Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1980-02-04 / 29. szám, hétfő

Ä nemzeti bizottságok a forradalmi hagyományok szellemében Nem a véletlen műve A három járás hús- és tejtermelés! tapasztalata« Leg jel« ti tő sebb ál la m hatalmi és dl iára igazgatási szerveink — a nemzeti bizottságok Csehszlo­vákia felszabadításának jubi­leumi évében emlékeznek meg sikeres tevékenységük megkez­désének _ 35. évfordulójáról. A Košicei Kormányprogramban (történt politikai és jogi rögzí­tésük óta eltelt időt falvaink és varosaink fejlesztése terén, dolgozóink Igényeinek és kö vetel menyeinek kielégítéséért végzett termékeny szervező- és politikai munka tölti ki. Vitai­ba tat lan, hogy az- összes sors döntő változásban, melyet a CSKP vezetésével a szocializ­mus építése terén elértünk, a nemzeti bizottságoknak, képvi selöiknek és dolgozóiknak, akik a dolgozók legszélesebb réte­geivel közvetlen kapcsolatban állnak, jelentős érdemük van. Talán nincs olyan társadalmi es gazdasági terület, amelyen a nemzeti bizottságok hatalmi- irányítói, politikai, nevelői és ga zdasági -szervező i funkciójuk gyakorlása révén ne hagyták volna becsületes munkájuk nyomát. foggal mondhatjuk: a három és fél évtized alatt teljes mér­tékben igazolták, hogy méltó szervezői az új élet formálásé-' nak és a dolgozók államigazga­tásba, -Irányításba való bevoná­sának. A nemzeti bizottságok egyértelműen bebizonyították, hogy méltó követői forradalmi elődeiknek. Tevékenységük kez­dete tágabb történelmi össze­függésben már a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának idejére, 1918-ra tehető. Igaz, abban az időben nem teljesít­hették a népi hatalmi szervek küldetését, mivel a munkásosz­tálynak még nem volt szerve­zett élcsapata — forradalmi munkáspártja. Ilyen párt csak 1921 májusában főtt létre, s élére állt a munkásosztály tör­ténelmi feladata teljesítéséért folyó osztályharcnak. Ezért a nemzeti bizottságok, mint for­radalmi szervek a CSKP veze­tésével csak a fasizmus elleni nemzeti felszabadító harc ide­jén, a párt politikai irányvona­la megvalósításának folyamatá­ban — a Nemzeti Front meg­alakítása során kezdenek for­málódni. Ennek megvalósításában döntő szerepe van az SZLKP V. illegá­lis központi vezetésének, mely­nek érdeme, hogy 1943 decem­berében létrejött a Szlovák Nemzeti Tanács, mint a szlovák antifasiszta Nemzeti Front köz­ponti szerve. Ennek program- nyilatkozata — a Karácsonyi Egyezmény — kitűzte: „... át­venni az összes politikai, tör­vényhozói, katonai vagy admi­nisztratív végrehajtói hatalmat Szlovákiában és a nép akarata szerint gyakorolni azt.“ Az SZLKP V. illegális központi ve­zetése így következetesen tel­jesítette a Kommunista Interna- cionálé 1943 januári irányel­veit és a CSKP moszkvai ve­zetésének irányvonalát, ame­lyek megszabták, hogy az an- tifaszista harcra létrejöjjön a helyi és járási nemzeti bizott­ságok szervezési bázisa. A nem­zeti bizottságok a felszabadított köztársaság politikai rendszeré­nek is alapját képezték. Kez­dettől fogva meg kellett felel­niük a nép akaratának, a dol­gozók választották azokat, s maguknak a dolgozóknak is ak­tívan be kellett kapcsolódniuk tevékenységükbe. Ezek a néphez közel álló el­képzelések kedvezően megmu­tatkoznak az antifasiszta erők egyesítésében is Szlovákiában, melyek helyi és járási méret­ben már 1943 tavaszán az ille­gális forradalmi nemzeti bizott­ságok körül kezdtek csoporto­sulni. Létrehozásukban a fő szervezői szerepet a kommu­nisták játszották. Tagjaik aktí­van részt vettek a felkelés elő­készítésében, együttműködtek a partizáncsoportokkal, fegyvere­ket gyűjtöttek, szervezték az ellátást, formálták a dolgozók széles rétegeinek forradalmi, fasisztaellenes tudatát. Ezt a történelmi időszakot tehát a nemzeti bizottságok tevékeny­sége is jellemzi, amelyek rög­tön a felkelés kitörése után a felkelés területén kiléptek az illegalitásból es a gyakorlatban kezdték érvényesíteni a párt moszkvai vezetésének elveit. Kezükbe vették a hatalmat, fel­oszlatták a fasiszta és kollabo- ráns szervezeteket, létrehozták saját hatalmi szerveiket, a nemzetbiztonsági testületeket és lerakták az új demokratikus államigazgatási apparátus alap ját. A hősi antifasiszta harc­ban a nemzeti bizottságok tag­jai tanúságot tettek politikai és szervező képességükről. Teljes mértékben megnyerték a dol­gozók széles rétegeinek bizal­mát, s ezért rögtön hazánk szovjet hadsereg általi felsza­badítása után megkezdhették állandó tevékenységüket, mint a legsajátabb és legdemokrati­kusabb népi hatalmi szervek. A nemzeti bizottságok az el­múlt 35 év alatt tanújelét ad­ták, hogy a szocializmus építé­sében az államhatalom és ál­lamigazgatás alapelemei. Vilá­gosan igazolták az alkotmány fő elvét, amely szerint • köztár­saságunkban minden hatalom a népé, s a nép maga uralkodik. A mindennapi politikai nevelő és szervező tevékenységben igazolják a marxista—leninista tanítás érvényességét a polgá­roknak az állam igazgatásában, intézésében való gyakorlati részvételéről. A szovjetek min­tájára szocialista társadalmunk egyik pillérévé váltak. Ezen megállapítások bizonyí­téka falvaink és városaink, me­zőgazdaságunk, egészség­ügyünk, társadalombiztosítá- sunk4 oktatásügyünk, népünk kulturális és életszínvonalának soha nem látott fejlődése. A Szlovák Szocialista Köztársaság nemzeti bizottságai az irányí­tás minden fokán ma csak­nem negyedmillió lakást kezel­nek, közvetlenül irányítják a helyi gazdálkodási üzemek te­vékenységét, melyek a lakos­ság számára a legtöbb szolgál­tatást nyújtják, irányítják a közúti és városi tömegszállí­tást, a levéltárakat, s ellátják az államigazgatási teendőket további területeken. Már hosz- szú évek óta szervezik a Nem­zeti Front választási program­jainak teljesítését célzó szocia­lista versenyt, az élet- és mun­kakörnyezet szépítésére és ja­vítására ösztönzik a polgárokat. Valóban sokrétű az a tevé­kenység, melyet a 62 000 kép­viselő a nemzeti bizottságok apparátusával, az állampolgá­rok ezreivel — a polgári bi­zottságok, a polgári ügyek tes- tületeinek, a lakásbizottságök és más aktívák tagjaival közö­sen kifejt. A társadalmi fejlődés folya­mán tökéletesedik a nemzeti bizottságok hatásköre, bővül a jogkörük. Különösen érvényes ez az utóbbi évekre, amikor a XIV. és XV. pártkongresszus határozatainak teljesítése során fokozódott kezdeményező kész­ségük, politikai és szakmai színvonaluk. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy tevékeny­ségük már kifogástalan. Nem egyszer találkozhatunk a nem­zeti bizottságok apparátusának kifogásolható szolgálatkészsé­gével, érzéketlen, sőt bürokrati­kus ügyintézésével. Ezek a je­lenségek nem tipikusak, éppen ezért a nemzeti bizottságok számára fokozottan érvényesek a pártkongresszuson és a CSKP KB, valamint az SZLKP KB azt követő ülésein megszabott fel­adatok, melyek minden munka jó minőségére, hatékonyságára és gazdaságosságára irányul­nak. Ez a kerületi és járási nemzeti bizottságoktól sokkal magasabb színvonalú irányító és ellenőrző munkát követel. Az 1980-ra szóló konkrét fel­adataikat a nemzeti bizott­ságok a CSKP KB 14. és az SZLKP KB ülésének ha­tározatai alapján dolgozták ki, figyelembe véve a fejlődés megváltozott belső és külső fel­tételeit. Teljesítésük során a választási időszak elmúlt három éve alatt szerzett jó tapaszta­latokra építenek. Tovább bőví­tik az együttműködést a Nem­zeti Front szervezeteivel, az üzemekkel, vállalatokkal és szövetkezetekkel. Ennek az együttműködésnek a konkrét eredményei a választási prog ram ok megvalósításában való aktívabb részvételben mutatkoz­nak meg. A nemzeti bizottságok funk cionáriusai, képviselői és dolgo­zói aktivitásának alapjáui tehát a párthatározatok szolgálnak, melyek az eddigi munka, a si kerek és hiányosságok elemzé­séből indulnak ki. Az irányító «kerületi és járási nemzeti bi­zottságok számára ez azt je­lenti, hogy hatékonyabb intéz kedéseket hozzanak a hiányos­ságok kiküszöbölésére, például a komplex lakásépítés kereté­ben megkezdett építkezések be fejezése terén, az egyes járá­sokban a lakossági szolgáltatá­sok minőségében mutatkozó in­dokolatlan eltérések kiegyenlí­tésére stb. A 6. ötéves terv utolsó évében előtérbe kerül a helyi és társadalmi érdekek he­lyes összehangolásának kérdé­se. Pontosabban — a nemzeti jövedelem képzéséből a nem­zeti bizottságokra háruló fel­adatokról van szó. A nemzeti jövedelem olyan célszerű elosz­tásáról, hogy folyamatosan emelkedjen a lakosság anyagi és kulturális színvonala, s egy­idejűleg megteremtsük a felté­teleket népgazdaságunk továb­bi feljesztésére. A nemzeti bizottságok a gaz­dasági tevékenység terén fi­gyelmüket az év eleje óta a terv és a költségvetés teljesí­tésére irányítják. Ezt a beruhá­zási feladatok, a szolgáltatások és a helyi gazdálkodási üze­mek termelési feladatainak fi­gyelembevételével bontották le. A terv teljesítése egyidejű­leg a feladatok teljesíté­sének rendszeres havi ellen­őrzését és elemzését is megkö­veteli, mivel a nemzeti bizott­ságok költségvetése az idén az SZSZK költségvetésének 35 szá­zalékát képezi, s az esetleges hiányosságok elkerülhetetlenül az összköltségvetés teljesítését befolyásolnák. A beruházások terén a fi­gyelmet az év első hónapjaitól kezdve a komplex lakásépítés előkészítésére és folyamatos kivitelezésére kell összpontosí­tani. Ez igen igényes feladat, mivel 1980-ban Szlovákiában a kivitelező építőipari vállalatok­nak 34 500 lakást kell befejez­niük. Hazánk energia-potenciálja és az e téren létező világmé­retű problémák, az árak állan­dó emelkedése, arra kényszerí­tenek bennünket, hogy szigorú intézkedéseket foganatosítsunk az üzemanyagokkal, elektromos energiával és tüzelővel való ta­karékoskodás feladatainak nem teljesítése esetén. Ennek a fel­adatnak a fontosságát hangsú­lyozza az a tény, hogy a nem­zeti bizottságokra és az általuk közvetlenül irányított vállala­tokra népgazdaságunk energia- fogyasztásának csaknem egy negyede esik. Az idei feladatok, főleg azok igényessége megköveteli, hogy teljesítésükre a dolgozók leg­szélesebb rétegeit mozgósítsuk. Helyes lesz, ha felszabadítá­sunk 35. évfordulója tisztele­tére széles körű kötelezettség­vállalási mozgalom bontakozik ki, amely a múltban oly szép sikereket eredményezett. A nemzeti bizottságoknak te­vékenységűik minden szakaszán, gazdag forradalmi hagyomá­nyaikra építve. szorgalmaz­niuk kell a jó minőségű és ha­tékony munkát, a gazdaságos­ságot, a megalkuvás nélküli hozzáállást a hibákkal és a hiá­nyosságokkal szemben. A nem­zeti bizottságok a dolgozókkal szorosan együttműködve csak így járulhatnak hozzá a társa­dalmi feladatok teljesítéséhez, társadalmunk további fejleszté­séhez. ' A számvetések, tervkészíté­sek időszakában tették közzé, hogy a nyugat szlovákiai kerü hit mezőgazdasági üzemei a múlt évben 314 000 tonna húst adtak tí 1 terven felül, a tejeladas teivéi pedig 101,6 százalékra teljesítették. Ez nagy eredmény, iia figyelembe vesszük, hogy a tavelyelotti évhez viszonyítva i7[ DIJO tonna hússal és 26 mii lió liter tejjel adtak el többel. Ezek az adatok beszédesen ki­fejezik a növekedés ütemét. Lé­nyegesen növekedett a marha- hústermelés, annak ellenére, iiogy egyes mezőgazdasági üze mekben meg mindig alacsony a hízóállatok napi súlygyarapo dása. Ugyanakkor nem sikerült megtermelni a tervezett sertés- húsmennyiséget, egyrészt azért, mert kevés volt a választott malac, másrészt a szemestakar mány hiány miatt. A hízó ser­tések átlagos súlygyarapodása jóval alacsonyabb volt a terve­zettnél. A jelentésből kitűnik, hogy rendkívül gyors ütemű volt a termelés növekedése a baromfi­iparban. Ezt bizonyítja, hogy a termelő- és feldolgozó üze­mek terven felül 172 vagon húst és több mint egymillió tojást adtak el. Ezen a szaka szón azért ilyen gyors ütemű a termelés növekedése, mert a termelőüzemekben már teljes mértékben érvényesítik a nagy­üzemi termelési formákat, a tu­domány és a technika víviná nyait. Meghatározzák a terme­lési programot, többek között a takarmány összetételét és min­den oiyan feltételt megterem­tenek, amely hozzájárul a fo­lyamatos termeléshez. Amint a kerületi statisztikai jelentés is megállapítja, a szer­ződéses eladási tervek teljesí­tésében az egyes járások kö­zölt nagyok az eltérések. Amíg a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a komáromi (Komár­no) és a Bratislava-vidéki (Bra- tislava-vidiek) járás mezőgazda- sági üzemei minden állati ere­detű termékből teljesítették a tervfeladatokat, addig a lévai (Levice), nyitrai (Nitra), érsek­újvári (Nové Zámky), topoľča nyi és trnaval járás lemaradt a húseladási terv teljesítésében. Külön ki kell emelnünk a du­naszerdahelyi járás mezőgazda- sági üzemeinek példás munká­ját, mert terven felül közel 7 millió liter tejet adtak el. Szin­tén jó munkál végeztek a ko< máronii járás mezőgazdasági üzemeinek dolgozói Is, akik 2 300 000 liter lejjel teljesítették túl az eladási terveket. Számok halmaza tanúsítja, hogy az egyes járások milyen eredményeket értek el. A In pasztalatok pedig azt bizonyít­ják. hogy nem véletlenül ke­rült az élre a dunaszerdahelyi. a komáromi és a Bratislava- vidéki járás. Ezekben a járá« sokban már évekkel ezelőtt meghatározták a szakosítás irányát, megszilárdították a twrvíegyel met, és a tervfelada­tok teljesítéséhez megfeleld képesítésű szakembergárdát biztosítottak. A mezőgazdasági üzemek vezetői minden évben reális terveket dolgoztak ki/ Előre felmerték, hogy miből mennyit lehet termelni, és eh'-« hez megteremtették a szüksé­ges feltételeket. Jó példaként hozhatjuk fel a dunaszerdahe­lyi járásból a Csilizradváayi (Ciližská Radvaíí) Efsz-t. Tán* «kok Tibor, az üzemi pártszer< vezet elnöke a múlt év végén elmondotta, hogy minden sza­kaszon sikerült teljesíteniük a tévmelési tervet, és kedvezőek a feltételeik a 6. ötéves terv utolsó évére előirányzott tér« melésl növekedés biztosítására. Gazdaságuk azért teljesíti rend« szeresen a szerződéses eladási terveket, mert minden terme­lési szakaszon felelősek a ve« zetők és a dolgozók a prog« ramban meghatározott termelé­si ütem biztosítására. Hasonló nyilatkozatokkal találkoztunk a járás más szövetkezeteiben is. A termelésben nincs kilengés a téli időszakban sem. A Nový Život-i Csehszlovák—Mongol Barátság Elsz-ben a jelenlegi időszakban is több mint tíz li­ter a tehenek átlagos tejhoza­ma, A statisztikai adatok olvasá« sa után azért vetettük fel eze­ket a gondolatokat, mert jó lenne, ha a tervek készítésé­nek időszakában a mezőgazda- sági üzemek vezetői gondol« túrnak a növénytermelés és az állattenyésztés közötti össz­hang megteremtésére. Olyan tervekre van szükség, amelyek egyrészt mozgósítóak, másrészt teljesíthetőek, illetve megte­remtik a termelésfokozáshoz a lehető legjobb feltételeket. BALLA JÓZSEF A szibériai erdőgazdaság és faipar Már hosszú évek óta a Szov­jetunió tartja a világon az el­ső helyet a fakitermelésben, évi 400 millió köbméteres mennyi­séggel. Ennek egyharmada Szi­bériából kerül ki. Egyébként az ország erdővagyonának 80 százaléka található a keleti te­rületeken, ahol a lehetőségeket még korántsem használják ki teljesen. Ennek az az oka, hogy Szibéria fagazdasági központ­jai igen messze vannak és a feldolgozóipar még nem elég fejlett ezen a vidéken. A helyzet viszont egyre jobb lesz. Az elkövetkező 15—20 esztendőben Szibéria faipari potenciálja a 3—4-szeresére nő, és így ez a vidék fogja biztosí­tani a Szovjetunió faanyag­szükségletének körülbelül a fe­lét. A szibériai fafeldolgozó ipar alapját jelenleg 13 működő, épülő, illetve tervezés alatt ál­ló specializált nagyüzem alkot­ja. Közülük a világ legnagyobb faipari üzeme a Bratszki Faipa­ri Kombinát, amely jelenleg a Szovjetunió erdőkémiai terme­lésének több mint 10 százalékát állítja elő. A kombináthoz 100 üzemegység tartozik: cellulóz- gyártó-, fűrész-, fafeldolgozó-, karton-, farostlemez-, bútorlap- és vegyianyag gyártó stb. üze­mek. A vállalat korszerű lakó­teleppel, gyermekintézmények­kel, szanatóriummal, kultúrház- zal, szakmunkásképző Iskolá­val és tudományos kutatóinté­zettel is rendelkezik. A erdőkémia gyors fejlődé­sével kapcsolatban felmerült azonban a környezetvédelem problémája. Csak a bratszkt kombinát cellulóztermeléséhez annyi víz szükséges, mint amennyi egy 400 ezer lakosú város fogyasztása. Minden új üzemben mechanikus, kémiai és biológiai szennyvíztisztító berendezéseket szerelnek fel. Értékük meghaladja a beruhá« zások 10—15 százalékát. A szibériai fa és a belőle ké­szült termékek a világ több mint 30 országába jutnak el. A Jenyiszev partján fekvő, sark­körön túli kikötőváros, Igarka a fa szállításában — évente kö­rülbelül 1,5 millió köbmétert raknak itt hajóra —, a máso« dik helyet foglalja el a Szov« jetunióban, Arhangelsz után. A' korszerű tengeri és folyami jég­törők lehetővé tették az északi jeges-tengeri hajózás időszaká­nak meghosszabbítását a koráb­bi Időtartam másfélszeresére, azaz évi nyolc hónapra. A Szovjetunió és kereskedel« mi partnerei között megszokott" nyersanyag- és gépszállítások' mellett a kompenzációs beru« házások is figyelmet érdemel­nek. Uszty-Ilimszk-ben épül a világ egyik legnagyobb erdő- kémiai komplexuma, amely eb­ben az évben kezdi meg terme­lését. Bulgária, Lengyelország, Magyarország, az NDK és Ro­mánia a főüzemrész, a cellulóz­gyár tervezett költségének mintegy 40 százalékát fedezi gépek, berendezések, felszere­lések szállításával. Cserébe ezek az országok 12 éven ke­resztül évi 205 ezer tonna cel­lulózt kapnak majd. Ebből a termékből a teljes szovjet ex­port 1977-ben 680 ezer tonna’ volt. (BUDAPRESS — ANPJ' ÍRTA: ŠTEFAN LAZAR, AZ SZSZK BELÜGYMINISZTERE

Next

/
Oldalképek
Tartalom