Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1980-02-04 / 29. szám, hétfő

Ä nemzeti bizottságok a forradalmi hagyományok szellemében

Nem a véletlen műve

A három járás hús- és tejtermelés! tapasztalata«

Leg jel« ti tő sebb ál la m hatalmi

és dl iára igazgatási szerveink — a nemzeti bizottságok Csehszlovákia felszabadításának jubileumi évében emlékeznek meg sikeres tevékenységük megkezdésének _ 35. évfordulójáról. A Košicei Kormányprogramban (történt politikai és jogi rögzítésük óta eltelt időt falvaink és varosaink fejlesztése terén, dolgozóink Igényeinek és kö vetel menyeinek kielégítéséért végzett termékeny szervező- és politikai munka tölti ki. Vitaiba tat lan, hogy az- összes sors döntő változásban, melyet a CSKP vezetésével a szocializmus építése terén elértünk, a nemzeti bizottságoknak, képvi selöiknek és dolgozóiknak, akik a dolgozók legszélesebb rétegeivel közvetlen kapcsolatban állnak, jelentős érdemük van. Talán nincs olyan társadalmi es gazdasági terület, amelyen a nemzeti bizottságok hatalmi- irányítói, politikai, nevelői és ga zdasági -szervező i funkciójuk gyakorlása révén ne hagyták volna becsületes munkájuk nyomát.

foggal mondhatjuk: a három és fél évtized alatt teljes mértékben igazolták, hogy méltó szervezői az új élet formálásé-' nak és a dolgozók államigazgatásba, -Irányításba való bevonásának. A nemzeti bizottságok egyértelműen bebizonyították, hogy méltó követői forradalmi elődeiknek. Tevékenységük kezdete tágabb történelmi összefüggésben már a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának idejére, 1918-ra tehető. Igaz, abban az időben nem teljesíthették a népi hatalmi szervek küldetését, mivel a munkásosztálynak még nem volt szervezett élcsapata — forradalmi munkáspártja. Ilyen párt csak 1921 májusában főtt létre, s élére állt a munkásosztály történelmi feladata teljesítéséért folyó osztályharcnak. Ezért a nemzeti bizottságok, mint forradalmi szervek a CSKP vezetésével csak a fasizmus elleni nemzeti felszabadító harc idején, a párt politikai irányvonala megvalósításának folyamatában — a Nemzeti Front megalakítása során kezdenek formálódni.

Ennek megvalósításában döntő szerepe van az SZLKP V. illegális központi vezetésének, melynek érdeme, hogy 1943 decemberében létrejött a Szlovák Nemzeti Tanács, mint a szlovák antifasiszta Nemzeti Front központi szerve. Ennek program- nyilatkozata — a Karácsonyi Egyezmény — kitűzte: „... átvenni az összes politikai, törvényhozói, katonai vagy adminisztratív végrehajtói hatalmat Szlovákiában és a nép akarata szerint gyakorolni azt.“ Az SZLKP V. illegális központi vezetése így következetesen teljesítette a Kommunista Interna- cionálé 1943 januári irányelveit és a CSKP moszkvai vezetésének irányvonalát, amelyek megszabták, hogy az an- tifaszista harcra létrejöjjön a helyi és járási nemzeti bizottságok szervezési bázisa. A nemzeti bizottságok a felszabadított köztársaság politikai rendszerének is alapját képezték. Kezdettől fogva meg kellett felelniük a nép akaratának, a dolgozók választották azokat, s maguknak a dolgozóknak is aktívan be kellett kapcsolódniuk tevékenységükbe.

Ezek a néphez közel álló elképzelések kedvezően megmutatkoznak az antifasiszta erők egyesítésében is Szlovákiában, melyek helyi és járási méretben már 1943 tavaszán az illegális forradalmi nemzeti bizottságok körül kezdtek csoportosulni. Létrehozásukban a fő szervezői szerepet a kommunisták játszották. Tagjaik aktívan részt vettek a felkelés előkészítésében, együttműködtek a partizáncsoportokkal, fegyvereket gyűjtöttek, szervezték az ellátást, formálták a dolgozók széles rétegeinek forradalmi, fasisztaellenes tudatát. Ezt a történelmi időszakot tehát a

nemzeti bizottságok tevékenysége is jellemzi, amelyek rögtön a felkelés kitörése után a felkelés területén kiléptek az illegalitásból es a gyakorlatban kezdték érvényesíteni a párt moszkvai vezetésének elveit. Kezükbe vették a hatalmat, feloszlatták a fasiszta és kollabo- ráns szervezeteket, létrehozták saját hatalmi szerveiket, a nemzetbiztonsági testületeket és lerakták az új demokratikus államigazgatási apparátus alap ját. A hősi antifasiszta harcban a nemzeti bizottságok tagjai tanúságot tettek politikai és szervező képességükről. Teljes mértékben megnyerték a dolgozók széles rétegeinek bizalmát, s ezért rögtön hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása után megkezdhették állandó tevékenységüket, mint a legsajátabb és legdemokratikusabb népi hatalmi szervek.

A nemzeti bizottságok az elmúlt 35 év alatt tanújelét adták, hogy a szocializmus építésében az államhatalom és államigazgatás alapelemei. Világosan igazolták az alkotmány fő elvét, amely szerint • köztársaságunkban minden hatalom a népé, s a nép maga uralkodik. A mindennapi politikai nevelő és szervező tevékenységben igazolják a marxista—leninista tanítás érvényességét a polgároknak az állam igazgatásában, intézésében való gyakorlati részvételéről. A szovjetek mintájára szocialista társadalmunk egyik pillérévé váltak.

Ezen megállapítások bizonyítéka falvaink és városaink, mezőgazdaságunk, egészségügyünk, társadalombiztosítá- sunk4 oktatásügyünk, népünk kulturális és életszínvonalának soha nem látott fejlődése. A Szlovák Szocialista Köztársaság nemzeti bizottságai az irányítás minden fokán ma csaknem negyedmillió lakást kezelnek, közvetlenül irányítják a helyi gazdálkodási üzemek tevékenységét, melyek a lakosság számára a legtöbb szolgáltatást nyújtják, irányítják a közúti és városi tömegszállítást, a levéltárakat, s ellátják az államigazgatási teendőket további területeken. Már hosz- szú évek óta szervezik a Nemzeti Front választási programjainak teljesítését célzó szocialista versenyt, az élet- és munkakörnyezet szépítésére és javítására ösztönzik a polgárokat.

Valóban sokrétű az a tevékenység, melyet a 62 000 képviselő a nemzeti bizottságok apparátusával, az állampolgárok ezreivel — a polgári bizottságok, a polgári ügyek tes- tületeinek, a lakásbizottságök és más aktívák tagjaival közösen kifejt.

A társadalmi fejlődés folyamán tökéletesedik a nemzeti bizottságok hatásköre, bővül a jogkörük. Különösen érvényes

ez az utóbbi évekre, amikor a

XIV. és XV. pártkongresszus határozatainak teljesítése során fokozódott kezdeményező készségük, politikai és szakmai színvonaluk. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy tevékenységük már kifogástalan. Nem egyszer találkozhatunk a nemzeti bizottságok apparátusának kifogásolható szolgálatkészségével, érzéketlen, sőt bürokratikus ügyintézésével. Ezek a jelenségek nem tipikusak, éppen ezért a nemzeti bizottságok számára fokozottan érvényesek a pártkongresszuson és a CSKP KB, valamint az SZLKP KB azt követő ülésein megszabott feladatok, melyek minden munka jó minőségére, hatékonyságára és gazdaságosságára irányulnak. Ez a kerületi és járási nemzeti bizottságoktól sokkal magasabb színvonalú irányító

és ellenőrző munkát követel.

Az 1980-ra szóló konkrét feladataikat a nemzeti bizottságok a CSKP KB 14. és az SZLKP KB ülésének határozatai alapján dolgozták

ki, figyelembe véve a fejlődés megváltozott belső és külső feltételeit. Teljesítésük során a

választási időszak elmúlt három éve alatt szerzett jó tapasztalatokra építenek. Tovább bővítik az együttműködést a Nemzeti Front szervezeteivel, az üzemekkel, vállalatokkal és

szövetkezetekkel. Ennek az

együttműködésnek a konkrét eredményei a választási prog ram ok megvalósításában való aktívabb részvételben mutatkoznak meg.

A nemzeti bizottságok funk cionáriusai, képviselői és dolgozói aktivitásának alapjáui tehát a párthatározatok szolgálnak, melyek az eddigi munka, a si kerek és hiányosságok elemzéséből indulnak ki. Az irányító «kerületi és járási nemzeti bizottságok számára ez azt jelenti, hogy hatékonyabb intéz kedéseket hozzanak a hiányosságok kiküszöbölésére, például a komplex lakásépítés keretében megkezdett építkezések be fejezése terén, az egyes járásokban a lakossági szolgáltatások minőségében mutatkozó indokolatlan eltérések kiegyenlítésére stb. A 6. ötéves terv utolsó évében előtérbe kerül a helyi és társadalmi érdekek helyes összehangolásának kérdése. Pontosabban — a nemzeti jövedelem képzéséből a nemzeti bizottságokra háruló feladatokról van szó. A nemzeti jövedelem olyan célszerű elosztásáról, hogy folyamatosan emelkedjen a lakosság anyagi és kulturális színvonala, s egyidejűleg megteremtsük a feltételeket népgazdaságunk további feljesztésére.

A nemzeti bizottságok a gazdasági tevékenység terén figyelmüket az év eleje óta a terv és a költségvetés teljesítésére irányítják. Ezt a beruházási feladatok, a szolgáltatások és a helyi gazdálkodási üzemek termelési feladatainak figyelembevételével bontották le. A terv teljesítése egyidejűleg a feladatok teljesítésének rendszeres havi ellenőrzését és elemzését is megköveteli, mivel a nemzeti bizottságok költségvetése az idén az SZSZK költségvetésének 35 százalékát képezi, s az esetleges hiányosságok elkerülhetetlenül az összköltségvetés teljesítését befolyásolnák.

A beruházások terén a figyelmet az év első hónapjaitól kezdve a komplex lakásépítés előkészítésére és folyamatos kivitelezésére kell összpontosítani. Ez igen igényes feladat, mivel 1980-ban Szlovákiában a kivitelező építőipari vállalatoknak 34 500 lakást kell befejezniük.

Hazánk energia-potenciálja és az e téren létező világméretű problémák, az árak állandó emelkedése, arra kényszerítenek bennünket, hogy szigorú intézkedéseket foganatosítsunk az üzemanyagokkal, elektromos energiával és tüzelővel való takarékoskodás feladatainak nem teljesítése esetén. Ennek a feladatnak a fontosságát hangsúlyozza az a tény, hogy a nemzeti bizottságokra és az általuk közvetlenül irányított vállalatokra népgazdaságunk energia- fogyasztásának csaknem egy negyede esik.

Az idei feladatok, főleg azok igényessége megköveteli, hogy teljesítésükre a dolgozók legszélesebb rétegeit mozgósítsuk. Helyes lesz, ha felszabadításunk 35. évfordulója tiszteletére széles körű kötelezettségvállalási mozgalom bontakozik ki, amely a múltban oly szép sikereket eredményezett.

A nemzeti bizottságoknak tevékenységűik minden szakaszán, gazdag forradalmi hagyományaikra építve. szorgalmazniuk kell a jó minőségű és hatékony munkát, a gazdaságosságot, a megalkuvás nélküli hozzáállást a hibákkal és a hiányosságokkal szemben. A nemzeti bizottságok a dolgozókkal szorosan együttműködve csak így járulhatnak hozzá a társadalmi feladatok teljesítéséhez, társadalmunk további fejlesztéséhez.

' A számvetések, tervkészítések időszakában tették közzé, hogy a nyugat szlovákiai kerü hit mezőgazdasági üzemei a múlt évben 314 000 tonna húst adtak tí 1 terven felül, a tejeladas teivéi pedig 101,6 százalékra teljesítették. Ez nagy eredmény, iia figyelembe vesszük, hogy a tavelyelotti évhez viszonyítva i7[ DIJO tonna hússal és 26 mii lió liter tejjel adtak el többel. Ezek az adatok beszédesen kifejezik a növekedés ütemét. Lényegesen növekedett a marha- hústermelés, annak ellenére, iiogy egyes mezőgazdasági üze mekben meg mindig alacsony a hízóállatok napi súlygyarapo dása. Ugyanakkor nem sikerült megtermelni a tervezett sertés- húsmennyiséget, egyrészt azért, mert kevés volt a választott malac, másrészt a szemestakar mány hiány miatt. A hízó sertések átlagos súlygyarapodása jóval alacsonyabb volt a tervezettnél.

A jelentésből kitűnik, hogy rendkívül gyors ütemű volt a termelés növekedése a baromfiiparban. Ezt bizonyítja, hogy a termelő- és feldolgozó üzemek terven felül 172 vagon húst és több mint egymillió tojást adtak el. Ezen a szaka szón azért ilyen gyors ütemű a termelés növekedése, mert a termelőüzemekben már teljes mértékben érvényesítik a nagyüzemi termelési formákat, a tudomány és a technika víviná nyait. Meghatározzák a termelési programot, többek között a takarmány összetételét és minden oiyan feltételt megteremtenek, amely hozzájárul a folyamatos termeléshez.

Amint a kerületi statisztikai jelentés is megállapítja, a szerződéses eladási tervek teljesítésében az egyes járások közölt nagyok az eltérések. Amíg a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a komáromi (Komárno) és a Bratislava-vidéki (Bra- tislava-vidiek) járás mezőgazda- sági üzemei minden állati eredetű termékből teljesítették a tervfeladatokat, addig a lévai (Levice), nyitrai (Nitra), érsekújvári (Nové Zámky), topoľča nyi és trnaval járás lemaradt a húseladási terv teljesítésében. Külön ki kell emelnünk a dunaszerdahelyi járás mezőgazda- sági üzemeinek példás munkáját, mert terven felül közel 7 millió liter tejet adtak el. Szintén jó munkál végeztek a ko< máronii járás mezőgazdasági üzemeinek dolgozói Is, akik 2 300 000 liter lejjel teljesítették túl az eladási terveket.

Számok halmaza tanúsítja, hogy az egyes járások milyen eredményeket értek el. A In pasztalatok pedig azt bizonyítják. hogy nem véletlenül került az élre a dunaszerdahelyi. a komáromi és a Bratislava- vidéki járás. Ezekben a járá« sokban már évekkel ezelőtt meghatározták a szakosítás irányát, megszilárdították a twrvíegyel met, és a tervfeladatok teljesítéséhez megfeleld képesítésű szakembergárdát biztosítottak. A mezőgazdasági üzemek vezetői minden évben reális terveket dolgoztak ki/ Előre felmerték, hogy miből mennyit lehet termelni, és eh'-« hez megteremtették a szükséges feltételeket. Jó példaként hozhatjuk fel a dunaszerdahelyi járásból a Csilizradváayi (Ciližská Radvaíí) Efsz-t. Tán* «kok Tibor, az üzemi pártszer< vezet elnöke a múlt év végén elmondotta, hogy minden szakaszon sikerült teljesíteniük a tévmelési tervet, és kedvezőek a feltételeik a 6. ötéves terv utolsó évére előirányzott tér« melésl növekedés biztosítására. Gazdaságuk azért teljesíti rend« szeresen a szerződéses eladási terveket, mert minden termelési szakaszon felelősek a ve« zetők és a dolgozók a prog« ramban meghatározott termelési ütem biztosítására. Hasonló nyilatkozatokkal találkoztunk a járás más szövetkezeteiben is. A termelésben nincs kilengés a téli időszakban sem. A Nový Život-i Csehszlovák—Mongol Barátság Elsz-ben a jelenlegi időszakban is több mint tíz liter a tehenek átlagos tejhozama,

A statisztikai adatok olvasá« sa után azért vetettük fel ezeket a gondolatokat, mert jó lenne, ha a tervek készítésének időszakában a mezőgazda- sági üzemek vezetői gondol« túrnak a növénytermelés és az állattenyésztés közötti összhang megteremtésére. Olyan tervekre van szükség, amelyek egyrészt mozgósítóak, másrészt teljesíthetőek, illetve megteremtik a termelésfokozáshoz a lehető legjobb feltételeket.

BALLA JÓZSEF

A szibériai erdőgazdaság és faipar

Már hosszú évek óta a Szovjetunió tartja a világon az első helyet a fakitermelésben, évi 400 millió köbméteres mennyiséggel. Ennek egyharmada Szibériából kerül ki. Egyébként az ország erdővagyonának 80 százaléka található a keleti területeken, ahol a lehetőségeket még korántsem használják ki teljesen. Ennek az az oka, hogy Szibéria fagazdasági központjai igen messze vannak és a feldolgozóipar még nem elég fejlett ezen a vidéken.

A helyzet viszont egyre jobb lesz. Az elkövetkező 15—20 esztendőben Szibéria faipari potenciálja a 3—4-szeresére nő, és így ez a vidék fogja biztosítani a Szovjetunió faanyagszükségletének körülbelül a felét.

A szibériai fafeldolgozó ipar alapját jelenleg 13 működő, épülő, illetve tervezés alatt álló specializált nagyüzem alkotja. Közülük a világ legnagyobb faipari üzeme a Bratszki Faipari Kombinát, amely jelenleg a Szovjetunió erdőkémiai termelésének több mint 10 százalékát állítja elő. A kombináthoz 100 üzemegység tartozik: cellulóz- gyártó-, fűrész-, fafeldolgozó-, karton-, farostlemez-, bútorlap- és vegyianyag gyártó stb. üzemek. A vállalat korszerű lakóteleppel, gyermekintézményekkel, szanatóriummal, kultúrház- zal, szakmunkásképző Iskolával és tudományos kutatóintézettel is rendelkezik.

A erdőkémia gyors fejlődésével kapcsolatban felmerült azonban a környezetvédelem problémája. Csak a bratszkt

kombinát cellulóztermeléséhez annyi víz szükséges, mint amennyi egy 400 ezer lakosú város fogyasztása. Minden új üzemben mechanikus, kémiai és biológiai szennyvíztisztító berendezéseket szerelnek fel. Értékük meghaladja a beruhá« zások 10—15 százalékát.

A szibériai fa és a belőle készült termékek a világ több mint 30 országába jutnak el. A Jenyiszev partján fekvő, sarkkörön túli kikötőváros, Igarka a fa szállításában — évente körülbelül 1,5 millió köbmétert raknak itt hajóra —, a máso« dik helyet foglalja el a Szov« jetunióban, Arhangelsz után. A' korszerű tengeri és folyami jégtörők lehetővé tették az északi jeges-tengeri hajózás időszakának meghosszabbítását a korábbi Időtartam másfélszeresére, azaz évi nyolc hónapra.

A Szovjetunió és kereskedel« mi partnerei között megszokott" nyersanyag- és gépszállítások' mellett a kompenzációs beru« házások is figyelmet érdemelnek. Uszty-Ilimszk-ben épül a világ egyik legnagyobb erdő- kémiai komplexuma, amely ebben az évben kezdi meg termelését. Bulgária, Lengyelország, Magyarország, az NDK és Románia a főüzemrész, a cellulózgyár tervezett költségének mintegy 40 százalékát fedezi gépek, berendezések, felszerelések szállításával. Cserébe ezek az országok 12 éven keresztül évi 205 ezer tonna cellulózt kapnak majd. Ebből a termékből a teljes szovjet export 1977-ben 680 ezer tonna’ volt. (BUDAPRESS — ANPJ'

ÍRTA: ŠTEFAN LAZAR, AZ SZSZK BELÜGYMINISZTERE