Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-02 / 79. szám, szerda

A CSKP KB 15. ÜLÉSÉNEK VITÁJA MILOSLAV DOČKAL elvtársnak, a CSKP KB póttagjának, a SZISZ Központ« Bizottsága elnökének felszólalása A Szocialista Ifjúsági Szövetség és Pionírszervezete teljes mértékben 6s egyértelműen támogatja Csehszlovákia Kommunista Pártja XV, kongresszusé­inak szociális és gazdaságfejlesztési programját. Ez a program kifejezi a fiatalok legsajátabb érdekeit, szükség Jeteit és vágyait. Tudatosítottuk, hogy konkrét részt kell vállalnunk e prog­ram megvalósításából. Ez elsősorban megköveteli — ahogyan a SZISZ II. kongresszusa kiemelte —, hogy aktí­van hozzájáruljunk a fiatalok szocia­lista tudatának elmélyítéséhez, meg­nyerjük őket a kommunista párt poli­tikájának s annak, hogy a fejlett szo­cialista társadalom építésében öntuda­tosan részt vegyenek. Meggyőződésünk, hogy az ifjúság így fejezi ki legjobban köszönetét azért, hogy kommunista pártunk, különösen 1969. áprilisa óta, sokoldalúan gondos­kodik a fiatalok harmonikus fejlődésé­ről. E gondoskodás kézzelfogható. A mai fiatalok döntő többsége támogatja a szocializmust. Növekszik a fiatalok munka- és társadalmi aktivitása. így a fiatalok méltó folytatói az előző nem­zedékek nagy forradalmi művének. Ifjúsági szövetségünk tízéves fejlődése során sikerült megteremteni az eszmei­nevelő munka egységes rendszerét. En-» nek módszerei és formál — a politi­kai oktatás, a propaganda, az egyéni agitáció és a szakköri tevékenység — tekintetbe veszi a tagállomány kor-, műveltségi és szociális összetételét. Munkánk tartulmát úgy szabjuk meg, hogy az oktatásra, * társadalmi szer­vezetek és a nemzeti bizottságok tevé­kenységére alapozva előmozdítja a gyermekeik és a fiatalok szocialista ne­velését. Ebben a tevékenységünkben nagy gondot fordítunk arra, hogy a fiatalok­kal megismertessük a CSKP program­ját, a tudományos világnézetet. Célunk, hogy megértsék a társadalmi fejlődés tendenciáit, osztályszempontból érté­keljék a bel- és külföldi eseményeket, szeressék szülőhazájukat, büszkék le­gyenek forradalmi múltjára és jelené­re, valamint arra, hogy a szocialista közösséghez tartozunk. Egyszóval ar­ra törekszünk, hogy elmélyüljön a fia­talok szocialista öntudata. Ugyancsak nagy gondot fordítunk arra, hogy a fiatalok megszeressék a munkát, fejlődjön tehetségük, hogy ne csak passzív szemlélői legyenek ko­runknak, hanem lendületükkel, isme­reteikkel és képességeikkel részt ve­gyenek a fejlett szocialista társadalom építésében. Nem utolsósorban nagy fi­gyelmet szentelünk a fiatalok szocia­lista erftölcsi profilja formálásának, annak, hogy megbecsüljék az előző nemzedékek munkájának eredményeit 8 érezzék, hogy felelősek e mű foly­tatásáért. A Szocialista Ifjúsági Szövetség po­zitív és tényleges eredményeket ért el az eszmei-nevelő munka területén. En­nek is köszönhető, hogy a fiatalok tá­mogatják a Szovjetunió, hazánk és a többi szocialista ország békeszerető le­nini politikáját. Jellemző, mekkora visszhangra talált körükben az a szovjet békekezdeményezés, amelyet Leonyid Brezsnyev elvtárs tett berlini beszédében. A fiatalok fokozzák országépítő erő­feszítéseiket, hogy erősítsék a békét és a szocializmust. Ezt a hazánk fel- szabadulásának 35. évfordulója tiszte­letére kibontakoztatott szocialista munkaverseny első két szakaszának eredményei is mutatják. Ezzel a