Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-07-29 / 30. szám
A mikor a nagykiirtösi (Vefky Krtís) járási pártszervek a múlt év második felében jóváhagyták a tagkönyvcsere politikai-szervezési tervét. és összegézték az 1919-es év igényes gazdasági és társadalmi feladatait, önkéntelenül is felvetődött: nem szorul-e majd emiatt hátérbe más ideológiai munka, például a pártoktatás megszervezése és sikeres befejezése? S amikor az alapszervezetek megvonták az első félév politikai, gazdasági és társadalmi feladatok teljesítésének mérlegét, jóleső érzéssel állapíthattuk meg, hogy a mérleg jó. Ezt bizonyítja az idei pártoktatás értékeléseinek anyaga is. A pártoktatás értékelése azonban ennél többet is bizonyít. Egyebek között azt, hogy az alapszervezetek elméletileg kellően felkészültek a soron levő pártfeladatok gyakorlati megvalósítására. Gondolok itt elsősorban a tagkönyvcsere előkészítésére, amely a járásunkban is rendkívüli igényességgel folyik. Vagy pedig az egyes üzemek, vállalatok gazdasági terveinek teljesítésére. Természetes, hogy az SZLKP JB Politikai Nevelés Háza már a pártoktatási év megkezdésekor gondolt a feladatok nagyságára. Ebben a szellemben készítette, fel az előadókat és a propagandistákat is. A pártszervezetek vezetői folyamatosan gondoskodtak a propagandisták politikai és módszertani felkészítéséről. Rendszeresen ellenőrizték az oktatás menetét, a tagság résztvé- telét az előadásokon, valamint a tanterv betartását. Járásunkban az alapszervezetek többsége kis taglétszámú. Ez nehezíti a pártoktatás szakosítását, több csoport létrehozását. Hasznos volt, hogy az előadók az elméleti kérdéseket mindig összekapcsolták a hallgatók mindennapi politikai és gazdasági munkájával. íA kommunisták pártunk politikáját helyesen értelmezik. Munkahelyeiken becsületes, odaadó munkával állnak helyt. A nagykürtösi Dolina Bányában- dolgozó kommunisták munkája is sok értékes tanulsággal szolgál. Az év elején az energiakiesés itt is sok gondot okozott. Akadozott az alkatrész-ellátás, a közlekedéssel sem volt minden rendben. Veszélyben volt a tervteljesítés. E nehéz helyzetben mutatkozott meg a kommunisták eszmei-politikai nevelésének eredménye. „Nem arról kell beszélni, ami a mi hatáskörünkön kívül esik, hanem arról, amiről mi dönthetünk" — mondták az egyes és a kettes fejtési szakaszon dolgozó kommunisták. A többi nyolc alapszervezet kommunistái sem ültek ölbe tett kézzel. Bebizonyították, hogy minden munkahelyen vannak tartalékok, amelyeket célszerűen lehet, sőt kell kamatoztatni. S az eredmény? A Dolina szénbányában ez év januárjától nincs tervlemaradás. Természetesen a siker meghatározója a célratörő gazdasági irányítás, a jó tömegpolitikai munka, a célszerűen szervezett szocialista munkaverseny, s nem utolsósorban a kommunista- és bányászöntudat. A jó példa a párton- kívülieket is jobb munkára ösztönözte. A Dolina szénbányában egyébként az idén 1 millió 50 ezer tonna szenet hoznak felszínre a bányászok. A LIAZ nagykürtösi részlegében az év elején az energiagondok miatt több mint 8 millió korona volt a termelés- kiesés. Ebben az 500 munkást foglalkoztató üzemben is megtalálták a lemaradás pótlásának módjait. A kommunisták jól mérték fel az adottságokat és a lehetőségeket. Ismerték a lemaradás objektív és szubjektív okait. Objektív ok volt, hogy csökkentett mértékben kapták a villamos energiát és a fűtőanyagot. A szubjektív okot a gazdasági vezetésben látták. A kommunisták a pártgyűléseken nyíltan és őszintén elmondták véleményüket az üzem gazdasági vezetéséről. Állásfoglalásukról tájékoztatták a járási párt- bizottságot is. Végül a LIAZ pártszervezetének javaslata alapján megszületett a döntés: változás történt a gazdasági vezetésben. Az új vezetőség azonnal kidolgozta — kollektív döntés alapján — a több millió korona értékű gazdasági lemaradás pótlásának politikai szervezési tervét'. Az intézkedés nagyban növelte az üzem kommunistáinak tekintélyét, akik mindig tudják, hogy mit akarnak. Van ennek egy másik tanulsága is, mégpedig az: ahol a kommunisták mernek őszintén beszélni a gondokról, problémákról, ott az eredmény sem marad el. A pártoktatás lényegét persze nem lehet csak az elméleti kérdések elsajátítására korlátozni, habár ez az alapvető célkitűzések egyike. De nem kevésbé fontos a tevékenységre való ösztönzés is. A kommunista ne hunyjon szemet a hibák felett, érezze szükségét a beavatkozásnak. Tegye meg mindig a kellő lépéseket a hiányosságok kiküszöbölésére. Járásunkban a mezőgazdasági üzemekben is találunk jó példákat a kommunista helytállásra, szókimondásra. „Miért oly nagy egyes gazdasági üzemek eredményei között a különbség“ — teszik fel a kérdést több efsz pártszervezetének kommunistái. Vagy: „miért fejnek ki az egyik istállóban egy tehéntől átlagosan 4500 liter tejet, ugyanakkor a szomszédos istállóban már ezer literrel kevesebbet?" Ilyen és hasonló kérdések hangzottak el például a Nyényei (Nenicej, Szklabo- nyai (Sklabiriá), Zsélyei (Zelovca), Varbói (Vrbovka) stb. Efsz-ek párt- gyűlésein. Ez is jelzi, hogy a kommunisták a felsőbb pártszervek által feltett kérdésekre tettekkel válaszolnak. Igénylik és el is várják a gazdasági vezetőktől a felelősségteljesebb munkaszervezést és irányítást. Példák sokasága bizonyítja, hogy az emberek eszmei-politikai nevelésére fordított szellemi energia megérleli a maga gyümölcsét. Ilyen szellemben szervezte a SZKP JB Politikai Nevelési Háza többek között a párttagjelöltek és az új párttagok pártoktatását is. Azokban az alapszervezetekben, ahol a taglétszám azt lehetővé tette, mint például a Dolina szénbányában, a LIAZ, a PLETA, a nagykürtösi, és a szlovákgyarmati [Slovenské Darmoty) magtermesztő állami gazdaságban stb. a fiatal kommunisták elméleti felkészítése helyben folyik. A többi alapszervezetek tagjelöltjeinek és új tagjainak oktatásáról, neveléséről a járási politikai nevelés háza gondoskodik. A fiatalok képzésére megkülönböztetett gondot fordítunk abból az elvből kiindulva, hogy a gondosan felépített alapokra a későbbi években könnyebb felrakni a felépítményt. Ennek az elv nek a helyességét teljes mértékben igazolták a záróbeszélgetések, amelyek jó eredményekről adtak számot. A fiatal kommunisták nemcsak elméleti kérdésekben rendelkeznek széles látókörrel, hanem ezeket az ismereteket eredményesen alkalmazzák a gyakorlatban. A tagjelöltek nevelése — a pártoktatási év kezdetén megtartott egyhetes bentlakásos képzéstől eltekintve — kizárólag munkaszüneti napokon történt. Ily módon a járás különböző munkahelyein csaknem 900 műszakot sikerült a termelőmunka számára biztosítani, több millió korona értékben. Ezt a módszert mind a tagjelöltek, mind pedig az üzemek gazdasági vezetői kedvezően értékelik, hiszen — különösen napjainkban — a termelési feladatok teljesítése az első számú feladatok egyike. E lméleti és gyakorlati ismeretekben ismét gazdagabban zárták az 1978/79-es pártoktatási évet a nagykürtösi járás kommunistái. Az a tény, hogy járásunk dolgozói — éppen a kommunisták példamutatása nyomán — eredményesen teljesítik az előttük álló politikai, gazdasági és társadalmi feladatokat, bizonyítja, hogy a kom munisták jól felkészültek a holnapi teendőkre. AGÓCS VILMOS, az SZKP nagykürtösi (Velky Krtís) JB titkára Egy lépcsőfokkal ismét magasabban AZ ELMÚLT PÁRTOKTATÁSI ÉV SIKERE • HASZNÁLT A BÍRÁLAT • A BEVÁLT MÓDSZER ; A CSKP KB 13. ülése behatóan foglalkozott mezőgazdaságunk és az élelmiszeripari termelés fejlesztésének kérdéseivel, s fontos határozatokat hozott arra vonatkozólag, hogy az ágazat minden szintjén az eddiginél is nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a hatodik ötéves terv részarányos feladatainak teljesítésére. E határozatokban megfogalmazott tennivalók járásunkban most a nyári munkák folyamán is felettébb időszerűek. Igazolják annak szükségességét, hogy a „döntő láncszem“ elvéhez igazodva minden igyekezetünket a földalap védelmére, termelőerejének rendszeres növelésére, az állattenyésztés és a növénytermesztés összhangjának megteremtésére, a gabonaprogram továbbfejlesztésére, a zöldség- és a gyümölcstermelés bővítésére összpontosítsuk, hogy csak a legfőbbeket említsem. Harc minden talpalattnyi földért Ami a földalap kérdését illeti, járásunk politikai és gazdasági vezetése a termőföldet mint legdrágább természeti kincsünket értékeli, és ennek megfelelően védi. Erőfeszítéseit arra összpontosítja, hogy a különböző célú elvonások á lehető legkisebbre korlátozódjanak, a hiányt rövid időn belül talajjavítással ellensúlyozzák. E feladat teljesítése napjainkban rendkívüli követelményeket támaszt mind a mezőgazdasági üzemekkel, mind pedig a nemzeti bizottságokkal, nem utolsósorban a JMI-vel szemben. Nem titok ugyanis, a járásunk kataszterébe eső dunai vízi erőmű építése 3500 hektár mezőgazdasági területet vesz igénybe, illetve ennyivel szegényíti földalapunkat. Ugyanakkor látnunk kell azt a tényt, hogy az építéssel párhuzamosan felbecsülhetetlen mennyiségű, talajjavításra alkalmas termőrétegből származó földtömeget ■bocsájt rendelkezésre. Az említett szervek elsőrangú kötelessége, hogy a beruházó csak akkor vegye igénybe az építkezésre kiszemelt parcellákat, amikor a beavatkozás már elkerülhetetlen, nehogy értékes kultúrák semmisüljenek meg, vagy bevetetlenül maradjanak olyan területek, amelyeken a tényleges igénybevételig még rövid tenyészidejű takarmány termelhető. A talajvédelem további sürgős feladata azon területek csökkentése, amelyeket vagy azért nem vetettünk be, mert felesleges tárolóhelynek vettük igénybe, avagy pótutat tapostunk rajta — esetleg forgóként használtuk — vagy a vegyszerekkel történő beavatkozás során tettük terméketlenné. A talajerő fokozásának gazdag tartalékait az istállótrágya termelésében, kezelésének javításában és szakszerű felhasználásában, a talajelemzésen alapuló műtrágya-adagolásban, illetve a vetésforgó javításé ban látjuk. Mégis gyakran találkozunk olyan jelenségekkel, hogy sokéves szalmakazlak mennek veszendőbe, mert az almozás csökkentésével „igyekeznek megspórolni“ a trágyakitakarítással járó munkákat, ugyanakkor a hiányra hivatkozva a vetésterületük 20 százalékát sem tudják ellátni szervestrágyával. Bírálólag kell értékelnünk azt a hozzáállást is, amely az öntözéses gazdálkodás megszervezésével, AZ IRÁNYVONAL SZÉLŰMÉBEN A CSKP KB 13. ÜLÉSE HATÁROZATÁNAK A TELJESÍTÉSE az öntözőrendszerek üzemeltetésével kapcsolatos mezőgazdasági üzemeinkben. Annak ellenére, hogy öntözőkapacitásunk kihasználásának mutatói országos méretben jók, a 20 816 hektár nagyhatósugarú és a 14 229 hektár középsugarú öntözőmű még az olyan szélsőségesen száraz években sem csökkentette elvárásainknak megfelelően az időjárás ter- méstvámoló hatását, mint amilyen az eltelt három esztendő volt. Indokolatlan különbségek Növénytermesztési feladataink súlypontját továbbra is a kalászosok terméshozamának fokozása képe zi. Főleg azokban a mezőgazdasági üzemekben kell ezen az úton előbbre haladni, amelyeknél a hátrá nyosabb természeti adottságok sem indokolhatják a lemaradást. Újra és újra bíráló igényességgel kell elemezni minden egyes üzemben a kalászosok tér mesztési technológiájának összetevőit, mivel a tapasztalatok igazolják, hogy ezen a téren csak az 'egyetemes, és egymással szervesen összefüggő intézkedésektől várhatunk előrehaladást. A gabonaprogram sikeres teljesítésének egyik leg nagyobb tartalékát a kukorica képezi. Járásunk sző vetkezetei és állami gazdaságai a hatodik ötéves tervidőszak első három éve folyamán szemeskukoricából 55 654 tonna hiánnyal teljesítették előirányzatukat. Ezt a lemaradást a kedvezőtlen időjárás és a szubjektív okok mellett elsősorban a korai hibridek alacsony részarányával, valamint azzal lehet indokolni, hogy csak röviddel a vetés előtt tisztázódott, melyik üzem milyen fajtatípusú vetőmagot kap. Ennélfogva a fajtaszerinti agrotechnikai eljárások biztosítására sem volt mód. A járási pártbizottság legutóbbi ülése a fentiek kapcsán érdemben foglalkozott a tömegtakarmánynk termelésének és takarékos felhasználásának problémáival, s. a XV. pártkongresszus irányelveinek kö veteliményei szintjén, a CSKP KB 13. ülésének hatá rozatait feltételeinkre lebontva elemezte a többi ágazatok helyzetét is. A tanácskozás egyértelműen megállapította, hogy az elért eredményekben jelentős részük van a mezőgazdaságban tevékenykedő pártalapszervezetek nek, amelyek figyelmük nagyobb részét a koncepciós gazdaságpolitikai kérdések megoldására összpontosítják. Fokozni a pártmunka hatékonyságát Ezzel függ össze annak igénye is, hogy a jövőben még nagyobb gondot fordítsunk a pártmunka hatékonyságának és az alapszervezetekben dolgozó kom munisták aktivitásának fokozására. Komoly fogyatékosságunk, hogy az állattenyésztési ágazatban nem sikerült gyarapítani a párttagok számát. Járásunk területén is érvényt kell szerezni a Központi Bízott ság azon irányelvének, amely kimondja: a pártépítés szakaszán a területi jelépítési elvről folyamatosan a ttermelési elvre kell áttérni. Jóllehet alapszervezeteink kellő súllyal és hatásfokkal érvényesítik működési körzetükben a párt vezető szerepét, ám ellenőrzési joguk gyakorlásánál színvonalasabb, konkrétabb és határozottabb fellé pest követelőnek az igények. Ugyanez vonatkozik a bírálat és önbírálat feljesztésére, tökéletesítésére, minden kommunistától meg kell követelni a párt alapszabályzatából eredő kötelességek fegyelmezett teljesítését. Járásunk a kommunisták helytállásának .eredmé nyeképpen mindenkor élen járt a nagyhorderejű politikai feladatok megoldásában, és ezt a nemes politikai, mozgalmi hagyományunkat ezután is ápoljuk és továbbfejlesztjük. ÖLLÉ GYULA. az SZLKP dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) JB titkára ÚJ SZÓ
