Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-15 / 12. szám, kedd
___________ SZOVJET VÉTÓ A BT BEN____________ AZ IRÁN ELLENI SZANKCIÓK CSAK KIÉLEZNÉK A HELYZETET Az USA politikája veszélyezteti a világbékét (ČSTK) — A Szovjetunió a Biztonsági Tanács vasárnapi ülésén mint a BT állandó tagja éit jogával, és megvétózta az USA által követolt gazdasági szankciók elfogadását Iráni elleu. A javaslat ellen szavazott az NDK küldöttsége is, Me- Kikó és Banglades tartózkodott a szavazástól, mig Kína nem Kommentárunk Az Nl)K beli Weimarban a múlt héten diákfórum kezdődött, amelyen a> világ 60 diákszervezetének képviselői a műveltség kérdéseivel foglalkoznak. Képünkön Miroslav Stépán. a Nemzetközi Diákszövetség elnöke (Telefoto: ČSTK) Újabb ok»j a tűzre Carter tovább fenyegetőzik (ČSTK) — James Carter amerikai elnök Washingtonban a ikis vállalkozók konferencia ján elmondott beszédével újabb olajat öntött a felfokozott szov jete 1 lenes kampány tüzéré. I>e magóg jelszavakkal előhozakodva „erős Amerikáról“ beseelt, amelynek „védelmeznie kell a világbékét“, és azzal fenyeget te meg a Szovjetuniót, hogy az USA „bárminemű szükséges lépést megtesz érdekeinek biz tosítása Céljából az afgán és az iráni válságban.“ A Szovjetunió ellen liozott diszkriminációs intézkedésekről ismét úgy beszélt, hogy „az emberi jogok“ védelmében kényszerült erre. Hozzáfűzte, hogy az intézkedések hosszabb távon érvényben maradnak, és belátLETETTE AZ ESKÜT AZ ÚJ INDIAI KORMÁNY Az indiai kommunisták a baloldali egység, fontosságáról A delhi elnöki palotában teg nap letette az esküt az új m diai kormány, Indira Gandhi m i n i sz te re 1 n ök ö n ikívül t izén há rom miniszter és nyolc: állam- titikár a tagja. Az Indiai Köztársaság új külügyminisztere Narasimha Rao. belügyiminisztere Gjani Zail Szingh, pénzügyminisztere pedig R. Venka- taraman lett. Gandhi asszony korábbi kormányának tágjai vett részt az ülésen. Oleg Trnjanovszkij beszédé tóft hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nem ért egyet a dip lomaták immunitásáról szóló t»écsi megállapodás bárminemű megsértésével. Ezért támogatta a BT elnökének korábbi nyilatkozatát, amely az amerikai dip. lomaták kiszabadítását köve teli. Ugyanakkor a- Szovjetunió kezdettől fogva rámutatott ar na, hogy a teheráni akció nem veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Két ország ügyéről van szó, s erne netm vonatkozik az ENSZ-a lapok mány hetedik fejezetének a szankciókkal kap csoda, tos megállapítása. Sőt, az Irán elleni szankciók csak kiéleznék a helyzetet. Az amerikai—iráni viszályt kizárólag békés eszközökkel kel! megoldani,i Az Egyesült Államok azonban növeli polatiikai és gazdasági nyomását Iránná, fenyegetőzik, és katonai erőket összpontosít Irán közelében. Az amerikai határozat célja, hogy az Irán elleni fenyegetőzések politikájába bevon ja az ENSZ-t. Ez nem engedhető meg, e Men tét ben áll az ENSZ Alapokmányával, s csak bonyolítaná a konfliktus békés rendezésének lehetőségét. Irán nem tett semmi olyat, amivel veszélyeztette volna a nemzet, közi békét és biztonságot. Az Egyesült Államok az, amely tengeri blokádda.1 fenyegetőzik, és növeli a feszültséget a Közel-Keleten és más térségekben. Az Egyesült Államok politikája «»lyan Irányt vett, amely veszélyezteti a világbékét — jelentette ki a szovjet képviselő. Porti rio Muno-z Le do mexikói képviselő ds rámutatott, hogy az amer'ikai diplomatáik fogva tartása, bár ellentétben áll a nemzetközi joggal, nem fenyegeti a világ békét. Az Irán elleni gazdasági szankciók kedvező t len k ö vetkezmé n yekikel járhatnának, és kényes helyzet alakulna ki, ami mindenekelőtt I ud-e élni Indira Gandhi a lehetőségekkel, amely a múlt heti parlamenti választások után adatott meg neki? Indiában és világszerte ez tt kérdés foglalkoztatja a közvéleményt. A Kongresszus Párt (I.) — Indira Gandhi pártja — győzelme után tett nyilatkozatában az új kormány legfőbb feladataiként a gazdasági helyzet stabilizálását, a közrend helyreállítását jelölte meg. A független India történelmében páratlan abszolút többség birtokában mindezt végrehajtja. Annak, hogy ismét Indira Gandhi állhat az indiai kormány élén, több oka van. Egyfelől az, hogy még mindig ő az ország legjelentősebb politikai személyisége, nevéhez jelentős gazdasági sikereik fűződnek, s korábbi kormányfői Idejé alatt a nemzetközi életben is nagy tekintélyt szerzett Indiának és önmagának egyaránt. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az egyszerű választó Nehru lányát, Mahatma Gandhi munkatársát látja benne, aki sokat tett azért, hogy létrejöjjön a mai, modernebb India. A fentebb említett tények azonban csak kisebb mértékben járultak hozzá az elsöprő sikerhez. Győzelmének a fő oka a Dzsanata elnevezésű párt válságában, széthullásában és tehetetlenségében keresendő. Bebizonyosodott, hogy a párt, amely 1977-ben súlyos csapást mért Indira Gandhira, csaik választási koalíció volt, az akkori győzelmet követő hétköznapok problémáival nem tudott megküzdeni, és sorait a hatalmi harc, a személyes ellentétek a fejlődő országokat érintené kedvezőtlenül. Mexikó úgy véli, hogy a párbeszéd nem fejeződött be, s hogy Waldheim teheráni útja nem egy folyamat végét, hanem kezdetét jelenti. A szankciók jóváhagyása ellen foglalt állásit Peter Florin, az NDK képviselője is, aki hangsúlyozta, hogy a túszok szabadon bocsátása, bár lényeges, csak az egyik tényezője az amerikai—iráni válságnak. A határozati javaslatról megtartott szavazás után Donald McHenry amerikai képviselő élesen támadta a Szovjetuniót, és a szovjet álláspontot „cinikus és felelótien lépésnek“ ml. nősítette. Megjegyezte, hogy az USA ennek ellenére gazdasági szankciókat foganatosít Irán ellen, és reméli, hogy más ENSZ-tagországok is csatlakoznak hozzá. A kínai küldött felszólalását osztották meg az elmúlt két év során. A Dzsanata, mint politikai kísérlet csalódást okozott, csődöt mondott. Az öt polgári párt koalíciója ahelyett, hogy hozzálátott volna a munkanélküliség, a szegénység, a társadalmi egyenlőtlenség nyomasztó problémájának megoldásához — mint ahogy azt 1977-ben választási programjában meghirdette —, az előző kormány hibáinak feltárására és megbüntetésére összpontosított, háttérbe szorította a lakosság túlnyomó többségét érintő reformok bevezetését. Rohamosan romlott a gazdasági helyzet, ami a dolgozók viharos ellenállását váltotta ki. A gazdasági problémákkal egyidőben a Dzsanatán belül is egyre mélyült a válság. A frakciók közötti ellentétek fokozatosan nyílt szembenálláshoz vezettek a párt két legerősebb összetevője, a volt Indiai Néppárt és az Indiai Népi Szövetség között, ami 1979 júliusában a kormánykoalíció szétszakadásával és a Deszai-lkabinet bukásával érte el tetőpontját. Ezt követően Csaran Szingh, az önállósult ún. „világi“ Dzsanata képviselője alakíthatott kormányt, de csak úgy, hogy Indira Gandhi pártjának képviselői mellette szavaztak a parlamentben. Az 1977 után leírt, „politikai halottnak“ tekintett Indira Gandhi ismét kulcsfontosságú, s számára igen előnyös szerephez jutott. Megtehette, hogy feltételeket diktált Bam—— az aígannsztáni eseményekkel kapcsolatban a Szovjetunió elleni támadásra használta ki. Oleg Troianovszkij válaszul meg jegyezte, hogy a Szovjetuniót nem lepik meg ezek a kiró bánások. K imelte, hogy országa a BT állandó tagjának a jogával a szocialista országok és az el nem kötelezett államok érdekeinek védelmében él. Néhány nappal ezelőtt meghiúsította az afgán népet sértő határozat elfogadását, most pedig Iránt vét!te meg az idegen beavatkozástól. A szovjet képviselő bírálta az Egyesült Államokat, hogy a Biztonsági Tanács jóváhagyása nélkül szankciókat akar foganatosítani. Emlékezte fett egy ellenkező esetne is, amikor az USA, Nagy. Britannia és néhány más ország egyoldalúan feloldotta a fajüldöző rhodesiaii rendszer ellen érvényesített szankciókat. Az ilyen gyakorlat arról tanúskodik, hogy az USA nem veszi figyelembe az ENSZ Alapokmányát. ďs a világszervezetet megillető jog óikat a saját jogaiként szeretné érvényesíteni — mondotta Trujanovszktj. Szinghneik, mindenekelőtt az ellene és fia ellen folyó bírósági eljárások beszüntetését kívánta elérni. Megmutatkozott azonban, hogy az új kormány nem meri, nem akarja ezt megtenni. Huszonnégy napos manőverezés után Indira Gandhi megvonta a Szingh-kormánytól támogatását, amely így lemondásra kényszerült, s Reddi államfő kényfelen volt kiírni az egyébként 1982-ben esedékes parlamenti választásokat. Az 1977-es választásoktól eltérően, amikor lényegében a kormányzó Kongresszus és az ellenzéki Dzsanata állt csak egymással szemben, most szinte áttekinthetetlen volt az indiai politikai színtér. Vezető politikusok cseréltek pártot, rengeteg kisebb párt, független jelölt indult. A felbomlott Dzsanata bármely tagja hiába ígérgetett ismét, a választók kijózanodtak az 1977-es nagy lelkesedésből. Indira Gandhi túlélte pártjának kettészakadását, azt is, hogy sokan elhagyták, visszaszerezte képviselői mandátumát, járta a tartományokat, váró sóikat, falvakat, fáradhatatlanul agitált. Céltudatos erőfeszítései nem várt sikert hoztak. Még azokban a tar to má nyolc ban is reá szavaztak, ahol az elmúlt választások során egyetlen szavazatot sem kapott. Indira Gandhi próbaköve nem a külpolitika lesz, hisz India — s ebben nincsenek a különböző pártokhoz tartozó politikusok között nagyobb né zeteltérések — az el nem kötelezett országok mozgalmának egyik fő ereje, következetesen valósítja meg a békés egymás mellett élés politikáját, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal jó kapcsolatokat tart fenn, továbbá fontos ellensúlyozó szerepet tölt be egy olyan kontinensen, ahol Kína hatalmi törekvéseit szeretné megvalósítani, Pakisztánt az USA Afganisztán elleni támaszpontként használja stb. A belpolitikai kilátások már jóval bonyolultabbak. A sokáig húzódó politikai válság, s az ezt kísérő nehézségek a gazdasági életben (húsz százalékos infláció, rohamos árnövekedés, az ipari termelés csökkenése — tetézvea tavalyi rendkívüli szárazsággal), a lakosság elégedetlensége, a gyakran gyilkosságokhoz vezető vallási és nemzetiségi ellentétek — ez mind radikális változásokat, a kormány részéről határozott fellépést követel. Ilyen helyzetben Gandhi asszonyra nehéz idők várnak. Hasonló volt a helyzet 1975-ben, amikor Indira kihirdette a rendkívüli állapotot, melynek ideje alatt törvénysértéseikre, letartóztatásokra, a sz ü 1 e té ssza bá 1 y ozá s i politiiká- ban ellenállást kiváltó hibákra került sor, ami végül is választási vereségébe torkollott. Az indiai nép most ismét bizalmat szavazott Indira Gandhinak. Remélhető, hogy a korábbihoz hasonló hibák a jövőben nem ismétlődnek meg, és sikerül megvalósítania a szegénység, az infláció leküzdésére, a gazdasági helyzet megjavítására irányuló programját. PAPUCSEK GERGELY ható időn belül még „a legjobb teltételeik megteremtése mellett“ sem szüntetik meg azokat. Garter beismerte, hogy a szankciók az Egyesült Államok szempont jából' hátrányosak lesznek, de ez esetben „a gazdasági nyereség csaik másodrendű szempont“. Mint ismeretes, a washingtoni szankciók elsősorban az amerikai farmereket hozzák hátrányos helyzetbe, míg ugyanakkor a hadiipari monopóliumok mindig jól járnak, ha megróniLanaik a két ország kapcsolatai. Carter elnöknek pedig az elnökválasztásaik évében szüksége van a hadiipart komplexum és más reakciós erők támogatására. közül csak ketten kaptak is* imét miniszteri tárcát. « w * Az Indiai Kommunista Párt továbbra is tevékenyen kíván fellépni az indiai baloldali és de makra tik us erők egységének megerősítéséért* az IKP és India (marxista) Kommunista Pártja közötti kapcsolatok elmélyítéséért, hangsúlyozza a pártnak a központi titkárság ülésén elfogadott nyilatkozata. Az egységfrontban fellépő baloldali és demokratikus szervezeteknek jelentős, országos hatású erővé kell válniuk, amely a néptömegek érdekeit védi, és lankadatlan küzdelmet folytat az imperializmus, a neo- kolonializmus, a hazai és a nemzetközi monopoltőke, a nagy- birtokosok és a reakció ellen. A január elején lezajlott rendkívüli parlamenti választás eredményei arról tanúskodnak, hogy a választók körében nőtt a baloldali és demokratikus erők hatása, népszerűsége. Jelentősen nőtt képviseletük az ország legfelsőbb törvényhozó szervének alsóházában. A közmeggyőződést fejezi ki, hogy ezek a 'képviselők sikerrel fogják védelmezni az indiai dolgozók törvényes jogait, eredményesen harcolnak majd az ország gyökeres társadalmigazdasági átalakításáért. (TASZSZ) Azonos álláspont (ČSTK) — Harold Brown, az USA hadügyminisztere tegnap befejezte tokiói látogatását. A Pentagon vezetője a japán fővárosban Ohira kormányfő, vei, Okita Szaburo külügymi- niszterrei és Kuboto Endzsim- mel, a nemzeti honvédelmi hivatal főigazgatójával tárgyalt. A japán vezefőket tájékoztatta korábbi pekingi tárgyalásainak eredményeiről. Brown szerint Washington és Peking azonos álláspontot foglalnak el nemzetközi stratégiai kérdésekben, és közös fellépésben állapodtak meg. mindenekelőtt az afganisztáni és kambodzsai kérdést illetően. A tájékoztatás szerint az USA és Kína Ázsiában párhuzamos érdekeket követnek, és mindkét ország fokozott támogatást nyújt Pakisztánnak. ‘ AZ IRÁNI KÜLÜGYMINISZTER SAJTÓÉRTEKEZLETE (ČSTK) — Ghotbzadeh iráni k ü 1 üg ym i n isz t e r kijelentette, hogy az Egyesült Államok törekvései, amelyek az Irán elleni gazdasági szaknciók bevezetésére irányulnak, kedvezőtlenül hatnak a Teheránban túszul fogva tartott amerikai diplomatákkal kapcsolatos probléma megoldására. A Biztonsági Tanács ülése előtt megtartott sajtókonferenciáján az iráni külügyminiszter kijelentette, hogy Irán ,,végtelenül hosszú ideig“ várhat Reza Pahlavi kiadatására. Ghotbzadeh Kurt Waldheim- nek, az ENSZ főtitkárának küldött levelében ismét külőnleELNÖKVÄLASZTÄS TILALMAKKAL (ČSTK) — Az iráni „nyugtalan körzetek" lakossága nem vehet részt a január 25-re kitűzött első iráni elnökválasztáson, jelentette tegnap a Tehen Times Akbar Hasimit Rafszand- zsani belügyminiszter nyilatkozatára hivatkozva. Indira Gandhi lehetősége ges bizottság megalakítását sürgette, amely az ENSZ felügyelete alatt megoldhatná az iráni—amerikai válságot. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a bizottság határozatai nem lennének kötelező érvényűek Irán számára és hogy a túszokat csak a sah kiadatása ellenében engedik szabadon. Az iráni külügyminiszter arra a kérdésre, hogy legújabb kezdeményezéseiről tanácskozót t-e Khomeini ajatollahhal, igennel válaszolt. Hozzáfűzte, hogy „többé-kevésbé kapcsolatban áll“ a teheráni amerikai nagykövetséget megszállva tartó diákokkal. (Az elnökjelöltek száma valamelyest csökkent azok után, hogy harminc politikus visszavonta jelöltségét. A megmaradt 9B jelölt közül, a belügyminisztérium 77 politikusnak megtiltotta, hogy választási kampányt fejtsenek ki a rádióban és a televízióba n.
