Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1980-02-08 / 33. szám, péntek

pwpMUUyjlli.uiM lyji ma m néhány! SORBAN Erélyes vietnami nyilatkozat PEKING MÁSRA HÁRÍTJA A FELELŐSSÉGET IlKNG SAMHIN, a Kambodzsai ^Egységfront KB elnöke, a Népi ^Forradalmi Tanács elnöke «zovjétunióbeli látogatása so­rán Leningrádba érkezett. PORTILLO mexikói elnök és Manley jamaicai kormányfő a Icéloklalú kapcsolatokról, vala­min I nemzetközi kérdésekről kezdett tárgyalásokat. MALCOLM FRASER ausztrál miniszterelnök Bonniján tett lá­togatását követően Párizsban (tárgyalt Valéry Giscard d’Es- itaing elnökkel és Raymond Bar-1 *-e miniszterelnökkel. Párizs .volt az ausztrál kormányfő kör- 'útjának utolsó állomása. LUIS HERRERA CAMPINS ve nezuelai államfő algériai láto­gatásának beíe-jeztével Líbiába utazott, atiol mindenekelőtt az ÖPEC-kel kapcsolatos kérdések^ ről lárgyal. AZ AFRIKAI Egységszervezet' Minisztertanácsa 34. ülésszakán az eliópiai fővárosban a szer- vezet költségvetéséről tárgyal­tak. A BENiNI PARLAMENT az or­szág új alkotmánya szerint meg Választotta első államfőjét. Ma- thieu Kerekou már korábban Is ellátta ezt a tisztséget. (ČSTK! — A Vietnami Szo­cialista Köztársaság külügymi­nisztériumának képviselője eré­lyesen visszautasította azt az alaptalan állítást, hogy Vietnam állítólag „katonai hadművelete­ket kezd Kambodzsában, ame­lyek veszélyeztetik még Thai­föld biztonságát is.“ A külügy­minisztérium képviselője megál­lapította, hogy a térségben ki­alakult feszült helyzetért kizá­rólag Kína a felelős, amely minden eszközzel igyekszik vég­hez vinni nagyhatalmi és ex­panziunisia politikáját azzal a céllal, hogy ismét a hatalomra juttassa a Mao-barát Pol Pot- rezsimet. A kínai—amerikai együttműködésről tanúskodik az a tény, hogy fiz Egyesült Álla­mok támogatja Kínát Vietnam- ellenes katonai terveiben. Ezért küldték Vietnam partjaihoz a 7. flottái, és ugyanezért szállí­tanak fegyvereket Thaiföldre. Ezekkel az akciókkal nemcsak Délnyugat-Ázsiában, hanem az egész világon veszélyeztetik a békét és a stabilitást — hang­súlyozza a nyilatkozat. Az USA többet vár ei szövetségeseitől A nyugatnémet—francia csúcs értekelése (CSTK) — Politikai körökben sokat foglalkoznak a szerdán véget ért francia—nyugatnémet csúcstalálkozóval, hírügynök­ségek. világlapok kommentál3 fák az eseményt. Bonnban nagy jelentőséget tulajdonítanak an­nak, hogy Schmidt és Giscard d’Estaing sikeresen egyensúlyo zott a Szovjetunió és az Egye-» sült Államok ellentétes érdekei „FORRÓ BRÓT" PHENJAM ÉS SZÖUL KÖZÖTT Folytatják a tárgyalásokat (CSTK) — Tegnap feiújitot- Äák a telefonösszeköttetés« ÍMienjan és Szöul között. Ebben a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Dél-Korea kép­viselői Panmindszonban tartott megbeszéléseiken állapodtak meg. A találkozón a két kül­döttség megegyezett abban. hogy a tárgyalásukat folytatni fogják A KNDK január 12-én tett ja-s vaslatot arra, hogy a két or^ szag kormányfői folytassanak' megbeszéléseket, s a mostani pamnindzsoni koznultációk en* nek az előkészítését szolgálták'. IRÁN Szabadon bocsátják a letartóztatott minisztert (CSTK) — Az Iszlám Forra-i dalmi Tanács parancsot adott, hogy azonnal engedjék szaba­don .Vasszer Minacsi tájékozta­tási minisztert, akit az iszlám forradalmi gárda tagjai tartóz-, tattak le a CIA-val való állító­lagos együttműködése miatú Ezt a vádat azok a diákok emel-5 ték ellene, akik megszállva tartják az USA teheráni nagy- követségének épületét. Abol Hasszan Baniszadr iráni elnök a Forradalmi Tanács ülé­se után újságírók előtt kijelen­tette, hogy Iránban az alkot* mányos jog van érvényben, és minden esetben megtartják a törvényességet. A Minacsi sza­badon bocsátásáról szóló pa­rancsot Mahdavi Káni ajatollah■> nak nyújtották át, aki az isz* lám forradalmi bizottságok te­vékenységéért felelős. között. A két politikus országa nevében „atlanti hűségéről“ biz­tosította Cartert anélkül, hogy kézzel fogható szankciókkal provokálta volna a Szovjetuniót. A Rajna partján ugyanakkor azt is látják, hogy Washingtont korántsem elégíti ki az Afga­nisztánnak nyújtott szovjet se­gítség elítélése. Amerika ennél, többet követel európai szövet­ségeseitől. A l’Hunianité, a Francia KP lapja megállapítja, hogv a fran­cia—nyugatnémet közös közle­mény éles ellentétben áll a bé­ke és az enyhülés követelmé­nyeivel, ellentmond Franciaor­szág érdekeinek. Csak magukat képviselik (ČSTK) — Genfben az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának ülésén Valentyin Zorin, a szov­jet küldöttség vezetője tiltako­zott a „demokratikus Kambod­zsa“ képviselőinek jelenléte el­len. Hangsúlyozta: nem létezik semmiféle Pol Pot-állam, és ún képviselői nem képviselnek sen­kit, egyedül saját magukat. A kambodzsai nép egyedüli törvé­nyes képviselője a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács, amely az egész országot ellenőrzi. AZ IRÁNI FORRADALOM EGY ÉVE Palilavi sah nem várla meg Khomeini hazatérését. Sahpur Baktiart „helytartóként“ Tehe­ránban hagyva értékes poggyá szávai távozott az országból, még mielőtt feje fölött össze csaptak volna a viharos iszlám tenger hullámai. Khomeini imám nyájas mo­sollyal fogadta a nép hódolatát, de vaskézzel vette át az esemé nyék irányítását. Létrejött a még ma is titokzatossággal'öve­zett forradalmi tanács, megala­kult az ideiglenes kormány, melynek elnöke a tekintélyes politikus, Mehdi Bazargan lett. Megnyíltak a börtönök kapujai, iszlám bíróságok alakultak, hogy ítélkezzenek a SAVAK tag jai és nagyszámú ügynökei fe­lett. A sah bukását megelőző hó napok távirányított — majd az ajatollah közvetlen részvételé­vel lezajló — forradalmi esemé­nyei, a boszorkányos gyorsaság­gal végrehajtott hatalomátvétel bizonyította, hogy Khomeini és közvetlen környezete alaposan felkészült erre a feladatra. A népet egységesítette a sah és rezsimje elleni, gyűlölet. Ami­kor azonban megdőlt a sah uralma, kiderült, az iráni nép távolról sem olyan egységes, legalábbis egy sor — sokszor döntő — kérdésben nem. A siíta vallás államvallássá nyilvání­tása robbantotta fel az első bombát. A következő robbanás — a nemzetiségek autonómia követelései — még ma is lán­goló tüzet okoz. Ez a vallási és nemzetiségi probléma sajátosan iráni jellegű. Irán ugyanis az egyetlen iszlám állam, ahol a hívők döntő többsége siíta. A nemzeti kisebbségek — kardok, arabok, azerbajdzsánok — az iszlám szunnita ágának követői, így tehát a vallásszabadság és a nemzeti önrendelkezés kérdés se elválaszthatatlanul összefo­nódik. Az iráni nép megnyugvással fogadta, hogy Reza Pahlavi dík* tatórikus rendszerével ellentét­ben Khomeini Iránjában kikérik a tömegek véleményét. Népsza­vazás döntött az iszlám köztár-« saság kikiáltásáról, egy másik az új alkotmány életbelépésé­ről. A közelmúltban választót-« tak elnököt, és rövidesen parla« menti -választásokra kerül sor.­Ahol Hasszan Baniszadr elnök a héten letette a hivatali esküt. Habár az emigrációban és most' is Khomeini szűk köréhez tar­tozik, nem lehet tudni, mekko­ra részt kap a hatalomból, az irányításból. Az országban ugyanis jelenleg minden hata-* lom az ajatollah kezében öss®-< pontosul. Ez nem önkényeske* dés Khomeini részéről: az új al* kotmány biztosítja számára ezt' a jogot. Tény viszont, hogy még min­dig folytatódik a túszdráma az amerikai követségen, s a diá* kok önkényesen járnak el eb-* ben az ügyben. Senkitől sem fogadnak el utasításokat, csak Khomeini ajatollalitól, az pedig semmilyen utasításokat nem ad. legalábbis a nyilvánosság nem tud ilyenekről. A diákok pedig már egy sor vezető iráni sze­mélyiséget — újságírókat és po­litikusokat — buktattak le a CIA val való állítólagos együtt­működésükért vagy azért, mert' nem voltak hajlandók elég éle­sen fellépni az ügyben. Nem is olyan régen Baniszadrnak is ezért kellett lemondania kül* ügyminiszteri tisztségéről. Mosf — már elnökként — ismételten élesen bírálta a diákok maga-< tartását, s kérdés, ki húzza a rövidebbet ebben a kényes ügy­ben. tgasť A tettek nem tárgyalási szándékról tanúskodnak A NATO fegyverzetkorszerüsítési tervei MERÉNYLETEK ZIMBABWEI HAZAFIAK ELLEN (ČSTK) — Salisburyban me­rényletet kíséreltek meg Robert Mugabe, a Zimbabwei Hazafias Front egyik vezetője ellen. Mu­gabe háza/ közelében gránát robbant, ő maga azonban nem sérült meg. Röviddel a kísérlet előtt merényletet követtek el Mugabe egyik munkatársa el­len, aki súlyosan megsérült, Mindkét provokáció arról ta-. núskodik, hogy a reakciós erők nem hagytak fel azzal a ter­vükkel, hogy fizikailag meg­semmisítsék a szabadságharc vezetőit. A TASZSZ hírügynök­ség ezzel összefüggésben meg­állapítja, hogy ezekben az ak­ciókban a brit és az amerikai hírszerző szolgálat is részt vesz. (ČSTK) — Mint ismeretes, a NATO tárgyalásokat ajánlott a Varsói Szerződésnek az Európá­ban telepített és telepítendő nukleáris rakéták ellenőrzésé­ről és számuknak esetleges csökkentéséről. Most leleplez­ték ezeknek a javaslatoknak a hamisságát és cinizmusát azok a hírek, hogy a NATO ugyanak­kor tanulmányozza az Európá­ban állomásozó amerikai fegy­veres erők fegyverzete korsze­rűsítésének tervét, és csak bel­giumi csapatainak felszerelésé­re 200 millió dollárt irányoz elő. VIETNAMI GAZDASÁG A vietnamiakat napról nap­ra emlékezteti egy-egy fel nem robbant bomba, grá* nát — a mezőgazdasági mun­kák során, építkezéseken kerül­nek elő —hogy az országba^ még nem is oly rég pusztító háború folyt. A közép-vietnami Binh Tri Thien tartományban a nevezetes McNamara-vonal men­tén például aknák, bombák, roncsok százaira bukkantak. 1966—1972. között csak Észak- Vietnamra több mint 7 millió tonna bombát dobtak le az ame­rikai gépek; csaknem 5 mil­liárd hektárnyi mezőgazdasági terület vált megművelhetetlen- né; az ipari központok gyárai­nak, üzemeinek 70 százaléka semmisült meg. Bár a háború emberi életeket tett tönkre, családokat szakított szét, más­fél millió árvát hagyott hátra, ezek a sebek az új, a jobb élet reményében hamarabb gyógyul­nak. Az életben maradottak számára a gazdasági élet hely­reállítása volt létfontosságú — ez azonban hosszabb időt igé­nyel, bonyolult feladatok elé ál­lítja a vezetést. Néhány békés év kivételével alig összpontosíthatott az or­szág a gazdasági építőmunkára, mert szüntelenül idegen beto­lakodókkal kellett szembenéz­nie, legutóbb az északi szom­széd, Kína hagyta maga után „emlékeit“: az amerikai agresz- sziót túlszárnyalva az ipari iizeme<k 95 százalékát semmisí­tette meg, vagy okozott bennük nagy károkat, a 430 kórházból 2 maradt meg ... A mikor 1976 decemberé­ben a vietnami kommu­nisták történelmi IV. kongresz- szusa jóváhagyta a népgazda­sági fejlődés irányelveit, a má­sodik ötéves tervet (utolsó évé­be lépett Vietnam), természete­sen figyelembe vették a bonyo­lult gazdasági helyzetet. Az örökölt elmaradottság, a csak­nem harminc évig tartó 'kimerí­táirozatok értelmében húsz éven belül kell végbemennie. A kezdeti sikerek után ked­vezőtlen objektív nehézségek tétték szinte lehetetlenné a tervek teljesítését. A mezőgaz­dasági termelést, amely kulcs- fontosságú, több hónapos aszály, majd az ezt követő táj­fun, árvizek vetették vissza. Aki legalább filmen látott egy ilyen Ä legfontosabb: a béke tő nemzeti felszabadító harc, az ország hosszan tartó kényszerű kettéosztottsága, mindennek következményei nagy gondokat okoztak a már egységes Viet­nami Szocialista Köztársaság­nak. Mivel a két országrészben különbözőek voltak a társadal­mi-gazdasági feltételeket (észa­kon a szocialista viszonyok gya­korlatilag már kiépültek, dé­len pedig tőkés termelési vi­szonyok uralkodtak), a gazda­sági fejlődést két irányban szabták meg. Észak fő feladata az amerikai agresszió nyomai­nak eltüntetése, néhány elma­radott iparág — nehézipar, köz­lekedés —, a kereskedelem stb. fejlesztése. A gazdaságfejlesz­tési irányelvek a déli ország­rész számira a feudális föld­birtokosi viszonyok felszámo­lását, a magánkézben levő ter­melőeszközök államosítását, a mezőgazdaság kollektivizálását határozzák meg. Ennek az át­menetnek a kongresszusi ha­árvizet, az semmiképp sem fog­ja magyarázkodásnak venni az időjárásra • való hivatkozást. M indehhez hozzá kell szá­mítanunk Peking kez­detben burkolt, majd egyre nyíltabb szabotázsakcióit, az ál­tala támogatott, akkor még lé­tező Pol- Pot-rendszer támadá­sait a délnyugati határvidék el­len (mezőgazdasági szempont­ból igen fontos terület), végül Kína egy évvel ezelőtti fegyve­res agresszióját. A kedvezőtlen körülmények ellenére megállapítható: a viet­nami gazdaság egészében véve ütemesen fejlődik. A vezetés az új gazdaságirányítási rendszer­nek megfelelően Vietnamban is a hatékonyságra, az önállóság­ra, az anyagi