Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-01 / 78. szám, kedd

RÉSZVÉTTÁVIRAT TON DUC THANG ELHUNYTA ALKALMÁBÓL Vasil Biľak fogadta Juszuf Dadoót Leopold Lér Moszkvában« (ČSTK) — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasá­gi elnök és Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kormánya nevében részvéttávi­ratot küldött a Vietnami Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának és a Vietnami Szocia­lista Köztársaság kormányának Ton Duc Thangnak, a Vietnami KP KB tagjának, a Vietnami Szocialista Köztársaság elnöké­nek elhunytéval »kapcsolatban. A távirat szövege a következő: Kedves Elvtársaik! Mély megrendüléssel Ingad­tuk Ton Duc Thang elvtársinak, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának, a Vietnami Szocialista Köztársa­ság elnökének haláláról szőlő hírt. Önökkel együtt kegyelettel adózunk Ton Duc Thang «!»• társ, a vietnami nép hű fia, a bölcs államférfi, a kiváló for­radalmár és internacionalista, h béke, a szocializmus és u nemzetközi barátság harcosa emlékének. Ton Duc Thang elv­társ egész életében rendíthe­tetlen harcos volt, aki a gyar­matosítás es a nemzetközi im­perializmus ellen, országának szabadságáért és függetlensé­géért, a vietnami nép buldog életéért küzdött. Nevével elvá­laszthatatlanul egybeforrt az or­szág egyesítése és a szocializ­mus fejlesztése a testvéri Viet­nami szocialista Köztársaság­ban. Csehszlovákja Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormánya és népe nevé­ben, valamint a saját nevünk­ben is Őszinte részvétünket fe­jezzük ki önöknek és az egész vietnami népnek e fájdalmas veszteség felett. (CSTK) — Vasil Biľak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap fogadta ju­szuf Dadoót, a Dél-afrikai Kora1' munista Párt elnökét, aki bará­ti látogatáson tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes, elvtársi légkör­ben lezajlott találkozón a felek megtárgyalták a két kommunis­ta párt együttműködésének táv­latait. Részletesen áttekin­tették az afrikai helyzetet, és behatóan foglalkoztak a dél­afrikai népnek a nemzeti és szociális szabadságáért vívott harcával. Vasil Bilak kifejezte a CSKP és a csehszlovákiai dolgozók szolidaritását a dél-afrikai el­nyomott nép^k és forradalmi erők nehéz harcával, melyet a Dél-afrikai Kommunista Pártve­zetésével a faji megkülönböz­tetés embertelen rendszerének felszámolásáért vívnak. Juszuf Dadoo nagyra érté­kelte Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának a fejlett szocia­lista társadalom építésében el­ért eredményeit, és köszönetét mondott azért az internaciona­lista segítségért, amelyben a dél-afrikai kommunisták és az Afrikai Nemzeti Kongresszusba tömörült hazafiak részesülnek. fCSTK) — A Nemzeti Front szlovákiai választási bizottsága Ján Janiknak, az SZLKP KB El-, nöksége tagjának, a KB titkárá­nak, a bizottság elnökének ve­zetésével megvitatta és jóvá­hagyta az NF közép-szlovákiai választási bizottságának, vala­mint a városkerületi választá­si bizottság jelentését a. Szövet­ségi Gyűlés Népi Kamarájába való pótválasztások eredmé­nyeiről, amelyeket a 165. vá­(CSTK) — Leopold Lér szö­vetségi pénzügyminiszter teg­nap rövid munkalátogatásra Moszkvába utazott, ahol meg­beszéléseket folytat Vasxiliji Garbuzov szovjet pénzügymi­niszterrel. A repülőtéren Lev Frolov, a Szovjetunió csehszlo­vákiai nagykövetségének taná­csosa búcsúztatta. lasztókörzetben ez év március 29-én és 30-án a čadcai járás­ban tartottak. A bizottság meg­állapította, hogy az emHtett körzetben a pótválasztások po- lítikai-szervezési előkészítése az erre vonatkozó törvényren­deletek és politikai-szervezési intézkedésekkel összhangban zajlottak le. A bizottság elha* tározta, hogy a pótválasztásofc ról szóló adatokat az NF köz* ponti választási bizottsága elé terjeszti. NÉPEINK BARÁTSÁGA A SZOROS EGYÜTTMŰKÖDÉSEN ALAPUL /Folytatás az 1. oldalról) Az afgán küldöttség látoga­tása végén közös közleményt adtak ki, amely egyebek kö­zött megállapítja: A csehszlo­vák kormány meghívására már­cius 27-e és 31-e között hivata­los látogatást tett Csehszlová­kiában a Szultán Ali Kistmand vezette algán küldöttség, és megbeszéléseket folytatott a Rudolf Rohlíőek vezette cseh­szlovák küldöttséggel. A látogatás idején Szultán Ali Kistmandot fogadta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök és Vasil Bi­ľak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára. A megbeszélések során a fe­lek szívélyes és baráti légkör­ben megtárgyalták a két ország baráti kapcsolatainak fejleszté­sét és együttműködésének el­mélyítését. Megállapították, hogy az afgán küldöttség cseh­szlovákiai látogatása rendkívüli jelentőségű a két ország jelen­legi kapcsolatainak megfelelő szerződéses alap létrehozás« szempontjából. Megelégedéssel nyugtázták, hogy a két ország testvéri barátsága a szoros együttműködésen alapul. Behatóan foglalkoztak a gaz­dasági kapcsolatok fejlődésé­vel. Az árucsere-forgalom eddi­gi eredményei alapján megvi­tatták a gazdasági együttműkö­dés elmélyítésének néhány elvi kérdését. Arra törekedtek, hogy keressék az együttműködés szé­lesítésének lehetőségeit oly mó­don, hogy egyrészt Csehszlová­kia segíti az afgán népgazda­ság békés fejlődését célzó kon­szolidációs folyamatot, más­részt még kedvezőbb feltétele­ket teremtenek a két ország árnesere-forgalma terjedelmé­nek növeléséhez. E célból a küldöttségek intézkedéseket tet­tek a kétoldalú gazdasági kap­csolatok fellendítésére. A gaz­dasági megbeszélések végén egyezményt írtak alá a két or­szág gazdasági, valamint tudo­mányos-műszaki együttműködé­séről, i A csehszlovák küldöttség ki­fejezte: szolidáris az afgán nép lornadalmi harcával, amelyet az ország belső és külföldi el­lenségeivel vív; támogatja az afgán forradalom új szakaszát; hangsúlyozta, hogy Csehszlová­kia minden lehető segítséget megad Afganisztán gazdasági és társadalmi vívmányainak megszilárdításához és fejleszté­séhez. A csehszlovák küldött­ség nagyra értékelte az Afga­nisztáni Demokratikus Köztár­saság politikáját, azt a határo- zottaágát, amellyel az ország függetlenségét, szuverenitását és területi egységét védelmezi. Mindkét fél nagyra értékelte azt a sokoldalú politikai, gaz­dasági és erkölcsi segítséget, amelyet a Szovjetunió nyújt Afganisztánnak. Egyetértettek abban, hogy a Szovjetunió test­véri internacionalista segítsége megteremtette az áprilisi forra­dalom céljai következetes el­érésének feltételeit. Elítélték az imperialista országok és a pe­kingi hegemonisták afgán- és szovjetellenes kampányát. Az afgán küldöttség köszöne­tét mondott a CSKP Központi Bizottságának, Csehszlovákia kormányának és népének a szí­vélyes és testvéri vendéglátá­sért. Szultán Ali Kistmand hiva­talos látogatásra hívta meg Af­ganisztánba Rudolf Rnhiífíeket, aki a meghívást köszönettel el­fogadta. A déli órákban az afgán küldöttség elutazott hazánkból. A vendégeket Rudolf Rohlíőek és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. Jelen volt Rabba­ni Burna, az Afganisztáni. De­mokratikus Köztársaság cseh­szlovákiai ügyvivője. KÖZÉLET — A CSKP küldöttsége Miloš jakešnek, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, a KB titkárának ve­zetésével tegnap Koppenhágába utazott, hogy részi vegyen a Dán Kommunista Párt 26. kongresszu­sán. A repülőtéren a delegációt Mikuláš Beim, a CSKP KB titká­ra és Vladimír Jankó, a CSKP KB nemzetközi politikai osztályá­nak vezetölielyettese búcsúztatta. Khomeini köztársasága I ránban nem csitulnak az indulatok. A sah rend­szere ellen folytatott önfelál­dozó harc egységessé kovácsol-- ta a népet, s egy emberként üdvözölték a győztes forrada­lom vezérének, Khomeinínek hazatérését. Amikor azonban arra került sor, hogy ineghatá-i rozzák Irán további fejlődésé­nek útját, magasra csaptak a nézeteltérések hullámai. A forradalmi mozgalmat ez- idáig irányító mullahok és hí­veik szerint a korán midenha- tó gyógyír Irán sebeire. Azt kö­vetelték, hogy bízzák a mecse­tekre a7. ország ügyeinek inté­zését. Az iszlám és a marxis­ta baloldal, vagyis a forrada­lomban derekasan harcoló rnudzsahidek és fedajinok való­ban demokratikus és világi köztársaság megalakítását szor­galmazták. Az elnyugatiasodott polgárság és vagyonos réteg természetesen a nyugati társa­dalmi rendszereket említette követendő példaként. Khomeini imám népszavazást rendezett, s cseppet sem izgult az eredmény miatt. Habár egyes politikai csoportok, így a fedajinok is távol maradtak a szavazástól, az iszlám köztár­saság létrehozásának gondolata elsöprő győzelmet aratott. A referendum eredményeként egy évvel ezelőtt, 1979. április 1-én kihirdették az Iráni Isz-- lám Köztársaság megalakulá­sát, majd hosszadalmas mozgalmas vita után megszüle^ tett az ország alkotmánya is. De mindez még mindig nem tette világossá és egyértelmű" vé, milyen is lesz Irán új arcu­lata. Megkezdődtek az államom sitások, új hatalmi szervek szü-i lettek, megválasztották a köz­társaság elnökét, megejtették a parlamenti választások első for­dulóját, de ennek ellenére to* vább dúl a hatalmi harc a vi­lági politikusok és az iszlám papság között. Sőt, a siita egy^ házi hierarchia legfelsőbb rété­gét alkotó ajatollahok sem egy« ségesek. Khomeini valahol a centrum környékén helyezkedik el, s ajatollahtársai közül nem egy tőle jobbra vagy balra áil, A mindenütt fellelhető Kho- meini-bizottságok, helyi népsze^ rű nevükön az emami komitik csak személyesen az imámnak engedelmeskednek. Baníszadr elnök, aki maga is az egyik ajatollah fia s Khomeini régi híve, gyakorlatilag szintén ki­zárólag az imám. utasításait kö­veti, és esetleges önálló lépései csak típegések, Bármilyén is lesz a hatalmi harc kimenetele, egy vitatha­tatlan: az iráni nép lerázta ma­gáról a sah terrorját és az amerikai imperializmus ural­mát. Megnyílt előtte az önálló szuverén fejlődés útja, s re­mélhető, hogy élni is tud a le­hetőségekkel. Igzsf A SZLOVÁKIAI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÜLÉSE Jobb fejlesztési feltételeket Leopold Lér, szövetségi pénzügyminiszter, a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésével foglalkozó kormánybizottság elnöke A közvélemény figyelme nap­jainkban a CSKP KB Elnöksé­ge és a szövetségi kormány által hozott komplex intézkedé­sekre összpontosul, amelyek a népgazdaság tervszerű irányí­tási rendszerének tökéletesíté­sét célozzák. Eredményeinek elemzése mu­tatja, hogy gazdaságunk állan­dóan fejlődik. Dolgozóinknak a kommunista párt vezetésével az utóbbi tíz év alatt elért eredményei bizonyítják annak az útnak a helyességét, amelyet a CSKP XIV. és XV. kongresszusa tűzött ki — ál- lapítja meg a CSKP KB Elnök­ségének és a szövetségi kor­mánynak a határozata. Leszöge­zi továbbá, hogy az eredmé­nyek elérését számos probléma és nehézség kísérte. E problé­mák alól az irányítási szféra sem mentesült. Éppen azért a szóban forgó határozat világo­san megszabja a gazdaságirá­nyítás minősége javításának út­jait és céljait. A komplex intézkedések azo­kat a változásokat is tartal­mazzák, amelyek a tervszerű irányítási rendszer döntő terü­leteit Így a tervezést, az anya­gi ösztönzést, az irányítást és a szervezést, valamint a dolgo­zóknak az irányításban való részvétele fejlesztését érintik. A komplex intézkedések közös nevezője az az erőfeszítés, amely minden irányítási szin­ten a mozgósítható tartalékok hatékonyabb feltárását szór'* galmazza a jobb eredmények eléréséért« A tervszerű irányítás javításának alapja A komplex intézkedések min­denekelőtt a következőkben eredményeznek haladást: — a népgazdasági tervezés fo­lyamatában a programszerű ség alkalmazásában, — a távlati tervek, a tudomá­nyos-műszaki fejlesztési ter­vek, az ötéves és az éves tervek időbeni egyeztetésé­ben, — a mutatók szerkezetének' változásában; közülük túl­súlyba kerülnek a nemzeti jövedelem gyarapodását, valamint a termelés anyag-, energia- és fuvarigényessé­ge csökkentését, továbbá a nem produktív kiadások korlátozását jellemző muta­tók. Gazdaságunk fő szerkezeti és minőségi változásai alapvető szándékainak megvalósítása ér­dekében intenzívebbé válik a 2000-ig szóló társadalmi és gazdaságfejlesztési távlati ter­vek kidolgozása. A távlati ter­vek készítésekor abból a tény­ből indulunk ki, hogy egyre jobban elmélyül hazánk rész­vétele a KGST-tí»gországok cél­programjainak megvalósításá­ban, s e tervek kapcsolódnak a szakosítási és az együttmű­ködési programokhoz, minde­nekelőtt azokhoz, amelyeket a Szovjetunióval kötöttünk, illet­ve kötünk meg. A programszer rňség alapvető formája a táv* lat) kompiéi programok kidol­gozásában nyilvánul meg. Ezek a szükséges összefüggésekben fejezik ki a gazdasági és a szo­ciális fejlesztés alapvető minő­ségi változásait a tudományos­műszaki fejlesztés eredményei­nek viszonylatában. Az ötéves tervekben állami célprogramokként határozzák meg a távlati komplex progra­mokra kötődő feladatokat. Az állami célprogramok biztosít­ják majd a kutatás és a fej­lesztés fő feladatainak megva­lósítását, valamint a termelési folyamatok és a termékek hasz­nálati értéke magas műszaki- gazdasági színvonlának eléré­sét, az anyagi erőforrásokkal, a munkaerővel történő ésszerű gazdálkodást, továbbá az álló­eszközök hatékony kihasználá­sát, az exportképesség lénye­ges növekedését, az importigé­nyesség csökkentését. Az ötéves terv az irányítás alapvető eszközeként megszab­ja a minisztériumoknak, a ter­melési-gazdasági egységeknek és a vállalatoknak a fő felada­tokat, a limiteket és a gazda­sági feltételeket az ötéves terv­időszak egyes éveire. Az éves tervek lebontják és biztosítják uz ötéves tervben kitűzött célokat és feladatokat. Az éves tervek készítésének alapját a limitek, az anyagi ösz-< tönzés szabályozói és az öté­ves tervben rögzített további gazdasági feltételek képezik. Az éves tervekben előtérbe helye­zik a nagyobb, mindenekelőtt minőségi feladatokat, az ötéves tervben rögzített feladatok nem teljesítéséért pedig az illetéke­sekre bírságot rónak ki. Ezzel megteremtik a vállalati előze­tes tervezés jobb feltételeit, amely a dolgozóknak a terve­zésben való részvétele növelé­sének a döntő formája. A dol­gozók ezáltal jobban bekapcso­lódhatnak a tartalékok feltárá­sának és a hatékonyság növelé­sének folyamatába. Az éves terveknek egyúttal operatívan kell reagálniuk a változó kül- és belgazdasági feltételekre, az új jelenségekre és szükségle­tekre, amelyek az ötéves terv feladatainak teljesítése közben merülnek fel. A mérlegrendszert bővítjük az anyagi mérlegek készítésé­vel. Az állami tervben a mér­legek több mint felét az ipari termelés köti le. Az anyagi mérlegkészítés viszont csak ab­ban az esetben lehet hatékony, amennyiben a mérleg az el­osztás, de mindenekelőtt az erőforrások és a szükségletek közötti összhang megteremté­sének eszközévé válik. / A komplex intézkedések tar­talmazzák azt az alapelvet, mi­szerint egyre nagyobb mérték­ben össze kell kapcsolni a ter­vet és a gazdasági szerződése­ket egy olyan egységbe, amely­ben a gazdasági szerződések nyújtanák azt a biztonságot, hogy a tervfeladatok reálisak, s ezek alapján teremtenék meg a feladatok teljesítésének fel­tételeit. Növelni kell a hosszú távra szóló gazdasági szerződések részarányát, mindenkelőtt azo­kon a területeken, amelyeken hosszú távon kell biztosítani a ^ tudomány — kutatás — fejlesz­tés —-termelés ciklus folyama­tát, a beruházást, fejlesztést stb. E téren a gazdasági szer­ződések feladata lényegesen na­gyobb lesz mint az eddigiek­ben. Növekedik a gazdaság« szerződések súlya és a telje­sítésükért való felelősség. A szerződések megszegőit szigo­rú bírságban részesítik. A terv hatása a hatékonyság növelésére és a minőség javítására Hogy az eddiginél jobban meg tudjuk becsülni a kollek­tívák és az egyének munka­eredményeinek konkrét társa­dalmi hasznát, megváltozik a tervmutatők és az értékelés szerkezete. Oj módon tervezünk és érté­keljük a termelés terjedelmét. Az újonnan bevezetett mutatók sorában az első helyre került a tiszta termelés típusát meg­szabó mutatók, amelyet saját teljesítménynek nevezőink. Ez a mutató nem hagyja figyelmen kívül az anyagfogyasztást, a felvásárlási, a szállítási és más szolgáltatásokat, valamint a nem produktív költségeket. A saját teljesítmény mutatóit fel­fogjuk használni a bérek dön­tő része fejlődésének irányítá­sára. A mutatók rendszerében dön­tő szerepet fognak betölteni a minőségi mutatók. Meg kell szabni például a tudományos­műszaki fejlesztés kötelező hasznát, az ár- és a ráfordítási kereteket, a külkerestkedelem - hatékonyságának mutatóit, és az értékesítés gazdasági szerkeze­tét. Csak így tudjuk sújtani vagy megbecsülni a vállalato-

Next

/
Oldalképek
Tartalom