törekvéssel a népgazdaság minden ágazatában, a fegyveres erők­nél, az iskolákban és a lakóhelyi szer­vezeteknél is találkozhatunk. Közis­mert a fiatal bányászok áldozatkészsé­ge meg a kohászoké, akik becsülettel teljesítik az idei terv feladatait. Más fiatalok Is hősiességről tesznek tanú­ságot, néhányan a 6. ötéves terv fel­adataiból rájuk háruló részt négy év alatt teljesítették. Látnunk kell azonban azt is, hogy az eszmei-nevelő munka nem jár mindig a kívánt eredménnyel. Egyes fiatalok még mindig nem járulnak hozzá kel­lő mértékben munkahelyi feladataik teljesítéséhez, nemegy esetben azért, mert ezt meg sem követeli tőlük sen­ki. Vannak fiatalok, akik még mindig sokkal többet várnak el a társadalom­tól, mint amennyit ők készek érte ten­ni. Sajnos, több esetben a rossz pél­dát környezetéből veszi. Főként emiatt vannak még tartalékok az ifjúság kö­rében végzett eszmei-nevelő munká­ban, amint ezt a CSKP KB Elnökségé­nek jelentése is hangsúlyozza. Ha elemezzük a SZISZ és Pionírszer­vezete munkájában fellelhető fogyaté­kosságokat, megállapíthatjuk, hogy munkánk gyakran túl általános, nem sikerült annyira konkréttá tenni, hogy reagálni tudjon egy-egy munkahely, is­kola szükségleteire, a fiatalok min­dennapi életére. Továbbá munkánk nem mindig közvetlen. A fiatalokhoz sok­szor csak közvetetten jutünk el, nincs meg a rendszeres személyes kapcsolat tisztségviselőink és a fiatalok között. Emiatt munkánk formálissá válik, el­veszíti hatékonyságát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a mai fiatalok élete gazdagabb, tartal­masabb és dinamikusabb, mint tíz vagy öt éve volt. Ezért főleg az olyan mun­ka eredményes, amely elemzi a ténye­ket, amelyben a szavakat tettekkel tá­masztják alá. Azok a kollektívák, ame­lyekben a fiatalok között ilyen szemé­lyek dolgoznak, elősegítik, hogy létre­jöjjön az elvtársi segítségnyújtás és verseny légköre, az ilyen kollektívák a szocialista kor gondolkodásának dön­tő tényezői, nagy hatással vannak a fiatalok gondolkodására és cselekvé­sére. Nagy gondot fordítottunk és fordí­tunk arra, hogy megismertessük az if­júsági szervezetek tagjait a CSKP KB 14. ülésén elfogadott határozatokkal. Miközben a fiatalokat a 6. ötéves terv feladatainak teljesítésére mozgósítjuk, arra törekszünk, hogy szervezeteink a pártszervek és szervezetek vezetésével, a szakszervezeti szervezetekkel és a gazdasági vezetőkkel együttműködve, minél aktívabban részt vegyenek a tervek lebontásában, hogy a részletter­vek tekintetbe vegyék minden üzem­egység, műhely, munkacsoport és dol­gozó feltételeit. Persze azt is szem előtt tartjuk, hogy a lebontott tervet folyamatosan és következetesen meg­valósítsák. Erre a célra elsősorban a szocialista munkaversenyt használjuk fel. Ugyanígy hozzá akarunk járulni a népgazdaság tervszerű irányítását 1980 után tökéletesítő intézkedések propa­gálásához és megvalósításához. Meg­győződésünk, hogy ily módon növelni tudjuk munkánk hatékonyságát, ki tudjuk terjeszteni ifjúsági szerveze­tünk hatását a többi fiatalra, s ezzel valóra váltjuk Lenini mindig időszerű gondolatát: A kommunizmust tanulni kell. OLDŔICH HAJKR elvtársnak, a CSKP KB póttagjának, az ostravai Bányászati Főiskola rektorának felszólalása A párt XV. kongresszusa feladatai­nak végrehajtása során az észak- morvaországi kerületi pártszervezet mind a kerületi bizottság ülésein, mind az elnökségi üléseken nagy fi­gyelmet szentelt az ideológiai munká­nak és e munka mindennapos haté­konysága növelésének éppúgy, mirit a politika és a gazdasági pártirányftás egyéb feladatainak. Mindenekelőtt a pártoktatásra, a politikai tömegmunka kérdéseire, az Iskolák valamennyi fo­kán folyó komplex kommunista neve­lésre, a dolgozók szocialista életmód­jára, a hírközlő eszközök munkájának hatékonyságára stb. fordítottunk fi­gyelmet. Megmutatkozott, hogy főként a mai bonyolult nemzetközi helyzetben és a fokozott ideológiai aknamunka köze­pette az ideológiai és főként a poli* tikai tömegmunka kulcskérdése a rend­szeres, megfontolt és offenzív szükség­szerűség, hogy egyre mélyrehatóbban megvilágítsuk a szocializmus lényegét, elsősorban az ifjú nemzedék körében. Rá kell mutatni, hogy történelmileg rövid Idő alatt a szocialista építőmun­ka során hazánkban mit tettünk, mit valósítunk meg, milyenek a távlataink, és melyek a jelenlegi akadályok. A politikai tömegmunka, a dolgozók felelős munkára való nevelése mint az egész ideológiai munka része tel­jes mértékben megerősíti azt, hogy szocialista munka nélkül nincs szocia­lista ember, és szocialista módon élni mindenekelőtt azt jelenti, hogy szocia­lista módon kell dolgoznunk. Ezt bi­zonyítják azok az eredmények, ame­lyeket elsősorban a munkafolyamat­ban értünk és érünk el, abban, ho­gyan fejlődik és elmélyül kerületünk­ben a munkakezdeményezés új moz­galma. Az ideológiai munka hatékony­ságának kritériuma az emberek gon­dolkodás- és cselekvésmódja, amely elmélyíti a párt gyakorlati politikájá­nak megvalósítását, valamint a párt és a nép egységének hatékonyságát is hogy harcoljunk a formalizmus, a kö­zömbösség és az anonimitás ellen, a termelési tervek felelős elfogadásáért, azért, hogy a műszaki-gazdasági veze­tőségek maximális lehetőségeket biz­tosítsanak a munkakezdeményezés kibontakozásához és a jó munkakör­nyezet megteremtéséhez. Ezzel szorosan összefügg a dolgo­zók állandó politikai és szakmai ne­velésének feltétlen szükségessége, mert ezt elkerülhetetlenül megköve­teli a szocializmus fejlődése, a tudo­mány és a technika új ismereteinek elsajátítása, a szocializmus előnyeinek egybekapcsolása a tudományos-műsza­ki fejlődéssel. Kerületünkben is sikeresen folyt az oktató-nevelő rendszer átépítése.' A pártszervezetek vezetésével a nemzeti bizottságok és az Oktatási Miniszté­rium közvetlen irányításával a tanító- képzés megteremti a szükséges káder feltételeket ahhoz, hogy biztosítva le­gyen további fejlődésük, valamint a szükséges anyagi feltételek is. Ezzel összefügg a tudományos kuta­tómunka kibontakoztatása is, főként a Csehszlovák Tudományos Akadémia egyes intézeteinek fokozatos kiépítése az ostravai körzetben. Eziránt teljes megértést tanúsít az Akadémia vezető­sége. Főként olyan intézetekről van szó, amelyek munkája közvetlenül összefügg az ipari hátországgal. Kerü­letünkben a tudományos kutatási alap­nak ez a fejlesztése mindenekelőtt ah­hoz járul hozzá, hogy meggyorsuljon a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása és hogy az Akadémia in­tézetei szorosabban együttműködjenek a főiskolákkal, s ezáltal hatékonyabb bá váljék a tudományos munka. Az ideológiai munka további fejlő» dése nem lehetséges valamennyi párt* szerv és -szervezet, az egész Nemzeti Front, a különböző fokú iskolák, a tájékoztató eszközök és valamennyi dolgozó, tehát a szocialista fejlődésért felelős és azt szervező valamennyi té­nyező további komplex és egysege* eljárása nélkül. Ez mindenekelőtt most, a Központi Bizottság 14. ülése, a párttagsági igazolványok cseréje és a tervszerű irányítás rendszerének tö* kéletesítésére meghirdetett intézkedé­sek után feltétlenül szükséges. Ezeket az intézkedéseket az egész párt arra irányuló következetes és határozott erőfeszítése kezdetének tartjuk, hogy gyorsabban áttérjünk az egész népgaz­daság hatékonyságának növelésére, a jobb minőségre és teljesítőképességre, s ezért ezeket a feladatokat felelősség- teljesen fogjuk teljesíteni. BOHUMIL KVASIL elvtársnak, a CSKP KB póttagjának* a Csehszlovák Tudományos Akadémia alelnökének felszólalása Ä Csehszlovák Tudományos Akadé­mia az alapkutatás legfontosabb sze­repét a szocialista társadalomban an­nak a kettős feladatnak a teljesítésé­ben látja, amely egyrészt a természet, a társadalom és a gondolkozás fejlődé­sében megnyilvánuló törvényszerűsé­gek megismerését, másrészt pedig azok kihasználását jelenti a társadalom fej­lődési problémáinak megoldásához ve­zető elméleti alapok és módszertani el­járások kidolgozásában. Az alapkutatás fő tásradalmi jelentősége abban rejlik, hogy alapvetően újszerű megoldásokat visz a gyakorlatba, amelyek kiindulá­si alapul szolgálnak a sürgős kérdések megoldására vonatkozó új koncepciók (kidolgozásához a termelés, a fogyasz­tás és a társadalmi élet egész terüle­tén. Tudatában vagyunk annak, hogy a tudomány csak úgy tudja teljesíteni ezt a feladatát, ha növekszik a tudomá­nyos-kutatási munka hatékonysága, ami teljes mértékben érvényes a Cseh­szlovák Tudományos Akadémiára is. Ez a követelmény különösen előtérbe ke­rül, ha figyelembe vesszük a Csehszlo­vák Tudományos Akadémia korlátozott alapjait, amelyhez a Szlovák Tudomá­nyos Akadémiával együtt az egész csehszlovák kutatási és fejlesztési alap dolgozóinak mindössze 8 százaléka tar­tozik, s amely a tudományra és a 'ku­tatásra fordított országos kiadásoknak csak 7 százalékát fogyasztja. Mindazonáltal a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémiának elő kell segíte­nie a tudományos ismeretek kihaszná­lását az iparban és a mezőgazdaság­ban, a közlekedésben és a szolgáltatá­sokban, a szociális, az egészségügyi és a kulturális gondoskodásban, a neve­lésben és az oktatásban, a társadalom irányításában és az ország védelmi ké­pességének erősítésében. A tudományos kutatás hatékonyságát nem csupán szűk, pillanatnyi gazda­sági szempontok szerint értékeljük, ha­nem társadalmunk távlati fejlődésének általános mércéi szerint, figyelembe véve az alapkutatásban elért eredmé* nyék komplex jelentőségét, Emellett « tudomány általános hatékonysága nem­csak az ismeretek minőségétől függ, hanem attól is, hogy a felhasználás te­rületei képesek-e azoikat hasznosítani. A tudomány hatékonyságának tehát két oldala van. Az egyik a belső haté­konyság, a tudomány saját fejlődésé­nek hatékonysága, amely a ráfordított erők és eszközök, valamint a tudomá­nyos kutatásban elért eredmények mennyisége és minősége közötti vi­szonyban jut kifejezésre, A másiik a 'külső hatékonyság, ami a tudományos ismeretek mennyisége és színvonala, s az általuk elért-haszon mértékének a viszonyát fejezi ki a társadalmi gya­korlat egyes területein. A belső hatékonyság számos ténye­zőtől függ, amelyekre a szocialista tár­sadalom