Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1980-03-26 / 73. szám, szerda
ki eredmények siemmel Ittihatóak A pártmunka tapasztalatai a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban Kommunista pártunk rendszeresen törődik aktivitásának növelésével, hogy szüntelenül erősítse a társadalomban betöltött vezető szerepét. Eme irányult egyebek között az elmúlt év fontos pártfeladata, a tagkönyvcsere végrehajtása, ezt a célt szolgálták az alapszervezetek januári és februári taggyűlései, valamint a március nyilvános pártgyűlések is. Emil Terek elvtárssal, a rimaszombati járási pártbizottság titkárával arról beszélgettem, hogyan értékelik a járásban a pártélet e jelentős időszakát. — 1979 járási pártszerveze ttink életének nagyon fontos időszaka volt — hangsúlyozta Emil Terek elvtárs. — Minden igyekezetünket arra összpontosítottuk, hogy hiánytalanul eleget tegyünk a párt által kitű zott célnak: tovább növeljük a pártszervezetek, a pártszervek, a kommunisták aktivitását, n pártmunkában fokozzuk az igé nyességet. Amikor a műit hónapban a járási pártbizottság ülésén értékeltük a tagköny- csere végrehajtásának színvonalát, eredményeit, megállapítottuk, hogy sikerült elérnünk a központi bizottság által kitűzött célokat: megteremtettük a járási pártszervezet aktivitása további növelésének jó feltételeit. • Foglalkozhatna ezekkel rész- leiesebben is? — A beszélgetések alkalmával a kommunisták egész sor konkrét pártfeladatot kaptak, amelyek munkájuk további javítására irányulnak. A járási pártbizottság nagy gondot for- dít ezeknek a feladatoknak a teljesítésére. Ügyelünk arra — képletesen szólva —, hogy ne lepje be őket a por. Az alapszervezeteket arra vezetjük, hogy a konkrét feladatok megvalósítása rendszeresen napirenden szerepeljen a taggyűléseken, a bizottsági üléseken és a pártcsoportok tanácskozásain. A kommunisták aktivizálása feltételeinek megteremtésével összefüggésben szólnunk kell arról is, hogy a beszélgetések alkalmával száztizenegy elvtárs pártfeladatul kapta: más munkaszakaszra menjen dolgozni, hogy ott erősítse a párt befolyását. Ezeken a munkahelyeken kevés volt a kommunista, s nem nyílt lehetőség arra, hogy új tagjelöltek felvételével erősítsük a pártot. Számos elv- társat azzal bíztak meg, hogy tisztségeket vállaljanak a pártszervezetben, illetve a társadalmi szervezetekben. Előfordultak viszont olyan esetek is, hogy egyes kommunistákat mentesítettek tisztségekből, hogy egyenletesebben osszák el a munkát. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a pártéletben az aktivitást nem szűkítjük le egyes kritériumokra, például a taggyűléseken való megjelenésre, a vitában való részvételre és hasonlókra. A járási párt- bizottság plenáris ülése figyelmeztet arra, hogy bár ezek összefüggnek az aktivitással, ezt a kérdést azonban komplex módon kell megítélni, oly módon: miképpen nyilvánul meg a pártmunka a népgazdasági feladatok teljesítésében. • Ezzel összefüggésben milyenek a tapasztalatok? — Ámbár az idei feladatok az előzőeknél nagyobbak mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelésben, ezeket az év első két hónapjában sikeresen teljesítettük. Az ipari termelés tervfeladatainak valóra váltásában januárban és februárban 102 százalékos eredményt értünk el. A mezőgazdasági üzemek az előző év azonos időszakához viszonyítva az idei első két hónapban 1 400 000 liter tejjel többet adtak a közellátásnak. A beszélgetések alkalmával járási pártszervezetünkben több mint tizenötezer konkrét feladattal bízták meg a kommunistákat. Ezek közül csaknem négyezer a pártmunka színvonalának emelésére, közel kétezer a nemzeti bizoltságok és a társadalmi szervezetek tevékenységének fejlesztésére, mintegy háromezer a nevelőmunka javítására, 6172 pedig a gazdasági feladatok teljesítésének előmozdítására irányul. Ez utóbbiak közül szemléltetésképpen néhányat megemlítek. A Povodie Hron vállalat üzemegysége közlekedési és gépesítési részlegének vezetője feladatul kapta a gépkocsipark javí tott sági állapotának olyan szinten tartását, hogy ne csökkenjen hetven százalék alá. A tornaijai (Šafárikovo) gépgyárban a konkrét feladatok megvalósításának köszönhetően pótolták az év elején keletkezett 2 270 000 korona termeléskiesést és hiánytalanul teljesítették a tavalyi tervfeladatokat. A Tornaijai Állami Gazdaság agronómusa feladatul kapta olyan feltételek megteremtését, hogy az idén a tavalyihoz viszonyítva három mázsával növeljék a gabona átlagos hektárhozamát, a továbbiakban pedig elérjék a negyven mázsás átlagos hektárhozamokat. Az Almágyi (Gemerské Jablonce) Efsz agronómusát és zootech- nikusát azzal bízták meg, hogy a tömegtakarmányokban az ellátottságot harminc százalékkal növeljék. A Nehézgépipari Művek tisoveci üzemében és a hnúšťai bányákban hathatós intézkedéseket foganatosítottak a termeléskiesés pótlására, s a kommunisták mozgósító munkájának eredményeképpen az évi tervfeladatokat túlteljesítették. A geszteteí (Hostice) és a nagybalogi szövetkezetek párt- szervezete tagjainak igyekezete nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az évi húseladási tervet már novemberben teljesítették. Más szemmel látható eredményeket is említhetnék, azonban ügy vélem, ezek is meggyőzően bizonyítják, hogy a kommunisták konkrét feladatainak teljesítése a gyakorlatban mutatkozik meg. • A tagkönyvcsere végrehajtása folyamán milyen problémákkal találkoztak? — E feladat teljesítése feltárta munkánk egyes fogyatékosságait is. Több párttag például azért részesült pártbüntetésben, mert nem volt rendben a tagsági igazolványa. Egyes alapszervezetekben hiányosságokat állapítottak meg a tagsági illeték fizetésében, előfordultak pártbélyegek elvesztésének esetei is. Hasonló hibák előfordulásának megelőzésére intézkedéseket foganatosítottunk. A beszélgetések folyamán megállapítottuk, hogy a regisztrált párttagok lakóhelyükön nem kapcsolódnak be kellőképpen a pártmunkába. Az is kiderült, hogy a párttagok közül sokan nem voltak a lakóhelyükön regisztrálva. Pedig számos alapszervezetben, főképpen a falusi pártszervezetekben nagy szükség van a regisztrált tagok munkájára. A helyzet megjavítása céljából megtettük a szükséges intézkedéseket. • Hogyan értékelik az év első hónapjai taggyűléseinek lefolyását? — A januári taggyűléseken — amellett, hogy a tagsági igazolványok átadása ünnepélyes jelleget adott a tárgyalásoknak — arra törekedtünk: a kommunisták megértsék, hogy az új igazolványt a jobb munka előlegeként kapják. Ennek az alkotó aktivitásnak a légköre jellemezte nemcsak a januári, hanem a februári taggyűléseket is. A járási pártbizottság elnöksége legutóbbi ülésén a taggyűlések lefolyását értékelve megállapította, hogy a kommunisták reális feladatokat tűztek ki, s ezek teljesítésével kellőképpen megalapozzák új céljaink elérését. Megmutatkozott, hogy a pártalap- szervezetek 1980-at nemcsak a hatodik ötéves tervidőszak utolsó esztendejének, hanem a hetedik ötéves terv feladatai teljesítésére való felkészülés döntő időszakának tekintik. A most folyó nyilvános taggyűléseken a kommunisták a pártonkíviilieket is megismertetik a februári taggyűléseken kitűzött feladatokkal. A nyilvános taggyűlések a nyilvánosság nagy érdeklődése közepette zajlanak le. Teljes mértékben kifejezik a pártonkívüli dolgozók elhatározását, hogy a kommunistákkal vállvetve törekszenek a párt által kitűzött célok elérésére. • Köszönöm a tájékoztatást. GÁL LÁSZLÓ Kommentáljuk Élni a lehetőséggel A mezőgazdasági termelésről folytatott legutóbbi tanácskozások közül külön figyelmet érdemel a nyugat-szlovákiai kukoricatermesztők kerületi értekezlete. A rendezvényre azért került sor az idei kukoricatermés alapjainak a lerakása előtt, hogy ezáltal is kiemeljék a kukoricaterniesztés jelentőségét és felhívják a figyelmet arra, hogy az április közepe és május eleje között esedékes kukoricavetést nagy körültekintéssel kell elvégezni. A kukorica ugyanis a legjelentősebb gazdasági növények egyike. Ismeretes például, hogy az összes gabona közül a kukoricának a legmagasabb a bioenergiai értéke és ez a legnagyobb tömegű abraktakarmány. Hús, tej, tojás lesz belőle. De lehet olaj, liszt, keményítő, szörp is, és bizonyos gyógyszerek fontos alapanyaga. Sajnos azonban az élelmiszeripar még nincs berendezkedve a kukorica nagyobb mértékű feldolgozására. A konferencia értékelte a kukoricaprogram teljesítését, Ennek megvalósításához öt évvel ezelőtt fogtak hozzá a kerület mezőgazdasági üzemei, hegy a kukorica iránt meg növekedett igényeket fokozottan kielégítsék. Azóta évről évre növelték a kukorica vetésterületét. Az idén már 130 ezer hektáron termesztik ezt a fontos növényt, s az elkövetkezendő években fokozatosan 150 ezer hektárra növelik termesztési területét. A vetésterület nem növelhető ugrásszerűen, hiszen a szín; vonalas termelés megalapozásához jő vetőmagra, kellő mennyiségű gépre, műtrágyára, gyomirtószerre van szükség. Az elmúlt években mindez csak hellyel-közzel volt elegendő, s mégis aránylag jó termést takarítottak be a gazdaságok. Tavaly 53 métermázsa kukorica termett egy hektáron. Az idén a mintegy 800 ezer tunna kukoricatermést úgy akarják elérni a kerület mezőgazdasági üzemei, hogy többnyire korai érésű fajták vetőmagját igyekeztek beszerezni. A tapasztalatok ugyanis meggyőzték a termesztőket arról, hogy a gyakran korán beköszöntő őszi hideg miatt a késői hibridek sem megfelelő mennyiségű, sem kielégítő minőségű termést nem adnak. S mivel egy-egy közös gazdaságnak aránylag kevés gépe van, a kooperációs körzetek kölcsönösen kiesegítik egymást traktorokkal, vetőgépekkel, betakarító eszközökkel. A műtrágyát mindenütt a lehető leggazdaságosabban használják fel. A mezőgazdasági üzemek elvárják a felsőbb szervekül, hogy a jövőben jobban gondoskodjanak kellő mennyiségű gyomirtószerről. Hiszen azon a táblán, melyet felver a gyom, 15—30 százalékkal kisebb a termés. Ugyancsak a jövő nagy feladatai közé tartozik a kukoricaszár betakarításának a gépesítése. Mert a kukoricaszár sem értéktelen termék. Tápértéke magasabb mint a búzaszalmáé. De kitűnően alkalmas silókészítésre és almozásra is. A kukoricaszár nagy részét azonban még mindig leszántják, mert nincs mivel betakarítani. A kukoricatermesztés felfuttatását érthetően szorgalmazzák, hiszen a déli országrészekben a hektárhozamok növelésére nagyok a lehetőségek. Fény és hdviszonyaink 250 métermázsa hektáronkénti szárazanyag előállítására alkalmasak. Csapadékviszonyaink szűkítik ugyan a lehetőségeket, de ezek is lehetővé tesznek 150—160 métermázsa szárazanyag megtermelését. Tehát jók a kilátások. A termelő, irányító szakembereken múlik, hogy milyen mértékben képesek élni ezzel a lehetőséggel. KOVÁCS ELVIRA Tények, adatok fejlődésünkről Harmincöt év tükrében A felszabadulás után a losonci (Lučenec) járásban is alapvető forradalmi változás állt be. A felújított és a felépített űj üzemek több ezer férfinak és nőnek nyújtottak munkalehetőséget. Évről évre csökkent a járásunktól távol dolgozók száma. Napjainkig a járás iparosításával alapjában véve megoldott a teljes foglalkoztatottság. 1978-ban 42 639 az állandó foglalkoztatottak száma. A felszabadulás óta több vállalat és üzem épült járásunkban, közülük a legjelentősebbek a losonci és a füleki (Fiľakovo) Béke Bútorgyár, a Csehszlovák Autójavító Vállalat, a Nehézgépipari Művek losonci üzeme, a Közép-szlovákiai Sütő- és Cukrászipari Vállalat tomašovcei üzeme, a pol- tári Üveggyár, a tomašovcei Kerámiagyár, a losonci Tejüzem és Csempegyár stb. Az ipari üzemek korszerűsítése, újak felépítése nagy mértékben befolyásolta járásunk gazdasági jellegét, struktúráját, a lakosság foglalkoztatását és az életszínvonal állandó növekedését. A központilag Irányított ipari vállalatok és üzemek évi bruttó termelése több mint 3,3 milliárd korona. Ez a hetedik ötéves tervben a munkatermelékenység fokozásával, az egyes termelési folyamatok korszerűsítésével még tovább növekszik majd. A CSKP IX. kongresszusán elfogadott határozatok szellemében járásunkban is megindult a földmfivesszövetkezelek szervezése, s 1960-ig a járásban már a megművelhető földterület 76,3 százalékán folyt szövetkezeti gazdálkodás. Az eltelt tíz év alatt a különböző nehézségek leküzdésével az egy hektárra eső mezőgazdasági termelés 50 százalékkai növekedett. 1948-hoz viszonyítva napjainkig a heklárhozam búzából 218, gabonából 175, árpából pedig 166 százalékkal növekedett. Ehhez nagyban hozzájárultak a magas hozamú szovjet búzafajták és a korszerű agrotechnika alkalmazása. A fejlődéssel és az eredményekkel összhangban évről évre nőtt a szövetkezeti tagok reáljövedelme. Az ötvenes évek elején a szövetkezetekben dolgozók évi jövedelme hatezer korona, 1978-ban pedig már 21 240 korona volt. Járásunkban a kisebb tanyák, települések és Píla község kivételével mindenütt nagyüzemi gazdálkodás folyik. Fokozatosan megvalósul a termelés szakosítása, a mezőgazdasági üzemek nagyobb gazdasági egységekbe való tömörülése, ez lényegesen elősegíti az agrotechnika jobb kihasználását, a tudomány eredményeinek alkalmazását a termelésben. Járásunkban reálisak a feltételek a mezőgazdasági termelés további növeléséhez olyan ütemben, ahogyan azt a CŠKP XV. kongresszusa célul tűzi ki. A járási pártbizottság, a járási nemzeti bizottság és az arra hivatott gazdasági szervek mindent elkövetnek azért, hogy megvalósuljon az Ipoly szabályozása, a talajvizek lecsapol ása. Az elmúlt harmincöt év forradalmi változást hozott a közlekedés, a kereskedelem, az egészségügy, a közoktatás és a közművelődés terén is. Lényegesen megnövekedett a teher- és a személyszállítás. Az autóbuszhálózat hossza 1978-ig járásunkban elérte a 2429 kilométert, autóbuszok évente több mint 13 millió utast szállítanak. A forgalom és a személyszállításban jelentős szerepe van a nyári légijáratnak Losonc—Bratislava és Prága vonalon. Jelentős eredményeket értünk el a kereskedelem, a vendéglátó üzemek és a turistaforgalom fejlesztésében is. Üj üzletek épültek, bővült az áruválaszték, javult a kiszolgálás. Ugyanez mondható el a vendéglátó üzemekről is. Az életszínvonal emelkedését jelzi egyebek között a felszabadulás óta felépült 22 000 új lakás. A családi házak nagy többsége korszerű és megfelel a kor követelményeinek. Sokat változtak a lakosságnak nyújtott szolgáltatások és az egészségügyi szolgálat is. Járásunkban 1945-ben csak 29 orvos volt, ma 210. A járásunk területén 27 egészségügyi központ és tíz gyógyszertár működik. Megnőtt a csecsemőkről való gondoskodás is, amit a megbetegedés és az elhalálozás lényeges csökkenése bizonyít. A kórházi ágyak száma 564. Ez azt is jelzi, hogy az eredmények ellenére még- igen sok a tennivaló az egészségügy továbbfejlesztése, a kórház és az egészségügyi központok bővítése és korszerűsítése terén. Figyelemreméltó eredményeket értünk el a közoktatás területén is. Tízszeresére nőtt a gimnáziumokban és a különböző szakközépiskolákban tanulók száma. Hasonló a növekedés a szakmunkásképző intézetekben is, ahol az egyes kiemelt foglalkozásoknál fokozatosan bevezetjük a négyéves, érettségivel végződő oktatást. Pártunk lenini nemzetiségi politikájának szellemében biztosított középfokon is a magyar nemzetiségű fiatalok anya nyelven való továbbtanulása. Járásunkban több mint 120 bölcsőde, óvoda és iskola épüli fel. Az óvodát látogatók száma évről évre növekszik. Az 1978—79-es iskolai évben a három- és hatéves gyermekek 86, az öt- és a hatéves gyermekeknek pedig 97,52 százaléka látogatta az óvodát és az előkészítő osztályokat. A közművelődés terén is je- lentős eredményeket értünk el. A felszabadulás óta 36 űj művelődési ház épült fel és közel ugyanannyit korszerűsítettünk. Járásunkban 18 üzemi, szövetkezeti és ifjúsági klub működik. Bővült a filmszínházak hálózata is. A 27 filmszínházban évente közel ötezer filmet vetítenek. A járás lakosságának 21,9 százaléka rendszeres előfizetője a napi sajtónak és egyéb kulturális folyóiratnak. A 84 városi és helyi könyvtárban 293 728 könyv található szlovák és magyar nyelven. Ez tizennyolcszor több mint 1948-ban volt. . A szabad 35 év alatt a kulturális és közművelődési munkából aktívan kivették részüket a Nemzeti Front tömeg- szervezetei is. Járásunkban 206 népművészeti együttes működik. Szólni kell a Nógrádi Honismereti Múzeumról, a B» S. Timrava Házról és a forradalmi hagyományok emlékszobáiról. A kulturális és népművelő munkában fontos szerepet tölt majd be a Nógrádi Képtár Losoncon, amelvben helyet kapnak majd a Nógrádiján született képzőművészek alkotásai. Az elmúlt bárom és fél évtized mérlege azt bizonyítja, hogy járásunk lakossága a járási pártbizottság vezetésével becsülettel teljesítette a szocializmus építésének forradalmi feladatait, TANKIMA ISTVÁN, a losonci járási pártbizottság titkára
