálhat. Igaz ugyan, hogy ez is hozzájárul a problémák megoldásához, ha orvoslásukra haladéktalanul sor kerül, a gazdasági vezetőknek azonban elsősorban a nehézsé­gek és fogyatékosságok meg­előzésére kell törekedniük. Többet tesznek _____ kö telességeiknél Az elmondottakból is kitűnik tehát, hogy Zlobin módszere — a munkaszervezést tekintve — igényesebb Baszov módszerénél. Eredményei is csak bizonyos idő elmúltával jelentkeznek. Ha azonban a dolgozók tömegesen csatlakoznának e mozgalomhoz, akkor munkájukkal a tervfel­adatok teljesítésén kívül a nép­gazdaság lényeges fejlesztésé­hez is hozzájárulnának. Ez a célja Josef Hamplnak és rajta kívül azoknak a lelkiisme­retes dolgozóknak, akik szocia­lista munkabrigádjaikkal az épí­tőanyagok gondos elraktározá­sával, a rend fenntartásával, a minőség javításával a szervező és irányítómunkák egy részét is vállalják. Közérdek tehát, hogy ebben az áldozatkész igye­kezetükben a gazdasági vezetők, a szakszervezet és a többi tár­sadalmi szervezete segítse őket. * • • Az irányítás alacsony színvo­nala, a rossz munkaszervezés, a szállító-átvevő kapcsolatokban megnyilvánuló többi fogyaté­kosság nem engedhető meg je­lenlegi gazdasági helyzetünk­ben. De az sem tűrhető, hogy az egyik munkacsoport igyeke­zete más kollektívák hanyagsá­ga miatt elértéktelenedjen. Ezekért a hibákért, csakúgy mint a kapkodásért és a túlórák számának aránytalan emelésé­ért a gazdasági vezetők felelő­sek, akik — az Szakszervezetek Központi Tanácsa legutóbbi, 8. ülésének határozata szerint — meg kell érteniük, hogy legfőbb kötelességük a munka haté­konyságának növelése, minősé­gének javításán kívül a gazda­ságos termelés biztosítása. KÁROOS MARTA A minőség érdekében KEDVEZŐ EREDMÉNYEKET HOZOTT AZ ÖSSZEVONÁS A CSKP Központi Bizottságá­nak 7. ülése hangsúlyozta, hogy sokoldalúan emelni kell a lakosságnak nyújtott szolgál­tatások színvonalát. A komáro­mi (Komárno) járás párt- és állami szervei már 1978-ban konkrét intézkedéseket fogana­tosítottak a CSKP KB 7. ülése határozatainak megvalósítására. Ezek nyomán, a szolgáltató és a helyi gazdálkodási üzemek összpontosításával két új járá­si vállalat létesült: a Priemko ipari kombinát és a járási Szolgáltatóvállalat, amelyek 1979 január elsejétől az új fel­tételek között működtek. Virág Károlyt, a Priemko já­rási ipari vállalat igazgatóját arra kértem, tájékoztasson, mi­lyen tapasztalatokat hozott az eltelt egyéves Időszak. — Felmérést készítettünk va­lamennyi munkahelyen a ter­melékenységről, a dolgozók ké­pességeiről. Elemeztük az ered­ményeket, összehasonlítottuk az egyes ágazatok eredményeit, s a munkakörülményeket is megvizsgáltuk. Ezek után az 1980-as évi tervet megtárgyal­tuk a pártszervezet, az üzem vezetősége és valamennyi mun­kahely minden dolgozójával, hogy az reális legyen. Régóta bevált módszerünk, hogy nálunk a jó tervezés jelenti a kiinduló­pontot. Szükségesnek tartjuk, hogy minden dolgozó tisztá­ban legyen feladataival. Terve­zési rendszerünk olyan apró­lékos, hogy még a telefonálás költségeit is előre meghatároz­zuk valamennyi munkarészle­gen. A tervezett feladatok tel­jesítését a gazdasági értekezle­teken rendszeresen ellenőriz­zük. Ezeken az egyes üzemrész­legek vezetői aprólékosan tájé­koztatják az igazgatót és a többi vezető dolgozót a tervteljesítés­ről, a felmerülő problémákról. Ha gondok merülnek fel, a helyszínre megyünk, és közös erővel igyekszünk megoldani azokat. Az integráció első szakaszá­ban lényegében nem változott az üzem belső felépítése. A to­vábbfejlesztés azonban szerke­zeti változásokat is megkövetel. Nem lenne értelme az integrá­ciónak, ha ugyanezt a munkát 3 különálló részlegben végez­nék. Ezek rövidesen egy munka­helyen összpontosulnak. Némely szolgáltatásokban ez a folyamat már elkezdődött. Ebben sokat segített az a tény, hogy nemrégiben a város köz­pontjában átadták rendeltetésé­nek a szolgáltatások házát. Az itt tömörülő szolgáltatási dol­gozók kedvező körülmények között használják ki a lehetősé­geket a szolgáltatások bővítésé­re és a minőség javítására. S hogy ez eredményes, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy napról napra nő a szolgáltatá­sokat igénybevevők száma, s a szabóknak és egyéb szakmák­ban dolgozóknak van mit ten­niük, hogy teljesíteni tudják a megrendeléseket. A Priemko dolgozói a terve­zett feladatok túlteljesítésén kívül a termékek minőségi fej­lesztésében is sikereket értek el. Egyik termékük, az Opera szekrényfal aranyérmet nyert a brnói nemzetközi vásáron. Azóta ez a termék a Nyitrán és Komáromban rendezett kiállí­tásokon is elnyerte a látogatók tetszését. Az Opera szekrényfalat a gú- tai (Kolárovo) részleg dolgo­zói készítették. Mint ismeretes, a Gútai Bútorgyár dolgozói az integráció előtt nagy sikereket értek el az Igor szekrényfallal. Az új típus tervezésére és gyár­tására azért került sor, mert az Igor már kezd megszokottá vál­ni. Ennek következtében az Igor gyártását csökkentik és fokozatosan áttérnek az új tí­pusra. Továbbá egy újabb típus előkészítésén is dolgoznak, amellyel majd az 1982—1983-as években mutatkoznak be a nyilvánosság előtt. Befejezésül az igazgató elé­gedetten állapította meg, hogy az összevonás az első évben kedvező eredményeket hozott. Ebben az időszakban az volt a legfontosabb feladat, hogy a dolgozók munkaterülete azonos maradjon és hozzászokjanak az új körülményekhez. Az in­tegrációt a dolgozók többsége megértéssel fogadta. A terv túl­teljesítése és a minőségi sike­rek jó feltételeket biztosítottak a további fejlődéshez. A Priem­ko dolgozói olyan elhatározás­sal kezdték az új évet, hogy november 25-ig teljesítik a 6. ötéves terv feladatait. KOLOZSI ERNŐ JÓL TELELTEK AZ ŐSZIEK Elkezdődött a tavaszi munkák második szakasza A hideg, nedves napok után végre kiderült az idő, a nap­sugarak a szó szoros értelmé­ben kicsalták a földműveseket a határba, s a traktorok után akasztott vetőgépeikkel és ta­lajelőkészítő gépekkel meg­kezdték az idei termés alapjai­nak a lerakását. Ml is elláto­gattunk a trnavai járásba, hogy Jaroslav Križan mérnöktől a Járási Mezőgazdasági Igazgató­ság főagronómusától megkér­dezzük, hol tartanak a tavaszi mezőgazdasági munkák végzé­sében. — Mindenekelőtt az őszieket' említeném. Leltározásukat áp­rilis 10-én befejeztük és öröm­mel kijelenthetem, hogy az őszi búza ígéretesen fejlődik, és szemmel láthatóbban ígére­tesebbek, mint az első leltáro­zás idején voltaik. Ez annyit jelent, hogy a kiváló kategó­riába tartozik a vetések 74 szá­zaléka és 35 százalékát sorol­juk a második osztályba. Ha ezt összehasonlítjuk az 1978-as évi búzavetésekkel, amikor is rekordtermést értünk el, aikkor láthatjuk, hogy a mostani veté­sek szebbek. Ez azt jelenti, hogy jó termésre számíthatunk, és a tervezett hektárhozamo­kat elérjük. Az egész járásban mindössze 35 hektár őszi búza fagyott ki, ezt kiszántottuk és kukoricát vetünk a helyére. A mezőgazdasági dolgozók dicsé­retére legyen mondva, hogy a nitratációval mindenütt végez­tek, most a másodiik fejtrágyá­záson van a sor, mellyel előre­láthatólag szintén idejében végzünk. f— Mi a helyzet a többi me­zőgazadsági munka terén, kü* lönösen érdekelne bennünket, hogy hol tartanak a vetéssel?, — Kedvezőtlen körülmények közepette ugyan, de Idejében földbe