Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-07-01 / 26. szám

A gyermekek boldogabb jövőjéért „Édesanya ajkán az a legszebb zene, ha tárt ka­rokkal mondja, gyere ki­csim, gyere.“ Az idézett szavakat egy falusi falvé­dőn olvastam valamikor, s nagy életigazságot éreztem benne. Most ismét eszembe jutott. Ebben az esztendő­ben, melyet az ENSZ nem­zetközi gyermekévnek nyil­vánított, úgy érzem, még nagyobb jelentősége van ennek. Hiszen gyermekein­kért élünk, dolgozunk, szá­mukra biztosítunk örömteli, gondtalan életet. Sajnos nem volt ez min­dig így. A kapitalista Cseh­szlovákiában a proletárgye­rekek élete nagyon nehéz volt, néha elviselhetetlen. Sokat szenvedtek az anyák, akik a munkanélküliségben nem tudták biztosítani gyer­mekeiknek a betevő falatot. A meggyötört anyára nem­egyszer néztek éhes gyer­mekszemek. Talán nincs is nagyobb fájdalom egy anyának, mint „semmi nincs“-csel felelni a gyer­mekének. A munkanélküli­ség idején sok családban volt ez így. A proletárnők sokat gon­dolkoztak azon, hol keres­senek segítséget, hogyan változtassanak a helyzetü­kön. A kommunista férjek a CSKP soraiba vezették őket. Ezek a nők alapítot­ták meg a haladó nők szer­vezetét, a Szolidaritást. Eb­ben a szervezetben találták meg kérdésükre a feleletet — harcolni kell a kapitalis­ta kizsákmányolás ellen. 1930-ban Martinban is meg­alakult a kommunista nők szervezete. A tagok gyűjté­seket rendeztek, színdara­bokat játszottak, teaesteket rendeztek. Jelentős akciót szervezett a Szolidaritás 1938-ban Martinban. A fasiszta ve­szély idején gyermektábort létesítettek Korunovóban. Itt helyezték el a csehor­szági német és a dél-szlo­vákiai magyar nemzetiségű proletárgyerekeket. Azon a nyáron egy-egy hónapra hozták ide őket. A határ- menti vidéken üldözött kommunista szülők 40 gye­reke nyaralt itt. A gyerekek csaknem mind rossz egész­ségi állapotban, lerongyo­lódva jöttek ide. A szerve­zet tagjai gondoskodtak ru­háról és élelemről. Hasonló tábor volt a perneki kas­télyban Malacky mellett, ahol különböző nemzetiségű — német, magyar, cseh és szlovák — gyerekek voltak elhelyezve. Szeretettel és tisztelettel emlékezünk a Szolidaritás tagjaira, akik nagy áldoza­tot hoztak a gyerekek bol­dogabb jövőjéért. A mi gyermekeink nem ismerik a háború borzalmait, békében élnek. Korszerűen felszerelt iskolákban ingyenes tanítás­ban részesülnek. Szabad idejükben a Pionírszervezet szakköreiben foglalkozhat­nak, készülhetnek szocialis­ta hazánk építésére. Strbák Mária 1 A funkciókkal eiienvzett asszony Rozália Stanková a vágsellyei (Sala) Duslo nemzeti vállalat káderosztályának előadója. Ti­zenhat évvel ezelőtt költözött Vágsellyére. A fiatal kommunista már ott­honról magával hozta azt a tu­lajdonságát, hogy szívvel-lélek- kel teljesítette a funkcióival járó feladatait. Szívesen vállal tisztségeket, de csak annyit, amennyire erejéből futja. Nem szerette és nem is szereti hal­mozni az el nem intézett ügye­jjot folaHatnlíat líntolocQPOPit Az érsekúj vári (Nővé Zám- ky) Renokov 25-ös műhely köz­pont javítóműhelyének Szlovák Nemzeti Felkelés szocialista munkabrigádja megkapta az ezüst fokozatot. A brigád ve­zetője Balogh József, helyettese Fabó István. A közösség a Szlovák Nem­zeti Felkelés 30. évfordulója tiszeletére 1974 augusztusában nevezett be a szocialista mun­kaversenybe. A bronzfokozatot 1977. február 25-én kapták meg, most pedig elnyerték az ezüstöt is. A csoport védnöke Stefan Ca- letka elvtárs. A brigád tagjai majdnem mindnyájan pártta­gok. Szocialista vállalásait a kis számú brigád mindig telje­sítette, és 104 152 koronával gyarapította az üzem jövedel­mét. A verseny ideje alatt bal­eset és munkaóramulasztás nélkül végezték munkájukat. még most, nagymama korában is maradéktalanul teljesíti. Az üzemi pártbizottság tag­ja, s konkrét feladata a tömeg­szervezetekről való gondosko­dás. Szívéhez legközelebb áll a nőszövetség és a nők problé­mái. Ezért vállalt a nőszövet­ség üzemi szervezete vezetősé­gében, valamint a járási bi­zottságban is tisztségeket. A revíziós bizottság elnöke és el­látja az előadói teendőket. A Duslóban különböző be­osztásokban dolgozott már. Olt íróasztalnál, dolgozott a ter­melésben, tanított a vállalat szaktanintézetében, de a káder­osztályon érzi legjobban magát, ahol már ötödik éve végzi munkáját. Szereti az embere­ket, velük, s értük fáradozik. A vállalatnál sokan személye­sen ismerik, a dolgozók több­sége találkozhatott képmásá- . val is. A Slovchémia termelési gazdasági egység legjobb dol­gozójának fényképe látható volt a kitüntetett dolgozók di­csőségtábláján. Milan Afakia Stefan Caletka a csoportnak több politikai előadást tartott, Négyen az alap-, ketten a kö­zépfokú pártoktatáson vesznek részt. A brigád politikai fejlett­ségét bizonyítja, hogy a szara- tovi módszert alkalmazzák, vagyis önellenőrzéssel végzik munkájukat. A múlt évben meg­kapták kiváló minőségű mun­kájukért a versenyzászlót. A kollektívában igazi szocia­lista, baráti és elvtársi szellem uralkodik. Az egész kis közös­ségre jellemző az aktivitás. A brigád vezetője tagja a népi milíciának is. Aktívan dolgoz­nak a Csehszlovák—Szovjet Ba­ráti Szövetség szervezetében, a SZISZ-ben és a szakszervezet­ben. Büszkén viselik a Szlovák Nemzeti Felkelés brigád nevet, és méltóak is ehhez a névhez.­Hofer Lajos HATVAN ÉV EGYÜTT A közelmúltban ünnepelte gyémántlakodalmát Párkány- nánán (Stúrovo-Nána) Pápay Dezső és felesége, Mária néni. Amikor találkoztam velük, jó egészségben voltak. Beszélgettünk a múltról és a jelenről, és arról, hogy is kezdődött közös életútjuk. 1919 májusában kötöttek há­zasságot, amikor Pápay bácsi hazajött a háborúból. Házas­ságukból két leány született. Pápay bácsi hentes és mészáros mesterséget tanult, de az élet sok minden másra is megtanította. Nagyon szerette a földet, az örök éltetőt, azon fáradozott, hogy egy da­rabka neki is legyen, ahová gyümölcsfákat ültethet. Az asztalukon ott van az Új Szó, ami azt bizonyítja, hogy szeretnek olvasni. Mária néni a szépirodalmat sze­reti, gyakran jár könyvtárba. Beszélgetésünk során megfigyeltem, milyen szép az egyetértés köztük, mintha regényt olvastak volna, úgy mondták el közös életüket. Szép a két ember kapcsolata, de hogy ilyen példás legyen, ahhoz megértés, szeretet és megbecsülés szükséges, amit ők tanúsítanak. SZÄRAZ lAszlöné ODAADÓAN GONDOSKODNAK A komáromi (Komárno) kór­házban a bőrgyógyászaton ti­zenegy tagú szocialista munka­brigád dolgozik. A brigád veze­tője dr. Kürthy István főor­vos, tagjai: dr. Michal Valent, dr. Miroslav Trojan, dr. Bog- dány Kyra, Benes Márta főnö- vér, Gogh Márta, Pethő Éva, Mórocz Margit, Vas Valéria, öl- vecky Milka és Csalava Mária. Mindnyájan tagjai a Vöröske­reszt szervezetének is. Munká­jukat lelkiismeretesen végzik a kórházban, de nem érheti szó őket, a társadalomért is sokat tesznek. A brigád védnökséget vállalt a komáromi cigány iskola fe­lett. Rendszeresen foglalkoznak a tanulókkal. Elbeszélgetnek velük az otthon tisztaságáról, a tisztálkodásról és a tanulás szükségességéről. Tudják, hogy az ilyen irányú nevelést a szülőknél kell kez­deni, ezért a brigád tagjai nem­csak az iskolában látogatják a tanulókat, hanem a szülőket is felkeresik otthonaikban. Külö­nösen azt igyekeznek megma­gyarázni nekik, ha azt akarják, hogy gyermekeik egyenrangú­ak legyenek a többi gyerekkel, jogaik hangoztatásán kívül tel­jesíteniük kell kötelességeiket is. Gondozzák gyermekeiket és segítsék őket, hogy jobb tanul, mányi eredményeket tudjanak felmutatni. Kacz Imre Dr. Kürthy István a kezelés­re szoruló Évikét vizsgálja. A doJgozók kezdeményezésé­nek felkarolása révén az el­múlt évben a Kassa (KoSice-vi- dóki) járásban ismét figyelem­re méltó eredmények születtek. A városi és a helyi nemzeti bi­zottságok bekapcsolódtak a szo­cialista muwkaversenybe, 979 közösségi és 21 409 egyéni vál­lalás teljesítésével, 4 919 465 társadalmi óra ledolgozásával, 137 478 000 korona új érték elő­állításával. Befejezték s a ren­deltetésnek átadtak 27 épületet. A munkákat célravezetőén és jól szervezték. Nagy volt a ver­seny az elsőségért. Csécs (Ce- cejovce), Szepsi (Moldava nad Bodvouj, Cafla, Poproc, Torna­váralja (Turnianske Podhradie), Medzev, Magyarböd (Bídovcej, Kráfovce, Maikranc (Mokrancej, Herlany, Ploské, Pány (Pafiov- ce) kerültek az élvonalba. Csécs községben az előző vá­lasztási időszakban felépítettek egy több célt szolgáló épületet. A lakosság 60 ezer órát dolgo. zott társadalmi munkában. Egy évvel a határidő előtt a nemzetközi gyermekévben a ÖVÉK A PÁLMA A csécsi több célt szolgáló épületben helyet kapott a hnb, a művelődési és egészségügyi központ, a posta és a fiatalok klubja Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója tiszteletére megnyí­lik a 120 gyermek részére ké­szült négytermes óvoda és a bölcsőde. Nagyok, de reálisak a jövő tervei. Az 1980-as év végéig sza­bályozzák a községen keresztül folyó patak medrét. Felmerült az a gondolat is, hogy a mű­velődési ház mellé filmszínhá­zat építsenek, elkészítik a ra­vatalozót, a mezőgazdasági szakintézettel közösen tornater­met építenek, amelyet a község lakossága is igénybe vehet majd. Készül a községi vízveze­ték-hálózat terve is. A hnb szer­vei és képviselői azért vitték el a pálmát, és kerültek az el­ső helyre, mert az emberekkel való szoros kapcsolatot tekin­tették a legfontosabbnak. Cse­csen az emberek szívesen jár­nak a gyűlésekre, hozzászólnak a dolgokhoz, javaslatokkal áll­nak elő és aktívan hozzájárul­nak a problémák megoldásá­hoz. Iván Sándor 1979. VII. A munkabrigád tagjai: Balogh József brigád­vezető (jobbról), Ernest László, Molnár Sán­dor, Tóth Ferenc Chmelár István és Fabó István. EZ ÜSTÉRMESEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom