Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-11-25 / 47. szám

TtUESÍTUÍ

rammm

A MUNKÄSOSZTÄLY GYŐZELME • NYOLCSZOROSÁRA NŐTT A TERMELÉS # AZ EREDMÉNYEK MÉG NAGYOBB ERŐKIFEJTÉSRE SERKENTIK A BOSANYI BŐRGYÁR KOMMUNISTÁIT

Népgazdasági feladatainkat- eddig mindig túlteljesítettük, ez idén is több mint ötvenmillió korona értékű áruval tetézzük meg előirányzatunkat. Gazdálkodásunk eredményei lehetővé tették a jó munkavégzés feltételeinek megteremtését. Milliókat fordítunk a dolgozók egészségvédelmére, a művelődésre, az üdülés, a sport kedvező feltételeinek megteremtésére. A tehetséges és szorgalmas munkások minden támogatást megkapnak továbbtanulásukhoz, szakmai és politikai tudásuk bővítéséhez.

A szakágazati vezetés törekvéseit a gyár pártalapszervezete és mind az öt részlegszervezete, a 22 pártcsoport 230 kommunistája egy

Eleonóra Morvayová és Mária Vacavlová a borjúbőr igényes kikészítését végzik, sokéves szakértelemmel

tésre“ — híresztelték. Ám a dolgozók és a pártalapszervezet bizalmát élvező munkásvezetők mit sem törődtek ezekkel a híresztelésekkel. Kötelességükhöz híven az állam érdekeinek védelmét, a folyamatos termelés megszervezését tartották elsődleges feladatuknak. De ugyanúgy nagy gondot fordítottak a pártépítésre, a dolgozók politikai és szakmai nevelésére.

tok előtt áll. Megváltozott külgazdasági helyzetben, a belső fejlődés új körülményei között kell felzárkóznunk a fejlett országok színvonalához. Az energiahordozók és a nyersanyagok árának számunkra kedvezőtlen ugrásszerű emelkedését csak a hatékonyság, a termelékenység gyors ütemű növelésével, a minőség állandó fokozásával tudjuk ellensúlyozni.

emberként támogatja. Ennek jegyében bonyolítják le a tagsági könyvek cseréjét megelőző beszélgetéseket is, amelyek eredményeiről a részlegszervezetek elnökei nyilatkoztak.

Milan Pracko, a 3-as számú részlegszervezet elnöke:

— Kommunistáink — szám szerint 81-en —, a legfőbb* termelési szakaszon tevékenykednek. Elmondhatom, hogy valóban példamutatóan teljesítik feladataikat. Ennélfogva nincs problémánk a munkafegyelemmel. Ennek ellenére a beszélgetések keretében megkérdeztük a párttagoktól, hogy mint kommunisták, milyen fokon ismerik a párt politikáját, milyen a kapcsolatuk a dolgozókkal, és milyen módon vesznek részt a kötelezettségeik teljesítésében. Nem könnyű feladat ez, és különösen nagy a felelőssége a részlegszervezet vezetőinek.

/öze/ David, a 2-es számú részlegszervezet elnöke:

— A mi munkánk a műszaki és a beruházási szakágazatra terjed. Ügy is mondhatnám, legérzékenyebb részlege a gyárnak. Ezért a beszélgetések során a tervek időszakos, harmonogram szerinti teljesítésének ..kérdését helyeztük előtérbe. Véleményem szerint a munka- és üzemszervezés színvonalának emelésétől, a termelési költségek csökkentésétől, a technika és technológia korszerűsítésétől, a fizikai munka kiiktatásától függ, hogy kedvezőbb piaci feltételeket teremtsünk exportunknak, jobban növeljük bevételeinket.

Teodor Moravöík, veterán kommunista azt tanácsolta, hogy a fiatalok érdeklődjenek jobban a politikai események iránt. így válik majd a pártélet olyan ösztönző erőforrássá, amely további sikerekhez vezet az építőmunkában.

A gyár vezetői, kommunistái hozzáértők, tapasztaltak, tájékozott- tak. A kollektíva összefogása a legfőbb biztosítéka annak, hogy sikeresen megbirkózzanak az új, bonyolult feladatokkal.

SZOMBATH AMBRUS

Jócskán akadnak még üzemek, amelyekben ilyenkor ősszel rend szerint kezdetét veszi az év végi hajrá, hogy az esztendő befejezéséig teljesíthessék előirányozott népgazdasági feladataikat. Ezzel ellentétben a Bosanyi Bőrgyárban semmi jele az idegeket tépő és a minőséget rontó rohammunkának.