került az árpa, mégpe« dig 13 300 hektáron. Borsót 1779, lencsét 590, mákot pe« dig 250 hektáron juttattunk a földbe. Mindezt az agrotechni­kai határidőben és jó minő­ségben. Rövidesen végzünk a cukorrépa vetésével is, amely« bői az idén 5280 hektárt tér-* mesztünk. Elegendő répavető« mag áll a rendelkezésünkre. Ugyancsak rövidesen végzünk a vöröshere és napraforgó veté­sével. Az előbbiből 3000, az utóbbiból 1200 hektárnyit jut­tattunk a földbe. Megkezdtük a kukorica és a silókukorica vetését. A kukoricavetőmag összetétele is megfelel a köve­telményeknek. Csak az időjá« rás tartson ki... — A mezőgazdasági üzemele bizonyára a technikai felszere­lés karbantartásáról sem feled« keznek meg, s feltételezzük, hogy az évelő takarmányok be-- takarításához szükséges gépe­ket is előkészítették. — Ez így van, s ezt fele« lősségém teljes tudatában kije« lenthetem. A tavaszi munkála« tok első szakaszában haszná« latos gépek előkészítése után a javítóműhelyek dolgozói azonnal nekiláttak a betakarító gépek javításához. A kaszáló« gépek nagy része rendben van, s a feltételezések szerint má« jus 15-én megkezdhetjük az évelő takarmányok begyűjté­sét. IOZEF SLUKA' Számítógépgyártók gondjai Az elmúlt év nem valami fé­nyes eredménnyel zárult a szá« mítástechnika első számú nagy- vállalata, az IBM számára: csökkent a nyereség, s jelen­tős veszteséget hozott a kom­patibilis számítógépek gyártói­val folytatott árháború is. A felhasználók igényei is meg­változtak, hiszen a bérletet újabban előnyben részesítik a vásárlással szemben. A cég pénzügyi zavarokkal is küzd, 1979 nyarán 1,5 milliárd dollár értékű kölcsönt vett fel több banktól, majd később, ősszel 1 milliárd dollár értékben bo­csátott ki kötvényeket, a közel­múltban pedig 300 millió dol­láros kölcsönt vett fel Szaúd- Arábiátől. ! Egyes megfigyelők szerint' úgy tűnilk, hogy az IBM, amely 25 éven át az újításokra, gyors döntésekre és dinamizmusra építette fel nemzetközi tekin­télyét, mintha kissé megörege« dett volna. A cég potenciálja azonban továbbra is a régi: ku« tatólaboratóriumai évente 120 millió dollárt fordítanak alap« kutatásra, s a teljes kutatási« fejlesztési összeg évente 1,2 milliárd dollár. Az „öregedő“ IBM mellett az Amdahl helyzete is válsá­gos, a Honeywell pedig csak komoly nehézségek árán tudja tartani piaci pozícióit. Ami a japánokat illeti, kitartanak ere« deti stratégiájuk mellett: szer« ződést szerződésre halmoznak, amelyek célja egy-egy támase« pont kiépítése, főiként Nyugat« Európában. A Fujitsu tovább erősítette együtműködését az NSZK-beli Siemens céggel a nagyszámítógépek gyártásé« ban, a Hitachi pedig szerző« dést kötött az angol ICL-lel technológiák kölcsönös cseré­jére. (VG)’ A Mannesmann szállításai a szovjet piacra A Szovjetunió 350 ezer ton­na nagy átmérűjű acélcső vá­sárlására kötött újabb szerző­dést az NSZK-bell Mannesmann konszernnel. A cég a Szovjet­unió legjelentősebb acélcső­szállítója, immár 20 éve expor­tál a szovjet piacra, s külön gyárat épített a nagy volume­nű szovjet megrendelések tel­jesítésére. A Mannesmann kon« szem eddig 6 millió tonna nagy átmérőjű acélcsövet szál­lított szovjet földgázvezetékek építéséhez. Tavaly 700 ezer, tonnát adtak el a Szovjetunió­nak, s az Idén Is hasonló mennyiséget szándékoznak ér« tékesíteni. (VGÍ A Trenčíni Szerszámgépgyár galántai üzemének dolgozói az idei évre tett szocialista kötelezettségvállalásukban rögzítették, hogy, 10,2 százalékkal túlteljesítik szerszámgépgyártás! feladataikat. Fel­vételünkön: Milan Štubňa az FB 40 MC típusú marógépet kezeli (Felvétel: ČSTK —. P. Šimončíkf,

Next

/
Oldalképek
Tartalom