Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1980-03-21 / 69. szám, péntek
TERMÉSZETVÉDELMI NAPOK MÁRCIUS 21 TÖL IÁPRIUS 1-IG NEMCSAK A TERMESZETBARAIOK UGYE Már több esztendeje március 21-től április 1-ig tartják a tér* mészetvédelmi napokat. Ez is jelzi, milyen fontos a természet- védelem küldetése. A mostani elműszakíasodott világban sajnos gyakran találkozunk a természet és a természeti értékeink meggondolatlan kiaknázásával. A meggondolatlan emberi beavatkozás sok ezer éves hatása csakis a ter-^ mészet degradációját idézheti elő. A természet és a természeti kincsek nélkül az ember el van veszve! Szerencsére erre néhányan már régebben is rájöttek és elkezdték a természetvédelem nagyon nehéz és fáradságos útját járni. A legjelentő4 sebb kezdeti akciók közé tartozott a világ első nemzeti parkjának létrehozása, 1872-ben az Egyesült Államokban. 1972-ben világszerte megemlékeztek e nemzeti park, a Yellowstone megalakításának századik évfordulójáról. Ez az év egyben a céltudatos természetvédelem kezdetének éve is volt. A Yellowstone nemzeti park létrehozása óta a világon 1204 nemzeti parkot jelöltek ki. Ezek 95 országban kb 92 millió hektár területet ölelnek fel, ami a Föld szárazföldi területének 6 ezreléke. S most egy kis statisztika: Kontinens Nemzeti park Összterület Átlagterület Európa 379 4 Ö00 000 ha 13 000 ha Ázsia 166 6 300 000 ha 38 000 ha Afrika 170 35 000 000 ha 200 000 ha Amerika 404 42 000 000 ha 100 000 ha Óceánia 85 4 100 000 ha 50 000 ha Európában a Szovjetunió vezet közel 2 millió, Svédország közel 1 millió 100 ezer, Finnország több mint 190 ezer, Olaszország és Jugoszlávia pedig egyenként kereken 190 ezer hektár kiterjedésű területtel. Ezekből az adatokból is tisztán kitűnik, hogy a természet- védelemnek a huszadik században nagyon fontos és elsőrendű helye van a társadalmi életben. Nagyon sokrétű ez a munka. Egyik fő célja a természetvédelem propagálása és az emberek mozgósítása. Különösen fontos a gyerekek és az ifjúság természetvédelemre való nevelése. Ez ideig nagyon sok érdekes növény- és állatfaj pusztult ki, sajnos az ember „jóvoltából“. Manapság is több növény- és állatfaj van, melyet a kipusztulás veszélyeztet. Ide sorolható például a ragadozó madarak ismert képviselője, a vándor- sólyom is. A ritka és értékes növény- és állatfajokat államunk védelem alá helyezte. így ORVOSI TANÁCSADÓ A légutak heveny gyulladásai A szeszélyes időjárás elősegíti a légutak heveny gyulladását, nevezetesen a náthát, mandula- és torokgyulladást, hom- loküreggyuiladást, a hörgők gyulladásait. Ezek a betegségek gyakran az influenzához hasonló tünetekkel járnak, és a fázásból eredő betegségek közé sorolhatók. A megfázás és az átázás a testet lehűti, ami- által a szervezet ellenállóképes- sége a mindenütt jelenlévő kórokozó baktériumokkal szemben csökken. A zárt helyiségben, amely általában rosszul szellőztetett, elég egy beteg ember jelenléte ahhoz, hogy csoportos fertőzést okozzon. A szervezet érzékenységét még növelt a helytelen életmód, a fokozott testi és szellemi megterhelés. A légutak heveny gyulladását a kórokozók egész skálája okozhatja, közöttük á legkisebbek a vírusok. Okozhatják azonban nagyobb mikroorganizmusok is, amilyenek a baktériumok. A klinikai kép alapján a kórokozó pontos meghatározása gyakran bonyolult feladat és az orvos ilyenkor elsősorban azt állapítja meg, hogy baktérium okozta-e vagy vírus a betegséget, mivel gyógyításuk eltérő. A betegség veszélyessége és a szövődmények fellépése általában nem a kórokozó fajtájától, sokkal inkább a szervezet ellenállóképességétöl függ. Ha a szervezet ellenállóképessége Jó, sok fertőzést áthidalunk anélkül, hogy megbetegednénk, vagy a betegség könnyű lefolyású és egyidejűleg ellenanyagtermelésre serkenti a szervezetet. Amint már említettük, a légúti megbetegedések forrása a beteg ember, aki cseppfertőzés formájában fertőzi meg a többi embert. A. kórokozók a légutak váladékában vaunak, beszéd, légzés közben, de főképpen köhögéssel és tüsszentéssel terjednek a környezetben. A betegség az inkubációs idő elteltével tör ki. Az inkubációs idő a légúti fertőzésnél rövid, pl. a náthánál pár óra, influenzánál 1—2 nap, a bakteriális mandulagyulladásnál 2—4 nap. A vírusos fertőzéseknél a megbetegedés könnyű lefolyású lehet, csupán kis hőemelkedésre és gyenge torokkaparásra korlátozódhat. Máskor, ha a szerveset ellenállóképessége kicsiny, a szervezetben a fertőzés gyorsan terjed, rövid időn belül eléri a hörgőket. A mellkasban fájdalom, köhögés, fejfájás, étvágytalanság, magas láz lép fel. Gyermekeknél még hasmenés és hányás is társulhat. Helyes életmód és gyógyszeres kezelés esetében a betegség pár napig tart, máskor, főleg ha a szervezet még egyéb betegséggel is terhelt vagy a beteg jár, hosszan tartó és szövődmények kísérik. A légutak fertőző betegségei nagyon nehéz lefolyásúak a csecsemőknél, idős embereknél és azoknál, akik a légzőutak krónikus betegségeiben, szívbajban, cukorbajban szenvednek, esetleg egyéb betegségekből lábadoznak, vagy műtét után vannak. A betegség gyakran szövődményekkel jár. A vírusos heveny gyulladásokat másodlagosan bakteriális fertőzés is súlyosbíthatja. Sajnálatos, hogy az utóbbi években a baktériumok már nem érzékenyek az antibiotikumokra. Minden lázas beteg feltétlenül vizsgáltassa meg magát. A heveny gyulladásnál, akár vírusos, akár bakteriális fertőzésről van szó, a betegnek ágyban kell maradnia legalább addig, míg a láz tart, ha lehet, elkülönítve a többi családtagtól. A hőemelkedést hirtelen lenyomni Acylpirinnal, Superpí- rinnal, Harburnnal nem szabad, mert ez a beteget feleslegesen kimeríti és az ellenállást csökkenti. A beteg elég folyadékot igyon, citromos teát, ásványvizet, vagy gyümölcslevet. Nehéz, kalóriadús ételeket ne kényszeresünk a betegre. A láz elmúlásával pár napig még ágyban maradunk, ill. pihenünk a szövődmények elkerülése végett azért, hogy a szervezet az ösz- szes erejét a betegség leküzdésére mozgósíthassa. A légutak megbetegedései el- len legjobban a test edzésével, a helyes életmód megtartásával és az ellenállás növelésével küzdhetünk. Minden ember, aki bármilyen fertőző betegségben szenved, köteles óvni a környezetét a to- vábbfertőzéstől. Feküdniük kell, s nem szabad emberek közé járniuk. Ez ugyanúgy vonatkozik az üz-letek, a közétkeztetés dolgozóira, mint a diákokra és tanítókra, akik sok emberrel érintkeznek, vagy kollektívákban tartózkodnak. Dr. MARIANA KOTÜLIAKOVÄ pl. a Szlovák Nemzeti Tanács 125/1965 hirdetménye a szabadon élő állatok védelméről felsorolja az összes védett állatot és védelmük alapkövetelményeit. A vízszennyeződéssel is épp így vagyunk. Nagyon sajnálatra méltó az az emberi gondolkodás és cselekvés, amely nem egyszer sokmilliós károkat okozott a vizeink tisztaságában, felhasználhatóságában és nem utolsósorban a halgazdaságoknak is. Ilyen esetekben az állami szerveknek nagyon energikus határozatokat és szankciókat kell hozniuk, de sokkal jobb és fontosabb a megelőzés. Az állami természet- és környezetvédelmi szerveknek rendszeresen és alaposan figyelniük kell a gazdasági, a természeti kincsek kiaknázását és a természetbe való emberi beavatkozást. A természetnek kemény és szigorú törvényei vannak és aki ezeket megszegi, bizonyos időn belül felborítja a természeti egyensúlyt. Az embert a természet veszi körül, a természet alkotja az életkörnyezetét. Sokan úgy gondolkoznak, most csak az a fontos, hogy mit tudunk megkaparintani a saját részünkre, a saját kényelmünk és életszínvonalunk növelésére. És hogy mi lesz azután? Majd csak lesz valahogy! De vigyázat! Ez nagy tévedés és az ilyen tévedésekért keményen meg kell fizetni! Minden akciót egy bizonyos reakció követ. A természetben a reakció lassabb, de a természeti katasztrófa után már késő a bánat. A korszerű és a természeti törvényeken alapuló természet- védelem épp a katasztrófák megelőzésén fáradozik. Ez nagyon fontos, de egyben nagyon nehéz és fáradságos munka, melyet az állami természetvédelmi szervek egyedül nem tudnak semmi esetre sem tökéletesen elvégezni. Nagyon fontos az önkéntes természetvédők, természet- és állatbarátok, halászok és vadászok együttműködése ezekkel a szervekkel. Csak az együttműködés alapján lehetséges hatásosan biztosítani a természetvédelem alapszabályainak megtartását. A természetvédelem nemcsak a természetvédők és a természetbarátok dolga. Ha valaki így gondolkozik, nagyon nagy félreértés áldozata! A természetvédelem mindannyiunk kötelessége, mert a természettől függ az életünk, a létünk! Segítsünk hát, mert az a kérdés, „Túléljük a 2000-et?“, manapság nagyon időszerű. KARABA ERVIN Kommentáljuk A gazdaságfejlesztés dialektikája jelentős, terjedelmes dokumentumokat közöltek az utóbbi napokban a hírközlő eszközök a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítését célzó komplex intézkedésekről, s aligha van olyan dolgozója az országnak, aki nem tette fel a kérdést: vajon miként kell dolgoznom a jövőben, hogy megfeleljek a követelményeknek, vajon mennyire kell módosítanom a munkastílusomat, hogy hozzájáruljak a munkahelyem, a vállalatom és az egész ország gazdasága hatékonyságának fejlesztéséhez? Jő ideig eltart, amíg a dokumentumok minden vonatkozását feltárják az egyes vállalatok vezetői, az irányításban részt vevő dolgozói. Az azonban már most is mindenki számára nyilvánvaló, hogy az intézkedések nem ötletszerűen, amolyan „próbálkozásképpen" szUlettek, hanem a párt- és gazdasági vezetés tudatos gazdaságpolitikája, koncepciója eredményeként. Az intézkedések rendszerének összeállítói azonban — amint az említett dokumentumból is kitűnik — azt is tudatosítják, hogy népgazdaságunk nem mindennapi világ- gazdasági környezetben tevékenykedik, s éppen ezért a jelenlegi helyzetben ki kellett emelniük bizonyos szférákat. Elsősorban az anyagi érdekeltség egyéni és vállalati szinten kiépített rendszerének tökéletesítéséről van szó, s minden eddiginél nyomatékosabban meg kell követelni az irányítással, a szervezéssel, a gazdaságvezető káderek munkájával kapcsolatos elvárások gyakorlati érvényesítését. A több tucatnyi fontos intézkedésből, elvárásból emeljük ki most a legfontosabbat, azt, amelynek érvényesülése nélkül a komplex intézkedések rendszere nem sokat érne: ez pedig a vezetőkkel szembeni igények növelése. Vajon ma ki a jó vezető? A pártdokumentum szellemét figyelembe véve az a jó irányító és vezető, aki — irányítson bár világszínvonalú üzemet — nem elégszik meg az elért színvonallal, eredményekkel. Nem elégszik meg akkor sem, ha csak tegnap állították üzembe a vadonatúj, esetleg világszínvonalú berendezésekkel, technológiával ellátott üzemet, s ráadásul ez az üzem az első perctől kezdve a tervezett paraméterekkel dolgozik. A jó vezető nem csupán az eredményeket nyugtázza, hanem a mindennapi feladatok teljesítése mellett figyelemmel kíséri, mi történik a világban, milyen irányzatok érvényesülnek az általa képviselt szférában, s hogy esetleg milyen problémák merülhetnek fel a hibátlannak hitt tevékenységben is. Röviden: lépést tart a fejlődéssel, s nem gátolja munkatársai új, merésznek tűnő, de ugyanakkor ésszerű javaslatainak érvényesítését. Az alkalmatlan vagy kevésbé alkalmas vezető portréját már nehezebb röviden vázolni, hiszen több ismérve is vart. Az ilyen típusú vezető csoportba mindenekelőtt az tartozik, aki az új körülmények között is ragaszkodik a nem célravezető úthoz, vezetési koncepcióhoz. Aki olyan kérdésekben is felülről várja az utasításokat, amelyek megoldására saját hatáskörébe is sort lehetne keríteni — bizonyos adag bátorsággal. Sok esetben nem is a bátorság, a felelősség vállalásának hiányáról van szó, hanem arról, hogy az irányító dolgozó ismeretei felületesek, s ezek elmélyítése, gyarapítása helyett (amely mindig többletmunkával jár) a könnyebben járható utat, a felülről jövő utasítások gépies teljesítését vállalja. Mi tehát a gazdaságirányítás dialektikája, amely a legfelsőbb pártszervek legújabb útmutató dokumentumaiban is erőteljesen megnyilvánul? Teljesíteni a feladatokat, ismerni az irányított gazdasági egység helyzetét, ismerni az esélyeket, és előre felfedezni a talán még csak holnap felmerülő nehézségeket, A felkészülés sok esetben már fél győzelem. PAKOZDI GERTRÜB WASHINGTON SZÖVETSÉGESE: PAKISZTÁN / 2. Túlságosan korrupt, túlságosan gyenge Telefonhívás a Fehér Házból $ Négy tartományból háromban nyugtalanság ft Pathánok, beludzsok és a többség: pandzsábiak % Ser Baz Mazari beszél £ „Aranygallérosok" mindenütt 0 Baj a búzával, rizzsel és textillel Tízmilliárd adósság,. néhány százmillió segély Iszlaraadban dolgozó diplomaták tudnak róla, mennyire nyugtalanította Ziaul Hak tábornokot a késői telefonhívás. Mert a vonal túlsó végén az Egyesült Államok elnöke volt, azaz egyáltalán nem mindennapi beszélgetőpartner. Ráadásul Carter békülékeny hangnemben és csábító ajánlatok kíséretéten fejtette ki álláspontját, és azt javasolta: felejtsék el a régi véleménykülönbségeket. A pakisztáni tábornok-elnök nyugtalansága mögött az állt, hogy a telefonbeszélgetések idején (ez még a Brzezinski- látogatás előtt volt) még nem volt világos: valóban minden pakisztáni igényt teljesítenek-e az amerikaiak. S más dolgok sem túlságosan megnyugtatóak Hak tábornok számára. Az ország megalakulása, 1947 óta összesen több mint ötmilliárd dollár összegű segély áramlott Washingtonból Pakisztánba — és maga Hak tábornok fejtette ki egy amerikai újságírónak 1980 januárjában: ez a segély „nem volt valami hatékony, táján részben a mi hibánkból.. Az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője a Newsweek munkatársának pontosabb nyilatkozatot tett: „Az országban általános kétségbeesés uralkodik amiatt, hogy 32 év sem volt elég Pakisztán rend- behozatalához“ — mondta ez az iszlamabadi viszonyokat jól ismerő amerikai diplomata. De nem csak a főváros, Iszlámábád politikai köreinek hangulatáról van szó. Aki ma Pakisztán helyzetéről akárcsak vázlatosan is, képet akar nyerni, túl kell lépnie a főváros falain. Meg kell ismerkednie a több mint nyolcszázezer négyzetkilométer területű (közel hét Csehszlovákiai) és lassanként a nyolcvanmillióhoz közelítő lakosságszámú ország elsőszámú problémájával, a nemzetiségi kérdéssel. A hamburgi Die Zeitből kell a kép kialakításához szükséges néhány tényt idézni: „Az ország mindkét nagy körzetében, de a harmadik tartományban, Sindben is forrongás van. Az ok: lakóik jogosan úgy érzik, hogy a negyedik tartomány, Pandzsáb kizsákmányolja őket. Valamennyi fontos pozícióban padzsábiak ülnek, a fegyveres erőnél éppúgy mint polgári téren valamennyi fontos döntést pandzsábiak hoznak a következő jelszó szerint: ami a pandzsábiak számára jó, az Pakisztán számára is jó. Min- dig a pathánok és a beludzsok húzzák a rövidebbet. Harcolnak is az egyenlőtlen bánásmód ellen, autonómiát akarnak. Ez az a pont, amelyre az Iszlamabad- ban kormányon levők a legérzékenyebben■ reagálnak; hiszen az északnyugati határtartomány, Beludzsisztán és Sind nélkül Pakisztán megszűnne létezni. Ezért határozták el, hogy úgy tesznek, mintha ez a probléma nem is létezne, s ezáltal a válságot mindinkább kiélezték. Amikor Szálamat Ali, a Hongkongban megjelenő Far Eastern Economic Rewiew pakisztáni munkatársa 1979 őszén rövid, tárgyilagos tudósításban beszámolt a forrongó tartományok helyzetéről, Ziaul Hak katonái bírósága egyévi szigorított börtönre ítélte." Ezt a néhány mondatot kiegészíti az International Herald Tribune című Európában kiadott amerikai lap- „Pakisztánban az ország megalakulása óta a többségben lévő pandzsábi nemzetiség uralkodik; belőlük kerül ki a lakosság 58 százaléka. A pandzsábi uralommal elkesere d elten szemben áll az ország három másik nemzetisége, a beludzs, a pastu és szindhi új szó 1980. III. 21.
