Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1980-02-11 / 35. szám, hétfő

A MA KÖNYVEI — A HOLNAP TETTEI Heinrich Mann Emberi leleisiiiel Látogatás egy könyvesboltban A CSEMADOK KB Néprajzi Albizottsága első kiadványa 1974-ben jelent meg, akkor még Néprajzi Közlemények címmel. Az 1976-ban megjelent második és az 1979-ben megjelent har­madik kötet már a Néprajzi Közlések elmet viseli. A gyűj­temény feladatául tűzte ki be­mutatni az egyes járási bizott­ságok néprajzi albizottságai gyűjtőmunkájának eredményeit. Az első két kötet formai és tartalmi kivitelezése még arról tanúskodik, hogy szerkesztői­írások zöme népünk szellemi kultúrájával foglalkozik. Az el- sö kiadvány a néprajznak kizá­rólag ebben az ágába tartozó témaköröket tárgyalja. Ismerte­ti a CSEMADOK KB és a Tábor­tűz szerkesztősége által 1968- ban kiolvasők és mondókák gyűjtésére kiírt pályázat ered­ményeit. Ízelítőül közöl néhá­nyat a beküldött munkákból. Találunk még ebben a kötetben az emberi élet fontos évfordu­lóival kapcsolatos szokásokról, zoboraljai lakodalomról, a te­metőről, népdalokról, mátyus- földi gyermekjátékokról és ba­bonás történetekről szóló íráso­kat. A második, 1976-ban megje­lent kötetben összegyűjtött anyag felosztása az alábbi mó­don történik: Az első részben NÉPRAJZI KÖZLÉSEK nek nem volt elég szilárd el­képzelésük a kiadvány szerepét illetően, habár meg kell jegyez­nem, ebbe sokszor az anyagiak is beleszóltak. Az itt-ott becsú­szott hiányosságokat a harma­dik kötetben már nem találjuk. A kiadvány célja is tulajdon­képpen ennek a kötetnek az előszavában fogalmazódik meg Szanyi Mária tollából. Számba veszi a néprajzi kutatásaink te­rületén elért eddigi eredménye­ket és kiértékeli önkéntes nép­rajzi gyűjtőmozgalmunkat. Vé­gül leszögezi: „Tudatában va­gyunk annak, hogy egyik-másik dolgozat adatai további helyszí­ni gyűjtésekkel még kiegészít- hetük. Hogy az írásokat mégis, hiányosan is közöljük, tesszük ezt annak reményében, hogy a tudomány művelőinek ezek az adatok is felhívják a figyel­mét a jelenségek létére, a helyi önkéntes gyűjtőket pedig to­vábbi munkára ösztönzik “ A kiadványokban megjelent leíró dolgozatokat olvashatunk, a második pedig Adattár cím­szóval a CSEMADOK KB Nép­rajzi Adattárának — amely 1968-ban alakult s legjelentő­sebb részét a néprajzi szakelő­adók gyűjtései képezik, de szép számmal tartalmaz adatokat, rövidebb írásokat a néprajzi al­bizottságok gyűjtéseiből is — néhány érdemleges gyűjtését közli, E kötet kiemelkedő írása közé tartoznak Szanyi Mária és Vágó Tibor szakdolgozatá­ból közzétett részletek. Figye­lemreméltók továbbá Görföl Je­nő munkái a földrajzi nevekről és a halászatról. A szerkesztők átgondolt mun­káját dicsérj a harmadik, kö­zelmúltban 500 példányban megjelent ikötet. Ezt tükrözik a benne található írások, amelyek sorát Gágyor József, A tallósi Maticza-malomról és Nyitray Dezső A dunamocsi vízimolná­rokról című dolgozatok nyitják. Az utóbbi szerző munkája meg­írásához az „emlékezetben! új adatok mellé főleg okiratok, céhlevelek, iparigazolványok, régi fényképek“ után kutatott, és ezek segítségével hitelesebb képet ad magáról a faluról és a molnárcéhekről. Kutatómunká­ja során két 1713 körüli írásra bukkant, amelynek a másolatát is közli. Alapos munkáról és hozzá­értésről tanúskodik Gyöpös Zol­tán Vágfarkasd (Vlöany) föld­rajzi neveivel foglalkozó írása. Ilyen irányú gyűjtőmunka, lel­kes néprajzgytíjtők bekapcsolá­sával, Szlovákia egyéb magyar­lakta vidékein is folyamatban van. Erről a témáról ügyes szervező munka eredményeként értékes összegező tanulmány születhetne. Csáky Károly dol­gozatát külön ki kell emelnem. Módszeres gyűjtőmunkája, a szakirodalom ismerete megmu­tatkozik a gyűjtött anyag mi­nőségében, az adatok helyes rendszerezésében. Az Ipoly menti palócok jóslásairól és varázslásairól olvashatunk dol­gozatában. A gyűjtemény adat­tári részében Csókás Ferenc, Jókai Mária és Száraz Pál anya­gával ismerkedhetünk meg. A bényi Csókás Ferenc faluja tár­sadalmi életének néhány alak­ját (bakter, pásztorok) egyrészt általánosságban, másrészt ün­nepkörön belül mutatja be, részletes leírást ad a Luoa-napi, a karácsonyi szokásokról, a májfa állításáról és a regrúták- ról. Ghymesi (jelenec) és nagy­kéri (Milanovoe) gyermekjáté­kokat közölnek a Jókai Mária és a Száraz Pál gyűjtését tar­talmazó írások. Reméljük, a szervezőmunka meggyorsulásával minél hama­rabb kerül kezünkbe e jó kez­deményezésnek további eredmé­nye, a negyedik kötet. A kiad­ványokat nem árusítják, besze­rezhetők a CSEMADOK Közpon­ti Bizottságán és a járási bi­zottságokon. TÖTH IZABELLA MÁR MEGVÁSÁROLHATÓ SZEübUiii'lKUL ALM ODOZVA, Olasz szerelmes versek, Heli­kon—Madách, 1979. Ära: 13,— korona V olt idő — és épp a „sötét középkor“ századaiban! —amikor a líra egyet jelen­tett a szerelmi lírával. II. Fri­gyes császár ugyanolyan kevés­sé röstellte „kötelezően“ halá­los szerelmi keserveit, mint ko­rának bármelyik szegény sorsú trubadúrja; hiszen akárcsak a trubadúrok, vagy hétszáz esz­tendővel később Salvatore Qua­simodo, ő is azt tartotta, hogy élni csak úgy érdemes, „ha egész velődig izzít a szerelem“. A pokoljáró Dante útja a Pur- gatóriumon át vezet Beatricéjé- hez, de Pietra-verseiben már egy földibb, testibb szerelmet is megszólaltatta, elsőként mu­tatva így fel azt a teljességet, mely a reneszánsz minta-szerel­mese, Petrarca nyomán még hosszú századokig elsősorban szerelmi líraként van jelen Itá­lia költészetében. A Szerelem­ről álmodozva című kötetben hatvanegy olasz költő verseit olvashatjuk, kitűnő fordításban. J ohan Huizunga alapműve végre megélte második magyar kiadását. Az első né­hány övvel ezelőtt jelent meg, de napok alatt szétkapkodták. Az Európa Könyvkiadó „Pro Memoria“ sorozatában megje­lent, ízléses borítóval ellátott kötet a közös könyvkiadás ke­retében került könyvesbolt­jainkba, s onnan, remélhetőleg, mihamarabb az állami- és ma­gánkönyvtárak polcaira. Hang­súlyozzuk, alapműről van szó, amely a XIV. és XV. század tör­ténelmét tárgyalja, s lezáró korszaknak, a középkor végé­nek tekinti e századokat. E fel­fogás akkor alakult ki a hol­land származású szerzőben, amikor megkísérelte mélyebben megérteni a Van Eyck testvé­reknek és kortársaiknak a mű­vészetét, vagyis igyekezett a kor életének teljes összefüggésében látni alkotásaikat, s ily módon kibogozni azok jelentését. Az eszmék eredetével foglalkozó emberi szellemnek, izgalmas, mi több, nélkülözhetetlen olvas­mánya ez a könvv. JOHAN HUIZUNGA: A KÖZÉP­KOR ALKONYA, Európa Könyv- kadó, Budapest. Ara: 30,— ko­rona A Gondolat Könyvkiadó nagysikerű „izmus“-soro- zata . amelynek eddig vala­BAJOMI LÁZÄR ENDRE: A SZÜRREALIZMUS, Gondolat Könyvkiadó, 1979. Ära: 26,— ko­rona mennyi kötete: A barokk, A fu­turizmus, A klasszicizmus, Az expresszionizmus, A romantika, A szimbolizmus, Az egziszten­cializmus, A naturalizmus, A szocialista realizmus, A szenti- mentalizinus, A szecesszió és A manierizmus megvásárolható volt könyvesboltjainkban — a művészet és a világirodalom legjelentősebb irányzatának, áramlatainak és stílustörekvé­seinek összefoglaló ismerteté­sét, mintegy föltérképezését tűzte ki célul. A kötetek nagy­jából azonos felépítésűek: a be­vezető esszé ismerteti a tárgyalt irányzat keletkezésének körül­ményeit, társadalmi alapjait, jeiíemző stílusjegyeit. Ezt kö­vetik az egyes irányzatok meg­alapítóinak és reprezentáns képviselőinek kiáltványai, prog­ramművei, legjelentősebb elmé­leti megnyilvánulásai. Így van ez A szürrealizmus-ban is, amelynek második kiadását ve­heti kézbe az olvasó. Reggel még hullott a hó. Most? Melengetőn süt a nap, mintha jóvátételt kívánna nyúj­tani minden hidegekért. A domboldalon fekvő utcán sok a bevásárló ember. Föl-le járkál­nak a lejtős járdákon, közülük néhány meg-megáll a könyves­bolt kirakata előtt. Nemhiába, szombat van, s Ilyenkor talán a könyvre, a könyvvásárlásra is több idő jut. Az első percekben vásárló­nak mutatkozom és őszinte kí­váncsisággal kutatom, mi van a polcokon. Duba, Qrdődy, Be- reck, Mikola, Varga, Kisgaléria, Fábry levelezései s még jó né­hány hazai magyar kiadvány keveredik a közös könyvkiadás keretében behozott, illetve a prágai Magyar Kultúra révén idekerült könyvek közé. A la­kosság arányának megfelelően kevesebb is a magyar könyv, mint a szlovák, de a magyar könyvek választéka viszonylag bőnek látszik. _ — Mindenesetre jobb a vá­laszték mint két évvel ezelőtt — mondja Valentína Mőciková, a könyvesbolt vezetője, aki ti­zenhat éve könyvárusító. — Két évvel ezelőtt bizony na­gyon sokat kellett levelezni, te­lefonálni. hogy kellő mennyisé­gű magyar könyvvel fogadjuk az üzletünkbe betérő érdeklődőket, akikből mindig volt elég, hi­szen Nagykürtös járási város, s az ügyintézés nem egyszer ide vonja az olyan embereket is, akik máskülönben nem járná­nak mifelénk. Közülük, persze, többen megállnak a boltunkban. Párbeszédünket a könyves­bolt évi tervteljesítésének elem­zésével folytatjuk. Ebből kide­rül, hogy a korszerű, szép, nagy kirakattal rendelkező — az elém táruló látványból ítélve raktárgondokkal küzdő — köny­vesbolt 1979. évi forgalma vala­mivel több volt, mint 850 ezer korona. Ebből 700 ezer koro­nát költöttek a vásárlók köny­vekre. — A könyvforgalmunk mint­egy 35 százalékát a magyar könyvek árusítása teszi ki. Tény, hogy növekedhetne ez a százalékarány, ha a mostaninál ?s jobb lenne a könyvellátás. De hangsúlyozom, a múltra vissza­tekintve nem panaszkodhatom. A karácsonyi, ünnepek előtt hi­hetetlenül sok magyar könyvet adtunk el, köztük rengeteg gyermekkönyvet, amiből igazán bőséges volt a választék. Nyílik az ajtó. Hogy vásárló-e vagy érdeklődő érkezett a hu­szonéves férfinak a személyé­ben, az nyomban kiderült. — Banykó György vagyok, Nagykaposról származom, je­lenleg az apátújfalusi szőlésze­ti kutató intézetben dolgozom, mint genetikus. Havonta két­szer utazom Kürtösre, s akkor mindig benézek ide, ahol, per­sze, nem olyan nagy a válasz­ték mint a kassai vagy bárme­lyik nagyobb magyar könyves­boltban, de mindig találok vala­mit. A könyvespolcomon sora­kozó Európa Zsebkönyvek soro­zatból többet itt vettem meg. Egyébként otthon vásárolok, vagy Magyarországon, hiszen odahaza csak egy ugrásnyira lakom nz államhatártól. Később az olvasmányairól be­szélünk. Legutóbb az üzlet könyvespolcán is látható john Dos Passos: U. S. A. című há­rom kötetes művet olvasta, s nagyon tetszett neki. Elsősor­ban azonban a tudományos-nép­szerűsítő művek kötik le a fi­gyelmét. Nem véletlen tehát, hogy a boltból Greguss Ferenc: Eleven találmányok című köte­tével távozott, ami a Termé­szetbúvárok Könyvespolca című sorozatban látott napvilágot. — Mondom, sok olyan láto­gatónk van, akiket hivatali vagy munkahelyi kötelesség szólít Kürtösre — mutat önma­gát igazolőan az üzletvezető Banykó Györgyre. — Persze, azért helyi vásárlóink is akad­nak, mondhatnám törzsvendé­geink. Hadd dicsekedjek el azzal is, hogy nagyon jó a kap­csolatunk a járás magyar isko­láival. A kékkői könyvesbolttá1 közösen harminc-harmincöt ma­gyar alapiskola könyveli átásá- vói gondoskodunk. A gyakorlat megelőzi az elégedetlenkedése* két, ugyanis a múlt évtől kezd* ve a pedagógusok maguk tár­nak be a könyvesboltukba meg« rendelni a húsz-harminc cím- szót, s az általuk kiválasztott könyveket küldjük az iskolai könyvtárakba. Tehát csak olyan műveket, amelyekre az iskolá­nak szüksége van. Ismét nyílik az ajtó, & egy fiatal pár lép be rajta: Zsulev Ivan Gregorov, bolgár nemzeti­ségű fiatalember és felesége, a magyar nemzetiségű Valéria. A fiatalember akárha magyar len­ne, úgy beszéli a nyelvet. — Hát hogyne beszélném, hi­szen én már itt születtem, pa­lóc földön. Nemzetiségemet, ter­mészetesen, megtartottam. Je­lenleg Ipolykeszin élek a fele­ségemmel s Krisztina nevű kis­lányommal, akinek könyvet szeretnénk venni. Leporellót — szól közbe a fe­lesége —azt nagyon szereti. Szinte minden hónapban ve­szünk neki könyvet, hogy hoz­zászokjon, hogy természetes éhe támadjon a mesére, a vers­re, a szépre. Jelenleg négyéves, s bizony már egy kiskönyvtárra való könyve van. Persze, a leg­több könyvet azért Budapesten vásároljuk, ahová három-négy- havonként utazunk. Az ipoly* sági könyvesboltot sem kerül­jük el. A férjemmel együtt- ügyelünk arra, hogy az anya­giak mellett a szellemieket is megkapja a gyermekünk, ami­hez kiváló segítség a könyv. Zsulevék a Rajzolok egy há* zat című leporellót veszik meg, nyolc koronáért, ám hozzáte­szik, vannak ennél, sokkal drá­gább gyermekkönvvek fs — De vannak ám — szól közbe ismét Valentína Möciko- vá —sőt, nagyon drágák is. A hazai magyar könyvek árá­val szemben nincs kifogásunk, azoknak ára megegyezik a szlovák könyvekével, de a prá­gai Magyar Könyvesbolttól ka­pott könyveink bizony drágáb­bak a szlovákiai átlagnál. Igaz, így is elfogynak, mégis megem- Ütem ezt, mert már többen kfr fogásolták. A könyvesboltban nincs Ma* dách-sarok, vagy Madách-polc, ami az eredeti hazai magyar irodalomra hívná fel a vásárló figyelmét. Sőt, a kirakatban sem találhatok magyar nyelvű könyvet, pedig több tucat könyv díszeleg benne a délelőt­ti napsütésben. — Karácsony előtt rendeztük át a kirakatot, s valahogy úgy sikerült, hogy nem került bele magyar könyv. Ez szervezési kérdés, a jövőben ez nem fog megtörténni, — mondja moso­lyogva a vezetőnő, majd hozzá­teszi, hogy egyébként kiváló a bolt kapcsolata a CSEMADOK járási szervezetével is. Leg­utóbb tízezer korona értékben vett a szövetség könyveket, fő­ként olyan szerzők műveiből, akiket aztán meghívott író-ol­vasó találkozókra a járásban működő alapszervezetekhez. — Mit csinálok, ha egyik vagy másik könyvből kifo­gyunk, s nagyon kellene? Hát fölveszem a kapcsolatot a kék­kői, s néhanapján a füleki vagy a losonci könyvesbolttal, me­lyek ugyancsak jót ellátottak magyar könyvekből. Legnépsze­rűbb szerzőnk még mindig Jó­kai, Móricz, Berkesi, legújabban azonban egyre többen keresik a kortárs írók műveit is. Szedelőzködésem közben megfékez még Valentína Möci- ková ízes, nagyon szépen és tisztán hangzó szlovák beszéde. — Kedvesem — mondja moso­lyogva. — Megtisztelne, ha el­sorolná azt is, mi nem tetszett önnek ebben a boltban. Mert valóban az a célom, hogy min­den vásárló megtalálja az íz­lésének, műveltségének megfe­lelő könyvet. S ezt csak úgy tudom elérni, ha az őszinteség, őszinte szándék kétoldalú. Már­mint az eladó és a vásárló ré­széről. Ha megértjük egymást abban, hogy könyv nélkül ma már elképzelhetetlen az éle­tünk. Hogy könyv nélkül szegé­nyebbek lennénk. Szegényebbek, akár a napsü­téses, fényes telek emberi me lege nélkül. SZIGEfl LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom