Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-02 / 79. szám, szerda

A CSKP KB 15. ÜLÉSÉNEK VITÁJA fFolytatás a 4. oldalról) Annak érdekében, hogy megfelelő kapcsolatok alakuljanak ki az alapku­tatás és a műszaki fejlesztés között az egyes kiemelt területeken a Csehszlovák Tudományos Akadémia új intézkedési rendszert készít elő a következő öté' vés tervidőszakra, amely növelni fogja az alapkutatás terveinek célszerűségét. Ez az intézkedési rendszer elősegíti, hogy az alapkutatás eredményei komp­lex módon érvényesüljenek a műszaki fejlesztésben, s hogy tárgyi és időrendi vonatkozásban összhangban legyenek a műszaki fejlesztés állami tervében fog­lalt feladatok megoldásával, főleg az állami célprogramok keretei iközött. Az akadémia a Szövetségi Műszaki Fejlesz­tési és Beruházási Minisztériummal, va­lamint az Állami Tervbizottsággal foly­tatott tárgyalások alapján egyelőre 15 Ilyen céltervet dolgozott ki a termé­szettudomány ok és a műszaki tudó mányok területén. Az ilyen célterv mikroelektronikai technológiai és minőségvizsgáló beren­dezések, műszerek és módszerek 'kuta­tására és fejlesztésére vonatkozik. E tervnek az a célja, hogy elősegítse az elektron-, az ion- és a röntgensugár­zást kihasználó csehszlovák műszerek és berendezések tökéletesítését és el­terjesztését az integrált áramkörök gyártási folyamatainak korszerűsítésé­hez és fejlesztéséhez, s a magasabb szintű mikroelektronikai gyártmányok készítéséhez . Alapkutkatásunk nem kevésbé jelen­tős célterve a mikrobiológiai terme­lés folyamatainak elsajátítására, s a szükséges technológiai színvonal eléré­sére irányul, aminek rendkívül nagy jelentősége van a takarmány* és élel­miszeripari fehérjék és különböző bio­lógiailag aktív anyagok nyerése szem­pontjából. Az alapkutatás további céltervet ikö- sül megemlíthetjük az optoelektronikus elemeikre és berendezésekre vonatkozó javaslatot a hírközlés műszaki tökéle­tesítése céljából, valamint a robottech­nika információs rendszereinek a ki* dolgozását. A jelentősebbek közé tar­tozik még a bioanalóg szintetikus polimerek orvostudományi és technoló­giai kihasználását, továbbá a csehszlo­vák gyógyszerek és biológiailag aktív anyagok gyártásának a fejlesztését. A kiemelt irányzatok közé soroltuk azt a tervjavaslatot is, amely a gén­manipulációs technológiai eljárások el­sajátítására vonatkozik, habár nem szá­mítunk arra, hogy ezek belátható időn belül érvényesülni fognak a társadalmi gyakorlatban, tudományunk azonban világviszonylatban is kiemelkedő ered­ményeket ért el ezen a területen, A többi célterv is hasonló jellegű, amelyeknek közvetlen hatásuk van az innovációs folyamatokra társadalmi gyakorlatunk döntő területein. Ezeket az alapkutatás, a fejlesztés és a gyár­tás komplex keretei között készítjük elő, MiVel ezek rövid időn belül hasz­nosulnak a termelési gyakorlatban, a kutatás gazdasági hátteréről a terme­lési alapból kellene gondoskodni, eset­leg egyeseket közülük közvetlenül az állami Tervbizottság tűzhetne ki kie­melt feladatként. A kutatás hatékonyságának értéke­lésénél fontos szempont, hogy az új is­meretek milyen gyorsan érvényesülnek a gyakorlatban. Ebből a szempontból <t hatékonyság akkor lesz maximális, ha kölcsönös összefüggés alakul ki az in­formációk áramlásában az alapkutatás­tól kezdve az alkalmazott kutatáson és a fejlesztésen át egészen a termelésig. Az ilyen kölcsönös összefüggés hiánya a szervezés területén különböző aka­dályokat teremt, amelyek csökkentik a tudományos-műszaki haladás hatékony­ságát. Ezért egyre szélesebb