Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1980-02-20 / 43. szám, szerda

J R Ä M „Az országnak centralizált kormányra van szüksége" Baniszadr a fegyveres erők főparancsnoka AFGANISZTÁN Intézkedések a közbiztonság további megjavítására (ČSTK) — Abol Hasszan Ba­niszadr iráni elnök lett az irá­ni fegyveres erők főparancsno­ka. Ezzel a tisztséggel Khomei­ni ajatollah bízta meg levelé­ben, amelyet az államfőnek a kórházból küldött. Baniszadr el­nököt ezáltal az államfői és az iszlám Forradalmi Tanács elnö­ki tisztsége mellett további je­lentős feladattal bízták meg. E legutóbbi nagymértékben bővíti jogkörét, és megerősíti hatalmi pozícióját. A hadsereg topa rancsnokának ugyanis jogában áll háborút üzenni, békét kötni, kinevezni a vezérkari főnökök tanácsának tagjait. Eddig mind­ez Khomeini ajatollah joga volt, tegnapi levelével azonban Ba­niszadr javára lemondott róluk, mert — amint a levél hangsú­lyozza — „az országnak na­gyobb szüksége van egy centra­lizált kormányra, mint koráb­ban bármikor.“ Khomeini fel-' szólította Baniszadrt, hogy te­remtsen rendet a hadseregben, és „reformálja meg a fegyve­res erőket a muzulmán elvek alapján“. • * • Iránban tegnap megkezdő­dött a nemzeti mozgósítás hete. Az ezzel az akcióval megbízott Embertelen módszer A 28 éves Nadir Aj úri „telje sen megbénult, semmire sem reagál, önálló mozdulatot nem képes tenni, és szellemileg is megsérült". Ez annak a követ- kezménye, hogy a palesztin if- pit két éven át kínozták az egyik izraeli börtönben. Az AFP francia hírügynökség Tel Avivból jelentette, hogy er­ről és az ehhez hasonló esetek­ről Hasim Sakaa nabluszi pol­gármester számolt be a külföl­di újságíróknak. Felicia Langer haladó gondol­kodású jogász, aki a nabluszi polgármester védőügyvédje volt az ellene folytatott bírósági el­járás alkalmával, kijelentette, hogy Nadir Afurí letartóztatá­sa előtt teljesen egészséges volt. Azzal gyanúsították, hogy egy „terrorista szervezet" tag /a, s ezért vetették börtönbe. Több alkalommal megkínozták, pl. cigarettával égették az ar­cát és más testrészeit. Ezekkel az embertelen mó$ szerekkel az izraeli hatóságok a palesztin ellenállási mozga­lom elfojtására törekszenek. (CSTKj szervezet vezetője, Hejjatoi**- lám Amir Madzsd kijelentette: a nemzeti mozgósítás hetének a célja, hogy a lakosságot fel­készítse az Egyesült Államok részéről fenyegető katonai tá­madásra, illetve gazdasági blo­kádra. Irán városaiban és falvaiban a lakosság gyakorolni fogja a légitámadás során esedékes teendőket, valamint ellenőrzik a polgári védelem akcióképes- ségét. Az Egyesüli Államok és Irán hétfőn megállapodott annak az öttagú nemzetközi bizott­ságnak az összetételében, amelynek feladata az lesz, hogy kivizsgálja Reza Pahlavi bűn­tetteit az iráni nép ellen — je­lentették be az ENSZ-ben. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár személyesen hozza nyilvános­ságra a bizottság összetételét rögtön azután, hogy kidolgoz­zák a technikai részleteket, amelyek biztosítanák a teherá- ni nagykövetségen fogva tartott túszok biztonságát. New York i források szerint a bizottság Algéria, Francia- ország, Szíria, Venezuela és Sri Lanka képviselőiből tevődik majd össze. (ČSTK) — Szadat egyiptomi elnök újabb tervet készített a közel-keleti helyzet megoldásá­ra, amely gyakorlatilag három­oldalú — egyiptomi, izraeli, amerikai — protektorátust fel- tételez Ciszjordániában és a Cíázai-övezetben. Az egyiptomi elnök javaslatát a közeljövőben terjesztik Begin és Carter elé. A TASZSZ szovjet hírügynök­ség ezzel kapcsolatban meg­jegyzi, hogy Szadat javaslata tartalmazza Tel Aviv egyik alapvető követelését — az iz­raeli csapatok jelenlétét a meg* szállt arab területeken. Az egyiptomi elnö<k tervét így indokolja: a palesztinok­nak lehetővé teszi, hogy öt év (ČSTK) — Panmindzsonban, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot és Dél-Koreál el-1 választó demilitarizált övezet­ben tegnap ismét megbeszélése­ket folytattak a két ország kép­viselői. fanuár 12-e óla, amikor a KNDK kormánya javaslatot tett a konzultációkra, amelyeken a ÜÜÜP?^ A DÁN NÖMOZGALOM aláírá­si kampányt kezdett a leszere­lési tárgyalások azonnali meg­kezdéséért. „Aggódunk a je­lenlegi nemzetközi fejlemények miatt. Követeljük a leszerelést és a tartós békét“ — állapítja meg a dán nőjnozgalom felhí­vása. AZ ENSZ KÜLDÖTTSÉGE, amelyet Prem Csandra vezérőr­nagy vezet, hétfőn Angolából Namíbiába utazott. A namíbiai politikai pártok és a dél-afri­kai megszálló hatóságok képvi­selőivel a namíbiai kérdés ren­dezésére kidolgozott ENSZ-terv részleteiről fog tárgyalni. DANIEL ARAP MOI kenyai eh nők útban az Egyesült Alla- mokba megszakította útját Lon­donban és a rhodesiai helyzet­ről, valamint az úgynevezett afgán kérdésről tárgyalt Mar­garet Thatcher brit miniszterel­nökikel. A CIPRUSI SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG nyilatkozatot tett közzé, amelyben szolidaritásá­ról biztosítja az afgán dolgozód kát. Az imperializmus beavat-« kozik Afganisztán belügyeibe, ellenforradalmi bandákat szer' vez, fegyverez fel és küld Af­ganisztánba a törvényes rend­szer ellen, hangsúlyozza a nyi* lat koza t. után választhatnak a „függet­lenség, a Jordániával való föde­ráció, valamint az Izraellel való konföderáció között.“ A WAFA palesztin hírügynökség Szadat tervét kommentálva megálla­pítja, hogy az egyiptomi elnök „kezdeményezése“ újabb lépés a kapituláció felé. Palesztina arab népe azo>nban kategoriku­san elutasítja, hogy az egyipto­mi rendszer vállalja magára a felelősséget a palesztin kérdése ben. A palesztinok már több­ször kinyilvánították, hogy el­utasítanak minden olyan meg­öldösi javaslatot, melynek szer- zői az Egyesült Államok vagy annak ügynökei. két ország elnökének találko­zóját készítenék elő, a tegnapi tanácskozás már a második volt. A kétórás megbeszélésen nem sikerült megegyezésre jut­niuk a kormányfői tárgyalások­nak sem a helyéről, sem pe­dig a programjáról. A két fél azonban megállapodott, hogy március 4-én ismét találkozik. Babrak Karnnal, az Afganisz­táni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, a Forradalmi Ta­nács elnöke, miniszterelnök ve­zetésével ülést tartott az Afga­nisztáni Demokratikus Köztár­saság Minisztertanácsa — je­lentette a Rakhtar afgán hír­ügynökség. Az ülésen a kor­mány olyan szerződéseket és megállapodásokat hagyott jóvá, amelyeket Afganisztán a szocia­lista országokkal kötött. Az ország belső helyzetéről szóló hírügynökségi jelentések szerint Badakshan, Nangarfaar és Paktia tartományokban pa­kisztáni támaszpontokon kikép­zett banditák csoportjai tevé­kenykednek. Paktiában például, ahonnan a 200 kilométernyire fekvő Kabulba tűzifát szállíta­nak: a diverzánsok megtámad-' ják a szállító gépkocsikat, ret­tegésben tartják a lakosságot. Dzsalalbadon keresztül szá!líta-> nak a fővárosba gyümölcsöt, zöldséget és más fogyasztási cikkeket — a banditák itt Is ákadályozzák a normális gazda­sági tevékenységet. A Pravda kabuli tudósítói ar­ról is beszámolnak, hogy Afga- nisztán vezetői nagy erőfeszítés seket tesznek a normális élet- körülmények megteremtése és a lakosság különböző rétegeit egyesítő széles nemzeti front létrehozása érdekében. Ez utóbbi nem egyszerű feladat. Nehezítik a vallási és nemzeti­ségi problémák. A Forradalmi Tanács felhívással fordult a la­kossághoz: alakítsanak önkén­tes egységeket a gyilkosok, szabotőrök és a tolvajok elleni harcra. Az önkéntes egységek feladata, hogy a hadsereg és a rendőrség alakulataival együtt biztosítsák a közutak, a hidak, a városok, a falvak, a karaván-! utak és hegyszorosok biztonsá- gát. • • « Afganisztán és a Szovjetunió között már hosszabb ideje