Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-18 / 15. szám, péntek
Kevesebb emberrel többet, jobban termelni ÉRVÉNYESÍTJÜK A SZOVJET TAPASZTALATOKAT „Kevés a dolgozó, továbbiakra van szükségünk, A tervíel- adatok egy részét a munkaerő* hiány miatt nem teljesítettük“. Úgy tűnik, a mulasztásaikat igazolni igyekvő gazdasági vezetőknek már-már szavajárásává vált ez az érv, amely azonban — ä tapasztalatok szerint — nem mindig helytálló Ám az újabb munkaerők Igénylését sokan egyszerűbbnek tartják a meglévőkkel való körültekintő gazdálkodás helyett, ami jelenlegi helyzetünkben egyike a legfőbb követelményeknek, Nemcsak a takarékoskodás miatt, hanem azért is, mert a produktív korban lévő dolgozók számúnak növekedése már az 5. ötéves tervidőszakban sem haladta meg a CSSZK-ban a 129 ezret, az SZSZK-ban pedig a 203 ezret. A 6. ötéves tervidőszakban a helyzet rosszdbbo- dását tükrözi, hogy az összesen 226 ezerre tehető utánpótlás 98 000: 128 000 arányban oszlik meg. A munkaerőt is tervezni kell A szlovákiai vállalatok és üzemek helyzete tehát a munkaerők számát tekintve — valamivel előnyösebb ugyan a csehországiakénál, de ez nem ok az elégedettségre, hiszen a szaporulat és az elosztás sem mindenütt egyforma. Gazdálkodni pedig csak a rendelkezésre álló dolgozókkal lehet s ezért a további munkaerők igénylése céltalan. A vállalatoknak feladataikat a meglévő dolgozókkal kell hiánytalanul teljesíteniük. Ez a véleménye Jaroslav Wiesnernek, a Munka- és Szociálisügyi Minisztérium főosztályvezetőjének, mert — amint mondja — a tervezésnél, illetve a tervlebontásnál a tervezett, tehát a munkaképes dolgozók száma az irányadó. A vállalatok és üzemek egyetlen lehetősége, hogy toborzással szerezzenek munkaerőt. Azok, amelyek ezt hűségjutalom, vagy lakás, üdülési lehetőség, külföldi utak, esetleg jó kereset kilátásba helyezésével megtehetik, természetesen előnyösebb helyzetben vannak a többieknél, bár előfordul, hogy a hiány bizonyos foglalkozási ágakban náluk is megmutatkozik. Némi kezdeményezéssel, — pl. átképző tanfolyamok rendezésével azonban — lényegesen növelhető a szakmunkások száma. A vezetők hanyagságát, vagy hozzá nem értését bizonyítja, hogy a szakmunkásoknak kb. 20 százalékát nem a szakmájukban foglalkoztatják, és hogy sok helyütt a munkaidővel sem bánnak gazdaságosan. Ha nem így lenne, akkor az üzemek minden bizonnyal kevesebb munkaerővel is teljesíthetnék igényes feladataikat, az Ilyen módon megtakarított dolgozóknak pedig már részlet- gekben, vagy az időközben felépült üzemekben vehetnék hasznát. Rendszeres ellenőrzéssel a hibák ellen A munkaerőhiányhoz a bölcsődék és óvodák hiánya is sokban hozzájárul. Ha ugyanis a gyermekgondozási szabadságon lévő anyáknak csupán egyharmada munkába léphetne, akkor — Jaroslav Wiesner véleménye szerint — az évi munkaerőnövekedés másfélszer meghaladná a tervezettet. De ennél is aggasztóbb jelenség a munkaerővándorlás, amely többnyire a munkaszervezésben észlelhető fogyatékosságokra vezethető vissza. Azokban az üzemekben ugyanis, amelyek nagyobb figyelmet szentelnek az embereknek, amelyek megfelelő környezetet és munkafeltételeket biztosítanak számukra, a dolgozók jól érzik magukat és nem kívánkoznak máshova. A tapasztalatok szerint a munkaidő kihasználása is még sok kívánnivalót hagy hátra. Egyesek munkaidőben intézik magánügyeiket. bevásárolnak, kocsmákban üldögélnek. De miért is ne tennék, ha senki sem ellenőrzi őket és munkabérüket levonások nélkül ugyanúgy megkapják, mint azok, akik az egész műszakot becsületes munkával töltik? A Munka- és Szociálisügyi Minisztérium adatai szerint gyakori fegyelmezetlenségükért főleg az üzemen kívül tevékenykedőket, elsősorban az építőipari dolgozókat és a szerelőket kell elmarasztalni, akik munkaidejüket alig 55 százalékban használják ki. De sok helyütt a többi dolgozó is megérdemli a bírálatot, amiről a gépek réndszertelen üzemeltetésében megnyilvánuló egyenlőtlen áramfogyasztás is tanúskodik. A lényeges javulás ezen a téren kétségtelenül a gazdasági vezetőktől függ. Ha lelkiismeretesen teljesítenék kötelességeiket, ellenőriznék a munkafolyamatokat és rámutatnának a fogyatékosságokra, akkor — szocialista munkaversenyekben résztvevő öntudatos dolgozók segítségével — megelőzhetők lennének a nemkívánatos jelenségek. Bebizonyított tény ugyanis, hogy az ellenőrzés a feltétele a tartalékok feltárásának és a munka következetes ésszerűsítésének, ami a munkaidő és ezzel a munkaerők számának csökkentését is lehetővé teszi. A szcsokini mozgalom előnyei — Olyan intézkedésekre van tehát szükség, amelyek a szovjet dolgozók példájára a mun- kaerőmegtakarításra ösztönöznek — utalt a főosztályvezető a kezdetben hasonló problémákkal küzdött szcsokini vegyi kombinát problémáira. —• Az ottani dolgozók nehézségeiket a munkaerőtoborzás helyett a meglévők gazdaságosabb kihasználásával igyekeztek eny- híteni — mondotta. Elemzéseik alapján elhatározták, hogy a szocialista munkaverseny segítségével és anyagi ösztönzéssel kezdetben ezer dolgozót takarítanak meg. A munka ésszerűsítésére irányuló konkrét feladatok teljesítéséért néhány vezető dolgozó vállalt felelősséget, És hogy fáradozásuk beváltotta a hozzáfűzött reményeket, arról mozgalmuk gyors terjedése tanúskodik. Módszerükkel — csak a vegyiparban — már az első néhány év leforgása alatt mintegy 55 ezer szakképzett dolgozót sikerült megtakarítaniuk, akik ma több mint 2350 új üzemben érvényesítik tapasztalataikat. A legfontosabb, hogy ezt a mozgalmat valamennyi dolgozó nemcsak erkölcsi, hanem anyagi érdekének is tekinti, hiszen a megtakarított munkabérekben előre megállapított arányban részesednek. A szovjet tapasztalatok szerint tehát a feladatok kevesebb ďolgozóval is teljesíthetők, fel- tévej hogy valamennyien — beleértve a vezető dolgozókat — egyetértenek ezzel a munkaidő gazdaságosabb kihasználásában, a munkaigényesség csökkentésében és az anyagi ösztönzésben megnyilvánuló igazságos módszerrel. Nem vitás ugyanis, hogy aki többet termel, tehát munkájával jobb eredményeket ér el, az megérdemli, hogy többel is keressen. Ezek után indokolt a kérdés: hogyan érvényesítjük mi a gyakorlatban ezeket az értékes szovjet tapasztalatokat és milyenek az eredmények? A főosztályvezető szavai szerint hazánkban egyelőre csak az iparügyi minisztérium tíz vállalatában érvényesítik a szcsokiniak módszerét.,A dolgozók kezdeményezése nem maradt eredménytelen. A munkaerőmegtakarításra irányuló szocialista kötelezettségvállalásaik jóvoltából 1977-ben a termelési tervet 1 százalékkal túlteljesítve, a munkaerők 1,5 százalékát takarították meg. Különösen a ruházati iparban kedvezők a tapasztalatok. Pl. a Pragodév vállalat üzemeiben a múlt évben a dolgozók számát 82 százalékra csökkentették, ugyanakkor a termelés 16,4, a munkatermelékenység 39, az átlagos keresetek pedig 24 százalékkal növekedtek. És mivel a túlórákat 2,5 százalékra sikerült csökkenteniük, tavalyi összmegtakarítá- saik meghaladták a 10 millió koronát. A Pragodév példáját — kevesebb dolgozóval többet termelni — csakhamar a Triola vállalat majd mások is követték. Éppen ezért érthetetlen, miért nem határozták még el magukat erre a bevált újításra a gépipari, az építőipari és a vegyipari vállalatok. A szcsokini mozgalom céltudatos meghonosítása természetesen a vezető gazdasági dolgozók kezdeményezése, rátermettsége és meggyőző politikai nevelő munkája nélkül aligha lenne eredményes. Nagy segítségükre lehet ezen a téren a pártszervezet, de mindenekelőtt a szakszervezet, amely tekintélyével és a dolgozók körében kifejtett lelkes munkával legyőzheti az akadályokat. Mert bár minden kezdet nehéz, nem vitás, hogy a jobb munkabeosztást, a munkafeltételek javítását kivétel nélkül mindenki örömmel fogadná. KARDOS MARTA Kommentáljuk SZOLGÁLTATÁSOK - FOGYATÉKOSSÁGOKKAL Hazánkban, a szocialista építés éveiben a nők helyzete jelentősen megváltozott. Fontos szerepet töltenek be a társadalom legkülönbözőbb posztjain, munkájuk a népgazdaság számára nélkülözhetetlen. A dolgozó nők száma Szlovákiában ina már meghaladja az egymilliót. Az új feladatok azonban nem mentesítik a nőket a háztartási teendők, az anyai kötelességek teljesítése alól, Így tehát kétszeres teher hárul rájuk. Társadalmunk nemcsak igényli, hanem értékeli is a nők tenniakarását, ezért fontos feladatnak tekinti — mint az a XV. pártkongresszus határozataiból is kitűnik — a nők munkáját megkönnyítő szolgáltatások fejlesztését. Ez a feladat azonban az életszínvonal állandó emelésének, a szocialista életmód tökéletesítésének is fontos tartozéka. összevetve a szolgáltatások jelenlegi színvonalát a lehetőségekkel, de főleg a velük szemben támasztott igényekkel, nem lehetünk teljes mértékben elégedettek. A legalapvetőbb hiányosságként a szolgáltatások egyenlőtlen területi elosztása említhető. Ennek főleg a vidéki lakosság látja kárát, a szolgáltató hálózat bővülése ugyanis a falvakon igen lassú. A kelet-szlovákiai kerületben például 159 fehérnemű- és ruhabegyűjtő üzemet, s ezeknek több mint a fele a kerületi székhelyen, Kassán (Košice) és a prešovi járásban. Sok esetben a szolgáltatások rossz minősége, a szállítási határidő meg nem tartása okoz bosszúságot a megrendelőknek, ad okot a jogos elégedetlenségre, s egyben nagymértékben fékezi a szolgáltatások kívánt fejlődését, a lakosság szolgáltatások iránti érdeklődését. A mosodák 40—50 százalékának munkája például nem üti meg a kívánt színvonalat. Ez a hiányosság nem mindig indokolható a rossz mun kakörülményekkel. Igaz ugyan, hogy a mosodák, tisztítók, szolgáltatóházak építése terén jelentős lemaradást kell pótolnunk, s a szolgáltatásban dolgozók — zömmel nők — gyakran igen mostoha, korszerűtlen körülmények között dolgoznak, de a munkájuk minőségét a munkához való viszonyuk, saját magukkal szembeni igényességük is jelen tősen befolyásolja. Mert mivel magyarázható például, hogy ugyanabból a mosodából egyszer hófehéren, szépen vasal- tan viszi haza a háziasszony a ruhát, máskor viszont alig ismeri fel benne a sajátját? A rossz vagy változó minőség pedig nemcsak elégedetlenségre ad okot, banem bizalmatlanná teszi a megrendelőket az újfajta szolgáltatásokkal szemben is. Példaként említhetjük a pelenkakölcsönzést. Egyes helyeken ezen szolgáltatás iránt egyáltalán nincs érdeklődés: Dunaszerda- helyen (Dunajská Streda) például igénylők híján megszüntették, Rimaszombatban (Rimavská Sobota) pedig egyáltalán be sem vezették az említett szolgáltatást. A 6. ötéves tervidőszak utolsó évébe léptünk. A nemzeti bizottságoknak és a szolgáltatások dolgozóinak azon kell fáradozniuk, hogy e fontos társadalmi küldetésű ágazat alapvető hiányosságait — a minőség kivetnivalóit — a hátralevő időben a lehetőségekhez mérten kiküszöböljék, a legsürgetőbb teendőkre — a hálózat bővítésére -r összpontosítsák figyelmüket. FLÓRIAN MARTA ORVOSI TANÁCSADÓ A sízés egészséges, de... Egyre többen töltik szabad- ságuk egy részét a téli hónapokban a hegyekben. Azt keresik a hegytík között, amit lakóhelyükön nélkülözniük kell: az egészséges, tiszta levegőt, a havas tájat, a mozgási lehetőséget. Ahhoz, hogy a hegyekben töltött szabadságunk valóban szellemi és fizikai erőnk felújítását eredményezze, tervszerűen fel kell arra készülnünk. Akár sízni, szánkózni megyünk, vagy a természetjárást kedveljük, minden esetben megváltozik napi programunk. A megszokottnál többet mozgunk, sok esetben annyit, mintha pótolni szeretnénk égész évi lemaradásunkat. Ha nem készültünk fel erre, nagyon hamar elfáradunk, már a második naipon fáj az izomzatúnk. A nagy fáradtság, a szokatlan intenzív mozgás sok esetben balesethez vezethet, amely megkeserítheti sza bad Ságunkat. Ezért lcét-három héttel az elutazás előtt javítanunk kell áltaA Kara Nemzeti vállalat Starý Kolín-í üzeme dolgozóinak gyártmányait nagyra értékelik a nagy szűcsipari hagyományokkal rendelkező országokban is. Az üzem vezetősége a gyártmányok kiváló minőségének megtartása érdekében rendkívüli figyelmet szentel a munkásutánpótlás nevelésének. Felvételünkön a szűcs- szakmát tanuló leányok tanműhelye látható (J. Vrabec felv. — CSTK) lános erőnlétünket. Kétszer-há- romszor hetente fejlesszük mozgáskészségünket, vagyis az izomerőt, gyorsaságot, ügyességet és kitartást. Speciális gyakorlatokat is végzünk, vagyis utánozzuk azokat a mozdulatokat, amelyeket a hegyekben végzünk majd. Nagyon megfelelő a gyors gyaloglás és a futás, mivel ez megfelelően megterheli vérkeringésünket és a légzőszerveket és gazdaságosabbá teszi az egész szervezet tevékenységét, A legtöbben előnyben részesítik a lesiklást, amely különö-' sen a fiatalok- számára vonzó, mivel gyorsaságot, bátorságot igényel, versenyre késztet. A lesiklás azonban megköveteli az alsó végtagok edzettségét és a gyors reagálást. Ezért, az előkészületek keretében elsősorban ezekre a készségekre fordítjuk figyelmünket. Szakemberek kidolgozták a sízők számára azokat a speciális gyakorlatokat, amelyek megfelelő módon megtornásztatják a legjobban igénybe vett izomcsoportokat. Nagyon fontos a sífelszerelés helyes kiválasztása. A felszerelés bizonyos mértékben a divat befolyása alatt áll, de a legfontosabb kritérium a minőség és a célszerűség. Ha nincs megfelelő irodalmunk, forduljunk tanácsért a szakemberekhez. A síket és a botokat a test- magasság, részben a testsúly, s nem utolsó sorban pedig az egyén képességei szerint választjuk ki. Nagyon fontos, hogy csakis ún. biztonsági kötéssel felszerelt sít vásároljunk, illetve kölcsönözzünk ki. A helyesen felszerelt kötés esésnél lekapcsolja a lábról a sít, és ezáltal sok esetben megelőzhető a komoly sérülés. A lesikláshoz a cipő legyen magas és szilárd, a futócipő viszont alacsony és könnyű. Általános szabály, hogy a sícipő ne legyen sokkul nagyobb, mint amilyen lábbelit egyébként hordunk, s ne legyen túl szoros, mert így akadályozná a vérkeringést. A legmegfelelőbbek a pamutzoknik, ezekből kettőt viseljünk, egy vékonyabbat és egy vastagabbat. Öltözetünk legyen meleg, de könnyű. Szabály, hogy inkább viseljünk több réteg vékonyruhát mint egy vastag szvettert, A balesetek megelőzése szempontjából alkalmasabbak a durvább felületű síruhák. A sima, fényes felületű ruhák meggyorsítják a síző esését a lejtőkön. Sífutáshoz könnyebb ruhát viselünk, mivel futás közben állandó mozgásban vagyunk. Kesztyűnk készüljön vízhatlan anyagból és nélkülözhetetlen a jó meleg sapka. A hegyekbe ne bőrönddel menjünk, hanem hátizsákkal, amely lehetővé teszi, hogy kényelmesen vigyük a sít is. Csak a legszükségesebb dolgokat visszük magukkal, de ne feledkezzünk meg a jó arckémről, amely megvédi bőrünket. A hegyekben töltött üdülés bizonyos balesetveszéllyel jár. A balesetek szubjektív okai közül a leggyakoribb: erőnk túlbecsü lése, a rossz, erőnlét, a ránk leselkedő veszélyek figyelmen kivül hagyása, a rossz felszerelés, valamint a kiképzés és a túrák rossz szervezése. Baleseteket okoz az időjárás hirtelen megváltozása, a köd, a hó minőségének megváltozása, a lavina, az erős napsütés is. Ezeket az objektív okokat nem tudjuk befolyásolni, de felkészülhetünk rájuk. Szakemberek megállapították, hogy a sítúrákon a legtöbb baleset a hegyekben való tartózkodás harmadik napján következik be. Többnyire ilyenkor a legnagyobb a környezetváltozás, a tenger feletti magasság és a szokatlan megterhelés okozta fáradtság. Ezért azt javasoljuk, hogy a harmadik nap délutánját pihenéssel töltsük. Örvendetes, hogy évről évre nagyobb az érdeklődés a sízés iránt. A hegyekben eltöltött napok azonban csak akkor szolgálják egészségünket, ha megtartjuk az előbb-ismertetett szabályokat. Dr. MARTA HAjKöVA CSc. 19110 I. 18.