mértékben kell érvényesíteni a tudomány és a ter­melés összekapcsolásának bevált for­máit, amilyen például a szerződések kötése az alapkutatás munkahelyei és a termelési üzemek között a közös koordinációs csoportok között és ra­cionalizációs . brigádok létrehozása, a dolgozók munkamozgalmának fejlesz­tése mindkét területen stb., emellett azonban a tudomány és a termelés egybekapcsolásának további szervezési formáira is gondolunk. Szó van például egyes kiemelt intézetek experimentá­lis fejlesztési és termelési alapjának kiszélesítéséről, valamint csúcsszínvo­nalon tevékenykedő tudományos és fej­lesztési központok létrehozásáról. Egyes kutatási eredmények nálunk azért érvényesülnek lassan a termelés­ben, s azért elégtelen a tudomány és a termelés kapcsolata, mert a tudo­mányos és a kutatási intézetek saját erejűikből képtelenek átvinni a kutatá­si eredményeket működő mintákba, és prototípusokba, s nincsenek kellő mér­tékben felszerelve a kutatási eredmé­nyek kísérleti bevezetéséhez a kis- gyártás feltételei között. Számos Inté­zetben nem kielégítő az experimentális, fejlesztési, prototípus-gyártó részlegek felszereltsége, a kisgyártás feltételei pedig teljesen hiányoznák. Ezért egyes esetekben fontolóra kell venni az al­kalmazott kutatás és a kisgyártás ka­pacitásainak egybekapcsolását az alap­kutatás tudományos intézeteivel, első­sorban azokban a tudományos szakága­zatokban, ameiyek témaköre szorosan összefügg az új, fejlődő termelési szak­ágazatokkal. A komplex kutatóintézetek létreho­zásánál sokkal szélesebb formát je­leni a tudományos-termelési egyesülé­sek létrehozása. Ezek olyan szerveze­tek, amelyek új szerkezeti felépítésben a különböző részarányosságban és kombinációban megvalósuló munka- megosztás közös célja alapján összpon­tosítják és integrálják a kutatási, a fejlesztési es a termlési alapot. Vilá­gos, hogy a hatékonyság növelésének ilyen formái számos beavatkozást tesz­nek szükségessé népgazdasági szinten. Ezért a tudomány és a termelés egy­bekapcsolásának új formáit úgy kell érvényesíteni, hogy azok párhuzam­ban legyenek a gazadság és a társada­lom egész irányítási rendszerének tö­kéletesítésével. A Szovjetunió egyes munkahelyein szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez a szervezési forma legalább felére csökkenti a ku­tatástól a gyártás megkezdéséig szük­séges időt. Azok az elemzések, amelyek a cseh­szlovák népgazdaságban a tudomány érvényesülésével kapcsolatos negatív jelenségek mélyebb gyökereit vizsgál­ják, többek között arra is rámutatnak, hogy mindeddig nem sikerült a gazda­ságpolitikai szabályozókat olyan mér­tékben tökéletesíteni, hogy azok előse­gítenék á szükséges perspektív válto­zásokat, s nem támogatnák az adott állapotok megőrzését, Illetve a fennál­ló irányzatok továbbvitelét. Általános értelemben azt mondhatjuk, hogy a ku­tatási alap belső hatékonyságát befo­lyásoló tényezők döntő része egyelőre « kutatás hatáskörén kívül esik. A tudomány természetesen nemcsak saját kutatási eredményeinek érvénye­sítésével segítheti elő társadalmunk fej­lődését. Tudományos munkahelyeink többsége pótolhatatlan információs köz­pontokként gyűjti össze az adott szak­ágazatra vonatkozó ismereteket. A tár­sadalmi gyakorlat egyes szakaszaiért felelős szervek ezt az alapot egyelőre csak a ikonzlutációs és a szakvélemé­nyezési tevékenység céljaira használ­ják fel, s arra is csak korlátozott mér­tékben, A tudományos társadalmi érvényesü­lésének alapvető feltétele, hogy a tudo­mányos kutatás fejlesztési irányzatai összhangban legyenek a társadalom szükségleteinek kielégítési módszerei­vel. Ez az összhang azonban a fejlett szocialista társadalomban sem alakul ki automatikusan. Ezért arra van szük­ség, hogy a tudományos arcvonal dol­gozói rendszeresebben és kifejezőbben vegyenek részt a társadalmi fejlődés távlati perspektíváinak kitűzésére irá­nyuló munkákban, éspedig főleg a fel­tételek megteremtésével a stratégiai célok tudományos kereséséhez, és a cé­lok elérését biztosító eszközök kutatá­sához. A Csehszlovák Tudományos Akadémia a feladatok jelentőségének, és a telje­sítésükért vállalt közös felelősség tuda­tában fogott hozzá társadalmunk 2000- ig előirányzott fejlesztési perspektívá­jának kidolgozásához. Az akadémia az elmúlt évi kormányhatározat értelmé­ben előkészíti a javaslatot a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés döntő irányza­taira, az alapvető csehszlovák szükség­letek biztosítása céljából az említett határidőig. Olyan irányzatokról van szó, amelyek területén adva vannak a világszínvonalon megvalósított tudo­mányos megoldás alapfeltételei mind az elméleti, mind pedig az alkalmazott kutatás szakaszán. Az akadémia egy­úttal a szocialista életstílus 2000-ig elő­irányzott fejlődési prognózisát is elké­szíti. A Csehszlovák Tudományos Aka­démia ezeket a munkákat olyan alapve­tő lépéseknek tekinti, amelyeknek dön­tő szerepük lesz tudományunk straté­giai fejlesztésének bonyolult és rend­szeresen megvalósuló folyamatában, s a tásradalom távlati koncepciós szükség­leteinek meghatározásában. . Ogy véljük, hogy habár bizonyos mértékben elmaradtunk a világviszony­latban tapasztalható fejlődéstől, tudo­mányos alapunk és a termelési szféra a stratégiai irányzatok szigorú kiválo­gatása, valamint az összpontosított kö­zös igyekezet feltételei mellett az 1980 után következő időszakban csúcstelje­sítményekre is képes, s ezekre építheti a gazdasági élet Intenzitásának foko-* zását, a társadalmi folyamatok Irányi* tásának távlati stratégiáját. ZDENÉK HOŔENI elvtársnak, a CSKP KB póttagjának, a Rudé právo helyettes főszerkesztőjének, a Csehszlovák Üjságírók Szövetsége KB elnökének felszólalása A Közpofiti Bizottság Elnökségének jelentése, amelyet Vasil Bifak elvtárs terjesztett elő, sürgetően és széles ösz- szefüggésekben körvonalazta az ideoló­giai harc realitásait, amely küzdelem­ben társadalmunk ma a legkülönbö­zőbb formákban intenzíven részt vesz. Nagy fontosságú küzdelem ez, szerves részét képezi az emberek gondolkodá­sáért, tudatáért vívott harc. Sohasem volt és nem Is lehet szá­munkra, kommunisták számára közöm­bös, milyen a gondolkodás, a társadal­mi tudat helyzete, dolgozzunk bármi­lyen területen, akár az ideológiai, akár a gazdasági élet területén. Arra a felelősségre gondolok, amely korunk eszmei harcában azokra az ideológiai dolgozókra hárul, akikre a tömegtájékoztató eszközöket bízták. A jelentés elismeri és nagyra értékeli az újságírók munkáját, bár teljes jog­gal rámutat a gyenge pontokra is. Ki­mondja, hogy a párt, a sajtó, a rádió és a televízió dolgozóit támaszának és közeli aktívájának tartja. Ez komoly megbecsülés, amely azonban kötelez is. A Rudé právo szerkesztőségének dol­gozói nevében a CSKP KB központi lap­jának értékelésével kapcsolatban meg­állapíthatom; ezt a megbecsülést min­denekelőtt tartós kötelezettségnek tar­tom, hoigy pártlapunk még hatéko­nyabban segítse a Központi Bizottsá­got a pártpolitika megvalósításában. Köszönetét akarunk mondani azért, hogy a párt vezetősége nagy gondot fordít a Rudé právo munkájára, ennek keretében a párt vezető tisztségviselői személyesen ellátogatnak a Rudé právo szerkesztőségébe, ahol megbeszélik a problémákat. A Rudé právo kollektívá­ja biztosítja a Központi Bizottságot aiv ról, hogy munkáját továbbra is azzal a nagy felelősséggel végzi, amellyel a pártnak és Központi Bizottságának tar­tozik. A pártnak és politikájának szol­gálatában látjuk a kommunista újság­írás dicső nemzedékei forradalmi ha­gyatékának valóra váltását. Kommu­nista újságírásunk olyan nevekkel büszkélkedhet, mint Smeral, Šverma, Fučík és mások, akik példát mutattak a Rudé právo 60 éves története során. Az Elnökség jelentése hangsúlyozza, hogy tömegtájékoztató eszközeinknél a hetvenes években mélyreható változá­sok mentek végbe, amelyek visszatük­rözik a párt és a társadalom pozitív fejlődését. Ma már szinte teljesen va­lószínűtlennek tűnik, hogy volt olyan Idő, amikor társadalmunk marxista—le-= ninista erőinek szócsőve alig két-há- rom folyóirat volt. Ezt az időt azonban nem szabad el­felejteni, mert nem szabad megfeled-» keznünk a párt és a nép tudajtába vé­sett tényekről, a Tanulságok e. doku­mentum következtetéseiről és arról a szerepről, amelyeket a tömegtájékozta­tó eszközök a válság idején töltöttek be. Azok a következtetések, amelyeket ideológiai munkánknak ezen a terüle­tén lebontottunk, végső soron eléggé ismertek. Az újságírók szervezete sza­kított azokkal a volt tagjaival, akik el­buktak az akkori kor kemény vizsgá­ján. Ha visszatekintünk az elmúlt 10—11 évre, azt hiszem megelégedéssel néz­hetünk a párt ideológiai tevékenysé­gének erre a területére Is. Pártunk joggal mondja minden új­ságírónak, hogy — ugyanúgy, ahogy az egész társadalomban — szüntelenül növekednek az igények munkájukkal és a tömegtájékoztató eszközök eszmei és szakmai színvonalával, hatékonysá­gával szemben. Apii tegnap elég volt, ma már kevés, mert a fejlődés újabb és bonyolultabb helyzetek elé állít bennünket. Az a cél, hogy megtaláljuk az utat az olvasókhoz és a hallgatókhoz. Hogy polgártársaink mindig bizalommal le­gyenek tájékozódási forrásaink, ér­veink iránt. Ez ipedig tartós feladat számunkra, újságírók számára. Az Elnökség jelentése konkrétan fel­sorolja tömegtájékoztató eszközeink munkájának gyengéit. A sajtó, a rádió és a televízió még hatékonyabban kö­teles előmozdítani a párt gazdaságpo­litikájának megvalósítását, a világnézet propagálását, a kommunista nevelést. Be kell ismernünk, hogy e téren még mindig akadnak gyenge pontok. Ezek­ről és a további követelményekről ml, a Rudé právo szerkesztői is újra el akarunk gondolkodni, ahogyan erre a többi tömegtájékoztató eszköz dolgozót I» törekszenek. Az Is rendkívül fontos, hogy tömeg- tájékoztató eszközeink gyorsabban rea­gáljanak a felvetődő problémákra, hogy megalapozott választ adjanak a sürge­tő és népszerűtlen kérdésekre, hogy of­fenzívabban szálljanak szembe, a kü­lönféle álhírekkel, a külföldről vagy az itthoni jobboldali elemek által szándé­kosan terjesztett koholmányokkal és félrevezető értesülésekkel. Rendkívül fontos kérdés, hogy ki jut el elsőként az olvasóhoz és a hallgatóhoz. Az, aki elsőként adja meg az alapvető tájékoz­tatást, jelentős mértékben meghatároz­za az orientációt is. Be kell ismernünk, hogy tömegtájékoztató eszközeinknek ez nem mindig sikerül. Ehhez hozzá kell fűzni, hogy ez nem mindig az új­ságírók hibája, és hogy az a követel­mény, amelyet az Elnökség jelentése hangsúlyoz a lakosság gyorsabb tájé­koztatásával kapcsolatban, néhány köz­ponti intézményükre is vonatkozik Sajnos tömegtájékoztató eszközeink munkájában is akadnak visszásságok. Több esetben nem vagyunk eléggé meggyőzőek és néha — ahogy monda­ni szokás — üres szalmát csépiünk. A Csehszlovákiai Újságírók Szövetsé­ge 1972. évi VI. kongresszusán Husák elvtárs nyíltan megmondta nekünk,.új­ságíróknak: „Ugyanúgy, ahogyan igé­nyesek vagyunk a lábbelivel, a ruhá­zati cikkekkel és más termékekkel szemben, igényeseknek kell lennünk a fej, az értelem és az érzelem termékei­vel, a tömegtájékoztató eszközök ter­mékeivel szemben is. Ne feledjék, hogy munkájukat mindennap az emberek milliói ellenőrzik. Vagy örömmel, derű­látással, lendülettel tölti el őket, vagy pedig közömbösekké és kedvetlenekké válnak. Ebben tükröződik vissza jő vagy rossz munkájuk. Ezért igénye­sebb mércét kell felállítanunk, ápolni kell a jó munkára való szakmai büsz­keséget az önök munkaterületén is. A lapok, a folyóiratok, a rádió, a televí­zió és a filmek Is visszatükrözik tár­sadalmunk fejlettségi színvonalát" Husák elvtárs ezzel összefüggésben rámutatott arra, hogy egyes cikkek és műsorok — bár tartalmukat tekintve alapjában véve helyesek — nem von­zóak, mert nem tollal, hanem inkább kapával írják őket. Sajnos, még mindig fennmaradt a kapálási módszer egyes újságírók munkastílusában. Ezeknek a címére azt mondhatjuk: a szó nem lesz hatékonyabb, ha hangosabban mond­juk, vagy vulgarizáljuk. A legfonto­sabb éippen a gondolatok, az érvek ereje, nem pedig a túlzó kifejezések. A kérdés, amellyel ma pártunk Köz­ponti Bizottsága foglalkozik, azt mutat­ja, mennyire tudatosítja pártunk és tár­sadalmunk az Ideológiai munka fon­tosságát. Egyre nagyobb nyomatúkkal hangsúlyozzuk, hogy a közvélemény társadalmunk életében és a nemzetközi kapcsolatok egészében —• túlzás nélkül — óriási politikai erővé vált és straté­giai szempontból fontos, hogy hatal­mas és hatékony ideológia! apparátus­sal rendelkezzünk. Az Elnökség jelentése hangsúlyozza, hogy a tudományos-műszaki haladással összefüggésben tovább kell korszerű­síteni a sajtó, a rádió és a televízió anyagi-műszaki alapját. A rádió- és a tv-technika terén már valóban nagyon sokat tettünk, mindenekelőtt új adóál­lomásokat építettünk, és áttértünk a színes tévéközvetítésre. A nyomdaipar­ban is sok minden megváltozott. A párt vezetősége nagy gondot fordít a Rudé právo műszaki alapjának fejlesz­tésére. Ez ma hatalmas pélriányszám kiadását teszi lehetővé. Szombatonként például eléri az 1 millió 350 ezret, amely egyedülálló példányszám újság­írásunk történetében. Az idén az érin­tett párt- és társadalmi szervezetek se­gítségének és megértésének köszönhe­tően új berendezések építését kezdjük meg, amelyek lehetővé teszik a Rudé právo kiadása minőségének javítását Morvaországban és Szlovákiában. Ezzel összefüggésben figyelmeztetni akarok arra, hogy a nyomdaipari alap egv ré­sze korszerűsítésre szorul Az Elnökség jelentése .arra a szarep­re is rámutatott, amelyet az ideológiai mupka hatékonyságának növelése te­rén az újságírók szervezetének be kell töltenie. Azt hiszem, újságírókollé­gáim nevében joggal kijelenthetem, hogy tömegtájékoztató eszközeink dol­gozói teljes mértékben támogatják pártunkat. Az a bizalom, amellyel a CSKP KB Elnökségének jelentése a tömegtájé­koztató eszközök dolgozóihoz fordul, bennünket újságírókat, kommunistákat és pártonkívülieket örömmel tölt el és kötelez. Ezt a bizalmat elkötelezett publicisztikai munkánkkal akarjuk vi­szonozni. Nem Ismerünk nagyobb bizal­mat a párt és a nép bizalmánál. Pár­tunk teljes mértékben megbízhat új­ságíróinkban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom