Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1980-03-26 / 73. szám, szerda

-T A testvérgärttk kiittsipezeiöSiiet hétfői feisziiäsai az MSZMP Mil. kongresszusán ANDREJ KIRILENKO, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára: A siker záloga, pártjaink internacionalista politikája 1980. III. 26. Az MSZMP XII. kongresszu­sán az SZKP küldöttség veze­tője, Andrej Kirilenko az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára töb­bek között a következőket mondta: Örömmel adjuk át az MSZMP- nek, az egész magyar népnek Leonyid Iljics Brezsnyev elv­társnak, a magyar nép nagy barátjának, az SZKP KB főtit­kárának, a Szovjetunió Legfel* sőbb Tanácsa Elnöksége elnö­kének szívélyes üdvözletét és legjobb kínváságait. Leonyid Iljics, aki már többször járt gyönyörű országukban, válto­zatlan testvéri figyelemmel kí­séri a magyar kommunisták munkáját és mindennapi gond­jait. Nagy érdeklődéssel hallgat­tuk meg az MSZMP Központi Bizottságának beszámolóját, amelyet Kádár János elvtárs terjesztett elő. Sokat beszél­hetnénk arról, milyen mély benyomást tesz ránk az a nagy és sikeres munka, amelynek eredményeit pártkongresszusuk foglalja össze, valamint a jö­vőre kitűzött feladataik gaz­dagsága, amely sokoldalúan feltárul ebben a tartalmas, nagyszerű beszámolóban. A mai Magyarországnak igen fejlett ipara és virágzó szövet­kezeti mezőgazdasága van. Ter­mékenyen fejlődik országuk­ban a haladó kultúra és tudo­mány. A mai Magyarország olyan ország, ahol mindenki kibontakoztathatja tehetségét, gyümölcsözően dolgozhat és szabadon élhet. Éppen ez a lé­tező szocializmus, amely hiány­talanul biztosítja a dolgozók­nak az emberi jogokat és a szabadságot. A gazdasági problémák meg- oldásában a szocialista terv- gazdálkodás előnyeire támasz­kodunk, ami lehetővé teszi a gyártásszakosítás és a koope­ráció fejlesztését hatalmas közösségünk egészében. Hatha­tós eszközünk is van az ösz- szes testvéri ország és az egész Közösség érdekeit szolgáló kol­lektív együttműködéshez: a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Miközben továbbfejlesztjük és elmélyítjük a szocialista gazdasági integrációt, nincs szándékunkban lemondani a tőkés államokkal fennálló üz­leti kapcsolatokról. A szocia­lista országok a különböző tár­sadalmi rendszerű államok egyenjogú gazdasági és műsza- ki-tudomáAyos együttműködésé­nek hívei. Az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a továbbiak­ban nemzetközi kérdésekről beszélt és rámutatott: A mai nemzetközi helyzet semmiképp sem nevezhető nyu- godtnak. A különböző társadal­mi rendszerű országok közötti kapcsolatok, amelyek a hetve­nes években kétségtelenül ki­egyensúlyozottabbá és sokolda­lúbbá váltak, ismét jóval bo­nyolultabbak lettek. Az impe­rializmus és mindenekelőtt az amerikai imperializmus harcias köreinek szemlátomást nincse­nek ínyére az enyhülés mély­reható eredményei, és nem tet­szik nekik a világban végbe­menő haladó irányú társadal­mi változások objektív folya­mata Nyugaton egyesek arra szá­mítottak, hogy ha újabb nuk­leáris töltetű amerikai rakétá­kat telepítenek Európába, és azokat a Szovjetunióra, Ma­gyarországra és más szocialis­ta országokra irányítják, ha újabb katonai támaszpontokat létesítenek a szocialista közös­séghez tartozó országok köze­lében, ez engedékenyebbé tesz majd bennünket az imperialis­ta nyomással szemben. De ben­nünket már nemegyszer pró­báltak ijesztgetni a múltban is. Mindenki tudja, mi lett a vége ezeknek a próbálkozásoknak. Nem lehet visszájára fordítani a történelem tr vényeit. A mi közösségünkkel szemben hatás­talan a zsarolás és a fenye­getőzés. Az imperializmus ellentáma­dása nemcsak a szocialista kö­zösség ellen irányul, hanem a nemzeti felszabadító mozgal­mak ellen is. Korántsem vélet­len, hogy a fegyverkezési haj­sza fokozásával egyidejűleg Nyugaton megszaporodtak az imperializmusnak és szekérto­lóinak azon kísérletei, hogy arcátlanul beavatkozzanak más államok és népek belügyeibe. Az Egyesült Államok tovább­ra is durva nyomást gyakorol Iránra, arra törekszik, hogy stratégiai terveihez és gazda­sági érdekeihez igazítsa a kö­zel-keleti helyzetet. Emellett Izraelnek és Egyiptomnak a tá­maszpont szerepét szánja a térség más népei és országai elleni harcban. Izrael kormá­nya már régen az amerikai im­perializmus szolgálatába sze­gődött. Most a Szadat kormány, egyezségre lépve Izraellel, Washington arabellenes politi­káját szolgálja. Ugyanez határozza meg az Egyesült Államok és partnerei, mindenekelőtt Kína magatartá­sát az afgán forradalommal szemben. E forradalom még rövid, kétéves történetének lapjaira nem kevés nehézséget jegyeztek fel. A belső gondok­kal az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság természete­sen önállóan Is sikerrel meg­birkózott volna. Az afgán nép azonban külső agresszióval ke­rült szembe, melyet az Egye­sült Államok, Kína és Pakisz­tán szervezett ellene, hadüze­net nélküli háborúval, amely veszélybe sodorta Afganisztán­nak mint független szuverén államnak a létét. Ebben a veszélyes helyzet­ben a Szovjetunió eleget tett Afganisztán törvényes kormá­nya kérésének, és a velünk szomszédos ország iránti szer­ződéses kötelezettségeinek és az ENSZ Alapokmánya rendel­kezéseinek megfelelően kato­nai segítséget nyújtott az af­gán népnek. Álláspontunk ebben a kér­désben a lehető legvilágosabb és jól ismert. Erről az emel­vényről ismételten szeretnénk hangsúlyozni: amint teljesen megszűnik az Afganisztán el­leni agresszió, amint biztos garanciák lesznek az agresszió megújítása és az afgán nép ügyeibe való mindennemű kül­ső beavatkozás ellen, kivonjuk a szovjet katonai kontingenst Afganisztánból. A szocialista közösségnek rendelkezésére áll minden esz­köz ahhoz, hogy méltó választ adjon a militarizmusnak és a reakciónak. Békés vívmányaink védelmében hatalmas szerepet tölt be a szocialista országok 25 évvel ezelőtt megalakított védelmi szövetsége, a Varsói Szerződés szervezete. Az enyhülést aktívan támo­gatja az egész világ demokra­tikus közvéleménye. Az enyhü­lés politikája mellett foglal ál­lást a nyugati országokban sok reálisan gondolkodó állami ve­zető. Nem utolsósorban ez vo­natkozik a kapitalista országok üzleti köreire is. Brezsnyev elvtars az ameri­kai tudomány és orvostársada­lom 654 ismert képviselőjének az atomháború veszélyére fi­gyelmeztető nyilatkozatára adott, szombaton nyilvánosság­ra hozott válaszában hangsú­lyozta, hogy teljes mértékben osztja az emberek sorsa iránt érzett aggodalmukat. Rámuta­tott, hogy a tudósok ilyen hu­mánus, nemes tevékenysége megértésre és támogatásra ta­lál a Szovjetunióban. A szocialista közösség orszá­gai, miként erről Kádár János elvtárs is szólt . beszámolójá­ban, a madridi találkozó sike­res megtartását szorgalmazzák, támogatják a lengyel etvtársak kezdeményezését, akik javasol­ták, hogy Varsóban összeuró­pai konferenciát tartsanak a bizalom erősítését és a katonai enyhülést szolgáló intézkedé­sekről. Mi olyan világot akarunk, amely mentes a fegyverkezési versenytől, olyan világot, amelyben az államok közötti viszonyokat a békés egymás mellett élés és a békés jószom­szédi együttműködés normái határozzák meg. Ezt a célt kö­vette a szocialista országok külpolitikája az 1970-es évek­ben, ilyen marad ez a politi­ka az 1980-as években is. . Lenini pártunk és az egész szovjet nép most közeledik ti­zedik ötéves tervének befeje­zéséhez, és készül az SZKP XXVI. kongresszusára, amely meghatározza a kommunista építés további programját. A szovjet társadalom életét a magas fokú társadalmi és esz­mei-politikai egybeforrottság, a kommunista párt kipróbált ve­zetésével magasztos célunk, a kommunizmus felé haladó szo­cialista nemzetek és nemzeti­ségek megingathatatlan egysé­ge és barátsága jellemzi. Andrej Kirilenko beszédének végén sok sikert kívánt a ma­gyar elvtársaknak a fejlett szocialista társadalom építésé­hez, majd átnyújtotta Kádár Jánosnak, az SZKP KB üdvözlő táviratát a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszu­sához. LE VAN LUONG, a Vietnami Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja: Indokína népei vállvetve építik és védik hazájukat A Vietnami Kommunista Párt és a vietnami nép szívből örül azoknak a ragyogó eredmé­nyeknek, melyeket a magyar munkásosztály, és a testvéri magyar nép pártja vezetésével elért. Miután teljes győzelmet arat tunk abban a háborúban, amu lyet az amerikai imperializmus ellen, a haza megmentéséért vívtunk, egész hazánk felsza­badult, s a Vietnami Kommu­nista Párt IV. kongresszusának irányvonala alapján együtt in­dultunk el a szocializmus felé. A több mint harmincéves há­ború borzalmait, pusztításait elszenvedett vietnami népnek nincs hőbb vágya, mint a tar­tós béke, az hogy újjáépíthes­se hazáját, jobbá tehesse az emberek életét, sikeresen épít hesse a szocializmust. De az expanzionista, nagyhatalmi he gemonista mesterkedéseket folytató pekingi reakciós veze­tő körök összeesküdtek az ame rikaí imperialistákkal, és más reakciós erőkkel, s dühödt Vietnam-ellenes politikába kezdtek. Felhasználták a Pol Pót—leng Sary-féle lakájokat, hogy háborút robbantsanak ki délnyugati határainkon, s ag­resszív háborút folytattak Viet nam ellen az északi határ kör zetében. Ily módon a vietnami nép megint arra kényszerült, hogy fegyvert ragadjon hazája, a szocialista építés védelmében. A reakciós pekingi vezető klikk, siralmas veresége ellené­re, nem mondott le álnok mes­terkedéseiről. Nemrégiben Pe king egyoldalúan kijelentette, hogy befejezettnek tekinti a Vietnam és Kína közti tárgyalá­sok második fordulóját. Kína szándékosan elhúzta a tárgya lásokat, aknamunkát folytat a vietnami nép elien, feszültséget szít Indokínában és Délkelet - Ázsiában. Ezek a lépések egyre jobban leleplezik a kínai fát agresszív politikáját. Napjainkban a világon a bé ke, a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a szocializmus javára változnak az erőviszo­nyok. A három forradalmi áramlat most előretörőben van, egyik győzelmet aratja a má­sik után. A hatalmas Szovjet­unió, a forradalom szilárd tá­masza, a világbéke pillére, je­lenleg minden szempontból erősebb, mint valaha. Számotte­vően erősödik a többi testvéri szocialista ország is. Erőtelje­sen kibontakozik a nemzeti fel­szabadító mozgalom. Oj erőve! küzd a munkásosztály és az egész dolgozó nép a tőkés or­szágokban. Dr. OSVALDO DORTICOS TORRADO, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese: Kuba helytáll az imperializmus nyomásával szemben Mindenekelőtt a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizottsá­ga és a kubai dolgozó nép