Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-07-15 / 28. szám
í TUDOMÁNY —■>! TECHNIKA A tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányai között különösen nagy jövő vár a video- gráfiára, amelyet a televízió gyermekéneik is nevezhetünk. Közismert, hogy bármely tévéadás magnószalagra is felvehető, s ezek lejátszására a videomagnetofonok szolgálnak. Az első videomagnetofonok azonban tekintélyes méretű berendezések voltak. Az elektronika fejlődésével a videomagnetofonok méretei is csökkentek, ami felvetette azt az ötletet, hogy a tévéműsorokat, főleg a tévéjátékokat kazettás magnószalagra lehetne rögzíteni, s ezeket a tévékészülékek csatlakozóberendezéseibe helyezve „mindenkinek lehetne saját mozija“. A videográfia fejlesztésének első szakaszában el is készültek a személyi használatra alkalmas videokazetták és videolejátszók. Újabban azonban a videokazetták mellett az előnyösebb videolemezeket használják a műsor felvételére és lejátszására. A videó-lemezjátszó nem drágább a színes tévékészüléknél, s fele annyiba kerül, mint a kazettás videomagnetoíon. A videolemezek emellett négyszer-ötször olcsóbbak a hasonló mennyiségű műsort tartalmazó videokazettáknál. Első pillantásra a videolemezek a nagyméretű gramofonlemezekre hasonlítanak, a barázdáik azonban sokkal keskenyebbek (néhány mikromtéteresek), a lemez pedig gyorsabban forog, percenként 1500 fordulatot tesz meg. A TELDEK videó-lemezjátszókat, az NSZK-beli Telefunken cég és az angliai Decca vállalat közös termékeit 1975-ben hozták forgalomba. Egyúttal 350 videolemezt is áruba bocsátottak a kétesebb információt akar, az megvásárolhatja és lejátszhatja magának a videolemezt. A játékfilmeket, a tudományos-ismeretterjesztő és egyéb adásokat tartalmazó videolemezeket az egyéni felhasználók kölcsönzőből is beszerezhetik, vagy pedig megvásárolhatják. A videolemezek aránylag olcsók lesznek, amerikai költségkalkulációk szerint egy félórás színes és hangos adást tartalmazó, videolemez körülbelül 10 dollárba fog kerülni, ami lehetővé teszi a tömeges felhasználást. Közismert, hogy a film a legtökéletesebb tájékoztató eszköz, a látás és a hallás együttes érvényesítésével gyors hatást ér el, elmélyült ismereteket nyújt, nem is beszélve a játékfilmek emocionális, szórakoztató és nevelő jellegéről. A videolemezeik bizonyára még tovább fokozzák a film említett előnyeit. A körülményekre való tekintettel egyetérthetünk azzal a feltételezéssel, hogy a videolemezek példányszáma megközelíti majd, egyes esetekben mag is haladja a gramafonlemezek és a könyvek példányszámait. A videolemezek tehát a jövőben népszerű tömegcikké válhatnak. Ha a videolemezekről otthon is lejátszhatjuk a szórakoztató játékfilmeket, bizonyára ritkábban járuk majd moziba. Ezt az irányzatot azzal lehetne fékezni, ha a videolemezekre csak a filmszínházakban már bemutatott filmeket vennék fel. A mozi egyébként közösségi találkozó- helyként, panoramatikus látványosságként továbbra is megőrizheti sajátos jellegét. AZ ÉRVÉNYESÍTÉS lehetőségei MIT VARHATUNK A VIDEOGRÁFIÁTÓL? szülékekhez. A lemezes videorögzítés technikáját a hollandiai Phillips és az USA-beli MSA cégek közös fejlesztési programjuk keretében úgyszintén gyorsam elsajátították, s az amerikai RSA cég is kifejlesztette saját rendszerét. A videografia előnyei A videográfia előnyeire elsősorban a mozi és a tévé összehasonlítása alapján következtethetünk. Elismert tény, hogy a tévé rugalmasabb a mozinál. A televízió a képernyő előtt ülő nézőket az adásban szereplő esemény közvetlen résztvevőivé változtatja. A filmhíradó viszont csak néhány nappal később számol be az eseményekről a nézők kisebb csoportjainak. Gyökeresen megváltozik azonban a helyzet, ha a napi eseményeket tartalmazó riportfilmet az éjszaka folyamán videolemezekre veszik fel, s ezek a reggeli órákban kaphatók lesznek az újságárusoknál. A filmvetítés így a gyorsaság szempontjából felveszi a versenyt a napilapokkal és a folyóiratokkal. A videolemezek emellett sokkal tartalmasabban számolhatnak be az eseményekről, mint ahogy az az esti híradóban történt. Elég, ha az esti híradó csak rövid tájékoztatásban számol be, aki közelebbi és részíeA videolejátszó kezelése éppoly egyszerű, mint a gramafoné Nem fér hozzá kétség, hogy a videográfiának nagy szerepe lesz a tudományos ismeretterjesztésben, a közoktatásban és a népművelésben. A jelenleg készülő és a televízióban rendszeresen bemutatott tudományos-ismeretterjesztő filmek csak általános és felületes ismereteket nyújthatnak az egyes szakterületekről, hiszen a nézők valamennyi rétegéhez szólnak, nem té felezhetnek fel mindenkinél elmélyült szakmai felkészültséget. A videolemezek azonban nagy részletességgel, középiskolai vagy akár egyetemi szinten is tartalmazhatják a tananyagot, alapjában véve audiovizuális tankönyveikként érvényesülhetnek, amelyekkel a tanuló saját szükségletei szerint dolgozhat, hiszen a videolemezes „tankönyvek“ a tanulási program szerint a nap bármely órájában lejátszhatók. Az oktató videolemezek az egyes tantárgyak és szakterületek széles skáláját tartalmazhatják, s igényességük szempontjából is eltérők lehetnek, az alapfokú oktatás szintjétől kezdve egészen a posztgraduális, tudományos szakképzésig. Nagy szerepük lehet továbbá a tudományos- műszaki újdonságok, a haladó termelési tapasztalatok népszerűsítésében. Már most is felmérhetjük a videográfia fejlesztésében rejlő nagyszerű lehetőségeket, amelyek számos területen növelhetik a hatékonyságot. Megemlíthetjük például, hogy a társadalmi etikára, az erkölcsös családi életre nevelő filmek sokkal hatásosabbak lehetnek, ha azokat nem a nagy nyilvánosság előtt vetítik le, hanem egyénenként, vagy kisebb csoportokban szemlélik. A fejlesztés távlatai A nyomda feltalálása különböző jellegű olvasmányok, regények, tankönyvek és folyóiratok keletkezéséhez vezetett. Feltételezhetjük, hogy a videolemezek gyártásában is hasonló sokolda lúság bontakozik ki. A videofelvételek széles körű terjesztéséhez és használatához nagy központi raktárakra, tárolóhelyiségekre, videotékákra lesz szükség. Kialakulnak majd a terjesztés különböző formái, az előfizetéses megrendelések, létrejön a kölcsönzők és az árusítóhelyek hálózata, s élénk tevékenységet folytathat majd a videolemez-barátok klubja. Egyes külföldi országokban már értékes tapasztalatokat gyűjtöttek össze ezen a téren. Londonban például 1975 óta működik az oktatási videokazetták országos központi elosztója. A megrendelők a gyártó cégek árjegyzékei alapján vásárolhatják meg a számukra megfelelő felvételt. A központi elosztó katalógusokat ad ki, s az itt összegyűjtött készlet az érdeklődők rendelkezésére áll, hogy kiválasztás céljából előre lejátszhassak maguknak a műsort. Már havonta megjelenő folyóiratot is kiadtak, amely ismerteti az új videofelvételeket és a hozzájuk fűzött kritikákat. A videográfia további fejlődésében nagy lehetőségek rejlenek. A videotékák hálózatának létrehozása közelebb hozza majd az emberekhez a filmművészet remekeit, komoly segítséget nyújtva a dolgozók esztétikai neveléséhez. A központi színházak, koncerttermek műsorai az ország legfélreesöbb falvaiba is eljuthatnak, s a nézők éppúgy gyönyörködhetnek majd a képernyőn a festőművészek, szobrászok alkotásaiban, mintha múzeumokat látogatnának. A videotékák nagy segítséget nyújtanak majd az ifjúságnak az ünnepségek, az irodalmi és a zenei estek szervezéséhez. A videotékák a kultúra terjesztőivé, a szabad idő hasznos eltöltésének aktív szervezőivé válnak. Nagyszerű távlatok nyílnak meg ebben az irányban. f I. NALIMOV II.MSHMÍlf líHIÚDlUSfl A televíziós technika fejlődése szinte naponta termeli az új fogalmakat s gyakran zavarban is vagyunk ezek elnevezésével. így van ez a „nagyképű“ tévékészülékek esetében is, amelyeket pontosabban video- projektoroknak, vetített tévéknek, vagy egyszerűen „vászontévéknek“ is nevezhetnénk. Tessék választani! Tudvalevő hogy a nagy kép elérésére való törekvésben járhatatlan út a hagyományos képernyő méreteinek a növelése. A jelenlegi műszaki feltételek mellett erre csak .két lehetőség kínálkozik: optikailag felnagyítani (átvetíteni a nagy fényerejű speciális színes képernyő képét) vagy pedig különválasztva a piros, a zöld és a kék alapszíneket, vászonra vetítve kell ezeket összerakni. A jövőben számításba jöhet a világító félvezető diódákból felépített lapos képernyő, ami ideális megoldás lenne a nagyképernyős készülékek kifejlesztéséhez. Ebben az irányban biztató kutatások folynak, a' nagyobb méretű kéDtáblák gyártása azonban egyelőre túlságosan költséges vállalkozásnak mutatkozik. Célszerű szerkezetű azonban a Sany KP 5010 PS videopro- jektor, melynek különleges vetített képtáblája van. A képfelület átlós hossza 127 cm. Vetítés előtt fel kell helyezni a képtáblát, s ki kell húzni a tükrös fiókot. Ugyanezen az elven alapszik a látszatra is hasonló National TC 6200 U Videoprojektor, melynél a kép- felület átlójának hossza 147 centiméter. A videoprojektorok között legdrágább a három képernyős Advent 750 E készülék, amelynek 110x150 om-es képtábláját pontosan 284,5 centiméterre kell elhelyezni a szektorbútorba is beszerelhető vetítőegységtől. A gyártók általában 4 méteres minimális nézőtávolságot ajánlanak, A tapasztalatok szerint azonban ez csak tökéletes adásvétel mellett érvényes. Általában távolabbra, legalább 5 méterre kell ülni a vászontól. A „vászontévé“ célszerűsége tehát az egyszerű lakásokban meglehetősen vitatható. (BS.) Néhány cég nem várt erre a megoldásra, hanem elkezdte a „klasszikus“ videoprojektorok szériagyártását házi használatra. Megemlíthetjük például a japán^Jiony, a National Panasonic, Valamint az amerikai Advent cégeket. Mindhárom cég az amerikai piacra összpontosította a figyelmét, ahol a „Monster-Screen“ számára pszi chológiai reklámhadjáratot indítottak. Az inzerátok rendszerint „meghitt“ baráti társaságok, csoportosan szórakozó fiatalok körében ábrázolták a videoprojektorokat. Az ered mény nem is maradt el, az áru kelendőnek bizonyult. A rossz nyelvek szerint azonban ez nem a reklám érdeme, hanem a „Bootleg-Tapes“ illegálisan készített és forgalmazott mag- nőS7alaeos filmkópiáké. Ezeket VCR, Betamax és VHS kazettákban árusítják a feketepiacon, a legkelendőbbek az éppen bemutatott új filmek illegális kópiái. A videoprojeiktor ára három- szorosa-tízszerese egy jó minőségű színes tévékészülék árának. A legolcsóbb készülékben (Thölert; az NSZK-ban gyártják) azonban némi turpisság rejlik. Az optikai jel forrásául normális, hordozható Sony szí nes tévékészüléket használtak fel, a legnagyobb fényerősségre „hajszolva“ annak képernyőjét. A vetített kép fénye en nek ellenére elég gyenge, nem is beszélve a képernyő élettartamáról. A Sony KP 5010 PS videopro- jektor A National TC 6200 U viedopro- jektor A Praha-Podbaba-i Tesla Radiospoj vállalatban évente több mint 100 millió korona értékben gyártanak stúdióberendezéseket színes adáshoz. Jelenleg itt készítik elő a Kávéi Hory-i tévéstúdió színes adásának műszaki berendezéseit, s az idén fejezik be a bratislavai malomvölgyi tévéközpont színes stúdiójának szerelését. A moszkvai olimpia számára 42 komplett egységet készítettek a TAD 711-es színes diafelvevőkből, amelyeket a moszkvai és a tallinni színes közvetítésnél fognak alkalmazni. A felvételen Milan Hudeéek technikus a Secam-rendszer kódolóját „kelti életre“, amely a TAD 711-es diafelvevővel együtt a színes adás fontos kelléke (A CSTK felvétele) 1979. VII. 15.
