Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1980-03-28 / 75. szám, péntek

—f A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK BESZÁMOLÓJA A politikai nevelő és az ideológiai munka színvonalának emeléséért, hatékonyságának növeléséért, a fejlett szocialista társadalom építése gyakorlati feladataival való szilárd kapcsolatáért, a marxizmus—leninizmus eszméi alkotó fejlesztéséért és következetes megvalósításáért VAS1L 6IĽAK ELVTÁRSNAK. A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGE TAGJÁNAK, A KÖZPONTI BIZOTTSÁG TITKÁRÁNAK ELŐADÓI BESZÉDE PRÁGÁBAN 1980. MÁRCIUS 25-ÉN, A CSKP KB 15. ÜLÉSÉN (A beszámoló első részét tagnap ku­zöltük.) Szinte csodálatos, hogy milyen rövid A7. emlékezőtehetségük azoknak, akik az erő pozíciójából akarnak tárgyaim a Szovjetunióval. A Szovjetunió törté­netének hatvan esztendeje meggyőz- hette volna őket arról, hogy a szocia­lizmus első országát semmi sem törhe­ti meg. A Szovjetuniót semmiféle pro­vokáció, zsarolás és megfélemlítés nem tanácsolhatja el következetes bé kepolitikájától, a népek közti együtt­működés politikájától. A Szovjetunió és a többi szocialista, állam sohasem akart és ma sem akarja háborúval bt zonyítani a szocializmus előnyeit. A szo­cializmus és a béke egymástól elvá­laszthatatlan. Tartós békéhez nem ve­zethet a fegyverek felhalmozásának útja, hanem csak a csökkentésük és a leszereléshez való határozott átme­net. Ez a tartalma a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama szám­talan javaslatának. Leonyid Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnöké­nek az NDK megalakulásának 30. év­fordulója alkalmából tett fontos javas­latára az USA és a NATO-áilamok az zal adtak választ, hogy gyorsabban igyekeznek a világot visszatéríteni a hidegháború korszakába. Az Egyesült Államok és személyesen J. Carter el­nök által kirobbantott kampány ellen­tétben áll a szokásos normákkal és a józan ésszel. A tőkés országokban a közvéleményt manipulálók célja az. hogy az egyszerű ember irányt tévesz- szen, elveszítse akaratát harcolni a bé­kéért és ellenállást tanúsítani a hóbo rút kívánó erőkkel szemben. A egész világ megkönnyebbüléssel és úl reménnyel fogadta Brezsnyev elv társnak a nemrég Moszkvában megtar­tott választási nagygyűlésen elhangzott szavait: „Senkinek sem sikerül meg­félemlíteni a Szovjetuniót... A hábo­rús hisztéria és a lázas fegyverkezés „doktrínájával“ szembehelyezziik a vi lág békéjéért és biztonságáért vívott következetes harc doktrínáját.“ Brezs­nyev elvtárs egész beszédét áthatja a lenini békepolitika iránti hűség, a né­pek békéje, szabadsága és független sége zászlaja megvédésének szilárd el­szántsága. Az emberiség csak a Szov­jetunió elvszerű állásfoglalásának, megfontoltságának és nyugalmának kö szönheti reményének megőrzését, hogy folytatódni fog az enyhülési politika s a béke erői végül is diadalmaskod nak. Az enyhülés megőrzéséért és elmé­lyítéséért, a „hidegháború“ visszatérte ellen vívott harcol lankadatlanul foly tatnunk kell. A lehető legnagyobb mér­tékben mozgósítani kell minden erőt, amelyet nyugtalanít az Egyesült Álla­mok hegemonizmusa és kalandorsága. Ennek az elsőrendű feladatnak a meg oldásánál fontos álláspontra helyezked­het és kell is hogy helyezkedjen a kommunista és munkásmozgalom, főleg Európában. ' , A szocialista együttműködés világraszóló jelentősége 1980. III. 28. Elvtársak, külpolitikánk .fő tartóoszlopa ma és a jövőben is, barátságunk és szövet­ségünk a Szovjetunióval, valamint más szocialista országokkal. Ez életünknek, a mának és a holnapnak szerves része. Szilárd és cselekvő láncszeme vagyunk annak a közösségnek, amely korunk világának élő és legdinamikusabban fejlődő szervezete. Annak a közösség- nak, amely azonos célokból, eszmé­nyekből, minden dolgozó számára a boldog élet építésének azonos érdekei­ből indul ki. A szocializmus történetének csak az első fejezeteit írta meg, de már ma leszögezhetjük, hogy