testvéri és szolidáris üdvözletét tolmácsoljuk a XII. kongresz- szusnak, a magyar kommunis­táknak, Magyarország dolgozói­nak a testvéri magyar népnek. A magyar nép pártjának és e párt első titkárának vezetésével halad a fejlett szocialista tár­sadalom építésének útján, ren­díthetetlen és harcos szolidari­tást tanúsít a felszabadulásu­kért küzdő népek iránt, kiáll a béike ügye mellett, a háború és a fegyverkezési hajsza ellen, a kapitalizmus általános válsá­gának kibontakozása közepette bátran és eredményesen küzd életszínvonalának megőrzésé­ért, gazdasági, tudományos, kulturális és társadalmi fejlő­désének továbbviteléért. Biztosak vagyunk abban, hogy a mai Magyarország — amely a közeljövőben ünnepli felszabadulásának 35. évfordu­lóját — a kongresszus határo­zatainak ösztönző hatására eredményesen halad tovább tör­ténelmi céljainak megvalósítá­sa felé. Ily módon újabb pél­dával bizonyítja a szocializmus fölényét akkor, amiikor a fej­lett kapitalista világ elkesere­dett és reménytelen válságot él át, olyan válságot, amely éh­séggel, munkanélküliséggel, lét­bizonytalansággal, fokozódó nyomorral sújtja a gyarmati sorban, neokolonialista és im­perialista elnyomás alatt síny­lődő, a felszabadításukért drá­mai küzdelmet vívó országok néptömegeit. Mi, kubai kommunisták már megkezdtük pártunk második kongresszusának előkészítését. Népünk élete a kapitalizmus válságos gazdasági, pénzügyi, erkölcsi és politikai helyzeté­ből adódó súlyos nehézségek el­lenére sikeresen alakul. A ne­héz külső körülményekhez a mezőgazdaságunkat sújtó — esetleges és átmeneti — ténye­zők is társulnak: a cukornád- és a dohányiiltetvényeken, va­lamint a sertésállományban károkat okozó betegségek. Még­is a szocializmus építésének je­lenlegi szakaszában, a gazda­ság anyagi és műszaki bázisát erősítő fejlődéssel együtt mé­lyül és erősödik a forradalmi folyamat, amelynek célja az ál­lami és pártvezetés hatékony­ságának növelése, tömegszer­vezeteink, egész népünk ideo­lógiai színvonalának emelése. Erre a kongreszusra az em­beriség történelmének olyan pillanatában kerül sor, amikor veszélyesebbé válik az impe­rialista politika. Enneik a poli­tikának az a célja, hogy kiélez­ze a nemzetközi helyzetet, visz- szahozza a hidegháborút, ismét felszítsa a szovjetellenességet, feltételeket teremtsen a lélek­tani hadviseléshez, és ily mó­don gyengítse az enyhülést és a békéért folyó harcot. A nemzetközi helyzet ma azt kívánja, hogy erősítsük a bé­kéért vívott küzdelmet, vala­mint a nemzetközi együttműkö­dést annak érdekében, hogy a gazdasági erőforrásokat ne for­dítsák az évi 400 miiliárd dol­lárral Is többet felemésztő bű­nös fegyverkezési hajszára. Az imperializmus, a legfej­lettebb kapitalista világhatalom kormánya, a népek csendőre, ma mégis ismét ahhoz a nyug­talanító és gyűlöletes politiká­hoz folyamodott, amely a vilá­got újból a háború örvényébe sodorhatja. Elítéljük ezt a poli­tikát. Az imperialista politika inter­venciós akciókban nyilvánul meg a Közel-Keleten és Afriká­ban. A világimperializmus saját hasznára fordítja ingatag tá­maszának, a kínai klikknek az árulását. Igyekszik megosztani az arab világot, meghiúsítani a palesztin nép jogos reményeit, s különleges erőket képez ki a közel-keleti beavatkozásra. Az Egyesült Államok elnökének szavai a SALT—II egyezményről való lemondás lehetőségét sej­teti. Az Egyesült Államok a hő­si Vietnam, Laosz, Kambodzsa, Angola, Mozambik, Irán, Etió­pia és Afganisztán ellen uszít, Ezt látva, az imperializmus — élén az amerikai imperia­listákkal — egyre szorosabbra fűzi bűnös szövetségét a kínai expazionizmussal, nagyhatalmi hegemonizmussal és más reak­ciós erőkkel, annak érdekében, hogy kikerüljön egyre súlyos­bodó válságából. Minden tér­ségben feszültséget szít, foly­tatja a fegyverkezési versenyt, háborús készülődésre uszít. Megkísérel visszatérni a hideg­háborúhoz, minden erővel igyekszik aláásni a népek for­radalmi ügyét és a világ béké­jét. A háborús uszítás és a kommunistául lenes hisztéria fo-* kozódása nem annak a jele, hogy az imperializmus erős, el­lenkezőleg, azt mutatja, hogy meggyengült. A jelenlegi nemzetközi hely« zet azt követeli, hogy a szocia« lizmus, a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a béke erői, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom az eddiginél is szorosabb és szélesebb Egy­ségbe forrjanak össze, s éber­ségüket megkettőzve, fáradhat tatlanul harcoljanak az agresz- szív imperialista körök, a NATO kalandtír politikájának meghiú­sításáért, az enyhülés fenntar­tásáért, a béke megőrzéséért. Világos, hogy ma az imperia­lizmus, a forradalom fő ellen»! sége elleni harc elválaszthatat-: lan a kínai nagyhatalmi hege-: monizmus elleni küzdelemtől. A pekingi vezetés a nemzetkö­zi forradalmi mozgalom törté­netének legnagyobb és legtöbb kárt okozó árulását követte el. Ilyen történelmi körülmények között a Szovjetunió fontos bé­kekezdeményezései még na­gyobb jelentőséget kapnak. Az a tény, hogy a Szovjetunió alá­írta az Egyesült Államokkal a SALT—II. szerződést és egyol­dalúan csökkentette az NDK* ban állomásozó csapatainak létszámát, a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista or« szág erejét, békevágyát bizo­nyítja. Forrón üdvözöljük Leo­nyid Iljics Brezsnyev elvtárs 1980. február 22-i nyilatkoza­tát, amelyben erélyesen figyel­meztette az amerikai imperia­lizmust és a pekingi reakciós klikket: „A Szovjetuniónak minden szükséges eszköze meg­van ahhoz, hogy visszaverjen bármilyen katonai provoká­ciót.“ Ez a nyilatkozat kifejez­te a Szovjetunió eltökéltségét, hogy mindenkor kész teljesíte­ni a népek igazságos ügyéért vállalt magasztos internacio­nalista kötelezettségeit, és ki­tartóan harcol a tartós és igaz­ságos békéért a földön. összeesküvést sző, fenyegeti őket, agressziót követ el elle­nük. Kuba az Egyesült Államok imperialista agressziójának új-, ra célpontja lett. Emlékezze« nek arra, hogy az el nem kö­telezettek VI. csúcskonferenciá­jának idején milyen nagy lár­mát csaptak akörül, hogy Ku­bában szovjet katonai személy­zet tartózkodik, holott ez a ka­tonai személyzet 17 év óta van hazánkban, s ez az Egyesült Államok kormánya előtt is is­meretes volt. Ezek után felújí­tották a kémrepüléseket, kom­mandóegységeket állítottak fel Cayo Hueso térségében, nagy­szabású partraszállási gyakor­latokat hajtottak végre a guan- tanamói öbölben, az általuk erőszakkal megszállva tartott kubai területen. Fokozták a ha-: zánk elleni kémtevékenységet, a szovjet beavatkozásról szőtt képmutató rágalmak ürügyén pedig azzal fenyegetőztek, hogy megtorló lépéseket tesznek ha­zánk ellen. Kuba sohasem tesz engedmé­nyeket az imperializmusnak! A' kubai kommunisták sohasem fognak engedményeket tenni a szovjetellenességnek, mert gyű­lölik és megvetik az árulást! A Kubai Kommunista Párt küldöttségének vezetője a ku­bai nép és a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának ne­vében ismételten elismerését fejezte ki a magyar nép törté­nelmi erőfeszítéseiért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom