Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-23 / 19. szám, szerda

A kommunisták erőpróbája Jól zártuk u tavalyi évet >0 Az ú; feladatok nehezek, de megoldhatók 0 Zárszámadás a szövetkezetekben U zempink, vállalataink já­rásunk egész terület«» nagy igyekezettel fogtak hozzá az 1980. évi népgazdasági fel­adatok teljesítésébe? A koráb­biakhoz képest most új, minő ségileg más és bonyolultabb tennivalókat követel tőlünk a kor, a fejlődés jelenlegi szaka* sza. Elég, ha csak a munkater­melékenység olyan arányú nö­vekedésére gondolunk, amely­nek fedeznie kell az ipari tér melés növekményének 80, az építőipari termelés növekmé­nyének 95 százalékát. Vagy például a munkaerőnek a ke­vésbé gazdaságos munkahelyek* ről a gazdaságosabb és terme­lékenyebb területekre történő átcsoportosítására, amely ko moly gondot jelent mind az üzemek gazdasági és politikai vezetőinek, mind pedig a dol­gozóknak. Bármily nehezek is azonban az épp csak felvillantott, előt­tünk álló népgazdasági felada­tok, csakis ezek elérésével és teljesítésével, ezen az úton ha­ladva tudjuk megvédeni vívmá nyainkat, megszilárdítani eddig elért eredményeinket. S ezek az eredmények egyáltalán nem csekélyek. Az utóbbi három év­tized alatt — ebbe beletartozik a XV. pártkongresszus óta el­telt négy esztendő is — a vá­rosi és a falusi lakosság élet­körülményei gyökeresen átala­kultak, s eddig nem tapasztalt mértékben javultak. A kará­csony előtti vásárlási láz min­dennél ékesebben árulkodott nemcsak a természetes árubő ségről, hanem jólétünkről is. Ezt a tényt emelte ki a já rási pártbizottságunk legutób­bi decemberi tanácskozása is, amely — a CSKP KB 14. ülé­sének határozatát feltételeinkre lebontva — útmutatást adott a pártalapszervezeteknek, a gaz­dasági vezetésben és a társa­dalmi szervezetekben dolgozó kommunistáknak a hatodik öt­éves terv utolsó éve igényes fel­adatainak teljesítéséhez. Az ülés beszámolója és a vitafel­szólalások elsősorban a feszí­tettebb tervek teljesítésének le hetőségét elemezték, egyben az alkotó ember típusát állították közös cselekvésünk középpont­jába. A mi viszonyaink között ezt nemcsak a tudományos-mű­szaki forradalom gyors térhó­dításával kapcsolatos feladatok indokolják, hanem mindazok a sürgető tennivalók, illetve kö­vetelmények, amelyek a haté­konyság növelését, erőforrá­saink ésszerűbb kihasználásáts különösen a műszaki fejlesztés meggyorsítását szolgáljak. A járási pártbizottság ülésén nemcsak a gazdálkodás köve­telményrendszeréről és koránt sem csak termelési feladatokról tanácskoztunk. Hanem mindez zel összefüggésben bonyolultabb politikai feladatokról, a kom­munistákkal szemben támasz tort szigorúbb követelmények­ről is, és arról, hogy a járá­sunk pártalapszervezeteínek is nehezebb helyzetben kell helyt­állniuk. Tevékenységüket min­denütt a sajátos körülmények figyelembevételével meghatáro­zott, vállalati, üzemi, feladatok­hoz kell igazítaniuk; a helyes, az eredményt ígérő terveket tá­mogatni, ň kezdeményezéseket bátorítaniuk kell. Bővítsék ki munkaprogramjukat, és a tö­megszervezetekben dolgozó párttagokon keresztül hassanak a pártonkívüiiekre is. Egyértelműen hangsúl yoztuk már a párttagokkal folytatott beszélgetések időszakában, hogy ott lesz lüktető, eleven a párt­elet, ahol a dolgozók megisme­rik és sajátjuknak tekintik a termelés, a gazdálkodás prog ramjait, s ezek végrehajtását a pártalapszervezet ek, tömegszer- vezetek a maguk sajátos esz­közeikkel hathatósan támogat­ják. A cselekvés vezérfonalát va­lamennyi pártalapszervezetünk számára a XV pártkongresz- szus programja, a CSKP KB 14 és az SZLKP KB legutóbbi ülé­sének, valamint a járási párt- bizottság legutóbbi ülésének a népgazdaság idei tervét jóvá­hagyó határozata • jelenti. Ugyanakkor az alapszervezeti pártbizottságoknak gondoskod­niuk kell arról, hogy a dolgo­zók megismerjék a soron levő feladatokat, részt vehessenek a legjobb megoldások kialakítá­sában Csak így érhetjük el, hogy a munkakollektívák tudá­sa, tennialkarása terveink tény” leges lendítő erejévé váljék. A cselekvési egység erŐsS* tése, a tervszerűbb és fe­gyelmezettebb munka igénye semmi esetre sem járhat a ve­zetés adminisztratív eszközei­nek egyoldalú előtérbe állításá­val i\ politikai munka és a szo­cialista demokrácia háttérbe szorításával. Ez súlyos hiba lenne Pártunk útmutatásai arra köteleznek, tapasztalataink ar­ról győznek meg, hogy éppen ellenkezőleg, a nagyobb köve­telmények teljesítése, a szigo­rúbb és következetes végrehaj­tás csak a szocialista demokrá­cia fejlesztésével, a politikai tömegmun ka szí nvo na 1 á nak szüntelen emelésével, az okos és meggyőző szó erejével ér­hető el Tudnunk kell továbbá, hogy a kommunisták felvilágosító, mozgósító szavai csak abban az esetben keltenek visszhangot a pártonk ívű liek körében, ha a szavak teltekkel párosulnak. A pazarló gazdálkodás, a ha­nyagság, « munkafegyelem rendszeres megsértése feletti el­néző magatar1 ás nagy kárt okoz, csökkenti a párt szavá­nak agitativ erejét. A legfonto­sabb igény; a munka minősé­gének és hatékonyságának ja­vítása A pártirányító, -ellenőr­ző munka mindenki számára konkrétan megfogalmazza, hogy ez mit is jelent. Az anyagi-er­kölcsi ösztönzést, elismerést, a szocialista munka versenyt eh­hez a követelményhez igazít­sák. járásunk mezőgazdasági üze­mei ezekben a napokban von­ják meg a múlt esztendő mér­legét: felelősségteljesen készül­nek a zárszámadásokra. A múlt év viszonylag jó volt, kedvező eredményeket mutathatunk fel a növénytermesztésben és az.ál­lattenyésztésben. A zárszámadások elkészítése azonban nemcsak a múlt esz­tendő számvetését jelenti, ha­nem a továbblépés lehetőségei­nek és tartalékainak feltárását is. Ezeken belül az idei eszten­dőben nagyobb figyelmet kell fordítani az állatok hasznossá- gátnak növelésére, a termelési veszteségek csökkentésére. Mindezt a takarékosság jegyé­ben kell megoldaniuk a mező­gazdasági nagyüzemeknek. Az anyag- és energiatakarékosság ismét első helyre került az űj eszitendőben, valamint az, hogy 35 300 tonna gabona termelésé­re kell felkészülniük. Az idei évre való felkészülés és a tavalyi esztendő tanulságai számos gondra is rávilágítanak. A szocialista munkaverseny cél­jait több helyen eléggé általá­nosan jelölték meg. A felaján­lások teljesítésében nem egy helyen gondot okozott a mun­ka- és üzemszervezés lassú fej­lődése, valamint az anyag- és alkatrészellátásban, a megren­delő-szállító kapcsolatokban mu­tatkozó késedelem. A szocialis­ta munkaverseny további kibon­takozását, a kezdeményezések felkarolását sok helyen gátolta az is, hogy esetenként a veze­tés nem számolt eléggé a szo­cialista munkabrigád-mozgalorn erejével, s többnyire csak vá­ratlan nehézségek elhárítása végett fordultak a kollektívák­hoz. Körükben is tapasztalható volt néha az igénytelenség, a külsőségekre, a látványosságra való törekvés, a formalitás. E z idén ünnepeljük ha­zánk — és a napokban járásunk — felszabadításának 35. évfordulóját, s a CSKP XVI. kongresszusára készülődve a folyó esztendőben emlékezünk meg Vlagyimir lljics Lenin szű­kítésének 110. évfordulójáról. Az ünnepségek méltó keretet nyújtanak ahhoz, hogy ipari vállalataink és mezőgazdasági üzemeink dolgozói egyesített kötelezet tségvál tolásokat, fel - ajánlásokat tegyenek, széle­sebb mértékben érvényesítsék munkájukban a hatékonyságot és a minőséget szavatoló szara- tovi, Ivovi, valamint a sesekini versenymozgalom eiveit. Sürge­tő és igényes feladataink sike­res elvégzéséhez nélkülözhetet­len eszköz a jól szervezett szo­cialista verseny és a szocia­lista munkabrigadok gyümöl­csöző tevékenysége, a kommu­nisták felelősségvállalása. [AN GALLO, áz SZLKP rozsnyói (Rož­ňava j Járási Bizottságá­nak vezető titkára A PÁRTÉLET ŰJ SZÁMA 1980. I. 23. Megjelent a Pártélet ez idei első száma. Közli a CSKP KB legutóbbi ülésének és az SZLKP KB legutóbbi ülésének a határo­zatát, Gustáv Husák elvtársnak a CSKP KB 14. ülésén elmon­dott zárszavát, valamint A CSKP alapszervezetei 1980 ja­nuárjában és februárjában tar­tandó taggyűléseinek irányelvei címmel a CSKP Központi Bi­zottsága Elnökségének az 1979. november 23-án hozott határo­zatát. Az új számba Alois Indra Kommunisták címmel írt ve­zércikket. Méltatja a tagsági igazolványok cseréjének és a CSKP KB 14. ülésének a jelen­tőségét. Kiemeli, hogy a kom­munistáknak nemcsak a mun­kahelyen kell helytállniuk, és nemcsak a pártgyűléseken kell résztvenniük. A kommunisták meggyőződését és politikai ak­tivitását nem időzíthetjük és nem köthetjük csupán egy helyhez vagy egy eseményhez. A kommunistáknak mindig, mindenütt példát kell mutat- niok, a közvéleményt helyes irányba kell formálniok. A kom­munista pártot is, mint minden élő szervezetet, különféle ha­tások érik. A kommunistáknak az a feladatuk, hogy a nega­tív jelenségeket legyőzzék, és állandóan őrizzék a párt tisz­taságát, érvényesítsék a párt­nak a XIV. és XV. kongresz- szusán elfogadott irányvona­lát. Jaroslav Pecen A párt vezető szerepe elmélyítésének idősze­rű kérdése a tudományban cí­mű írásában azt fejtegeti, hogy a párt a gyakorlat állandó elemzésével, a dolgozó töme­gek tapasztalatainak általánosí­tásával, a marxizmus—leniniz­mus tudományos elmélete alap­ján előrelátja a jövő társadal­mi folyamatait és a változáso­kat, feltárja a nehézségeket, útmutatást ad a problémák megoldásához, meghatározza a tudományos kutatás irányát, társadalmilag befolyásolja a ku­tató tevékenységet. A tudo­mány területén a párt vezető szerepe elmélyítésének az a célja, hogy a társadalomtudo­mányok járuljanak hozzá hatá­sosabban a szocialista átalaku­láshoz, a tudósok törekedjenek az eddiginél is nagyobb mér­tékben a társadalmi fejlődés kulcsfontosságú problémáinak a kutatására. Ján Anger: 50 éves a CSKP össz-szlovákiai szervezete című cikkében többek között arról ír, hogy Zilinán 1930. január 19-én tartották meg Klement Gottwald részvételével a CSKP tanácskozását. Egységes inter­nacionalista pártunk keretében ekkor alakult meg a CSKP szlovákiai szervezete. A CSKP szlovákiai szervezetének a meg­alakítása megteremtette a fel­tételeket a párt egységes stra­tégiai és taktikai irányvonalá­nak, a párt kapitalista-ellenes harcának következetesebb meg­valósítása számára Szlovákia jellegzetes körülményei között. A CSKP szlovákiai országos szervezetének megalakulása je­lentős mértékben megszilárdí­totta egész Csehszlovákiában a kommunista mozgalom egysé­gét és akcióképességét. Érdekes gondolatokat tartal­maz A tüzelőanyag és az ener­gia fogyasztásának időszerű kérdései, a Kommunisták harc­ban a fasizmus és a neonázic- mus ellen, valamint A Román Kommunista Párt XII. kong­resszusa című írás is. Az emlí­tetteken kívül a Pártélet új száma még több más fontos írást közöl, és jó tájékozta­tást nyújt a pártmunkával kap­csolatos számos elméleti és gyakorlati kérdésről. fzsaj Rák Istvánné, aki a munkaszervezési problémák megoldásának egyik sürgetője ja szerző felvételei) flz igyekezet eredménye bővítik termékeik választékát # JOGOS IGÉNY ÉS JAVASLAT A párkányi (Štúrovo) kenyér­gyárban az igazgatóval, a párt­elnökkel, meg a szakszervezeti műhelybizottság elnökével sze­rettem volna megvitatni azokat a problémákat, melyek üzemük­ben az idei tervfeladatok telje­sítése során adódnak Ugyanis a CSKP KB 14. ülésén a Václav Hüla elvtárs állal előterjesztett jelentés nyomatékosan hangsú­lyozta: „A terv feltételezi, hogy az élelmiszeripari minisztérium által irányított vállalatok 3,3 százalékkal több terméket szál­Csizmadia Ferencné, oki már az új készítmény, a sajtos po­gácsa szaggatásával foglalkozik lítsanak a hazai piacra, hozzá­járulva a hazai piacon a minő­ség javításához és a választék bővítéséhez* Tavaly a párká­nyi kenyérgyár hat ú-j süte­ményféle készítésével bővítette a választékot, három jarásba szállítva készítményeit eleget tett a minőségi követelmények nek is, hiszen a „párkányi ke­nyér“ jó minősége ismeretes mind a három járásban. Mindez, persze, nem jelentheti az új kö­vetelmények mellőzését sem a minőség javítása, sem a válasz ték bővítése tekintetében. Na­gyon is időszerű lett volna te­hát tájékoztatást kapni a ke­nyérgyáriak idei törekvéseiről, problémáiról. Csakhogy az igazgató eluta­zott. Ahogy mondták: „Az egyik szállítmánnyal kiment a vonal ra ellenőrizniA pártelnök gyűlésre ment: „Bejelenteni a vállalást, hogy mi az idén is megtesszük a magunkét, reánk számíthatnak “ A műhelybizott­ság elnöke csak az éjjeli mű­szakra jön be: „Ma összesítet­te a műszakok és részlegek fel­ajánlásait, a holnap reggeli postával fogja beküldeni.“ Kaptam azonban egy fehér köpenyt a raktárostól, és né­hány biztató szót: „Menjen be tetszése szerint akármelyik mű­helybe, a szakszervezeti gyűlé­sen már megvitattuk a feladato­kat, meg a problémákat, bárki­től kérdezősködhet.“ A siite- ménykészítő műhelyben tehát a pogácsát szaggató Csizmadia Ferencné mondta el, hogy mit tud az új feladatokról. — Látja, ez a sajtos pogácsa is új készítmény — magyaráz­ta. —Az igazgató Is azért ment ki a vonalra, hogy szorgalmaz­za ennek a forgalmazását. Ügy van az a mi vidékünköns hogy magunknak kell felhívni a fi­gyelmet az új dolgokra, csak azután kedvelik meg. A mi igye­kezetünk nyilvánvaló. Megtudtam tőle azt is, hogy igyekezetének indítéka: jövőre eléri a nyugdíjas korhatárt. A múlt hónapban 202 munkaórát dolgozva, tiszta bérként 1865 koronát keresett. Egyénileg is helyesli tehát, hogy az idén a tavalyihoz viszonyítva mennyi­ségileg igényesebb tervfeladató- kat kell teljesíteni. — És a minőség? kérdez­tem. — Az az igyekezet velejáró­ja — válaszolta, — akárcsak a problémák, a gondok. Elmondta, hogy ezzel kapcso­latosan sokszor megvitatták már a takarékosság kérdését. Az adagok nem lehetnek kiseb­bek, az áramfogyasztást okosan lehet mérsékelni, de nem a gé­pek, meg a kemencék működé­sének mellőzésével, hanem a ventillátorok, meg a világítás ésszerű szabályozásával. Tavaly sikerült műhelyükben közel tízezer korona értékű energiát megtakarítaniuk. Az idén na­gyobbak a tervfeladatok, vala­mivel nagyobb lesz az áramfo­gyasztás, de legalább a megta­karítás arányát tartani szeret­nék. A munkaasztal túlsó végénél dolgozó Rák Istvánné a mun­kaszervezési problémák megol­dásának fontosságát hangoztat­va mondta el, hogy az igyeke­zet milyen gondokkal jár: — Tudjuk mi jól, hogy a vasárnap délelőtti műszak tel­jesítményénél szoktak minőségi kifogások mutatkozni — ma­gyarázta —, éppen ezért kelle­ne a részlegeket úgy besorolni a munkába, hogy mindegyik­nek, a kétszersültet készítők­nek is jusson vasárnapi műszak, ne. csak hétköznapi délelőttö- kön dolgozzanak. Ezt megmond­tuk a szakszervezeti gyűlésen Is. A mellette dolgozók egyiko hamiskásan elmosolyodott. — Ez így igaz — vélekedett —, mint az is, hogy éppen ezért kell a vasárnapi műsza­kok teljesítményét jobban el­lenőrizni. így tudtam meg, hogy a* leg­utóbbi szakszervezeti gyűlésen érdekes dologról, számos jogos igényről is szó volt: Igazítsák az autóbuszok menetrendjét a műszakok váltásához, gondos­kodjanak a műhelyben dolgo­zók számára oly fontos szóda­vízről, méretre szabott munka­ruhákról; tartsa meg mindenki a bevezetett takarékossági sza­bályokat, érvényesítsék a minő ségi megítélést és bérezést a teljesítmények megállapítása- tior, még fokozottabb legyen az ellenőrzés a műhelyekben és a felajánlások, a vállalások érté­kelésekor. Nem kaptam pontos adatokat arról, hogy az idén hányféle új készítménnyel fogják bővíteni a választékot, az üzem műhe­lyenként miként vállal részt a 3,3 százalékos mértékben nö­velt tervfeladatok teljesítésébő', a kenyérgyáriak összesített fel­ajánlásainak adatai sem let­tek számomra ismeretesek. A beszélgetésekből azonban kiala­kult a helyzetkép: Igyekezet­ben nincs hiány. A kenyérgyá­riak nemcsak a faládátokból eredő gondokat vállalják, ha­nem a feladatokat teljesíteni is akarják, HAJDÚ ANDRÄS

Next

/
Oldalképek
Tartalom