a szocializmus vi­lága nem ismer nyomort, munkanél­küliséget, válságot, létbizonytalanságot, nemzeti gyűlölködést, faji vagy vallási megkülönböztetést, a kizsákmányolás és az elnyomás farkastörvényeit. Meg­alapozta az új erkölcsöt, az emberek és a népek közti kapcsolatok új alap- elveit, az egyenlőségnek, a kölcsönös tiszteletben tartásnak, segítségnyújtás­nak és az elvtársi együttműködésnek alapelveit. A testvéri szocialista orszá­gok között szilárdulnak a megbontha­tatlan kapcsolatok, fejlődik az egyes országok és az egész közösség gazda­sági, valamint társadalmi fellendülé­sét meggyorsító sokoldalú együttmű­ködés. Korunk osztályszempontból megosz­tott világában, abban az időszakban, amikor az imperializmus reakciós erői a szocialista országok stabilitásának és egységének megbontására törekednek, közösségünk szilárdulásának és a vi­lág fejlődésére gyakorolt befolyása to­vábbi növelésének jelentős tényezője a Varsói Szerződés tagállamai külpoliti­kájának egyeztetése. Ebben az évben megemlékezünk megkötésének 25. év­fordulójáról. Az azóta eltelt időben igazolta, hogy a Varsói Szerződés Szer­vezetének megteremtése és léte döntő szerepet vitt a szocializmus védelmé­be, s kezdeményező békepolitikájával történelmi szerepet tölt be a nemzet­közi kapcsolatok átépítésében. A közösség egységének megerősítése és a béke megszilárdítása során cselek­vésének egyeztetése szempontjából fontosak a szocialista országok kom­munista és munkáspártjai vezető kép­viselőinek tanácskozásai és rendszeres találkozói, főleg a központi bizottsá­gok főtitkárainak és első titkárainak krími találkozói. A szocialista orszá­gok ideológiai együttműködése egyez­tetésének bevált formájává váltak a központi bizottságok nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó tit­kárainak tanácskozásai. Kialakult a tapasztalatok és a nézetek kicserélé­sének, az együttműködés elmélyítése s a külpolitikai propagandában is a vállvetett eljárás hatékonysága növelé se módozatai keresésének helyes gya­korlata. Különösképpen nagyra becsül­jük az SZKP hozamát, amely mélyre­ható elemzéseivel és a kommunista építés tapasztalataival bővíti ismere­teinket és gazdagítja gyakorlatunkat. A világszocializmusnak és nemzetkö­zi fórumon befolyásának erősítéséhez hozzájárul a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa tagállamainak szüntelen gazdasági fellendülése és tudományos­műszaki fejlődése. Az elmúlt évtized­ben további előrehaladást értünk el a nemzetközi szocialista munkamegosz­tásban, amely a szocialista gazdasági integráció Komplex Programja alapján valósult meg és mélyül el. Ennek lé­nyege az egyes nemzeti gazdaságok és az egész közösség gazdasága fejleszté­sét célzó egyeztetett közös igyekezet — a tervszerű együttműködésnek, az új létesítmények építésében az erőforrá­sok és az eszközök társításának, a ter­melés széleskörűen fejlesztett nemzet­közi szakosításának és kooperációjá­nak alapján. Csak a tudományos-mű­szaki együttműködés területén közösen több száz új gépet és műszert, illetve géprendszert hoztunk létre. A legfon tosabbak közé tartozik az Interkoz- mosz programjának megvalósítása, ami­ben részt vesz hazánk is. Az együttműködés 1990-ig szóló hosszú távú célprogramjai megvalósí­tásával biztosítani kívánjuk a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsa tagál­lamai valós szükségleteinek kielégíté­sét tüzelőanyagban, energiában, nyers­anyagban, gépekben, mezőgazdasági termékekben és élelmiszerben, köz­szükségleti árucikkekben és szállító- eszközökben. E programok megvaló­sítása hozzájárul az egyes nemzeti gazdaságok alapvető népgazdasági problémáinak megoldásához és na­gyobb mértékben lehetővé teszi a szo­cializmus előnyeinek sokoldalúbb ki­használását is. Jól tudjuk azonban, hogy az új, a haladó rendszerint nem érvényesül az életben könnyen, problémamentesen. Gyakran ütközik a maradi gondolko­dásmóddal, a kitaposott úttal, a külön­féle