Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-11-25 / 47. szám
> A nép mély bikáimét helyezte Kle- ment Gottwaldba, amikor 1948. Jú- niut 14-én egyhangúlag megválasztotta a Csehszlovák Köztársaság elnökévé. A képen: Klement Gottwald leteszi a köztársasági elnöki esküt idén, november 23-án töltené be Klement Ht Gottwald, felejthetetlen elnökünk 83. életévét. 1953. március 14-én, ötvenhét éves korában hunyt el, de szívünkben sok-sok felejthetetlen emléket hagyott, él a szeretet és a hála érzése iránta, aki munkásosztályunk és egész nemzetünk vágyait és céljait ismerve, a forradalmi elmélet és gyakorlat oly élő hagyatékát bízta ránk örökségül, melynek helyességét már egy egész történelmi korszak igazolta és hitelesítette. Olyan örökség ez, amelyre pártunk hivatkozott hazánk szocialista építése során, ezen az úton haladunk már három évtizede, s nincsenek kétségeink afelől, hogy munkásosztályunk minden nehézséggel megbirkózva, a gottwaldi örökség szellemében halad előre a szocializmus végső győzelméig. Klement Gottwald neve elválaszthatatlanul ösz- szeforrt munkásosztályunk, nemzeteink s államunk, legújabb kori történelmében beállt fordulattal és átalakulással: hozzájárulása a kommunista párt megalakulásához, ideológiai fejlődéséhez, különös tekintettel a jobboldali opportunizmus elleni harcban elfoglalt vezető szerepére, a lenini elvek következetes teljesítésére, mely csúcspontját 1929-ben, a nem halhatatlan üzenet a mai és a felnövekvő nemzedék számára. Klement Gottwaldnak, mint teoretikusnak, ideológusnak s forradalmi szervezőnek nagysága 1948 dicsőséges napjaiban nyilvánult meg teljes mértékben, amikor nem állt meg félúton, de történelmileg rövid idő alatt győzelemre vitte munkásosztályunk nemzeti és demokratikus forradalmát a vértelen Februrái Győzelem idején. Ezzel véglegesen biztosította államunk szocialista átépítésének útját. S újra Klement Gottwald volt az, aki akkor, mintegy természetes folyamatként, tétovázás és egy helyben topogás nélkül lerakta hazánk szocialista átépítése művének alapjait. Eközben tiszteletben tartotta nemzeti hagyományainkat és a kor objektív jellegzetességeit, de — ellentétben a je lenkor „eurokommunístáival“ — jottányit sem engedett a forradalmi és a szociálisa építés általános követelményeiből, s a proletárdiktatúra alapelveit a mi körülményeinknek megfelelően valósította meg a Nemzeti Froattal együttműködve. Kitartott a bur- z ;oá államgépezet felszámolásának elve mellett, hogy ezt a közigazgatás és hatalom választott szerveinek formájában a szocialista államapparátus váltsa fel. A szocializmus építésének folyamatában óvott az elhamarkodott lépésektől, amely elsősorban a kis- és középparasztságnak, a földnélkülieknek a szocialista nagytermelésre való fokozatos átállásában nyilvánult meg. Az ö elve ez volt: szilárd! tani, konszolidálni és biztosítani a februári győzelmet úgy, hogy az újonnan kiépített pozíciók a további győzelmek kiindulópontjai lehessenek. G ottwald a párt politikájának alapelveit a szocializmus építése-idején a párt 1949-ben megtartott IX. kongresszusán határozta meg, az utolsó kongresszuson, amelyen még részt vett halála előtt. Ez a program szintén része nagy politikai hagyatékának, mely mindmáig érvényben levő vezérfonala szocialista építésünk egész korszakának. Meghatottsággal idézzük Gottwald szavait, melyeket akkor a kommunista pártnak nemcsak mint egésznek címzett, hanem külőn-külön minden kommunistának is. Ezt mondta: „Őriznünk kell, mint a szemünk fényét, a párt egységét, nagyságát és akcióképességét. Sohasem hangsúlyozhatjuk eléggé, mit jelent a párt. Fárt nélkül nem lenne népi demokratikus köztársaság. A párt nélkül nem lenne Győzelmes Február. A párt nélkül nem lenne biztosíték, hogy nem térünk le a szocializmushoz vezető útról. Ma Csehszlovákia Kommunista Pártjában testesül meg munkás- osztályunk egysége és vezető szerepe. Annál nagyobb felelősség hárul pártunkra, mindannyiunkra, minden kommunistára. A párt tisztaságát úgy őrizhetjük meg, ha következetesen érvényre juttatjuk a demokratikus centralizmus bolsevik alapelveit, a belpolitikai demokráciát, a pártos kritikát és önkritikát. A kritika elnyomása, az önkritikára való képtelenség, a demokratikus meggyőzés felváltása a gépies kommandóval — ez a párt megkárosítását és az ellenséges elemek behatolását jelenti. Végül minden párttag fontos tulajdonsága legyen a bolsevik szerénység. A párt egészére s külön-külön minden egyénre is érvényes: a sikerek és győzelmek ne vakítsanak el. A sikertelenségek és vereségek miatt ne veszítsük el a fejünket!" Ez a nagy forradalmár, Klement Gottwald hagyatéka, azé az emberé, aki Csehszlovákia sajátos kö rülményei között Judta alkalmazni a forradalomról és a szocialista építésről szóló lenini tanítást. Ma azért idézzük fel újra, meg nem élt születésnapja alkalmából, mert Gottwald élete és műve továbbra is megbízható iránytűként mutatja, hogyan haladjunk tovább, mindig előre. VILÉM NOV? 1978. XI. 25. párt V. kongresszusán érte el. Akkor a párt végleges győzelmet aratott az opportunisták és a likvidátorok fölött, s a párt élére, annak vezetőjéül elsöprő többséggel megválasztották Klement Gott- waldot. Ezen a poszton Klement Gottwald teljes negyedszázadon keresztül állt, s elvezette a pártot a februári győzelemig, a szocializmus küszöbéig. Gottwald tudatában volt annak, hogy a munkás- osztály vágyai és céljai csak akkor teljesülhetnek, ha élén valóban forradalmi, marxista—leninista, ideológiailag és szervezetileg szilárdan összeforrt párt áll, mely következetesen leszámolt a szociáldemokrácia opportunista örökségével. Éleslátással felismerte, hogy ellenkező esetben a munkásosztály újra a burzsoá politika igájába kerülne, amint ez az önálló Csehszlovák Köztársaság megalakulása után 1918-ban történt, s letérne saját szocialista útjáról. Már mint fiatal ember, aki saját bőrén tapasz talta a szociális és nemzetiségi elnyomást, a háborút, a szociáldemokrata vezetők árulását, felis merte, hogy a munkásosztálynak saját útján kell haladnia a szociáli%, és nemzeti szabadság felé, s történelmi küldetése, hogy élére álljon az elnyomott oszályoknak, s harcoljon „saját“ fiurzsoáziája ellen, mely mintegy köldökzsinórral, kötődik az imperializmushoz. Továbbá megértette, fyogy a munkásosztály csak a szocializmusban valósíthatja meg szociális eszméit, s államát csakis a Szovjetunióval való szövetséggel biztosíthatja. r“J az igazság a csehszlovák burzsoázia húszLL éves uralma után teljes mértékben beiga zolódott, amikor 1938-ban, a szégyenteljes müncheni egyezmény után, melyet Hitler és az akkori Franciaország és Anglia kötött meg, a csehszlovák burzsoázia is elárulta hazáját, és a fasizsta ellenséggel való kollaborálás útjára lépett. Ekkor lép» a történelem küzdőterére a Klement Gottwald vezette párt mint egyetlen szervezett erő, hogy megvívja véres és áldozatos harcát a fasiszta tirannizmus ellen. A Szovjetunió legendás és győzelmes harcára támaszkodva (áil az egységes, fasisztaellenes Nemzeti Front élére, szervezte ü Szlovák és a Cseh Nemzeti Felkelést, s végül dicsőséges győzelmet aratott a Klement Gottwald által ihletett nemzeti és démokratikus forradalomban. Akkor valósult meg egész népünk előtt, a gottwaldi jelszó: „A Szovjetunióval a nemzeti szabadságért és függetlenségért!" Ez nemcsak jelszó, haFebruár döntő napjaiban. Klement Gottwald díszszemlén elvonul a népi milícia egységei előtt (Archívumi felvételeik) Klement Gottwald 1948. február 21-én az Óváros téren beszédet mondott a prágai dolgozók százezres tömege előtt, amely a néphatalom átvétele mellett tüntetett l MINDIG ÉL HAGYATÉKA