érdekeltségre fek­teti a hangsúlyt; a közvetlen cél jelenleg az ellátás javítása, a fogyasztói piac bővítése, az ár- és bérrendszer korszerűsí­tése, s az egyelőre még nagy szerepet játszó kézműipar tá­mogatása. Hasonlóképp a mező- gazdaságban is: a kollektivizá­lás a fő, a távlati cél, ezt azon­ban nem gyorsan, kényszer- módszerekkel kell bevezetni — a lényeg a termelés fejlesztése. V ietnam a gazdasági ered­ményeit nem érhette volna el a szocialista országok támogatása nélkül. A KGST-tag- ság a biztosítéka annak, hogy ez a fejlődés a jövőben is tö­retlen lesz. A VSZK és a szo­cialista országok közötti együtt­működés igen kiterjedt: hazánk és a Szovjetunió az energiahá­lózat és a gépipar, Lengyelor­szág a közlekedés, az NDK az építőipar fejlesztésében se­gít ... Vitathatatlan, hogy a viet­nami gazdaságnak nagy jövője van. Igen gazdag ásványi kin­csekben: arany-, kőolaj-, föld­gáz- és színesfém-lelőhelyek vannak területén, ezenkívül ki­váló minőségű antracitot bá­nyásznak, s erdeiben nagy mennyiségű értékes fafajta nő. Ahhoz azonban, hogy Vietnam gazdasági potenciálját a saját hasznára hiánytalanul fel tudja használni, mindenekelőtt egy dolog szükséges: nyugodt felté­telek, a béke. Amíg az ország erejének nagy részét az állan­dó harckészültség, a haza vé­delme köti le, nem összponto­síthatja minden figyelmét az országépítő munkára, gyümöl­cseit addig nem élvezheti. (pap) A terv lényeges része: raktá< rak sürgős felépítése a három amerikai hadosztály nehéz fegy* verzete számára. Ilymódon bár» rom-négy éven belül lehetséges lesz, hogy az Egyesült Államok 15 nap alatt megkétszerezze szárazföldi erőinek létszámát és megháromszorozza légi erőit Nyugat-Európában. Az Egyesült Államoknak je* len leg négy hadosztálya és há* rom dandára van Nyugat-Euró­pában, s ezek képeznék további három hadosztály magvát. Az év végéig akarják készen* létbe helyezni a Német Szövet« ségi Köztársaságban, Mönchen-* glad buch térségében a felszere* lést a nyolcadik hadosztály szá« mára. Gibraltári választások (ČSTK) — Gibraltárban parla­menti választásokat tartottak. A’ megválasztott 15 tagú képviselő­ház első feladatai közé fog tar« tozni a spanyol határ megnyitás sának a kérdése. Mint ismere* tes. Franco parancsára 1969-ben zárták le a határt, mert Nagy- Britannia nem volt hajlandó visszaadni Gibraltárt Spanyol- országnak. A brit domínium lakossága azonban nem ért egyet a spa­nyol gibraltár megnyitásával, ugyanis attól tart, hogy a spa­nyol terroristák átterjesztenék akcióikat Gibraltárra is. Segélyprogram a „rászorulóknak" (ČSTK) — Cyrus Vance ame­rikai külügyminiszter a kong­resszus elé terjesztette annak a költségvetésnek a tervezetét, amelyből az USA 1981-ben kül­földi segélyeit finanszírozná. Ä tervezet szerint az Egyesült Ál­lamok szövetségeseinek és „a megfelelő országoknak“ 10,4 milliárd dollárnyi segélyt nyújt jövőre. Az amerikai külügymi­niszter a képviselőház külügyi bizottságában mondott beszédé­ben beismerte, hogy a „külföldi segélyprogram“ főleg arra szol* gál, hogy biztosítsa az USA „fo­lyamatos és hatékony vezető szerepét a világban“.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom