Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-11-04 / 44. szám
ŰJSZÚ NÉ PGAZDASÁGUNKNAK NYÚJTOTT SEGÍTSÉGE FELBECSÜLHETETLEN • DÉL-SZLOVÁKIÁBAN GYÉR AZ ÉRDEKLŐDÉS • KORSZERŰ GYAKORLÓTELEP ÉPÜL 1979. TI A A harmadik évtizedét betöltő szocialista mezőgazdaságunk részben az ugyancsak jubiláló Kassai (KoSice) Állatorvosi Főiskolának köszönheti eddigi sikereit. Annak az intézménynek, mely harminc éve neveli az állattenyésztés elsőrendű szakembereit és tudományos munkával járul hozzá a termelés növeléséhez, javításához. A főiskola abban az időszakban alakult, amikor mezőgazdaságunk új alapjait rakták. Nagy szükség volt rá, mert akkor egész Szlovákiában mindössze 2ü0 szakképzett állatorvos dolgozott és nem létezett egyetlen olyan kísérleti, illetve tudományos központ sem, amelyik az állattudományi ismeretek bővítésével foglalkozott volna. A termelési ágazat tudományos alapokon való fejlesztésében 1949 jelentette az ugrásszerű változást, mível akkor több főiskola nyílt, köztük a Kassai Állatorvosi Főiskola is. A kezdeti időszak történetéhez tartozik, hogy a főiskola 1952-től 1969-ig nem volt önálló, hanem a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolához tartozott. — Az indulás nem volt egyszerű — emlékezik vissza — Oto J. Vrtiak akadémikus, a főiskola rektora. Kevés volt a tanerő, és azon kívül az oktatáshoz szükséges anyagi-műszaki berendezés is kezdetleges volt. Szerencsére a brnóí testvériskola kisegített, eleinte tanárai jártak hozzánk előadni, később pedig az ott végzett növendékek legjobbjait küldte ide tanítani. Ugyanakkor sokat segített az egy évvel korábban induló helyi orvosi egyetem is. A brnóiakkal azóta is kitűnő az együttműködésünk, ami mindkét fél, de elsősorban a társadalom számára igen hasznos. Az iskola létfontosságát a közelmúlt és a jelen igazolja. Fennállása óta mezőgazdaságunk és tudományos életünk számára 1850 szakképzett állatorvost és ötszáz mezőgazdasági mérnököt nevelt, akik közül sokan tanáraikkal együtt ott voltak az egységes föld- müvesszövetkezetek alapításánál. Az említetteken kívül az iskola 1953-ban hozzálátott a huzamosabb ideje gyakorló állatorvosok és az állattenyésztésben dolgozó többi szakember továbbképzéséhez. Jelenleg ezt a feladatot a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által irányított Állatorvosokat Továbbképző Intézet végzi, mely szintén Kassán székel, de az előadókat elsősorban az állatorvosi főiskola adja. Azóta így a több mint hatszáz különböző időtartamú tanfolyamon közel 16 ezer szakember bővíthette ide vonatkozó ismereteit, egyeztethette a gyakorlatot az elmélettel. Az iskola kísérleti telepein, klinikáin és laboratóriumaiban az eltelt időszakban mintegy 250 ezer állatot gyógyítottak meg és közel 560 ezer volt a megvizsgáltak száma. Nagy elismeréshek számít, hogy az állami tervben szereplő állatorvostudományi kutatómunkát az egész ország területén ez az intézet koordinálja, és ugyanakkor az abban szereplő megoldásra váró feladatok 90 százaléka jut rá. Ez az igényes munka kellő szakértelmet és igyekezetei igényel minden kutatótól. Az eredmények ezt igazolják, hogy ezekkel nincs baj, s hogy az iskola dolgozói mindent elkövetnek a feladatok sikeres megoldásáért. Áldozatkészségükre vall, hogy az eltelt három évtizedben 140 kutatási feladatot oldottak meg és 73 tankönyvet írtak, melyek közül többet magyarra, németre, lengyelre, oroszra, angolra, franciára és spanyol nyelvre is lefordítottak. A külföldi tankönyvekből tizenegyet fordítottak le szlovákra és ezzel is nagyban hozzájárulnak a tudomány ismereteinek népszerűsítéséhez. Ha a számbeli eredményeknél tartunk, említést érdemel, hogy — 23 oktató vezetésével — az iskolán 180-an szerezték meg a tudományok kandidátusa címet, s közülük 17-en kubaiak, valamint indiaiak. A főiskola kutatómunkájának eredményei iránt nagy az érdeklődés külföldön, amit elsősorban az bizonyít a legjobban, hogy a tanárokat, szakembereket a külföldi egyetemek sokszor kérik fel egy-egy előadás megtartására. Az iskola 20 egyetemi tanára, 35 docense, 11 állatorvosi tudományok doktora és 99 kandidátusa közül sokan tagjai a Csehszlovák és Szlovák Tudományos Akadémiának, néhányan pedig különböző európai- és világszintű tudományos egyesületeknek, szervezeteknek. A tanárok közül tizenhatan! a fejlődő országokban segítenek fellendíteni ezt a tudományágat. A főiskola és az ott végzett szakemberek nagy érdeme, hogy hazánk területén az utóbbi időben tovább csökkentek a tetemes gazdasági károkkal járó fertőző állatbetegségek. Ugyanakkor fontos feladat hárul rájuk a betegségek megelőzésében, mely szintén nagyban befolyásolja az állatállomány termelékenységét. A tananyag és a kutatómunka nemcsak a háziállatokkal foglalkozik, kitér a vadon élőkre Is és nem utolsósorban a méhekre, valamint a halakra. Az oktató és kutató komplexum, mely annak idején régi épületekben kezdte munkáját, ma a legjobban felszerelt iskoláink közé tartozik. Igaz, a régi épületek még mindig szolgálnak, de a berendezésük már korántsem ósdi. Laboratóriumai, egyes tantermei, valamint az új létesítmények már világ- színvonalra vallanak. A Kassai Állatorvosi Főiskolán jelenleg mintegy hatszáz fiatal tanul. Ennek egy részét a Nyitrai Mezőgazda- sági Főiskolának ide helyezett részlegén tanulók alkotják, de a hallgatóság többsége állatorvosnak készül. Vannak, akik az öt és fél éves általá- nosi szakon tanulnak, az ötéves tanulást igénylő állati eredetű élelmiszerek higiéniájával foglalkozó szakról az idei iskolai évben kerülnek ki az első diplomások, s a harmadik irányzat, vagyis a biotechnológia — mely szintén ötéves — három évvel ezelőtt nyílott. Azok az állatorvosok, akik a higiéniai szakon végeztek, elsősorban az élelmiszeriparba kerülnek, ott van rájuk szükség, míg a biotechnológiát végzettek a nagyüzemi állattenyésztés irányításában hasznosíthatják tudásukat. A hallgatók többsége hazai, de az elmúlt években többek között laoszi, afganisztáni, algériai, libanoni, bolíviai, equádori, tanzániai, kubai és indiai fiatalok is folytatták itt tanulmányaikat. Az iskola rektora sajnálkozva mondta, hogy a többségében magyar nemzetiségű lakosok által lakott Dél-Sz’o- vákiából még mindig kevesebb a jelentkező, illetve a végzős egyetemista, mint amennyit az igények, vagyis a mezőgazdasági vidék terjedelme és fejlődése megkövetel. Véleménye szerint a hazai magyar diákok nagyobb érdeklődést tanúsíthatnának az Iskola iránt, mivel a falvaikban levő mezőgazdasági üzemeknek újabb szakemberekre van és lesz szükségük. A főiskola mezőgazdasági üzeme Kassától mintegy harminc kilométerre van. A Zemplínska Teplica-i 2766 hektáron gazdálkodó üzem 1972-ben alakult, s azóta az iskola, valamint a Ke- let-Szlovákiában székelő mezőgazdasági kutatóintézetek gyakorlótelepe. A főiskolai hallgatók itt ismerkednek a gyakorlattal, a továbbképzés résztvevői pedig az újabb munkamódszerekkel és termelési folyamatokkal. A nappali tagozat hallgatói egyelőre csak egy-egy napos, esetleg hetes gyakorlatokra járnak a Szalánci-hegység lábánál levő telepre, de a gazdaság szomszédságában épülő diákotthon elkészülése után hosszabb ideig is ott tartózkodnak. A' 80 férőhelyes diákotthonban, mely 1981-re készül el, a különböző tantermeken és klubhelyiségeken kívül fedett úszómedence is lesz. Építése 12 millió koronát vesz igénybe. — A 400 állandó alkalmazottat foglalkoztató gyakorlótelep alakulásától kezdve állandóan bővül, fejlődik — tájékoztatott Ladislav Serbák mérnök, az üzem igazgatója. Az építkezések első szakasza most van folyamatban. A BS-6 típusú szárító már üzemel, és készülőiéiben van a KVTK-I típusú ta- karmánypogácsázó gépsor. Az említett diákotthonon kívül építünk egy új istállót, melyben 1050 fejőstehén lesz. Feltöltése után az iskolai üzemben 100 hektárra 78 szarvasmarha fog jutni. A’ nagy kapacitású istálló különböző ólrészekből áll össze, ahol természetesen a termelési technológia is eltérő. Ez a változatosság két célt szolgál. Az egyik, hogy a főiskolások megismerjék a jelenleg országszerte üzemelő különböző istállótípusokat, értsenek azok berendezéseihez, a második pedig az, hogy kipróbáljuk, melyikük a legelőnyösebb, leghasznosabb. — Az üzemfejlesztés második szakaszában, melyet a hetedik ötéves tervidőszak fog alkotni, felépül egy 45 millió korona értékű kutatóközpont, ahol 33 szakember fog dolgozni. Hogy a gyakorlóközpontról teljesebb legyen a kép, szükséges megemlíteni, hogy évente 1 millió 700 ezer koronát fordít az itt folyó kísérletekre, valamint azt is, hogy az állattenyésztésen kívül tudományos szinten foglalkozik a növénytermesztéssel Is. A Kassai Állatorvosi Főiskola az elmúlt három évtizedben sokat tett népgazdaságunk fejlesztéséért. Teljesítményét nehéz lenne pénzben meghatározni, de ha összehasonlítjuk az állatorvosi tudomány és az állattenyésztés harminc évvel ezelőtti eredményeit a mostaniakkal, kiderül, hogy ez év áprilisában nemhiába kapta meg a Munka Érdemrendet. GAZDAG JÓZSEF A főiskolai hallgatók gyakorlat kőiben (A szerző felvételei) HARMINC EU A TUDOMÁNY ÉS A GYAKORLAT SUU1IIW A 30 éves évfordulón Oto J. Vrtiak akadémikus, as iskola rektora mondott ünnepi beszédet
