Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-11-25 / 47. szám
IGÉNYES IPARI VILÁGÍTÓTESTEKET GYÁRTANAK » FIATALOK ÜZEME • SZOCIÁLIS BERENDEZÉSEKET, OVODAKA T, TISZTÍTÓÁLLOMÁST ÉPÍTENEK • NAGY SOLYT HELYEZNEK A TERMÉKEK MINÖSÉGÉR E • EGYENLETESEN TELJESÍTIK A TERVET ingázó várkonyiakban. Ami volt, az már a múlttá, sokkal lényegesebb a jelen és a jövő. Az Elektrosvit nem röpke „kirándulásra“ jött ide, hanem tartós munkaalkalom megteremtése céljából telepítette az tizemet Nyékvár- konyba, tehát nincs baj a jelennel és a jövővel sem. Az sem lehet közömbös az ingázók számára, hogy ebben az üzemben a présgépeknél dolgozók 2300—2400 koronát kereshetnek, a betanított munkásként dolgozó asszonyok és lányok pedig a teljesítményüktől ős a ledolgozott munkanapoktól függően 1300—1800 koronát vihetnek haza havonta. Reméljük: megoldódnak a környező falvakban lakó dolgozók utazással kapcsolatos gondjai is. — Üzemünkben nagyobb részt fiatalok dolgoznak — mondja Tóth Sándor pártelnök. — örömmel tölt el bennünket, hogy bekapcsolódnak a munkaversenybe. Főleg belőlük tevődik ösz- sze mind az öt szocialista munkabrigád címért versenyző csoport. Érdeklődnek a pártmunka iránt is, hiszen 1179. XI. 25. N U7 Hamisítatlan novambsrl köd... A csallóközi laposokon ügy örvénylenek a fehér gomolyagok, mintha nyirkos hidegben párát lélegezne ki az alvó föld. Gépkocsink tétován kanyarog a takaros falu rendezett utcáin, majd néhány perces keresés után örömmel pillantjuk meg Elektrosvit jól ismert, stilizált E betűjét. Megérkeztünk az érsekújvári (Nővé Zám- ky) vállalat 07-es számú nyékvárkonyi (Vrakúft) üzemébe, vagyis a lámpagyárba. Jólesett a viszontagságos út után megállni, még jobban esett azonban a szívélyes fogadtatás, amelyben részesültünk. A nagy perspektívával kecsegtető kis üzem történelme terjedelmes, de dióhéjban is elfér: a harmincas években szeszgyár volt itt, később állami gazdaság, azután Dunamenti Gépgyár, melyben garázskapukat készítettek, majd 1976-ban ért révbe, amikor átvette az Elektrosvit érsekújvárí vállalata. Azóta lényegesen többet fejlődött, mint az előző évtizedekben. Az idén júniusban múlt három éve, hogy ipari világítótesteket kezdtek gyártani, s ma már 15 féle, jó minőségű lámpát készít az üzem 240 dolgozója. Évi terve 37 millió 600 ezer korona. A kérdésre Horony Tivadar, az üzem igazgatója válaszol: — önerőből és kooperációval. A gyártási technológiát az érsekújvári vállalattól vettük át és lényegesen kisebb gyakorlattal sikerült elérnünk az ő egykori termelési eredményeiket. Az üzemünkben készülő végtermékekhez mintegy 60—70 alkatrészt használunk, ebből 22-őt más vállalatoktól vásárolunk. Ezek közül legfontosabbnak az izzók foglalatai és a lámpák védőburkolatát képező üvegek. Az utóbbit Teplicéről és Valaáské Me- ziríőiből kapjuk. Sajnos a szállításkor sok eltörik közülük. A présgépeken kívül a lámpagyártásban igen nagy szerepe van a finom munkához szoktatott kezeknek, ujjak- nak. Csakúgy, mint a Tesla dunaszer- dahelyi (Dunajská Streda) üzemében, itt is az egykor mezőgazdasági vagy csak házimunkát végző asszonyok és lányok rövid idő alatt megtanultak bánni a csavarhúzókkal, az apró tömí- tőanyákkal és a többi alkatrésszel. A lámpatestet Ostraváról kapott alapanyagból szovjet és lengyel gépeken itt préselik igen gazdaságosan és nagy hozzáértéssel. Például a forma — egyébként három percig tartó — „kisütése“ előtt belehelyeznek olyan, főleg rézből készült részecskéket, melyeket a megfelelő helyen rögzít a csontkemény bakelit és ezekhez — ahogy ők mondják — „mütyürkékhez“ erősítik hozzá a lámpák többi tartozékát az összeszerelő műhelyben. Itt szerelőszalag van, amely könyörtelenül további és további megmunkált darabokat „kér“ a körülötte jobbra-balra dolgozó lányoktól, asszonyoktól. — Akik igen becsületesen és egyenletesen végzik a munkájukat — mondja az igazgató —, mert míg más vállalatokban és üzemekben az év vége felé sok helyen hajráznak, mi nyugodtan várjuk a szilveszter érkezését, mert minden nap, hónap és negyedév tervét teljesítjük és az év végén nem érhet bennünket meglepetés. — Tehát teljesítik a tervet? — Minden jel arra mutat, hogy igen. Gondoskodás a dolgozókról Elöljáróban erről annyit, hogy amijük van — és ez nem kevés — azt egyrészt a vállalat hatékony segítségével, másrészt saját erejükből kellett megteremteniük igen rövid idő alatt. Az elődöktől elavult és az akkori állapotukat tekintve gyakorlatilag csaknem hasznavehetetlen épületeket örököltek. Először szociális helyiségeket építettek 120 dolgozó nő számára. Van ezekben mosdó, zuhanyozó, öltöző. Átépítéssel az üzem bejáratától balra egy csinos éttermet létesítettek, melyben a Jednotától vásárolt meleg ételeket szolgálják fel, de árusítanak tízóraira valót is. Mivel a tervek szerint az üzem tovább bővül — 450 dolgozójuk lesz és az évi termelési terv eléri a 120 millió koronát —, a vezetőség lépést tart a mai igényekkel és 60 személyes óvoda építését kezdte meg. — Megvásároltunk egy öreg családi házat — mondotta Horony elvtárs —, és az érsekújvári vállalat, valamint a járási szervek segítségével hozzákezd- tünk a gyermekintézmény építéséhez. A munkát tavasszal teljes erővel folytatjuk és 1980 végére szeretnénk átadni rendeltetésének ai3 óvodát. A szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyző csoportok tagjai elhatározták, hogy az idén és jövőre egy-egy szabad szombaton dolgoznak és a bérüket az óvoda építésére fordítják. A gyermekintézmény kivitelezője a járási építőipari vállalat lesz, de ameny- nyire az időnk engedi, mi is nyújtunk hozzá fizikai segítséget is. Még egy jó hír: az érsekújvári vállalat vezetői nemrég a brnói kiállításon rábukkantak egy víztisztító-állomásra, melyet 1 millió 200 ezer koronáért megvásároltak. Ezt a berendezést Nyékvárkonyon építik fel. A munkálatokat még az idén megkezdik, és a tervek szerint a jövő év tavaszán befejezik. Ez az állomás, mely garantáltan jó ivóvízzel látja el a dolgozókat, megakadályozza, hogy a Csallóköz védett területére nem kívánatos szennyvíz kerüljön. Csak a dicséret hangján szólhatunk azokról a kezdeményezésekről, melyekkel a termékek minőségének további javítását szorgalmazzák a lámpagyár gazdasági vezetői a párt- és szakszervezet, valamint a Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjainak a bevonásával. Nemrég gazdaságpolitikai aktívaértekezletet tartottak, melyen 35-en szólaltak fel. Az elhangzott javaslatokat jegyzőkönyvezték és fokozatosan bevezetik őket a gyakorlatba. Azok a dolgozók, akik minőségi munkát végeznek, különjutalomban részeszülnek. Megemlítünk közülük néhányat: Farkas Rozália, Fodor Judit, Both Zsuzsanna, Oj Julianna, Szabó Mária, Nagy Katalin, Kurucz Elemér és Szalay László. A felsorolás nem teljes, mert az üzem igazgatója havonta mintegy 30 dolgozó számára ír alá jutalmat engedélyező nyomtatványt a feladatok hiánytalan és minőségileg kifogástalan teljesítéséért. — A pártgyűléseken sok szó esik az energiatakarékosságról — mondja Tóth Sándor, az üzemi pártszervezet elnöke. — Legutóbb például Gyurlca László ésszerű javaslata hangzott el, melynek lényege á munkacsarnokban levő meleg tartósítása. Egy nagy ajtaja volt eddig a munkahelynek. Ezen keresztül szállították be a nagy emelő- szerkezetet, de a dolgozók is ezt használták ki-be járásra. Gyurlca elvtárs javaslatára készítettünk egy személyzeti ajtót, mely jóval kisebb a másiknál, s ha kinyitják, korántsem illan el úgy a meleg, mint amikor lépten-nyo- mon a másikat nyitogatták. — Ami pedig a fűtést illeti — veszi át a szót az igazgató- ---, a párt és a kormány energiatakarékossági felhívására megszüntetjük a tüzelőolajjal való fűtést — mely egy fűtési időszakban mintegy 300 ezer litert emésztett fel — és rátérünk a szilárd tüzelőanyagok használatára A jövő év januárjától 40 további munkaerőre lesz szüksége az üzemnek, távlatilag pedig ezen kívül még 170-re. Ha arra gondolunk, hogy szakmával nem rendelkező háziasszonyokat, vagy középiskolát végzett lányokat is tudnak alkalmazni (mivel a munka egyszerű, a betanítási idő mindössze egy hónapi, ez a szám nem tűnik riasztóan nagynak. A valóságban azonban bonyolultabb a helyzet. Az üzem — mint azt bevezetőben írtuk — többször cserélt „cégtáblát“, s annak ellenére, hogy az Elektrosvit komfortos és igen szép távlatokat biztosító munkahelyet épített itt ki röpke három év alatt, talán az emberekben maradt némi fenntartás az üzemmel szemben. Nyilván ez a magyarázata annak is, hogy Nyékvárkonyből naponta mintegy 450 ember utazik Bratislavába, Duna- szerdahelyre és máshova, ahol ugyan 8 órát dolgozik, de az utazás nagyon megnyújtja az otthontól való távoliét idejét. Az üzem vezetősége igen helyes utat választott a kételyek eloszlatására, amikor szónoklatok helyett szociális létesítmények építésébe kezdett, hangyaszorgalommal bővítette, korszerűsítette az üzemet, mert ezekkel előbb- utóbb felkelti az érdeklődést a létbiztonságot jogosan igénylő és ma még Szalay László a présgépnél míg 1970-ben csak két párttag volt az üzemben, számuk most 18, a tagjelölteké pedig 9. A pártszervezet konkrét feladatokkal bízza meg a tagokat. Ha azt látjuk, hogy valamelyik részlegen romlik a termékek minősége, vagy más probléma merül fel, elsősorban a minden munkaterületen megtalálható párttagokat bízzuk meg javulást célzó Intézkedések foganatosításával. — Erre azért is nagy szükség van — fűzi hozzá Horony Tivadar —, mert a napokban kaptam egy leiratot a prágai elektrotechnikai próbákat és méréseket végző intézetből, melyből megtudtuk, hogy termékeink bármelyikét megvizsgálhatják a szaküzletekben, s amennyiben lényeges hibát találnak rajtuk, leállíthatják a gyártásukat. S mivel ezt a legteljesebb mértékben el akarjuk kerülni, minden munkaterületen megköveteljük a technológiai előírások hiánytalan megtartását. Szemet gyönyörködtető látványt nyújt az emberek és gépek egyébként nem kis zajjal járó pedáns együttműködése. A 03203-as számú gépen dolgozik Nagy Katalin. — Kiváló munkaerő — jegyzi meg az igazgató —, korábban a vendéglátó- iparban dolgozott, de gyorsan belejött a lámpagyártásba. Az pedig ott Szalay László — mutat a terem végén levő présnél tevékenykedő dolgozóra, ö teljesen selejtmentes munkát végez. A közeljövőben mi is meghonosítjuk a szaratovi mozgalmat, melynek Szalay elvtárs az egyik oszlopos tagja lesz. — Nincs itt zsúfoltság?, — De igen. 'Rövidesen új csarnok épül, ahol a most még szétszórtan végzett munkák összpontosítjuk. • • • A hetvenes évek sikertelen próbálkozásai után teljesen - más jellegű termékek gyártásával révbe ért a várko- nyi üzem. Az árnyékok után fény következett, mely — lámpagyárról lévén szó — nemcsak szimbolikus, hanem tényleges jelentésű is, hiszen a világítótestek nemcsak az itt dolgozók életét ragyogják be létbiztonsággal, hanem fényt árasztanak az emberek házaiban, udvaraiban, garázsaiban, az üzemek szerelőcsarnokaiban és géptermeiben is. Az Elektrosvit érsekújvári vállalatának 07-es számú nyékvárko- nyi üzeméből kikerülő lámpák hazánk minden pontján megtalálhatók és mert lelkiismeretes emberek gyártják őket, elégedettek velük a vásárlók. KOMLŰSt LAJOS Both Zsuzsanna 6« Fodor Judit • kipréselt lámpatesteket készíti elő a megmunkáló részlegen (Rácz László felvételei)