szo­ros testvéri kapcsolatok van­nak, s a Szovjetunió e kapcso­latok keretei között részesíti önzetlen támogatásban az afgán népet — jelentette ki Szultán Ali Kestmand, a Forradalmi Ta­nács elnökhelyettese, az Af­ganisztáni Népi Demokratikus Párt KB Politikai Bizottságának tagja, az Al-Hadaf bejrúti lap-* nak adott nyilatkozatában. El-« mondotta: a Forradalmi Tanács és a párt központi bizottsága többször fordult azzal a kérés­sel a Szovjetunióhoz, hogy nyújtson segítséget az Afga-» nisztán belügyeibe való külföl­di beavatkozás felszámolásához, s a Szovjetunió ezekre a kérés sekre válaszolva nyújtott segít-» séget Afganisztánnak. Afganisz­tán népe — hangoztatta Szul­tán Ali Kestmand — nagyra becsüli a szovjet támogatást, és hálás érte a szovjet népnek. (TASZSZ) EGYIPTOM ÚJABB LÉPÉS A KAPITULÁCIÓ FELÉ Párbeszéd Panmindzsonban A Szovjet« kési a leszerelési tárgyalások folylalására Andrej Gromiko választási beszéde (ČSTK) — Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, a Moszkva környéki kaliqyingrádi választási körzet képviselője­löltje hétfőn beszédet mondott választói előtt. Méltatta az SZKP és a szovjet kormány politikáját, amelynek következté­ben a legutóbbi öt esztendőben — a nehézségek ellenére is — dinamikusan fejlődött az ország; a szovjet nép békében foly­tathatta a kommunizmus építését. A beszéd jelentős része kül­politikai kérdésekkel foglalkozott. 1980 II. 20. — Az egész világon elisme­rik — hangoztatta beszéde be­vezető részében a külügyminisz­ter — hogy az elmúlt évtized­ben, a hetvenes években, az enyhülés politikájának apályai és dagályai ellenére, fontos ja­vulás következett be a nem­zetközi kapcsolatokban. Sike­rült sok mindent elérnünk a nemzetközi küzdőtéren. A fő eredmény az, hogy a szovjet emberek immár a negyedik év­tizede békében élnek és dolgoz­nak. Az enyhülés útján fontos lé­pés volt az, hogy az elmúlt év­ben aláírták a SALT-II szerző­dést. Sajnálatom, hogy ez az új szerződés még nem lépett ha­tályba, mivel az Egyesült Álla­mokban befolyásos körök lép­nek föl ellene. Ennek ellenére minden alapunk megvan arra, hogy kijelentsük: az enyhülés már szilárdan beépült a nem­zetközi kapcsolatok szövetébe, olyan sok híve van a világon, hogy egyetlen ország sem dönt­het monopolisztikus módon sor­sáról. Az enyhülés a mostani megpróbáltatások ellenére él, lélegzik — annak ellenére, hogy a jelenlegi amerikaj kor­mányzat meg akarja húzni fö­lötte a lélekharangot. A hetvenes és a nyolcvanas évek fordulópontján ismét azt lehet tapasztalni, hogy Wa­shington politikájában a hideg­háború felé hajtanak végre for­dulatot. Ez a fordulat jóval az afganisztáni események előtt kezdődött, noha az Egyesült Ál­lamokban ennek kapcsán rob­bant ki a politikai hisztéria, amely az elnökválasztási kam­pányban különösen torz formát öltött — jelentette ki a szovjet külügyminiszter. Gromiko emlékeztetett rá, hogy e folyamatnak része volt a NATO döntése a katonai ki­adások emeléséről, része volt az a döntés — amelyet ugyancsak az afganisztáni események előtt fogadtak el —, hogy a nyugat­európai országokba közepes ha­tótávolságú amerikai nukleáris rakétákat telepítenek. Az Egye­sült Államok jelentősen meg­növelte katonai kiadásait is. Ezeknek a lépéseknek egyetlen közös célja az volt, hogy felbo­rítsák a Kelet és a Nyugat, a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között fennálló katonai paritást, fölényre tegyenek szert a szocialista országokkal szemben — anélkül, hogy meg­vizsgálták volna, reális e ez a politika. Nemegyszer és a le­hető legnagyobb hangsúllyal je­lentettük ki, hogy nem enged­jük meg ezt. A külügyminiszter a továb­biakban kijelentette: az Egye­sült Államok és a NATO külpo­litikáját meghatározó erők az­zal akarják álcázni törekvései­ket, hogy valótlanságokat ter­jesztenek a szovjet politikáról. Ezért csaptak nagy hűhót az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítség körül — annál is in­kább, mert nagyon is érzéke­nyen érintette az óceánon túli erőket saját terveik összeomlá­sa, az, hogy Afganisztánt nem változtathatták amerikai fölvo­nulási területté. Emellett az elmúlt időszak­ban Washingtonban mind töb­ben esnek kísértésbe, hogy ki­játsszák a „kínai kártyát“ — állapította meg Gromiko. — Ez a játék veszélyes azok számára, akik kezdeményezik, de veszé­lyes a békére nézve is. A bé­keszerető országoknak le kell vonniuk ebből a megfelelő kö­vetkeztetést saját politikájuk és saját biztonságuk számára, s meg is teszik ezt — mondotta, majd a konstruktív tárgyalások folytatásának lehetőségéről szól. va hangsúlyozta: — A Szovjetunió véleménye szerint fel kell újítani és foly­tatni kell mindazokat a tárgya­lásokat, amelyeket az elmúlt években kezdtek a különböző nemzetközi fórumokon és két­oldalú formában a fegyverke­zési verseny megfékezése és a leszerelés terén. A Szovjetunió kész azok folytatására, konst­ruktív alapon. Megismételtük azt, hogy ké­szek vagyunk tárgyalóasztalhoz ülni az Európát érintő lesze­relést kérdések megvitatására, ha a NATO-nak az amerikai kö­zepes hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítéséről hozott határozatát visszavonják, vagy legalábbis annak megva­lósítását hivatalosan felfüg­gesztik. A NATO tagállamai is­merik ezt az álláspontunkat — jelentette ki Gromiko, majd így folytatta: — A katonai szem­benállás kontinensünkön törté­nő csökkentése érdekeinek megfelelne, ha konferenciát hívnának össze az európai ka­tonai enyhülésről és a leszere­lésről; továbbra is keressük a megállapodást a most felújított bécsi haderőcsökkentési konfe­rencián; s a Szovjetunió min­den tőle telhető módon hozzá fog járulni ahhoz, hogy az eu­rópai biztonsági és együttműkö­dési értekezleten részt vett or­szágok ez év őszén esedékes madridi tanácskozása eredmé­nyes legyen. A szovjet—iráni kapcsolatok­ról szólva a külügyminiszter ki­jelentette: a Szovjetunió szi­lárdan tartja magát a jószom­szédság megerősítéséhez az egyenjogú és a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejleszté­séhez. Az iráni események Irán belügyét képezik, s ezekbe sen­kinek sincs joga beavatkozni. A Szovjetunió a muzulmán népek barátja volt és marad. Nincs az államközi kapcsola­tokban egyetlen olyan vitás kérdés sem, nincs egyetlen olyan nemzetközi probléma sem, amelyet ne lennénk haj­landók becsületes, az egyenlők között folyó tárgyalásokon megvitatni — hangoztatta Gro­miko. Beszéde befejező részében a szovjet külügyminiszter kijelent tette: — A párt, annak lenini vezérkara, a központi bizottság és a politikai bizottság, élén Leonyid Brezsnyevvel, élvezi né­pünk mélységes bizalmát, te­kintélye nagy. A nyolcvanas évekbe lépve, a szovjet nép meggyőződéssel és magabizto­san tekint a jövőbe. Ehhez min­den alapja megvan. Ezeket az alapokat pártunk igaz bel- és külpolitikája, a párt politikája Iránt az egész nép részéről megnyilvánuló egységes támo­gatást adja meg — hangoztatta befejezésül Gromiko. ! Nagy-Britannia rendszeresen megsérti a Rhodesia jövőjéről kötött londoni megállapodásokban rögzített határozatokat, s Lord Soa- mes rhodesiai brit kormányzó nyíltan szembeszáll a Zimbabwe Afrikai Nemzeti Szövetséggel (ZANU j. A világ haladó közvélemé* nye ezt egyre határozottabban elítéli. A Rhodesiában kialakult helyzet kétségbe vonja a február 27-e és 29-e között sorra kerülő választások igazságosságát. Az említett napokon a 7 millió afrikai megválasztja parlamenti képviselőit. Felvételünk a washingtoni tüntetésen készült, ahol az elmúlt hét végén Nagy'Britannia nagy- követségének épülete előtt élesen elítélték Lord Soames rhode­siai brit kormányzó politikáját (ČSTK-felvétel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom