Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-11-25 / 47. szám
A BREZNŐI HÍDGYÁR DOLGOZÓINAK PÉLDAMUTATÁSA A legutóbbi téli időszakban még el sem múltak az utolsó fagyok, amikor a Breznói Hídgyár dolgozói már letették az asztalra a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója tiszteletére tett vállalásukat. Ez pedig híven tükrözte: megértették, mit vár el tőlük a társadalom, illetve a népgazdaság. Ösztönözve a gondolat által, hogy nem szabad még egyszer megengedni az energetikai alap múlt évihez hasonló felkészületlenségét, elhatározták: az észak-csehországi külszíni szénfejtéshez és a Mélník III. Erőmű működéséhez szükséges berendezéseket 6—9 hónappal a szerződésben rögzített határidő előtt leszállítják. A vállalat tervezőinek, gépszsr- kesztőinek kezdeményezése a vállalat minden olyan munkahelyén támogatókra és követőkre talált, arpp'v- nek némi köze van a bánya-, illetve az eröművi berendezések gyártásához. így Ervin Kritikának, a vállalati pártbizottság elnökének sem kellett sokáig a fejét törnie a válaszon a kérdésre: Milyen a helyzet most néhány héttel az év vége előtt? — Dolgozóink kötelezettségvállalásukat sikeresen teljesítik — állapította meg nagy örömmel. A tüzelőanyag- és energiatermelő bázis szá- . mára berendezéseket, gépeket gyártó dolgozóink már eddig is nagyon sokat bizonyítottak. Tízhónapos határidő-rövidítés? A három műhely százkilencven tagú kollektívájának vezetői, Ondrej Zubor, Rudolf Sárik és Mikulás Rúfus vállalták magukra a felelősséget azért, hogy az észak-csehországi barnaszénmedencébe jóval a határidő előtt szállítja a hídgyár a tőle várt szénszállítőszalag-elemeket. Napjainkban mindenekelőtt a kettes számú Most Bánya első építési szakaszához szükséges berendezések elkészítésén dolgoznak. A helyzet urai ebben az esetben tehát szinte kizárólag a szóban forgó három műhely dolgozói. Tibor Kovái, a kohászati, s egyúttal a bányaművi gépek szállításáért felelős csoport vezetője így beszél munkájukról: — A termelésben dolgozók eredményes erőfeszítéseit, munkáját bizonyítják a határidő előtt szállított berendezések. Ezek közé tartoznak a külszíni fejtéshez szükséges berendezések is. Jelenleg 36 szerelőnk dolgozik Moston. Ennyi dolgozó éppen elég ahhoz, hogy az ottani feladatainkat jól el tudjuk végezni. A szerelők vezetője FraniiSek Ficek. Jelenleg a szállítószalag-hajtómű központ szerelésén dolgoznak. Ez az új típusú hajtómű nagyobb terjedelmű és nagyobb teljesítményű az előzőeknél, s azokat az acélsodronyos szállítószalagokat hajtják majd, amelyeket a Púchovi Május 1-e Gumigyárban kezdtek gyártani. Bosszant bennünket, hogy a Mosti Bányaépítő Vállalat lemarad az építést előkészítő munkák végzésében, jelentősen megnehezítve a mi dolgunkat is. A hídgyárban nagyon remélik, hogy az építők is meggyorsítják a munka ütemét. Kiszámították, hogy a Moston elvégzendő feladataikat tízhónapos határidő-rövidítéssel teljesítik. Az eredeti határidő pedig kormány által megszabott. Hasonló eredményt szeretnének elérni a kettes számú Most Bánya második építési szakaszában is, amire 1981-ben kerül sor. A szükséges berendezések gyártását már megkezdték, ami bizonyítja, hogy a hídgyárlak részéről valóban átgondolt elképzelésről, kezdeményezésről van szó. Ez egyúttal azt is bizonyítja, hogy aki valóban segíteni akar a bányaiparnak, az mindig talál megoldást. Sikeresen a Mélník-lll Erőmű építésén is Mivel a Mélník—III Erőmű hazánk ifjúsági építkezése, a Breznói Hídgyár fiatal dolgozói is igazodtak az itteni követelményekhez a gyárban és az erőmű építésén egyaránt. Az Ifjúsági Fényszóró-mozgalom illetékes csoportja, Jozef Kovalőík vezetésével, a különböző részegységek határidőre történő gyártására összpontosította figyelmét. Kiváló eredményeket ért el. Alighogy megkezdődött az erőművön a szerelés, a helyszínen máris létrehozták saját SZISZ-csoportjukat. Darina Matulová vette kezébe a csoport irányítását, nem riadva vissza a nagy felelősségtől. A sikeres munkáért harmadikként BohuS Choutka vállalt kezességet, aki a vállalat szállítási előadója. A SZISZ Központi Bizottsága részéről az erőmű építésén az Ifjúsági Fényszóró-mozgalom tagja, tehát felelőssége kétszeres. Mindhárom fiatal és az általuk irányított fiatalok igyekezete meghozta a gyümölcsét: az erőművön dolgozó fiatal hídgyáriak az idén augusztusban elnyerték a SZISZ KB elismerő oklevelét. Az idő igazolta, hogy helyesen állították őket a csoport élére. Mélníkben nincsenek adósságaink, mindent idejében leszállítottunk számukra — magyarázza Bohuä Choutka. — Minden egyes szállítmánytételt, amelyek összértéke eléri a 90 millió koronát, határidő előtt elküldünk, és a gépek, berendezések azonnali felszereléséről is gondoskodunk. A szerelést jelenleg 55 dolgozó végzi. FrantiSek HruSka, a szerelést irányító központ jelesre vizsgázó koordinátora és fán Matula vezető szerelő ugyancsak kiváló irányításával elérhetjük, hogy az erőművön nyolc hónappal a számunkra megszabott határidő előtt teljesítjük feladatainkat. Ez azt is jelenti majd, hogy Martin Koőiar, a szerelés-irányító központ vezetője legkésőbb 1980. március 31- én jelentheti a beruházónak: Készek vagyunk, raár ami az egyes gépek egyéni próbaüzemeltetését is illeti. A nyolchónapos időelőnyt, amit ezen a beruházáson szereznek a fiatalok, nem csupán az esetleges hibák kiküszöbölésére, hanem más építkezéseken elvégzendő munkájuk meggyorsítására használják ki. Ha nem lenne felkészületlenség A Breznói Hídgyár dolgozói más építkezéseken is jelentős feladatokat teljesítenek, s számos fontos beruházó számára szállítanak berendezéseket. A Prunéfov—II Erőmű, a stráískei Chemko vállalat, a kopfiv- nicei Tatra vállalat, a kassai (Ko§i- ce) városi hőfejlesztő-központ és más fontos beruházó számára szállítanak az idén 90 millió korona értékben. — Ezeket a feladatainkat — mondja Vladimír FaSko, a vállalat energetikai berendezésekkel foglalkozó kereskedelmi főelőadója — idejében akarjuk teljesíteni. Sajnos, nagyon gyakran hátráltat munkánkban az a tény, hogy az előttünk felvonuló építők előkészületlenül kezdik meg a munkát, illetve, hogy késve végzik el a feladatok rájuk háruló részét. A Prunérovi—II Erőmű esetében az építő háromhónapos határidő-elcsúszással adta át számunkra a terepet, s ezt a lemaradást azután a mi dolgozóinknak kell behozniuk, ha nem akarnak adósak maradni az energetika-ipar számára. Ha tehát a breznói hídgyáriak munkája nem ütközne a már említett nehézségekbe, akadályokba, a társadalom számára még többet adhatnának. Ebből beruházásainknak azon kivitelezői is levonhatnák a szükséges következtetéseket, amelyek eddig még nem követtek el mindent az energiaipar fejlesztéséért. JÄN RAJNIC ÚJABB MUNKASIKEREKRE TÖREKEDNEK Az aranyjelvényes Kret-brigád teljesítette évi vállalását Az elmúlt esztendőkben számtalanszor találkoztam a Szlovák Magnezitművek folsvai (JelgavaJ üzeme aranyjelvényes szocialista munkabrigádjának vezetőjével, a Szocialista Munka Hőse címet viselő Ján Kret elvtárssal. Mindig megtudtam tőle valami érdekességet, illetve közlésre kívánkozó adatot brigádjának munkasikereiről. Sohasem önmagáról beszélt, hanem az általa vezetett kollektíváról. Jól emlékezetembe véstem szavait, amikor ez év áprilisában — a Szocialista Munka Hőse cím átvétele előtt — meglátogattuk, és a műszak után elbeszélgettünk vele. — Rőlan? ne írjanak — tiltakozott —, nem az én érdemem, hogy brigádunk jó eredményeket ér el, hanem mindannyiunké ... Közös munkánk eredményeiről szívesen szólok. Volt is mondanivalója a brigádról, mert a közösség kezdettől fogva kiváló eredményeket ér el. Ez a brigád a jolsvai üzem büszkesége. Tevékenységét az eltelt másfél évtized alatt nagyszerű eredmények fémjelzik. A Kret-brigád a tíz évvel ezelőtti május elseje tiszteletére terven felül tízezer tonna magnezit jövesztését vállalta, valóságban ennek kétszeresét érte el. E brigád tagjai válaszoltak Lumír Sakmar bányászkollektl- vájának kezdeményező felhívására, s a CSKP XV. kongresszusának tiszteletére vállalt négyezer tonna helyett 4376 tonna nyersmagnezitot Jövesz- tettek. Az aranyjelvényes brigád — hagyományaihoz híven — az SZNF 35. évfordulója tiszteletére 411 ezer korona értékű felajánlást tett. Ezzel kapcsolatban Ján Kret brigád vezető elmondta: # — A 6. ötéves tervidőszak negyedik évében brigádunk igyekezete arra irányult, hogy a január 2-tól augusztus 31-ig terjedő időszakban 168 ezer tonna magnezitot jöveszthes- sünk. Felajánlásunk végcélja az volt, hogy a tavaly elért 210 ezer tonna helyett, az idén 240 ezer tonna magnezitot adjunk népgazdaságunknak. November 7-én —- a NOSZF 62. évfordulójának napján — Ondref Furman igazgató s a jolsvai üzem más vezetőinek társaságában találkoztunk Ján Kret elvtárssal. Ünnepi bányász- ruhába öltözve jelentéstételre indult a kelet-szlovákiai kerület vezetőihez. — Végtelen öröm tölt el bennünket, hogy november 7-én, a NOSZF jubileumának napján sikerült teljesítenie és túlszárnyalnia brigádunknak az egész évre szóló felajánlását. Ez azt jelenti, hogy a vállalt 240 ezer tonna magnezitot kitermeltük, s az év végéig további 20 ezer tonna nyersmagnezit jövesztését vállaljuk. Sikerült elérnünk a célul tűzött takarékosságot, az üzemköltségek csökkentése, a céltudatosabb anyag- és energiagazdálkodás segítségével. Mindezeket az eredményeket figyelembe véve a 411 ezer korona értékű felajánlást brigádunk közel 602 ezer korona értékben teljesítette. Egyébként november 7-e a mi számunkra többszörös ünnep, mert két évvel ezelőtt ezen a napon vált brigádunk aranyjelvényes szocialista munkabrigáddá. Ján Kret, a Szocialista Munka Hőse a tőle megszokott mosollyal fogadta gratulációnkat, s kijelentette, hogy brigádja hazánk felszabadulásának évfordulóját újabb munkasikerekkel szeretné köszönteni. K. G. fán Kiét két tártával, Ján Geldern! és Vltesoslav Halajfal bessélget mfisxak- kexdé* előtt (Felvétel: I. Onofrej) 1979. XI. 2 N m HlELlNNf EL U EHKETIII SEMMIM