elsősorban a tervszerű irányí­tás által gyakorol hatást. Az akadémia az alapkutatás tervezésében távlati jel­leggel arra törekszik, hogy a kapacitá­sokat a társadalmi Jelentőségüknél fogva legfontosabb feladatokra össz­pontosítsa, hogy elmélyítse a kapcsola­tokat az alapkutatás és a kutatás-fej- lesztés-termelés-felhasználás ciklusá­nak egyes láncszemei között, s hogy növekedjen a nemzetközi tudományos együttműködés hatékonysága, főleg a szocialista közösséghez tartozó orszá­gok keretei- között. A 7. ötéves terv előkészítése során az akadémia arra töreksziik, hogy az alapkutatás állami tervének fő felada­tai társadalmilag megindokolt, komp­lett tudományos témakörökként legye­nek megfogalmazva. Ez lehetővé teszi a szakosított tudományos dolgozók és a különleges kísérleti berendezések célszerű összpontosítását a problémák magas szintű tudományos megoldásá­ra. Az alapkutatás állami tervének szerkezeti felépítése ezért szükségsze­rűen különbözik a műszaki fejlesztés feladatainak szerkezetétől. (Folytatás oz 5. oldalon) fejlett szocialista társadalmunk építé­se során. Ezen a téren teljes mértékben meg­nyilvánul pártunk ihlető szerepe, va­lamint a szovjet kommunista munka­brigádok példája, amelyek fejlett munkásosztályunk példaképeivé váltak. Megnyilvánul a szocialista munkakol­lektíva nevelő ereje, amely megvál­toztatja az egyén munkastílusát és gondolkodását. A munkakezdeményezés széles moz­galma, amelyet a párt ösztönöz, óriási társadalmi erőt jelent, amely szembe- szállhat a munkában és az életben megnyilvánuló nem szocialista jelensé­gekkel és azokkal, akik nem dolgoz­nak lelkiismeretesen, mert nem ter­veznek és irányítanak felelősségtelje­sen. A mi pártos kötelességünk ezt a társadalmi erőt mozgásba hozni nem­csak azért, hogy jól teljesítsük gazda­sági feladatainkat, hanem azért is, hogy hatékonyabban formáljuk dolgo­zóink tudatát, hogy büszkék legyenek arra, hogy új társadalmat építenek, amely létbiztonságot ad nekik, vala­mint arra, hogy a szocialista világ- rendszer részei a Szovjetunióval az élen. A szocialista munkabrigádok ke­retében új vonások kerülnek a munka- folyamatba, a munkához való viszony­ba, az elvtársi kapcsolatokba a mun­kahelyen és ezen kívül s általában az emberek életszemléletébe. Ami a komplex racionalizációs bri­gádokat illeti, ez a mozgalom a gaz­dasági eredményeken kívül elősegíti a munkások, a technikusok, a tudo­mányos és egyéb dolgozók kölcsönös közeledését. Hasonló a helyzet a fel­találók és az ésszerűsítők mozgalmá­ban is. Mindez magas fokú ideológiai és nevelő hatással is jár. Ez a rend­szeres politikai, szervező, elemző és irányító munka, a bíráló következte­tések felhasználása az emberek neve­lésében — kerületünkben mindez hoz­zájárult a munka általánosan magas színvonala légkörének kialakításához. Ez eredményezte azt, hogy tavaly a januári és februári termeléskiesést már május közepén behozták, az ipari és a mezőgazdasági tervet túlteljesí­tették és a Nemzeti Front választási programjait a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulójáig túlszár­nyalták. Mindez konkrét alapot adott az idei évben végzendő jó munkához. Nem akarunk azonban illúziókat táplálni arról, hogy minden egyes, a szocialista munkaversenyben részt ve­vő kollektívában ez a törekvés zökke­nőmentes. De arra fogunk törekedni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom