Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-23 / 19. szám, szerda

A kommunisták erőpróbája

Jól zártuk u tavalyi évet >0 Az ú; feladatok nehezek, de megoldhatók 0 Zárszámadás a szövetkezetekben

U

zempink, vállalataink járásunk egész terület«» nagy igyekezettel fogtak hozzá az 1980. évi népgazdasági feladatok teljesítésébe? A korábbiakhoz képest most új, minő ségileg más és bonyolultabb tennivalókat követel tőlünk a kor, a fejlődés jelenlegi szaka* sza. Elég, ha csak a munkatermelékenység olyan arányú növekedésére gondolunk, amelynek fedeznie kell az ipari tér melés növekményének 80, az építőipari termelés növekményének 95 százalékát. Vagy például a munkaerőnek a kevésbé gazdaságos munkahelyek* ről a gazdaságosabb és termelékenyebb területekre történő átcsoportosítására, amely ko moly gondot jelent mind az üzemek gazdasági és politikai vezetőinek, mind pedig a dolgozóknak.

Bármily nehezek is azonban az épp csak felvillantott, előttünk álló népgazdasági feladatok, csakis ezek elérésével és teljesítésével, ezen az úton haladva tudjuk megvédeni vívmá nyainkat, megszilárdítani eddig elért eredményeinket. S ezek az eredmények egyáltalán nem csekélyek. Az utóbbi három évtized alatt — ebbe beletartozik a XV. pártkongresszus óta eltelt négy esztendő is — a városi és a falusi lakosság életkörülményei gyökeresen átalakultak, s eddig nem tapasztalt mértékben javultak. A karácsony előtti vásárlási láz mindennél ékesebben árulkodott nemcsak a természetes árubő ségről, hanem jólétünkről is.

Ezt a tényt emelte ki a já rási pártbizottságunk legutóbbi decemberi tanácskozása is, amely — a CSKP KB 14. ülésének határozatát feltételeinkre lebontva — útmutatást adott a pártalapszervezeteknek, a gazdasági vezetésben és a társadalmi szervezetekben dolgozó kommunistáknak a hatodik ötéves terv utolsó éve igényes feladatainak teljesítéséhez. Az ülés beszámolója és a vitafelszólalások elsősorban a feszítettebb tervek teljesítésének le hetőségét elemezték, egyben az alkotó ember típusát állították közös cselekvésünk középpontjába. A mi viszonyaink között ezt nemcsak a tudományos-műszaki forradalom gyors térhódításával kapcsolatos feladatok indokolják, hanem mindazok a sürgető tennivalók, illetve követelmények, amelyek a hatékonyság növelését, erőforrásaink ésszerűbb kihasználásáts különösen a műszaki fejlesztés meggyorsítását szolgáljak.

A járási pártbizottság ülésén nemcsak a gazdálkodás követelményrendszeréről és koránt sem csak termelési feladatokról tanácskoztunk. Hanem mindez zel összefüggésben bonyolultabb politikai feladatokról, a kommunistákkal szemben támasz tort szigorúbb követelményekről is, és arról, hogy a járásunk pártalapszervezeteínek is

nehezebb helyzetben kell helytállniuk. Tevékenységüket mindenütt a sajátos körülmények figyelembevételével meghatározott, vállalati, üzemi, feladatokhoz kell igazítaniuk; a helyes, az eredményt ígérő terveket támogatni, ň kezdeményezéseket bátorítaniuk kell. Bővítsék ki munkaprogramjukat, és a tömegszervezetekben dolgozó párttagokon keresztül hassanak a pártonkívüiiekre is.

Egyértelműen hangsúl yoztuk már a párttagokkal folytatott beszélgetések időszakában, hogy ott lesz lüktető, eleven a pártelet, ahol a dolgozók megismerik és sajátjuknak tekintik a termelés, a gazdálkodás prog ramjait, s ezek végrehajtását a pártalapszervezet ek, tömegszer- vezetek a maguk sajátos eszközeikkel hathatósan támogatják.

A cselekvés vezérfonalát valamennyi pártalapszervezetünk számára a XV pártkongresz- szus programja, a CSKP KB 14 és az SZLKP KB legutóbbi ülésének, valamint a járási párt- bizottság legutóbbi ülésének a népgazdaság idei tervét jóváhagyó határozata • jelenti. Ugyanakkor az alapszervezeti pártbizottságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a dolgozók megismerjék a soron levő feladatokat, részt vehessenek a legjobb megoldások kialakításában Csak így érhetjük el, hogy a munkakollektívák tudása, tennialkarása terveink tény” leges lendítő erejévé váljék.

A cselekvési egység erŐsS* tése, a tervszerűbb és fegyelmezettebb munka igénye semmi esetre sem járhat a vezetés adminisztratív eszközeinek egyoldalú előtérbe állításával i\ politikai munka és a szocialista demokrácia háttérbe szorításával. Ez súlyos hiba lenne Pártunk útmutatásai arra köteleznek, tapasztalataink arról győznek meg, hogy éppen ellenkezőleg, a nagyobb követelmények teljesítése, a szigorúbb és következetes végrehajtás csak a szocialista demokrácia fejlesztésével, a politikai tömegmun ka szí nvo na 1 á nak

szüntelen emelésével, az okos és meggyőző szó erejével érhető el

Tudnunk kell továbbá, hogy a kommunisták felvilágosító, mozgósító szavai csak abban az esetben keltenek visszhangot a pártonk ívű liek körében, ha a szavak teltekkel párosulnak. A pazarló gazdálkodás, a hanyagság, « munkafegyelem rendszeres megsértése feletti elnéző magatar1 ás nagy kárt okoz, csökkenti a párt szavának agitativ erejét. A legfontosabb igény; a munka minőségének és hatékonyságának javítása A pártirányító, -ellenőrző munka mindenki számára konkrétan megfogalmazza, hogy ez mit is jelent. Az anyagi-erkölcsi ösztönzést, elismerést, a szocialista munka versenyt ehhez a követelményhez igazítsák.

járásunk mezőgazdasági üzemei ezekben a napokban vonják meg a múlt esztendő mérlegét: felelősségteljesen készülnek a zárszámadásokra. A múlt év viszonylag jó volt, kedvező eredményeket mutathatunk fel a növénytermesztésben és az.állattenyésztésben.

A zárszámadások elkészítése azonban nemcsak a múlt esztendő számvetését jelenti, hanem a továbblépés lehetőségeinek és tartalékainak feltárását is. Ezeken belül az idei esztendőben nagyobb figyelmet kell fordítani az állatok hasznossá- gátnak növelésére, a termelési veszteségek csökkentésére. Mindezt a takarékosság jegyében kell megoldaniuk a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Az anyag- és energiatakarékosság ismét első helyre került az űj eszitendőben, valamint az, hogy 35 300 tonna gabona termelésére kell felkészülniük.

Az idei évre való felkészülés és a tavalyi esztendő tanulságai számos gondra is rávilágítanak. A szocialista munkaverseny céljait több helyen eléggé általánosan jelölték meg. A felajánlások teljesítésében nem egy helyen gondot okozott a munka- és üzemszervezés lassú fejlődése, valamint az anyag- és alkatrészellátásban, a megrendelő-szállító kapcsolatokban mutatkozó késedelem. A szocialista munkaverseny további kibontakozását, a kezdeményezések felkarolását sok helyen gátolta az is, hogy esetenként a vezetés nem számolt eléggé a szocialista munkabrigád-mozgalorn erejével, s többnyire csak váratlan nehézségek elhárítása végett fordultak a kollektívákhoz. Körükben is tapasztalható volt néha az igénytelenség, a külsőségekre, a látványosságra való törekvés, a formalitás.

E

z idén ünnepeljük hazánk — és a napokban járásunk — felszabadításának 35. évfordulóját, s a CSKP XVI. kongresszusára készülődve a folyó esztendőben emlékezünk meg Vlagyimir lljics Lenin szűkítésének 110. évfordulójáról. Az ünnepségek méltó keretet nyújtanak ahhoz, hogy ipari vállalataink és mezőgazdasági üzemeink dolgozói egyesített kötelezet tségvál tolásokat, fel - ajánlásokat tegyenek, szélesebb mértékben érvényesítsék munkájukban a hatékonyságot és a minőséget szavatoló szara- tovi, Ivovi, valamint a sesekini versenymozgalom eiveit. Sürgető és igényes feladataink sikeres elvégzéséhez nélkülözhetetlen eszköz a jól szervezett szocialista verseny és a szocialista munkabrigadok gyümölcsöző tevékenysége, a kommunisták felelősségvállalása.

[AN GALLO,

áz SZLKP rozsnyói (Rožňava j Járási Bizottságának vezető titkára

A PÁRTÉLET ŰJ SZÁMA

1980.

I. 23.

Megjelent a Pártélet ez idei első száma. Közli a CSKP KB legutóbbi ülésének és az SZLKP KB legutóbbi ülésének a határozatát, Gustáv Husák elvtársnak a CSKP KB 14. ülésén elmondott zárszavát, valamint A CSKP alapszervezetei 1980 januárjában és februárjában tartandó taggyűléseinek irányelvei címmel a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének az 1979. november 23-án hozott határozatát.

Az új számba Alois Indra Kommunisták címmel írt vezércikket. Méltatja a tagsági igazolványok cseréjének és a CSKP KB 14. ülésének a jelentőségét. Kiemeli, hogy a kommunistáknak nemcsak a munkahelyen kell helytállniuk, és nemcsak a pártgyűléseken kell résztvenniük. A kommunisták meggyőződését és politikai aktivitását nem időzíthetjük és nem köthetjük csupán egy helyhez vagy egy eseményhez. A kommunistáknak mindig, mindenütt példát kell mutat- niok, a közvéleményt helyes irányba kell formálniok. A kommunista pártot is, mint minden élő szervezetet, különféle hatások érik. A kommunistáknak az a feladatuk, hogy a negatív jelenségeket legyőzzék, és állandóan őrizzék a párt tisztaságát, érvényesítsék a pártnak a XIV. és XV. kongresz- szusán elfogadott irányvonalát.

Jaroslav Pecen A párt vezető szerepe elmélyítésének időszerű kérdése a tudományban című írásában azt fejtegeti, hogy a párt a gyakorlat állandó elemzésével, a dolgozó tömegek tapasztalatainak általánosításával, a marxizmus—leninizmus tudományos elmélete alapján előrelátja a jövő társadalmi folyamatait és a változásokat, feltárja a nehézségeket, útmutatást ad a problémák megoldásához, meghatározza a tudományos kutatás irányát, társadalmilag befolyásolja a kutató tevékenységet. A tudomány területén a párt vezető szerepe elmélyítésének az a célja, hogy a társadalomtudományok járuljanak hozzá hatásosabban a szocialista átalakuláshoz, a tudósok törekedjenek az eddiginél is nagyobb mértékben a társadalmi fejlődés kulcsfontosságú problémáinak a kutatására.

Ján Anger: 50 éves a CSKP össz-szlovákiai szervezete című cikkében többek között arról

ír, hogy Zilinán 1930. január

19-én tartották meg Klement Gottwald részvételével a CSKP tanácskozását. Egységes internacionalista pártunk keretében ekkor alakult meg a CSKP szlovákiai szervezete. A CSKP szlovákiai szervezetének a megalakítása megteremtette a feltételeket a párt egységes stratégiai és taktikai irányvonalának, a párt kapitalista-ellenes harcának következetesebb megvalósítása számára Szlovákia jellegzetes körülményei között. A CSKP szlovákiai országos szervezetének megalakulása jelentős mértékben megszilárdította egész Csehszlovákiában a kommunista mozgalom egységét és akcióképességét.

Érdekes gondolatokat tartalmaz A tüzelőanyag és az energia fogyasztásának időszerű kérdései, a Kommunisták harcban a fasizmus és a neonázic- mus ellen, valamint A Román Kommunista Párt XII. kongresszusa című írás is. Az említetteken kívül a Pártélet új száma még több más fontos írást közöl, és jó tájékoztatást nyújt a pártmunkával kapcsolatos számos elméleti és gyakorlati kérdésről. fzsaj

Rák Istvánné, aki a munkaszervezési problémák megoldásának egyik sürgetője ja szerző felvételei)

flz igyekezet eredménye

bővítik termékeik választékát #

JOGOS IGÉNY ÉS JAVASLAT

A párkányi (Štúrovo) kenyérgyárban az igazgatóval, a pártelnökkel, meg a szakszervezeti műhelybizottság elnökével szerettem volna megvitatni azokat a problémákat, melyek üzemükben az idei tervfeladatok teljesítése során adódnak Ugyanis a CSKP KB 14. ülésén a Václav Hüla elvtárs állal előterjesztett jelentés nyomatékosan hangsúlyozta: „A terv feltételezi, hogy az élelmiszeripari minisztérium által irányított vállalatok 3,3 százalékkal több terméket szálCsizmadia Ferencné, oki már az új készítmény, a sajtos pogácsa szaggatásával foglalkozik

lítsanak a hazai piacra, hozzájárulva a hazai piacon a minőség javításához és a választék bővítéséhez* Tavaly a párkányi kenyérgyár hat ú-j süteményféle készítésével bővítette a választékot, három jarásba szállítva készítményeit eleget tett a minőségi követelmények nek is, hiszen a „párkányi kenyér“ jó minősége ismeretes mind a három járásban. Mindez, persze, nem jelentheti az új követelmények mellőzését sem a minőség javítása, sem a válasz ték bővítése tekintetében. Nagyon is időszerű lett volna tehát tájékoztatást kapni a kenyérgyáriak idei törekvéseiről, problémáiról.

Csakhogy az igazgató elutazott. Ahogy mondták: „Az egyik szállítmánnyal kiment a vonal ra ellenőrizniA pártelnök gyűlésre ment: „Bejelenteni a vállalást, hogy mi az idén is megtesszük a magunkét, reánk számíthatnak “ A műhelybizottság elnöke csak az éjjeli műszakra jön be: „Ma összesítette a műszakok és részlegek felajánlásait, a holnap reggeli postával fogja beküldeni.“

Kaptam azonban egy fehér köpenyt a raktárostól, és néhány biztató szót: „Menjen be tetszése szerint akármelyik műhelybe, a szakszervezeti gyűlésen már megvitattuk a feladatokat, meg a problémákat, bárkitől kérdezősködhet.“ A siite- ménykészítő műhelyben tehát a pogácsát szaggató Csizmadia Ferencné mondta el, hogy mit tud az új feladatokról.

— Látja, ez a sajtos pogácsa is új készítmény — magyarázta. —Az igazgató Is azért ment ki a vonalra, hogy szorgalmazza ennek a forgalmazását. Ügy van az a mi vidékünköns hogy magunknak kell felhívni a figyelmet az új dolgokra, csak azután kedvelik meg. A mi igyekezetünk nyilvánvaló.

Megtudtam tőle azt is, hogy igyekezetének indítéka: jövőre eléri a nyugdíjas korhatárt. A múlt hónapban 202 munkaórát dolgozva, tiszta bérként 1865 koronát keresett. Egyénileg is helyesli tehát, hogy az idén a tavalyihoz viszonyítva mennyiségileg igényesebb tervfeladató- kat kell teljesíteni.

— És a minőség? kérdeztem.

— Az az igyekezet velejárója — válaszolta, — akárcsak a problémák, a gondok.

Elmondta, hogy ezzel kapcsolatosan sokszor megvitatták már a takarékosság kérdését. Az adagok nem lehetnek kisebbek, az áramfogyasztást okosan lehet mérsékelni, de nem a gépek, meg a kemencék működésének mellőzésével, hanem a ventillátorok, meg a világítás ésszerű szabályozásával. Tavaly sikerült műhelyükben közel tízezer korona értékű energiát megtakarítaniuk. Az idén nagyobbak a tervfeladatok, valamivel nagyobb lesz az áramfogyasztás, de legalább a megtakarítás arányát tartani szeretnék.

A munkaasztal túlsó végénél dolgozó Rák Istvánné a munkaszervezési problémák megoldásának fontosságát hangoztatva mondta el, hogy az igyekezet milyen gondokkal jár:

— Tudjuk mi jól, hogy a vasárnap délelőtti műszak teljesítményénél szoktak minőségi kifogások mutatkozni — magyarázta —, éppen ezért kellene a részlegeket úgy besorolni a munkába, hogy mindegyiknek, a kétszersültet készítőknek is jusson vasárnapi műszak, ne. csak hétköznapi délelőttö- kön dolgozzanak. Ezt megmondtuk a szakszervezeti gyűlésen Is.

A mellette dolgozók egyiko hamiskásan elmosolyodott.

— Ez így igaz — vélekedett —, mint az is, hogy éppen ezért kell a vasárnapi műszakok teljesítményét jobban ellenőrizni.

így tudtam meg, hogy a* legutóbbi szakszervezeti gyűlésen érdekes dologról, számos jogos igényről is szó volt: Igazítsák az autóbuszok menetrendjét a műszakok váltásához, gondoskodjanak a műhelyben dolgozók számára oly fontos szódavízről, méretre szabott munkaruhákról; tartsa meg mindenki a bevezetett takarékossági szabályokat, érvényesítsék a minő ségi megítélést és bérezést a teljesítmények megállapítása- tior, még fokozottabb legyen az ellenőrzés a műhelyekben és a felajánlások, a vállalások értékelésekor.

Nem kaptam pontos adatokat arról, hogy az idén hányféle új készítménnyel fogják bővíteni a választékot, az üzem műhelyenként miként vállal részt a 3,3 százalékos mértékben növelt tervfeladatok teljesítésébő', a kenyérgyáriak összesített felajánlásainak adatai sem lettek számomra ismeretesek. A beszélgetésekből azonban kialakult a helyzetkép: Igyekezetben nincs hiány. A kenyérgyáriak nemcsak a faládátokból eredő gondokat vállalják, hanem a feladatokat teljesíteni is akarják,

HAJDÚ ANDRÄS