előítéletekkel. Különösképpen mély gyökerűek a műszaki és a gazdasági önellátás ten­denciái, amelyek országhatárok közé zárják a gazdasági és a tudományos­műszaki fejlődést. A nemzeti eizárkó- zódottságnak ezeket az évszázadok alatt létrejött tendenciát most szívó­san le kell küzdenünk. Joggal becsül­jük embereink tudását és tehetségét. Találkozunk azonban azzal is, hogy a műszaki hagyományainkról és képessé­geinkről szóló különféle jelszavak mö­gött megbújik a túlzott kényelemszere­tet, az indokolatlan önteltség, mások lebecsülése. Ezt az utat nem szabad követnünk, meri a lemaradáshoz ve zet. Egész pártunknak, minden dolgozó nak elsősorban a felelős gazdasági dől gozóknak teljes mértékben tudatosíta­niuk kell azt a történelmi szükségsze­rűséget, hogy Csehszlovákiának gyor­sabban és minél szélesebb méretekben be keli illeszkednie a nemzetközi szo­cialista munkamegosztásba. Csak akkor leszünk képesek teljesíteni azokat a feladatokat, amelyeket a világ jelen légi fejleményei, valamint a szocializ­mus és a kommunizmus építésének szükségletei állítanak elénk, ha mun­kásosztályunk, értelmiségünk, vala mennyi dolgozónk alkotó erejét és ké­pességét egybekapcsoljuk azzal a po tenciállal, amelyet a szocialista orszá« gokkal és főleg a Szovjetunióval foly« látott termelési és tudományos-műsza­ki együttműködés képvisel. A Cseh» szlovák“ Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió 1990-ig szóló termelésszas kosítási és együttműködésfejlesztési hosszú távú programja, amelyet az el-* múlt napokban írtak alá Prágában, szá­munkra megteremti e feladatok megol­dásának megbízható alapját. Pártoljuk a tőkés államokkal való gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlődését is. Övakod-< nunk kell azonban az olyan egyezmé­nyektől, amelyek ahhoz vezetnének, hogy veszélyes függőviszonyba kerül­nénk ezekkel az államokkal. Célunk a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés, amely mentes a meg­különböztetéstől és a belügyekbe való beavatkozáslól. Az imperializmus nem éri el célját Az utóbbi időben a fejlett tőkés or szágok, különösen az Amerikai Egye­sült Államok megszigorították az ún. fejlett technika és technológia kivite­lének tilalmát. Ezt is eszközként akar­ják felhasználni arra, hogy nyomást gyakoroljanak a szocialista országok­ra és zsaroljak őket. Ha nem sikerült megállítaniuk a szocializmus fejlődé­sét a múltban, annál kevésbé sikerül ez ma, amikor a szocializmusnak ösz- szehasonlíthatatlanul erősebb anyagi és tudományos-műszaki alapja van. A szocializmus felforgatása céljából ebben az időszakban az imperializmus differenciáltan viszonyul az egyes szo­cialista országokhoz. Felnagyítja a köztük meglevő természetes különbsé­geket, s megpróbálja szembeállítani a szocialista országokat. Erre használja fel csábítgatósál a legnagyobb keres­kedelmi kedvezmény elvével, « vagyon jogi ügyek rendezésével, hitelpolitiká­val és más eszközökkel. A reális szocializmus, a marxizmus — leninizmus fokozódó vonzerejével szemben az Egyesült Államok az ún. emberi jogok védelmével lépett fel. Teljesen illogikus, hogy ezt a szere­pet éppen az amerikai imperializmus képviselői vállalták magukra, hiszen rendszerük lényege a legalapvetőbb polgárjogok lábbal tiprása, az erőszak, a nemzetek elnyomása, a faji megkii lönböztetés, minden haladó jelenség pogromszerű üldözése. E kampány célja mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államoknak az a tö­rekvése, hogy megjavítsa elromlott hírnevét, helyreállítsa hegemóniáját, és mindenkit törvényen kívül helyez­zen, aki nem ismeri el a magántulaj dón létjogosultságát; ezen áll vagy bukik a burzsoá jog. Igazolni akarnák az ellenforradalmat, a forradalmi és felszabadító mozgalom ellen irányuló igyekezetei, mindazok ellen elkövetett erőszakot, akik veszélyeztetik a tőke hatalmát. Ennek az éremnek a szebbik oldala az, hogy az emberi jogok védelmének jelszavával valamiféle „politikai ellen­zékbe“ szervezzék a szocialistaellenes elemeket, és így avatkozzanak be a szocialista országok belügyeibe. Min­denki jó számukra, aki hajlandó be­csületét és hazáját júdáspénzért elá­rulni. Hasonló demoralizált és csődbe jutott elemekre akarnak támaszkodni Csehszlovákiában is. Annak a képnek, amelyet Csehszlo­vákiáról a burzsoá propaganda az ún. disszidensek és különféle emigránsok segítségével rajzol a nyugati országok egyszerű emberét kell meggyőznie a csehszlovákiai viszonyokról terjesztett hazugságokról. Az embereknek bebe­szélik, hogy az antiszocialista és bű­nöző elemek jogos és törvényes üldö­zése politikai elnyomás, sőt egyesekkel szemben bosszú is az 1968. évi ellen- forradalomért. Ez szöges ellentétben áll a valósággal, hiszen még ellenforra­dalmi tevékenységéért sem állítottak senkit bíróság elé vagy börtönözteté be. Népünk rendkívül nagyvonalú volt. Mindenki, aki a válság időszakában bűnös volt, lehetőséget kapott arra, hogy a szocializmus javára végzett munkával helyrehozza tévedéseit. Csak elszigetelt csoportok és egyének mai radtak meg, amelyek, illetve akik igye­keznek folytatni szocializmusellenes bomlasztó tevékenységüket. Ha álla­munk védelmezi a szocialista jogren­det és törvényeinket, ezt a nép akara­tával és óhajával összhangban te­szi. Senkinek sem engedjük meg, hogy felforgassa a szocializmust. Ez a köj telességünk és erre kötelez bennünket történelmi tapasztalatunk. A szocializmus, a nemzetközi fe-* szültségenyhülés, valamint a forradal­mi és nemzeti felszabadító mozgalmak elleni harcban az imperializmus ked­velt szövetségesére talált a jelenlegi kínai vezetőkben. Támogatja hegemo- nisla törekvéseiket, Kína felfegyverzé­sét, igyekszik ezt a hatalmas orszá« got bevonni a Szovjetunió, a többi szo­cialista ország, a nemzeti felszabadító mozgalmak, a haladás és a béke ellen irányuló agresszív terveibe. Az Ameri­kai Egyesült Államok kész nagyobb mennyiségű stratégiai árucikket elad-* ni Kínának. Mindez a számos politi­kai és diplomáciai kapcsolattal együtt arról tanúskodik, hogy Washington és Peking veszélyes módon koordinálja politikáját. A kínai kártya kijátszása konkrétan megnyilvánult a maoisták­nak a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen intézett brutális agressziójában és abban, hogy a kínai vezetők kezdetné* nyezően részt vettek a nemzetközi re­akciónak az afgán forradalom elleni összeesküvésében. A maoista ideológia és gyakorlat bru­talitásának egyik tragikus tanúságté­tele a saját népét tömegesen kiirtó Kína-barát kambodzsai Pol Pot-klikk' uralma és következményei. Ideológiai dolgozóink feladata, hogy továbbra is leleplezzék a kínai veze­tőség pánsoviniszta és agresszív tö­rekvéseit, a maoisták együttműködését a reakciósabb rendszerekkel s azt, hogy rámutassanak azokra a károkra, amelyeket a kínai vezetők a világfor­radalomnak és a népek szabadság- és békeharcának okoznak. Elméletünknek és propagandánknak gondosan figyelemmel kell kísérnie a Kínai Népköztársaság helyzetének ala­kulását. Nem szabad, hogy félrevezes­senek bennünket a Kínai Kommunista Párt vezetőségének olyan mesterkedé­sei, mint a kulturális forradalomnak, a nagy ugrások elméletének bírálata vagy a Kínai Kommunista Párt egyes korábbi vezetőinek rehabilitálása. Ez lényegében csak a maoizmus megtisztí­tása a szélsőségektől és a primitiviz­musoktól. Politikájuk és ideológiájuk próbaköve a Szovjetunióhoz, a reális szocializmushoz, a világforradalomhoz való viszonyuk marad. A szabadságszerető népek oldalán állunk A Husák elvtárs vezette csehszlovák párt- és kormányküldöttség által a Vietnami Szocialista Köztársaságban, a Kambodzsai Népköztársaságban és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­ságban tett látogatásban, valamint a jelentős barátsági és kölcsönös együtt­működési egyezmények aláírásában is megnyilvánult teljes támogatásunk ezen országok népeinek hősi harca (Folytatás a 4. (Malonj.

Next

/
Oldalképek
Tartalom