Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-23 / 19. szám, szerda
Változó élmezőny Kedvező for du lot a te {termelésbe n A rimaszombati (Rimavská Sobota) járás mezőgazdasági dolgozói tavaly nem tudtak megbirkózni a tejeladási íela dalokkal. Ez a valóság! S mi rejlik mögötte? Vezetők és beosztottak vitái, érvek és ellenérvek a termelés új módszereiről, az állattenyésztésben dől gozó emberek százainak erő feszítései, sikerei és kudarcai, eredményei és eredménytelen ségei. Mert igaz ugyan, hogy számos gazdaság képességei legjavát adta, de az összmerleg így is kedvezőtlen volt. Az egyes gazdaságok termelést szintje közötti különbségek túl nagyok voltak, s végül is ez döntött Az elmúlt évi sikertelenségek orkai, persze, sokré tűek, s szinte gazdaságonként változóak. A szakemberek véleménye azonban egyöntetű annak megítélésében, hogy tulajdonképpen az év első heteiben „úszott el“ a tervteljesítés. A fergeteges nyári és őszi hajrá már csak csökkentette az idő- közben milliósra duzzadt tejadósságot. Most ismét január van, elérkeztünk tehát a kritikus időszak kezdetéhez. Talán nem hasztalan megvizsgálni, vajon okultak-e az elmúlt esztendei tapasztalatokból az érintett gazdaságok, tanultak-e — jobb híján — saját kárukon? A jelek szerint igen, bár még ma sem minden nagyüzemben kifogástalan o helyzet. Feltétlenül több, s minőségileg is jobb takarmányalappal vágtak neki az új esztendőnek a gazdaságok. A tekintélyes minőségi és mennyiségi gyarapodás egy rendelkezés, ha úgy tetszik direktíva eredménye. A járás irányító szervei ugyanis minden gazdaság számára ' kötelezővé tették, hogy teremtsék elő saját maguknak a szükséges takarmánykészletet. A rendelkezés természetesen hatással volt a szálas takarmányok begyűjtésére és konzerválására. Még a legnagyobb nyári munkák — a gabonabetakarítás idején is —■ függetlenített munkacsoportok és gépsorok végezték a takarmány begyűjtését. Ezzel korántsem állítjuk azt, hogy a szálas takarmányok betakarítása zökkenőmentes volt, A hegyi legelőkben, rétekben leggazdagabb északi gazdaságok ném tudták önerőből, sőt külső segítség igénybevételével sem betakarítani a termést. Ennek okát azzal magyarázták, hogy kevés, a hegyi viszonyok kü zött is jól alkalmazható, Reform és más típusú kaszáiógé- pük volt Mert a kézikaszát már csak elvétve, legfeljebb néhány magángazdálkodó kezében lehetett látni a nagy nyári munkák idején. így történhetett aztán meg, hogy még olyan gazdaságok, mint Tisovec és Kle novec is más póttermékek vásárlásával teremtették meg a szükséges takarmányalapot. Az idén is jelentős tartalékok maradtak kihasználatlanul az öntözés hiánya miatt. Ahol ezt megtették, mint például a Bát- kai ÄG-ban, ott a befektetett pénzt és fáradtságot bőségesen honorálta a jó termés. A korábbi esztendőkhöz viszonyítva a gazdaságok jobban hasznosították a technikai növények melléktermékeit. A kukoricaszár, répalevél és répaszelet az állatok eledelének jelentős összetevőivé váltak, s ez feltétlenül a mezőgazdaság vezetőinek szemléletváltozására utal. Szemléletváltozásra, persze, közvetlenül a termelésben is szükség volt. Az elmúlt években a gyakori ellenőrzések alkalmával nem egy ízben azt tapasztalták a járási mező- gazdasági igazgatóság aktivistái, hogy a silót csonttá fagyott állapotban „találták" az etetők. Csoda e, hogy nem ízlett a teheneknek, hogy elmaradtak a várt hozamok? Ügy látszik, ma már minden szinten tudatosítják, hogy az ember, sok egyéb külső ráhatás ellenére továbbra "is döntő tényező marad az állattenyésztésben. Munkájuk el' bírálásának anyagi és erkölcsi megbecsülésére éppoly nagy szükség van, mint a velük szemben támasztott igényességre. a minőségi munka megkövetelésére. A fentiekre jellemző változások történtek az elmúlt időszakban Várgedén (Hodejov), s az eredmények nem maradtak el. Az év első tíz napjában eladási tervüket 115 százalékra teljesítették, naponta 350 literrel fejtek többet az elmúlt év azonos időszakának átlagánál. A tisoveci efsz a megfigyelt időszakban 28 ezer liter tejet adott el, míg az elmúlt év hasonló szakaszában csupán 22 ezret. Hasonlóan kedvező a helyzet Hrnčiarske Zalužany- ban is, ahol az első hét folyamán 44 371 liter tejet adtak el kerek tízezer literrel többet, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Sajnos, ellenpéldák is akadnak, Jánosiban (Rimavské Ja- novce), ahol az elmúlt évek során nem volt baj a tervteljesí-. téssel, most gondokkal küzdenek. A tavalyi valóságnál naponta mintegy 250 literrel fejtek hevesebbet a hónap első dekádjóban. A visszaesést a szövetkezet vezetői azzal magyarázzák, hogy a rimaszombati takarmánykeverő üzemben akadozott a termelés, s az ab raktakarmány időszakos hiánya nagyon visszavetette a tér melést. A lemaradást azonban már az év első negyedében pótolni kívánják, így a 2 millió 120 ezer literes évi tervüket mindenképpen teljesíteni fogják. A takarmánykeverékkel való ellátásban zavarok történtek Kráľban is. A gazdaság vezetői dicséretes gyorsasággal reagáltak a visszaesésre, így az elkövetkező hetekben javulásra lehet számítani.. Hogy a tejtermelési tervek megvalósításának milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a járás vezetői, ezt híven tükrözik a szemléltető agitációs és a propaganda eszközei is. Már az elmúlt évben is nagy népszerűségnek örvendett a gazdaságok tejeladási versenye a „tejes liga“. A járási mezőgazdasági igazgatóság székházénak előcsarnokában látható eredmény- listának nagy a látogatottsága, s érdeklődés kíséri a Szövetkezeti Dolgozók Szövetsége járási bizottságának rendszeres tájékoztatóit, a járási újság és a vezetékes rádió híradásait A negyedévenként kiértékelt ligában a legjobb helyezéseket a tisoveciek, a rimaszombatiak és a Hrnčiarské Zalužanyak érték el, de az élmezőny összeállítása csakúgy, mint a futballtáb- lázatokon — hétről hétre változik. És ez esélyt ad arra, hogy a ma még „magángazdálkodás! szinten“ termelő sajó- gömöriek és kálosiak is lehetnek egykor listavezetők. HACSI ATTILA A csehszlovák posta legújabb vívmánya Az építő-, szerelő- és távközlési szervezetek lelkes együttműködésének eredményeként január első napjaiban adták át a Nemzetközi és Interurbán Telefon- és Távíróközpontot Prágában. Hasonló nagyszabású építkezésre még nem került sor a csehszlovák posta történetében. Ezzel határidőben teljesítették a XIV., illetve a XV. pártkongresszus határozatával kapcsolatos feladataikat A Žižkovon levő 18 szintes épület Prága látványosságainak egyike. A 78,5 méteres magas- banyúló tornyában a legkorsze- rfflbb műszaki berendezéseket helyezték el. Java részük külföldi termék, melyeknek gyártási engedélyét Magyarország és Jugoszlávia már megvásárolta. — A hívott számmal továbbra is az automata teremti meg a kapcsolatot, de a telefonkezelők' munkája ezután sem nélkülözhető, csupán módosul — mutat Stanislav Zäkoucký igazgató az írógéphez hasonló, bil- lenytűkkel és számlappal, valamint képernyővel ellátott ké- sziilékekra Mihelyt a telefonkezelő szolgálatba lép, ezt legközelebbi „munkatársának“, a számítógépnek a tudomására hozva jelentkezik. Aki tehát interurbán, vagy nemzetközi beszélgetést bonyolít le, annak a közléseit a kapcsoló a képernyőn megjelenő imaginárius kártyája veszi fel. A távbeszélgetés közvetítése már a számítógép feladata, amely beépített mikroprocesszora segítségével a beszélgetés pontos árál is kimutatja, sőt az időre megrendelt beszélgetéseket is nyilvántartja. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi telefonközpontot — hazánk 22 tranzit távbeszélő Az automataközpont egyik munkahelyén (CTK /elvétel J központján kívül — a moszkvai kontinentális központra is rákapcsolták, a rádiótelekommunikációs vonalakon a moszkvai olimpiával is biztosítható lesz az automatikus kapcsolat az egész ország területén. Egyetlen építkezés sem problémamentes, különösen olyan berendezések üzembe helyezése okoz gondot, melyeknek a beszereléséhez tapasztalatokra van szükség — utal az igazgató a kezdeti nehézségekre. A szovjet szakemberek segítségével azonban sikerült megoldani a problémákat. De ez a szerelő vállalatok érdeme is. Példás összefogásuk, nem utolsósorban a dolgozók kezdeményezése és áldozatkész munkája meghozta a várt eredményt. Nekik is köszönhető, hogy a gyakori lemaradásokat sikerült fokozatosan pótolni. Művük a moszkvai olimpia idején esik át a tűzkeresztségen. Akkor dől el, be- váltotta-e a hozzáfűzött reményeket. A siker azonban a táv^ beszélő központ üzemeltetésében résztvevő, több mint 2500 dolgozótól is függ, akiknek átképzése több hónapot vett igénybe. A posta legújabb vívmánya ma külföldi viszonylatban is a legkorszerűbbek közé tartozik, de tekintettel a világban végbe menő gyors fejlődésre, azzal is tisztában kell lennünk, hogy bármilyen korszerű az automataközpont műszaki berendezése, idővel — 10—15 év múlva — elavul. További korszerűsítése, színvonalának rendszeres növelésére tehát a posta állandó feladatai közé tartozik. KARDOS MÁRTA Kommentáljuk A helyzet magaslatén A termelés mennyiségével és minőségével kapcsolatos igények évről évre nőnek. Az idén jobban akarunk élni, mint tavaly, jövőre pedig szeretnénk túlszárnyalni az életszínvonal idei —• a korábbi évekhez viszonyítva lényegesen magasabb — szintjét. E cél elérése nem okozna különösebb gondot, ha korlátlanul rendelkezésünkre állnának a szükséges nyersanyagok, ha nem kellene takarékoskodnunk az energiával, s a vállalatok és üzemek nem küszködnének munkaerőhiánnyal. Nekünk tehát egy meghatározott keretben el kell férnünk és ezen belül kell a termékek mennyiségét gyarapítani, minőségüket állandóan javítani. Komoly leckét adnak fel az ily módon kialakult körülmények a gazdasági vezetőknek, de a fizikai dolgozóknak is. Elképzelhetetlen, hogy a vezetők a tudásukat, hozzáértésűiket illetően ne rendelkezzenek azzal a „lóhosszal“, amely az élvonalban levéshez szükséges. Mert hogyan mulatna utat, irányt az, aki szakmai téren hátul kullogna? Ahogyan az iskolákban sem lehetséges, hogy a diák az átvett tana- nyaggal kapcsolatban telteti, kérdésével zavarba hozza a tanárt, ugyanúgy lehetetlen ez az iparvállalatokban és üzemekben is. A vezető, persze, nem lehet szupersmber (nemcsak ő, senki sem lehet azf), de az irányításhoz szűk séges tekintély megszerzéséhez és megtartásához átfogó, komoly ismeretekre van szüksége. Ezt a tudományos-műszaki ismeretek előrehaladásával való lépéstartással, vagyis rendszeres tanulással szerezheti meg. Az évekkel (vagy évtizedekkel) ezelőtt megszerzett mérnöki diploma senki számára sem jelenthet révbeérést, mert az megfenekl ishez vezetne. Szinte naponta röppennek világgá új ismeretek, termelési szempontok, s aki ezeket rendszeresen nem sajátítja el, úgy jár, mint az az utas, aki lekési az utolsó vonatot is... A szakmai ismeretekkel kapcsolatos követelmények hiánytalan elsajátításának szükségességétől természetesen nem mentesek a gyártásban részt vevő művezetők, mesterek, szak- és betanított munkások sem. A már említett lóhosszra nekik, is szükségük van. Vajon lehetne-e az oly sokszor és jogosan hangoztatott takarékos termelésről beszélni, ha a művezető hiányos szakmai ismereteiből kifolyólag olyan technológiát hagyna jóvá és vazntne be a gyakorlatba, mely látványos lenne ugyan, de olyan energiaráfordítást igényelne, mely egyrészt lényegest! drágítaná a terméket, másrészt elvonná más munkahelyektől az elektromos áramot, vagy az olvasztók megszakítás nélküli üzemeltetéséhez szükséges gázt? A mester felel többek között a termelés gördülékenységét szavatoló jó munkaszervezésért. Ha nem állna a helyzet magaslatán, a munkahely egy felbolydult darázsfészekre hasonlítana. Eluralkodna a fejetlenség és a zűrzavar. A munkás, szakismeretének fontosságát szemléltesse egy hajógyári példa: A vastag acéllemez vágásához használt táblaollónál vita folyt: Hol, a lemez melyik végénél kezdjék el a munkadarabok leszabását? Később kiderült: a hulladék csökkentése szempontjából bizony igen lényeges, hogy melyik oldalról. Addig forgatták próbálgatták, méregették, míg megtalálták a vágás leggazdaságosabb formáját. Évente több száz, eddig hulladékba került lemezt sikerült így megtakarítaniuk. A több, jobb és olcsóbb termelés azonban nemcsak az élen- já réstől, vagy ha úgy tetszik, hozzáértéstől függ. A munkában szerzett tapasztalatok önzetlen átadásától is. A szakmai irigység ugyan egy-egy üzem termelési eredményeit javíthatja, de ennél a haszonnál lényegesen nagyohh az általa keletkezeit népgazdasági kár. Hegesztés nélkül például kevés nehézipari végtermék készül el. Ezért a gazdasági vezetők helyezzenek súlyt arra is, hogy a vállalatukban, üzemükben meghonosított gazdaságos és jó minőséget biztosító módszer kerüljön el mindenüvé, ahol hegesztenek. Érvényes ez a követelmény természetesen minden más műveletre is. A termelést és a termékek minőségi színvonalát javító munkatapasztalatok átadása mindenekelőtt népgazdasági követelmény. De emberség kérdése is. És ez utóbbiban sem árt az élenjárásf jelölő lóhosszra való törekvés. KOMLÓSI I.AJOS Fokozott kezdeményezéssel A Pezinoki Járási Építőipari Vállalat a közelmúltban ünnepelte fennállásának 30-ik évfordulóját. Jozef Kišš, a vállalat igazgatója, aiki Immár 1956 óta tölti, be ezt a tisztségét, főbeszámolójában emlékezett meg a vállalat tevékenységének nem éppen legkönnyebb indulásáról, majd a fokozatos fejlődésről, bővítésről, az alkalmazottaik létszámának és a gépparknak gyarapításáról. A vállalat dolgozói a megalapítás óta kezdeményezéssel, a versenymozgalom és a kötelezettségvállalási mozgalom fejlesztésével nem csupán teljesítették, hanem túlszárnyalták a tervfeladatokat. A járás) építőipari vállalat dolgozói az 1979. évi tervet valamennyi mutatójában teljesítették. Terven felül 49 lakást adtak át. A vállalat a bratis- lavai építkezéseinek tervét 105,8 százalékra teljesítette. Különböző építőipari akciók keretében a dolgozók itt összesen 42 millió 320 ezer korona értékű munkát végeztek és a feladatokat 2 millió 320 ezer koronával túlszárnyalták. A pezinoki járási építőipari vállalat dolgozóira 1980-ban is igényes feladatok várnak, csaknem 185 millió korona értékben kell elvégezniük az építőipari munkákat. Fokozottabb feladatok várnak reájuk Bratlslavában is, ahol 45 millió korona értékű munkál kell elvégezniük. A hatodik ötéves tervidőszak eddigi éveihez hasonlóan fokozott kezdeményezéssel, hazánk felszabadítása 35. évfordulója tiszteletére indított kötelezettségvállalási és versenymozga- lommal arra törekednek, hogy az 1980. évi terv feladatait is a leg ha téko nyatoba n te 1 jesí tséik. A vállalat gazad sági vezetősége, a pártszervezet és a szakszervezet szociális program alapján gondoskodik a dolgozókról. Többek íközött szövetkezeti, vállalati lakásokat épít, a családi házat építőknek kamatmentes, illetve vissza nem térítendő kölcsönöket nyújt. Meg közelítőleg 250 vállalati lakást épít. Ezen kívül gondoskodnak a dolgozóknak az építkezésekre történő szállításáról, továbbá ét keztetéseiről is. A dolgozók a harmóniai, a gyügyi (Dudince), illetve a szenei (Senec) üdülő- központokban pihennek. Az üzemi szakszervezeti bizottság szervezi a belföldi, külföldi és pionírüdültetést is. A vállalat célja: eredményesen teljesíteni a hatodik ötéves tervidőszak feladatait és lendülettel kezdeni a hetedik ötéves tervidőszak első évi feladatainak teljesíté sét. MIKULÁS MAŤAŠEJE 1980. I. 23.