— Nálunk a tervteljesítés nem az utolsó évnegyed kérdése, ha nem a célirányos üzemvezetés és a jó munkaszervezés eredménye, amelyek biztosítására az egész év folyamán nagy súlyt fektetünk — vallotta Anton Pukaj mérnök, a gyárigazgató.

Nyugodtan hozzátehetem, hogy a gyárban uralkodó kiegyensúlyozott alkotó légkör kialakításának az államosítással egyidejűleg, harmincegy évvel ezelőtt teremtették meg a feltételeit. Milan Jelinek elvtárs, az alapszervezeti pártbizottság elnöke a tanú hitelességével beszélt az államosítást követő fejleményekről:

— A korábban Bafa cég tulajdonát képező gyárat csak a kulcsipar után, 1948-ban államosították. A nagytőke kiheverhetetlen csapást szenvedett. Lezárult egy korszak, s kezdetét vette a bőrfeldolgozó ipar megújhodásának, gyor’ ütemű fejlődésének időszaka. Jól emlékszem, a reakciósok tele voltak „aggodalommal“: hova jutunk a feldolgozásban a tőkések szakértelme, vállalkozó kedve nélkül? „Az iskolázatlan kommunisták, munkások alkalmatlanok a vezeazonban gyümölcsözően kamatozik a gyárban.

Hová jutott három évtized alatt a bőrgyár a termelésben?

—> Az államosítást követő első esztendőben — sorolják az adatokat vendéglátóim — a gyár 579 dolgozót foglalkoztatott és 138 millió koronára emelte évi árutermelésének értékét. Ez idén pedig már közel egymilliárd korona értékű áru termelésére vállaltunk kötelezettséget s több mint kétezer dolgozónak nyújtunk megélhetést.

— Eredményeinkre büszkék vagyunk — hangsúlyozta az igazgató —, de azt is tudjuk, hogy nem elégedhetünk meg velük. Gyárunk most ismét nagy feladaJozeJ Holan elvtárs, a gyár diszpécsere és az alapszervezeti pártbizottság tagja így folytatta: — Ezután a megfeszített munka, a tanulás évei következtek. A munkásvezetők többsége megszerezte a képzettséget, egyetemi diplomát, doktori címet. Sokan közülük ma is derekasan helytállnak a posztjukon. Vannak, akik még felelősségteljesebb gazdaságirányító és társadalmi tisztségekbe kerültek. És vannak, akik már -nyugdíjba mentek, de ha egészségük engedi, részt vesznek az építőmunkában, pártmegbízatások, szakszervezeti, más tömegszervezeti tisztségek betöltésében. Néhányuktól — köztük Ján Országtól, az első munkásigazgatótól — örökre búcsút kellett vennünk. Áldozatvállalásuk

:0 *3 S

•O 0}

■° r 5 *- <0 _>

<5 a '5

is :

BSí s

*- ca cq xu

rác a,

O 2 Q »

Bi Js «ed ' S ♦- «* Q.

03 ^ ♦* t- qj 2 o

32= $1

« N *

► “ «Je*

— RJ C 3 ■“ ■a O «0 5

tti w

c 2 c

r « «

A « «!

« <0 03

JS ^ >

A KLADNÓI KOVÁCS FIA

I KIS ÉS NAGY ÜGYEKRŐL

A Prágai Geológiai Hivatal sikeres működése elképzelhetetlen a STAVEBNl GEOLOGIE nemzeti vállalat dolgozóinak tevékenysége nélkül, mert a kutatómunka gyakorlati megvalósítása s a geológiai adatszolgáltatás elsősorban ennek a sajátos küldetésű építőipari vállalatnak a feladata. Antonin Plachetka elvtárs a vállalat igazgatója.

Amikor a belföldi sikereket, a metróépítés tervezését, a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű tervrajzainak kidolgozását, az új szén- és érclelőhelyek felderítését, meg a külföldi sikereket, a Szíriái kútfúrásokat, a venezuelai geológiai kutatásokat említem neki, csak ennyit mond:

— Sikerült olyan munkakollektívát szerveznünk, mely képes minden komolyabb geológiai probléma megoldására.

Neveket is említ. Dr. Josef Pravda, a Geológiai Hivatal elnökének nevét, akinek útmutatásával szervezik a kutatómunkát. Az államdíjas dr. Josef Janecka nevét, akire joggal illik a „geológusok tanítómestere“ megnevezés is, mert mind elméleti, mind gyakorlati szempontból kiváló szakember. Dr. Jana Gruntoráda, mérnök-tanár nevét, aki bármikor kész a kutatási tervek ellenőrzésére, felülvizsgálására. A vállalat alapítói közül Kvido -áruba tanár nevét, aki példaképe a szervező munkában.

Önmagáról mit sem szól. Megkérdezem tőle:

— Mikor sajátította el a jó munkakollektíva megszervezéséhez szükséges képességet? Talán amikor az Érchegységben meg az Óriáshegység- ben új vasérclelőhelyeket kerestek?

— Ott bizony, ott — mondta —, a munkások között.

És így emlékezve, a múltba visszatekintve elmondta önmagáról, hogy ő, a kladnői kovács alig húszéves fia a háború idején azért raboskodott a hírhedt terezínr erődben, mert az ellenállási mozgalom harcosaként egy jobb, emberibb életért küzdött. Alkotó, építőmunkába a felszabadulás után kezdett, amikor a Csehszlovák Általános GépL ipari Vállalat szervezőjeként dolgozott. Az Érchegységben az ötvenes évek kezdetén a kutató- csoport munkásaként dolgozott.

— Akkor tanultam meg kommunistának, geológusnak lenni — emlékszik vissza. — Azóta tudom, hogy vezetni, szervezni, irányítani csak az képes, ‘ aki szüntelenül tanul.

Arra a kérdésemre, hogy azon a délutánon, amikor csoportvezetőből igazgató lett, vajon ilyennek képzelte-e el húsz év utáni önmagát, percekig nem válaszol.

— Hát... lényegében ilyennek. Persze kérdés, hogy ki, honnan és milyen szempontból figyeli a munkámat. Azt ugyanis feltételezem, hogy az igazgatót is elsősorban a munkája alapján értékelik, és nemcsak a felettesei, hanem a beosztottjai is.

Próbálom az irányító munkát, az igazgató munkáját néhány kérdés alapján politikai szempontból értelmezni. Azonnal közbeszól:

— Ami politikai probléma, az szakmai is. Én így értelmezem. És még azt is hangsúlyozni merem, hogy ez az értelmezés segít a kis és nagy ügyek egyaránt helyes megoldásában. Bár személy szerint nagyon haragszom, ha az ügyek úgy szállnak felfelé, mint vízben a buborék. Csak tegyenek pontot az ügy végére a földszinten, ha lehet, és ne a második, vagy harmadik emeleten intézzék el.

•— Kis ügyekkel nem szokott foglalkozni?

— Dehogynem! Kis ügy, ha a legjobb kutató- csoport brigádértekezletet tart? Bizony nem nagy ügy. Ha azonban meghívnak, a világért sem maradnék távol. Sőt, ha úgy tapasztalnám, hogy egyáltalán nem hívnak, magam is eltöprengenék: mit jelentsen ez a változás? Egyébként a párt számon kérheti, és ellenőrzi is a dolgozókkal való kapcsolatot, meg gyakran tapasztalom, hogy a kis és a nagy ügyek összefüggnek.

— Példát is említhetne?

— Hogyne! Legnagyobb ügyünk a geológia politikai és társadalmi küldetésének megvalósítása.

Az, hogy minél nagyobb mértékű legyen az ásványkincs, a nyersanyag feltárása, s ezzel egyidejűleg a velük való takarékosság. Ehhez viszonyítva kis ügy, de persze csak látszólag az, hogy milyen az elvtársi, munkatársi kapcsolat abban a munkacsoportban, melyre például a nyolcas számú kutatóakna mélyítését bíztuk.

— Nem szétfolyó így az irányítás?

— Csak kívülálló számára tűnhet annak. Az 1979. irányítás, akár politikai, akár szakmai, nem ügyintézés, hanem a döntések érvényesítése. Kulcskérdés a döntések előkészítése, válogatás a lehetséges döntések között. És persze, a szüntelen ellenőrzés, a szükséges módosítások megszervezése.

— Mindez elsősorban az igazgatóra hárul...

— Főleg a felelősség szempontjából, de azért kommunista az igazgató, hogy pártfeladatként értelmezze a vezetést, tehát kollektív vezetést valósítson meg.

És rendíthetetlen magabiztossággal beszél arról, hogy a geológiai kutatómunka gyakorlati megvalósítása, a geológiai adatszolgáltatás szintén a jobb, emberibb életet teszi lehetővé. Nem szerénykedik, kimondja: örül is, hogy ő, a kladnői kovács fia irányíthatja ezt a munkát.

HAJDG ANDRÁS

ÚJ SZÚ

E 'ós •-* t;

I g M»

I S'® í “ mi -a

I ">c'5,

I « “ .2?

I J3 ®£

s«s

I N "5 a I °._ E I 'C 52 _

I > m a

I *—■= i « s «

III

I - '«

I 3 -a '3 I c — 00

1 '03 '03 ra

1 a~ 8

I li”!

I si<’2