Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1980-02-11 / 35. szám, hétfő

Két mezőgazdasági kooperációs körzet közös szocialista kötelezettségvállalásai KOLLEKTÍV VÁLLALÁS - KOLLEKTIV FELELŐSSÉG A kölcsönös segítségnyújtás célja: a lemaradozókat az átlagosak, az átlagosakat az élenjárók színvonalára emelni # A kooperációs körzet tanácsa felelős a köte!azettségvá!la!ások teljesítéséért % Az alapszervezetek pártbizottságai minden hónapban értékelő tanácskozásokat tartanak & A tudományos kutatási alap dolgozóinak konkrét segítsége 19BQ II. 11. A közös szocialista kötelezett­ségvállalások átadása alkalmá­ból Emil Sedlák és Jozef Gála elvtársak, valamint a szövetke­zetek 6s a tudományos-kutató intézetek képviselői tájékoztat­ták Janák elvtársat arról, hogy a két kooperációs szervezet ta­nácstagjai és a szövetkezetek tisztségviselői a pártalapszerve- zetek bizottságainak vezetésével miként szervezték meg az egyé­ni és a kollektív szocialista kö­telezettségek vállalását a szo­cialista munkabrigádokban, me­lyek összegezve közös szocia­lista kötelezettségvállalást ké­peznek. Ennek legjellegzetesebb vonása az, hogy a kooperációs körzetben társult efsz-ek „a kollektíva több, mint az egyé­nek összessége“ alapelv szelle­mében az idén összefüggő szer­vezeti egységként fogják telje­síteni a népgazdasági terv fel­adatait. Janák elvtárs válaszában kö« szönetét fejezte ki a szövetke- zeti tagoknak, a tudományos és kutatóintézetek és szolgálta­tóvállalatok dolgozóinak és a szocialista kötelezettségvállalá­sokat elfogadó szövetkezetek­ben működő pártalapszerveze- tek kommunistáinak, elsősorban azért az újszerű és alkotó hoz­záállásért, ahogy ezt a formá­lis jellegektől mentes szocialis­ta munkaversenyt megszervez­ték. Ennek a szocialista munka­versenynek — hangsúlyozta Ja­nák elvtárs — az igazgatás egyik alapvető módszerévé kel­lene válnia mindenhol, minden vállalatban, amely aktivizálja a dolgozók részvételét a termelés közvetlen irányításában, a ter­melőcsoportok munkájában és életében. Janák elvtárs kiemelte azt a tényt, hogy a kooperációs ta­nács által megtestesített kollek­tív felelősség elve a kötelezett­ségvállalások s egyúttal a ter­melési feladatok teljesítéséért, lehetővé teszi az alkalmas szer­vezési formák érvényesítését a termelés és a hatékonyság nö­velésében s a munka minősé­gének javításában rejlő tartalé­kok mozgósítására. Az egyik leggyorsabban mozgósítható tartalékunk a jelenlegi időszak­ban a gyengén gazdálkodó vál­lalatok felemelése az átlagosak színvonalára, az átlagosaknál pedig az élenjárók színvonalá­ra. Ehhez az érdemdús munká­hoz a közös kötelezettségválla­lásban való részvételükkel a tu­dományos dolgozók és a szol­gáltatóvállalatok dolgozói is hozzájárulnak. Janák elvtárs ki­fejezte meggyőződését, hogy a két kooperációs szervezet me­zőgazdasági dolgozóinak kezde- ményézését nemcsak további kooperációs körzetek fogják követni, hanem az élenjáró szö­vetkezetek és állami gazdasá­gok is, védnökséget vállalva azok felett, akiknek a munkája kevesebb sikerrel jár. A Janák elvtárssal folytatott elvtársi eszmecserében egyesek arra is rámutattak, hogy az ál­lami kitüntetésekben részesített mezőgazdasági vállalatok s a kitüntetett egyének is helytele­nül járnak el, ha csak a saját sikereiknek élnek, ha véka alá rejtik az eredmények eléréséhez vezető szakmai, politikai és szervező, valamint nevelő mód­szereiket. Akkor járnak el he­lyesen, ha a közös szocialista kötelezettségvállalások kereté­ben segítséget nyújtanak a ke­vesebb tapasztalattal rendelke­zőknek, ha rávezetik őket arra az útra, amely a termelés gyors ütemű fejlesztéséhez, a haté­konyság növeléséhez és a mun­ka minőségének javításához ve­zet. Ilyen irányú segítség nyilvá­nul meg például a piešfanyi 3-as számú kooperációs körzet közös szocialista kötelezettség­vállalásában, amelyhez konkrét feladatok vállalásával társultak a Trnavai Kukoricatermelési Kutatóintézet, a Bučanyi Ne­mesítő Állomás, a Bratislavai Kerületi Magtermelő Vállalat, valamint a Trnavai Járási Állat­orvosi Központ dolgozói. A trnav .í járáson a piešfanyi 3 as számú kooperációs körzet, valamint a galántai (Galau- taj járásban a Vágsellyei (ŠaŤa nad Váhom) Mezőgazdasági Kooperációs Társulás egységes földnuíves^züvetkezeteinuk tagjai néhány tudó- mányns és kutatóintézettel és szolgáltatóválla­lattal együtt köztársaságunk szovjet hadsereg által történt felszabadításának 35. évfordulója, valamint V. I. Lenin születésének 110. évfordu­lója tiszteletére közös szocialista kötelezettség­vállalást fogadtak el sz 1980. évi és az egész ötéves tervidőszak termelési feladatainak telje­sítésére, s egyes termékeknél a feladatok túl­teljesítésére. A kötelezettségvállalás részét ké­pezi az a határozat, amely a termelési költsé­gek csökkentésére, a nemes takarmányokkal, az alapanyagokkal és az energiával való taka­rékosabb gazdálkodásra irányul. A kooperációs szervezetek képviselői, Emil Sedlák elvtárs, A kiváló munkáért kitüntetés viselője, a piešfanyi kooperációs körzet elnöke, valamint Jozef Gála elvtárs, A Szocialista Mun­ka Hőse, a Vágsellyei MKT tanácstagja a szö­vetkezetek képviselőivel együtt, közöttük a pártalapszervezetek elnökeivel, a szocialista munkabrigádok tagjaival, s egyes tudományos és kutatóintézetek képviselőinek részvételével a napokban átadták a közös szocialista kötele­zettségvállalások jegyzékét Ignác Janák elv­társnak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi bizottsága ve­zető titkárának. A szlovákiai földművesek elso- közös szocialista kötelezettségvállalásainak ün nepélyes átadásán, amelyek bizonyára példa­ként szolgálnak majd a további kooperációs körzetek mezőgazdasági dolgozói számára, jelen voltak többek között az SZLKP Nyugat-szlová­kiai Kerületi Bizottságának tagjai — Štefan MatejCík elvtárs, a kerületi bizottság titkára, Ján Algayer elvtárs, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság vezetője, Ján Hučko elvtárs, a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Bi­zottságának titkára, Štefan Zelman elvtárs, az SZLKP galántai járási bizottságának titkára, va­lamint Bemard Palkech elvtárs, az SZFSZ trna­vai járási bizottságának az elnöke. AMIRE BÜSZKÉK LEHETNEK A piešfanyi 3-as számú ko­operációs körzethez tartozó 10 efsz szép eredményeket ért el a 6. ötéves tervidőszak eddigi éveiben. Az 5. ötéves tervidő­szak első négy évéhez viszonyít­va a mezőgazdasági termelést 20,9 százalékkal, ezen belül a gabonatermelést — a kukoricát is beleértve — 28,2 százalékkal, a szántóföldi takarmánynövé­nyek termelését 28,2 százalék­kal, a tejtermelést 16,3 száza­lékkal, a hústermelést pedig 17,1 százalékkal növelték.. A termelési eredmények nöj vekedése alapján a kooperációs körzet árutermelése az értékelt időszakban 25,1 százalékkal emelkedett, miközben az utób­bi négy év alatt 2929 tonna vágóhúst, valamint 1396 tonna tenyészüszőt és tenyészsertést értékesítettek terven felül. Saját termelésükből jó minő­ségű tömegtakarmányról gon­doskodnak, s a hízó marha 0,91 kg-os napi súlygyarapodásához csak 2,09 kg abraktakarmányt fogyasztanak. A sertéshizlalás- ban átlagosan 0,562 kg napi súlygyarapodást érnek el, s 1 kilogramm súlygyarapodáshoz a legutóbbi negyedévi átlagban 3,88 kg abraktakarmányt hasz­náltak fel. A tehenek átlagos évi tejhozama 3254 liter, az 1 liter tej előállításához szüksé­ges abraktakarmány 0,26 kg. A 6. ötéves tervidőszak eddi­gi négy éve alatt elért eredmé­nyek azt bizonyítják, hogy a kooperációs körzet nemcsak tel­jesíti, hanem túl is szárnyalja a népgazdaság fejlesztése álla­mi tervében előirányzott felada­tokat. „Ennek örülünk — je­lentik ki a kötelezettségválla­lásban —, büszkék vagyunk munkánk eredményeire, de nem elégszünk meg az elért színvonallal. Nálunk is vannak még nagy, kihasználatlan tarta­lékok, hiszen a hozamok és a termelékenység aránylag magas átlagos szintjén belül kooperá­ciós körzetünk egyes üzemei­ben igen eltérő eredményeket érünk el.“ Ml REJLIK AZ ARÁNYLAG MAGAS ÁTLAGOK MÖGÖTT? Amint az a közös kötelezett­ségvállalás szövegéből kitűnik, az aránylag magas átlagos ho­zamok és termelékenység mögött valóban nagy tartalékok rejle­nek. Ezt a következő adatok bi­zonyítják: — „olyan sertéste­nyészetünk is van, ahol 0,635 kg-os napi súlygyarapodást ér­nek el 3,69 abraktakarmány fo­gyasztásával — 1 kg súlygya­rapodásra számítva, máshol vi­szont 3,83 kg abraktakarmány fajlagos fogyasztásával csak 0,553 kg-os átlagos napi súly- gyarapodást érnek el. A napi súlygyarapodás öt szövetkezet­ben alacsonyabb a körzeti át­lagnál. A szarvasmarha-hizlalás­ban az egy kilogrammos leg­jobb napi súlygyarapodáshoz 1,91 kg abraktakarmányt etet­nek fel, ahol viszont 0,834 kg- os napi súlygyarapodást érnek el, ott 3,30 kg abraktakarmányt fogyasztanak 1 kg súlygyarapo­dásra. A növénytermesztés négyéves átlagában a hasonló feltételek között gazdálkodó üzemek kö­zül a legjobbak 6 tonnás, a leg­gyengébbek azonban csak 4,8 tonnás hektárhozamot érnek el. Az egyik helyen szemes ku­koricából hektáronként 7,3 ton­nát, máshol 4,8 tonnát takarí­tanak be. A cukorrépa hektár­hozamában a legjobb átlagos eredmény 45,8 tonna, a leg­gyengébb 24,2 tonna. Azt sem lehet csupán kedvezőtlen éghaj­lati feltételekkel Indokolni, hogy az évelő takarmánynövé­nyek szénatermése hektáron­ként 10,6 és 7,8 tonna között ingadozik. Ezek az adatok egyértelmű­en bizonyítják, hogy a CSKP KB 13. ülése,, majd az SZLKP KB ülése helyesen figyelmezte­tett azokra a nagy tartalékok­ra, amelyek kihasználása főleg számos szubjektív tényező meg­oldásától függ. „Ezért, amikor erről tárgyaltunk, — írják a kötezettségvállalásban —, egyetértettünk Gustáv Husák elvtársnak a CSKP KB 13. ülé­sén elhangzott beszédével, amelyben rámutatott a mozgó­sítható tartalékok kihasználásá­nak jelentőségére, miszerint csak a lemaradozó mezőgazda- sági vállalatok átlagos szintre, az átlagos vállalatoknak az élenjárók szintjére emelésével a mezőgazdasági termelést utó­lagos befektetések nélkül is több mint 20 százalékkal lehet­ne növelni: s akkor a mi koo­perációs körzetünkben társult vállalatokról is beszélt.“ Az elfogadott határozatban megbízták a kooperációs körzet tanácsát az elfogadott kötele­zettségvállalások teljesítésének szervezésével, biztosításával és ellenőrzésével, s ezzel a koo­perációs körzethez tartozó efsz- ek gazdasági feladatai teljesí­tésének biztosításával is. LEGFONTOSABB AZ EMBEREK KEZDEMÉNYEZÉSE Amikor a tíz szövetkezet és az itt működő pártalapszerve­zetek elvtársai keresni kezdték a közélelmezés biztosításának leghatékonyabb módszereit, a tartalékok feltárásához vezető legjárhatóbb utakat, bírálóan állapították meg, hogy nem ke­vés formalizmus volt a dolgo­zók alkotó munkakezdeménye­zésének fejlesztésében.“ Egy­úttal a szocialista munkaver­seny szervezési színvonalát is felmértük. Elhatároztuk — ír­ják a kötelezettségvállalásban —, hogy az egyes formális elemeket kiküszöböljük a szo­cialista kötelezettségvállalások elfogadásából és értékeléséből, s az egész szocialista munka- versenyből. Ezért az idén az évi termelési és pénzügyi ter­vek kidolgozásakor a termelési feladatok és a gazdasági mu­tatók lebontása során a terme­lőcsoportokhoz, a szocialista munkabrigádokhoz és az egyé­nekhez fordultunk, hogy mér­jék fel saját lehetőségeiket a tartalékok feltárásában, s ezek kihasználásával segítsék elő a termelés és a hatékonyság nö­velését, a munka minőségének a javítását. E szocialista köte­lezettségvállalások együttesen a közös szocialista kötelezett­ségvállalásunk tartalmát képe­zik. Ebben az eljárásban meg­nyilvánul szocialista mezőgaz­daságunk termelőerőinek elért fejlettségi szintje, s ezek az első lépések a lenini szövetke­zeti terv további elmélyítésé­ben, a szovjet mezőgazdasági dolgozók tapasztalatainak sok­oldalú kihasználásában. Meg va­gyunk győződve arról, hogy a munkakezdeményezés céltuda­tos fejlesztése, a formalizmus­tól mentes vállalaton belüli és vállalatok közötti szocialista munkaverseny, a tudomány és a kutatás legújabb ismereteinek felhasználása szoros és közvet­len együttműködésben a tudo­mányos és kutatóintézetekkel, valamint a szolgáltatási válla­latokkal elősegíti annak a problémának a megoldását is, hogy a gyengén gazdálkodó termelőegységeket a közepesek, a közepeseket az élenjárók színvonalára emeljük... Ezt a meggyőződésünket és elhatáro­zásunkat alátámasztják az egyéni kötelezettségvállalások, a szocialista munkabrigádok kötelezettségvállalásai, a ter­melési feladatok túlteljesítésé­re irányuló mozgalom, amely­ben a kommunisták járnak az élen.“ TÖBBET, JOBBAT ÉS OLCSÓBBAN A trnavai járás piešfanyi 3-as számú kooperációs körzetéhez tartozó vállalatok dolgozóinak kollektív és egyéni kötelezett­ségvállalásaiból kitűnik, hogy az egész kooperációs körzet 1980-ra előirányzott termelési értéke 11493 805 korona. A növénytermelésben például a gabonafélék hektárhozamának 2,6 mázsás növelésével 2531 tonna szemes terményt termel­nek terven felül, a cukorrépa hektárhozamát 22,6 mázsával növelik az előirányzott terven felül, ami 2775 tonna terven felüli termelést jelent, miköz­ben legalább 5,1 tonna fehér cukrot akarnak kitermelni egy hektárról. A növénytermelés­ben 5 800 000 koronával, állat- tenyésztésben 1 168 000 koroná­val teljesítik túl az előirányzott termelési tervet. Az állatte­nyésztésben a sertések napi súlygyarapodását 0,015 kilo­grammal növelik, ami 115 ton­na sertéshúst jelent, a szarvas- marlia-hizlalásban ezt 0,1 kilo­grammal növelik, s ennek kö­vetkeztében 36 tonnával több marhahúst termelnek és érté­kesítenek. A tehenészetben fennálló problémák megoldásán val lehetővé válik a 3455 liter átlagos évi tejhozam elérése, ami 300 ezer liter tej eladását jelenti terven felül. A takaré­kossági és költségcsökkentési intézkedések teljes értéke 559 ezer korona, ezen belül a vil­lamos energia, az üzemanyagok és a szilárd tüzelőanyagok ta­karékosabb felhasználása mel­lett a szabványhoz viszonyítva 3 százalékkal csökkentik az abrak takarmány felhasználását, ami 621 tonna abraktakarmány megtakarítását eredményezi. HASONLÓ ÚTON JÁR A VÁGSELLYEI TÁRSULÁS A galántai járásban működő vágsellyei mezőgazdasági koo­perációs társuláshoz 9 efsz és 2 állami gazdaság tartozik, ezek együttesen 34 394 hektár mezőgazdasági földterületen gazdalkodnak. A piešfanyi kör­zethez hasonlóan, melynek összterülete 18 219 hektár, itt is részletesen megtárgyalták az idei termelési feladatokat a dolgozók kollektíváival. Az ér­tekezletek során feltárták a tartalékokat, s ezek kiaknázá­sára irányították a szocialista kötelezettségvállalásokat. A Janák elvtársnak átadott közös szocialista kötelezettség­vállalás 3774 egyéni és 159 kol­lektív kötelezettségvállalást tar­talmaz, a szocialista munkabri­gádok 1138 tagja 47 kötelezett­ségvállalást terjesztett elő. A közös kötelezettségvállalás tel­jes értéke 12 837 638 korona, ebben 4 200 850 koronát képvi­sel az állattenyésztési termékek termelése és eladása, a növény­termelés termelési értékét pe­dig 3142 046 koronával növe­lik. Szemes takarmányokból 884 tonnát takarítanak meg. A társulás dolgozói, amint azt a közös szocialista kötele­zettségvállalásban hangsúlyoz­zák, a termelés és a hatékony­ság növelését, valamint a mun­ka minőségének javítását első­sorban politikai szervező mun­kával, s kölcsönös tanácsadó tevékenységgel érik el, amely arra irányul, hogy a társulás gyengén gazdálkodó tagjai a közepesek, a közepesek pedig az élenjárók színvonalára emelkedjenek. Nagy segítséget jelent ebben a közvetlen együtt­működés a Galántai Mezőgaz­dasági Anyagellátó és Felvá­sárló Vállalattal, a Sládkovičo- vói Területi Vetőmagtisztító Állomással és más szervezetek­kel. A két közös szocialista köte­lezettségvállalás befejező részé­ben az elvtársak hangsúlyoz­zák: „Mi, az efsz-ek, a tudo­mányos-kutatási alap és a szol­gáltatási vállalatok képviselői dolgozóinkkal együtt meg va­gyunk győződve arról, hogy az az út, amelyre lépünk, a CSKP KB 13. ülésén elfogadott hatá­rozatok teljesítését jelenti a mezőgazdasági termelés továb­bi fejlesztésében, a szakosítás és a koncentráció, a vállalatok közötti kooperáció és az integ­ráció alapján. Az irányítás és a politikai nevelő munka terü­letén megfelelő szervezési for­mákkal feltételeket teremtünk ahhoz, hogy hatványozódjon kooperációs társulásunk szö­vetkezeti tagjainak eddigi igye­kezete, hogy túlteljesítsük az 1980-ra előirányzott feladatokat, ahogy azt a közös szocialista kötelezettségvállalásban megr fogalmaztuk, s így a 6. ötéves tervidőszak feladatainak sike­res teljesítése mellett jó ala­pokat teremtsünk a 7. ötéves tervidőszak feladatainak telje­sítéséhez, mindjárt az első év­től kezdve. Ezzel a közös igye­kezetünkkel akarunk hozzájá­rulni szocialista hazánk gazda­ságának megszilárdításához és a világbéke megerősítéséhez.“ jPRAVDAJ ■M—Ksy

Next

/
Oldalképek
Tartalom