Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-18 / 15. szám, péntek

IRÁN MEGTOROLJA A GAZDASÁGI EMBARGÓT

eh™

SORBAN

DMITRIJ USZTYINOV marsall, A Szovjetunió honvédelmi mi- nisztere táviratban üdvözölte iWojeiech Jaruzelski hadsereg tábornokot, a Lengyel Népköztár saság nemzetvédelmi minisz- terét Varsó felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából.

BELGRÁDIJÁN plenáris ülést tartott a JKSZ Központi Bizottsága. A résztvevőket tájékoztatták Joszip Broz Tito egészségi állapotáról. A jugoszláv állam fö megbetegedésével összefüggésben kialakult helyzetről tárgyalt a JSZSZK Elnöki Tanácsa is.

A BERLINI KATONAI BÍRÓ

SÁG Heinz és Gisela Schíabe ny uga t német ál Uŕm po 1 gá r<»ka t

(keintevékenység vádjával 12, illetve 7 évi börtönbüntetésre ítélte.

(ČSTK) Teheránban és

szinte valamennyi iráni városban hatalmas tüntetések voltak a sah rezsim je megdöntésének első évfordulóján. A tüntetők elítélték Washingtonnak azt a döntését, hogy gazdasági és katonai szankciókat alkalmaznak Irán ellen.

Az iráni kőolajipari miniszter bejelentette, hogy Irán kész a jelenleginek felére napi 1,5 iniMiió hordóra mérsékelő! olaj- termelését, ha Nyugat-Európa és Japán az Egyesült Államok nyomásának eieget téve Csatlakoznék a Teherán ellen irányuló gazdasági megtorló intézkedésekhez. Egyúttal kilátásba helyezte, hogy Irán minden olyan országtól megtagadja az olajszállításokat, amely Washingtonhoz hasonlóan gazdasági embargót léptet életbe

Ghotbzadeh iráni külügyminiszter a n«.pókban többször beszélt telefonon a panamai államfővei a volt sah kiadatására vonatkozó iráni kérelem ről. Teherán a múlt héten le veiben kérte, hogy a panamai hatóságok adjanak ki letartó/, tatáéi parancsot Re/a Pahlawi ellen.

A teheráni rádióban a kiii ügyminisztérium cáfolta azokat a nyugati híreszteléseket, me- lyek szerint Khomeini ajatol- lah kész fogadni Kurt Wald- heiui ENSZ tótitkárt, aki hallandó ismét Teheránba utazni, hogy közvetítsen az iráni— am éri ka i ko n f iiktusl>an.

Az olajban rendkívül gazdag Khuzisztan tartományban isme re flen tettesek megrongálták az Abadan kikötőbe vezető kő olajvezetékei.

Washingtonnak és Pekingnek. lám, kapóra jött az „afgán kérdés”

(A moszkvai Pravda karikatúrája)

MIT AKAR HUANG HUA ISZLAHBADBAN?

Veszélyes a hidegháborús húrok pengetése

BÍRÁLATOK CÉLPONTJA A WASHINGTONI KORMÁNYPOLITIKA

(ČSTK) — Az Egyesült Államokban tart a nyugtalanság a Carter-kormányzat jelenlegi politikája miatt, amely eltért az enyhülési politikától, éles szov jetellenes irányvonalat vett, és a fegyverkezés további fokozására irányul.

Aggodalmat kelt az a tény, hogy a Carter-kormányzat elhatározta a stratégiai fegyver- rendszerek korlátozásáról szóló fontos szerződés, a SALT—II. vitájának elhalasztását. A Bulletin of Atomic Scientists című tudományos folyóirat például azt írta, hogy az Egyesült Államok nem mondhat le a SALT — II. szerződésről és a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásának egész folyamatáról, mivel kell, hogy elsőrendű feladata legyen az atomháború veszélyének elhárítása.

»Az amerikai gazdasági körök egy részéneik állásfoglalását fe jezi ki Búd Salk chicagói vállalkozó, aki rámutatott, hogy a SALT—II. ratifikálásának elhalasztása engedmény a hidegháború híveinek, akik az állítólagos „szovjet fenyegetés“ hangoztatásával igyekeznek elterelni az amerikaiak figyelmét az Egyesült Államok belső problémáiról.

A SALT—II. azonnali ratifi kálására szólított fel az „Amerikaiak a SALT-ért“ nevű szervezet, amelyben helyet foglalnak az USA társadalmi és vállalkozói köreinek képviselői. A szervezet nyilatkozatában rámutat, hogy a ratifikáció elhalasztásáról hozott döntés nem felel ning az Egyesült Államok érdekeinek, és káros következményekkel járhat a világbékére.

Az Egyesült Államok Kommunista pártjának vezető képviselői is határozottan bírálták az amerikai kormány jelenlegi irányvonalát. Henry Winston, a párt országos elnöke és Gus Hall, a párt főtitkára nyilatkozatban mutatott rá, hogy a jelenlegi kormánypolitika az

USA-t visszavetette a hidegha ború időszakába és hogy e po- litika a fegyverkezési kiadások további növekedéséhez vezet.

‘Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának képviselői ugyancsak nyomatékosan elítélték a szovjetellenes rágalomhadjáratot, amelyet az amerikai kormányzat ösztönzésére indítottak meg. Rámutattak, hogy e kampány cétja „igazolni“ a fegyverkezési költségek növelését és hangsúlyozták, hogy az amerikaiaknak meg kell ismerniük az igazságot a Szovjetunió külpolitikájáról és a nemzetközi enyhülés érdekében lett kezdeményezéseiről.

A BRIT KÖZVÉLEMÉNY TILTAKOZÁSA ELLENÉRE

LONDON FELVETTE A DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOKAT CHILÉVEL

(ČSTK) — A brit kormány

tegnap több mint négyéves szünet után ismét felvette a diplomáciai kapcsolatokat Chilével. Az • akkori munkáspárti kormány 1975-ben hívta vissza nagykövetét Santiagóból, mivel a Pinochet-rendőrség letartóztatott és kíuzott egy brit állam polgárt. Amint az várható voit, a chilei fasiszta klikk elismerése a konzervatív kormány részéről a brit közvélemény, a szakszervezetek és az ellenzéki képviselőik körében tiltakozást váltott ki. A chilei néppel való szolidaritás brit bizottsága hangsúlyozza, hogy a lépés „az ENSZ-közgyűlés ta- vailyi ülésszakán született határozat semmibe vételét jelenti, amely elítélte az emberi jogok megsértését Chilében“.

A kínai külügyminiszter a héten Pakisztánba látogat. Bár a pekingi hivatalos jelentés nem részletezi, hogy Huang Hua mirő| fog tárgyalni Iszla ma-badban, nem nehéz eltalálni. Minden kétséget kizáróan az állítólag Szovjetunió-fenye- gette Pakisztánnak nyújtandó fokozott katonai támogatásról, s keresik majd a pakisztáni területen gyülekező afgán el le n fo r rada i m á ro k i nten zí ve b b

felfegyverzésének és kiképzésének lehetőségeit.

Harold Brown amerikai had ügyminiszter a közelmúltban Kínában tett látogatása során a két féj megegyezett abban, iiogy stratégiai és taktikai érdekeik „párhuzamosak“ és „egyeztetni fogják“ akcióikat az afganisztáni törvényes kor mány ellen harcoló bandák tá i nógatására.

A pekingi vezetés készségesen támogatja az Egyesült Államoknak a Közel- és a Közép- Keleten elvesztett politikai és gazdasági pozícióik visszaszerzésére irányuló erőfeszítéseit. Ugyanakkor nem tagadja azt sem, hogy saját befolyását is növelni szeretné a térségbeu Az 1978-as áprilisi forradalom komoiyan veszélyeztette Washington és Peking terveit és ezért mindent megtesznek, hogy meghiúsítsák e forradalom kiteljesedését. Ami Kínát MHeti, azonnal akcióba lépett: különböző Peking-párti csoportokat szervezett Afganisztánban és segítette ezeket, hogy kapcsolatot teremtsenek a nacionalista és reakciós szervezetekKommentárunk

1980.

I. 18.

C

arter elnök emlékezetes január 4-i beszédét — ha újévi meglepetésnek szánta — mindenképpen kellemetlen volt, s ha elnökválasztási fogásnak — egyáltalán nem biztos, hogy sikeres lesz.

Az azóta lejátszódott események az utóbbi feltevést igazolják és ma már az is világos, hogy az ún. afgán ügy kapóra jött Washingtonnak, hogy Carter „erős elnökiként“ lépjen jövendő választói elé, remélve, pár százalékkal felugrik egyre csökkenő népszerűsége. Épp a beszéd elhangzásának előestéjén jelezték, hogy amúgy is ingatag népszerűsége újabb zuhanás előtt áll, tehát a kínálkozó alkalmat nem szalaszthat- ta el. Hallgatva Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadójára, hidegháborús húrokat pengetett, javasolta a SALT-vi- ta elhalasztását a törvényhozásban — csakhogy ilytnódon a maga pártjára állítsa az elnökválasztásban mindig nagy szerepet játszó hadiipari-komplexumot.

De vajon a magas színvonalú technológia és a gabonaexport leállításával nem riasztott-e el maga mellől tán még több szavazót? A kérdés felvetése annál is indokoltabb, mert az elnök korábban mogyoróültetvé- nyes farmerként tevékenykedett és a mezőgazdaságban dolgozók szavazatai sokat nyomtak a latban elnökké választásaikor.

A farmerek körében, mint várható volt, felháborodást váltott ki a gabonaexport beszüntetése. Figyelmeztettek arra, hogy az elnök döntésével már megkötött szerződéseket rúgott fel és kereskedelmi körökben kétségtelenül kezdenek kételkedni az USA-nak, mint gazdasági partnernek a megbízhatóságában. A gabonatermelőknek a szerződések felmondása komoly értékesítési gondokat okiftz, nyilván veszteségek érik őket, hiszen a visszamaradó ga- liona leszorítja a világpiaci árakat. Maga Bob Berglaud, Carter mezőgazdasági minisztere nyilatkozta kedvezőtlenül az elnöcatermelők Nemzeti Szövetségének elnöke felháborodottan állapította meg, hogy a döntés a harmincas évek válsága óta a legsúlyosabb csapás a farmerekre. Vajon a tengerbe szórják vagy elégetik-e a búzát, kukoricát, ahogy azt akkor tették? Washington a múlt héten megnyugtatta a kétkedőket: megtalálta az ésszerű felhasználás

Melléfogás

Csődöt mond a „gabonafegyver“

ki döntésről, hogy emberek egész sorát sújtja a döntés, kezdve a gabonaszállító bárkák tulajdonosaitól a malmokban dolgozó munkásokig. Szerinte a gabonaeiadások felfüggesztése legalább 300 millió dolláros veszteséget okoz a farmereknek. Habár Mondale alelnök kénytelen volt megnyugtatni a háborgó termelőket, hogy a kormány mindenképpen előteremti a kártalanításhoz szükséges összeget, kevesen hisznek ebben.

Az amerikai gabonaraiktárak- ban tehát tonnaszámra halmozódik a temérdek gabona, hiszen az idén jó volt a termés. (Az USA-nak amúgyis kedvező természeti feltételei vannak a g a b o na te r m e sz té s he z, e 1 len té t- ben a Szovjetunióval, hiszen a szovjet területek fele olyan égövben fekszik, amelyben sohasem enged fel a fagy). Gazdasági szakértők szerint az Egyesült Államokban nehézségeket okoz majd, hogy ésszerűen fel tudják használni a szükségleteket meghaladó gabonát, mert nyilván millió tonnáikat nem lehet máról-holnapra eladni a világpiacon. R. Aruát, a Kukorimódját, mert gasohol néven új hajtóanyagkeveréket nyernek ezentúl a kukoricából. Félretéve minden gazdasági szempontot, nemzeti érdeket, pusztán humánus megfontolások felvetik a kérdést: megengedheti-e egy nagyhatalom magának azt a luxust, hogy miközben a világon milliók éheznek, ahelyett, hogy lépéseket tenne a megsegítésükre, öncélúan így „hasznosítja“ a máshol oly hiányzó alapélelmiszert.

Washingtonban efölött egyáltalán nem meditáltak, sokkal Inkább azon töprengtek, vajon be tudják-e szovjetellenes szankciókba vonni szövetségeseiket. Gyorsan Európába küldték Christopher külügyminiszter-helyettest, aki * hazatérve úgy nyilatkozott, hogy London egyértelműen támogatja az akciókat, míg Bonnban csak tegnap hangzott el az első olyan Smith nyilatkozat, miszerint elvben „egyetértenek Washingtonnal az úgymond, „szovjet beavatkozás“ elítélésében, de nem csalatkoznak a gazdasági téren szorgalmazott szankcióhoz. A Carter-kormányzat sebtében Washingtonba hívta a legnagyobb gabonatermelőket Ausztráliát, Kanadát és a Közös Piac országait és végül sikerült rávenni őket arra, hogy nem pótolják a Washington által lemondott Szovjetunióba irányuló gabonaexportot. Argentína, amely szintén gabona nagy hatalom, elutasította a washingtoni nyomást és nem állt be a gabonafegyverre „igen“-t mondó országok közé.

Miközben Washington többkevesebb sikerrel maga köré próbálja tömöríteni szövetségeseit, Moszkvában többször rámutattak arra: nem lepődtök

meg a gabonaszállítások leállításán és nem könyörögtek a gazdasági kapcsolatokért. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy a zsarolásnak nem lesz foganatja, mert nem tartják kegynek, ha az amerikai fél üzletet köt szovjet partnerekkel, tehát most sem a Szovjetuniót büntetik — sokkal inkább magukat.

Leonyid Brezsnyev múlt heti terjedelmes nyilatkozatában rámutatott, hiába számított a washingtoni vezetés arra, hogy a gabonaszállítások leállítása nyomán a Szovjetunióban „megromlik“ az élelmiszerhelyzet. „A szovjet népnek megvan a kellő lehetősége arra, hogy nyugodtan éljen és dolgozzék, végrehajtsa terveit, növelje jólétét. Egyetlen kilogrammal sem csökkennek például a szovjet emberek kenyér és sütőipari termékekkel történő ellátására vonatkozó tervek“ — erősítette meg Leonyid Brezsnyev.

Már most nyilvánvaló tehát, hogy alapos politikai számítási hibával egyenértékű a „gabonafegyver“ bevetése.

P. VONYIK ERZSÉBET

kel. A Pakisztánban gyülekező afgán ellenforradalmi bandák táboraiba mind gyakrabban érkeznek kínai katonai szakértők. Afganisztáni bevetésre ké-< szülő diverzán sokat képeznek ki a kínai Si-Tiangban, amely, szomszédos Afganisztánnal.

Hegyi utakon nap, mint nap fegyver- és lőszerszál'lítmányok érkeznek Kínából Pakisztánba.

Most, hogy Peking egyeztette /i Pentagonnal lépéseit, tevékenysége tovább fokozódik. A Boston Globe című amerikai lap megállapította, hogy az USA és Kína az afgán ellen- forradalmárok számára „légyé-* (leírni, páncéltörő és más fegyverek szállításának koordinálását tervezi“. A New York Daily News pentagoni stratégákra hivatkozva bejelentette, hogy „a kínaiak rendé Ikezéséa’e ál,Inak az Afganisztán ellen szükséges fegyverek — puskák, golyószórók, aknák és föld-levegő rakéták1. A korszerű amerikai fegyverekkel együtt, melyek listáját jelenleg állítják össze Washingtonban, a hadügyminisztérium szerint ez az „amerikai—kínai együttműködés igen hatékony lesz“.

A legutóbbi évek során azon^ ban bebizonyosodott, hogy az események fejlődése korántsem vett miiadig olyan irányt, ahogy azt az amerikai imperialisták és a kínai expanziionisták szeretnék. Ami Afganisztánt illeti, népe meggyőzően bizonyította, hogy képes megvédeni fórra* dalimat, a Szovjetunió interna-i cionalista segítségével és a világ haladó erőinek támogatás sát élvezve meghiúsítja az ellenforradalmárok és a nemzetközi reakció azon törekvéseit, hogy az Ázsiában elvesztett pozícióit Afganisztánnal helyettesítse. (ČSTK)

Meghiúsítani az agresszív terveket

(ČSTK) — Damaszkuszban befejeződött Algéria, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Líbia, Szíria külügyminisztereinek és a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet képviselőinek konferenciája.

A kiadott nyilatkozatban a résztvevőik — a Szilárdság Frontjának tagjai — hangsúlyozzák, hogy az amerikai támaszpontok tervezett kiépítése a Közel-Keleten tartósan veszélyezteti a térség népeit. Az Egyesült Államok az afganisztáni és az iráni eseményekkel kapcsolatban az arab és az iszlám országok figyelmét szeretné elvonni fő ellenségeikről, vagyis az amerikai imperializmusról és a cionizmusról, továbbá igyekszik megbontani az arab országok szolidaritását.

A brit sztrájk új szakasza

(ČSTK) — A brit acélipari munkások sztrájkja újabb szakaszba lépett. *- A kohóipari szakszervezet képviselői ugyanis bejelentették a British Steel Corporation állami társaság vezetőségének, hogy amennyiben január 27-ig nem teljesítik a sztrá)kolók követeléseit, a sztrájk kiterjed a magánkéz, ben levő acélipari üzemekre is. A magánszektor kb. 20 száza* lókban fedezi Nagy-Britannia acélszükségletét.

Heves Washington-ellenes tüntetések a sah bukásának első évfordulóján