Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-11-04 / 44. szám
HOGY A TEL NE OKOZZON MEGLEPETÉST Az észak-csehországi barnaszénmedence bányászai pótolták a szénfejtésben az év első hónapjaiban keletkezett lemaradást. A nyolcbónapi szénfejtési tervet több mint 31OOO tonnával túlszárnyalták. Felvételünkön az NDK gyártmányú K 55 típusú kotrógép, amely egy műszak alatt 20 000 sőt 24 000 köbméter földet képes megmozgatni (Felvétel: CTK — 0. Holan) Jozej Simáné, a Slovenská Lupéa-i Biotika vállalat energiagazdálkodási osztályának vezetője éppen befejezte az operatív értekezletet. A részlegvezetők, a karbantartók már kifelé tartottak az irodájából. Mindegyik kezében jegyzettömb, amelybe feljegyezték a legközelebbi napokra szóló konkrét feladatokat. Az energiagazdálkodás „főnöke“ még utánaszőlt Jozej Kostu- rának, a karbantartók vezetőjének: „Remélem, hogy azt a kazánt magatok is rendbe teszitek. JoZko Lacek majd kitisztítja a belsejét, ti pedig kicserélitek a lúgtalanító csöveket. Világos?“ A szerelöruhás férfi bólintott. Jól ismerte a teendőit. A négyes számú kazánról van szó, amelynek középjavítását az üzemi karbantartók vállalták. Amikor azután az értekezlet minden résztvevő e eltávozott, szemügyre vettük, milyen tennivalókat jegyzett fel az energetikai részleg vezetője a jegyzettömbjébe. Ilyen mondatokat találtunk az „emlékeztetőben“: Főtengelyjavítás — sürgetni az anyagbeszerzőket! A kettes számú kazánhoz nincs elég acélcső — körülnézni az üzemben, mégis nincs-e cső? Felülvizsgálni az energiafogyasztási szabványokat... A távirati stílusú mondatok a kívülállónak nem sokat mondanak. Az energiagazdálkodás vezetője azonban minden mondathoz akár kötetnyi kommentárt is tudna fűzni. Hát még azokhoz a mondatokhoz, amelyek után több felkiáltójelet is tett. Sokat foglalkoztatja például az acélcsövek beszerzésének kérdése. Acélcső nélkül a kettes számú kazán felújítását semmiképpen sem lehet befejezni. Az anyagellátő vállalatnál — a Feronánál — hiába keresik e fontos terméket, így az anyagbeszerzők útra keltek, de úgy tűnik, hiába. Mintha a föld nyelte volna el a 102 milliméteres acélcsöveket. Pedig csak 12 folyóméterre lenne szükség. Kár lenne, ha emiatt lelassulna a kazán rekonstrukciójának üteme. A pakuraégők kicseréléséről van zó elsősorban. Az öt kazánból a CKD Dukla hatékony segítségével a többit már megjavították. Remélik, hogy még a tél beállta előtt ezen az egyen is elvégzik a szükséges munkát. Az akciót — más akciókkal együtt — a Biotika dolgozói a komplex szocialista racionalizáció keretében, az energetikai részleg vezetőjének közvetlen irányításával hajtják végre. Az üzemi energetikusok még tavasszal kötelezték magukat, hogy ebben az évben a komplex szocialista racionalizáció és egyéb technológiai intézkedések révén 3 ezer tonna kőszénegyenértékű tüzelőanyagot takarítanak meg a tavalyi eredményekhez viszonyítva. Tehát —r jelentős mennyiségű energiahordozóról van szó, de már biztosan tudják, hogy vállalásukat teljesítik. A részlegvezető már kiszámította, hogy az égők kicserélése révén a kettes számú kazán hatékonyabban hasznosítja a pakurát, így 600 tonna tüzelőanyag takarítható meg. Azzal, hogy a szárítóban módosították a fűtőrendszert, további 200 tonna energiahordozó megtakarítása vált lehetővé. A hőgazdálkodást is tökéletesítették, és ennek köszönhetően is jelentős mennyiségű tüzelőanyag megtakarítása várható. A komplex szocialista racionalizációval kapcsolatos intézkedések egyharmadrészét nagyobb beruházási kiadások nélkül valósítják meg. Más területeken is jelentős mennyiségű energia takarítható meg. Például azzal, hogy a termelőrészlegek lámpáit nem hagyják beporosodni, pókhá- lósodni. A takarékoskodásba az üzemi rendészeket is bevonták. Központi kapcsolóberendezést szereltek fel a helyiségükbe, így a vállalatnak csak azokat a munkahelyeit világítják meg, ahol valóban dolgoznak. Ezzel az intézkedéssel ésszerűbbé tették a munkahelyek és az épületek közötti terek megvilágítását. Az üzem külső megvilágítására eddig 50 kWó energiát használtak fel, az intézkedések bevezetése után ennek fele is elégnek bizonyul. A Biotikában a szakemberek már ellenőrizték az összes energetikai berendezés és elosztó műszaki állapotát. Helyesen tették, hogy a kommunistákkal folytatott beszélgetések során is sok sző esett az energiagazdálkodásról. A SZISZ-tagok pedig megkérték az energetikai részleg vezetőjét, szabja meg az Ifjúsági Fényszóró konkrét tevékenységének irányát. Nyilvánvaló, hogy a siker érdekében megfelelő szakmai ismeretekre is szükségük van a fiataloknak. A nagyüzemben felkészülten várják a telet. A szénkészleteket megfelelően tárolják, védik a víztől és egyéb ártalmaktól. Számolnak vele, hogy talán az idei tél is kemény lesz, így pakurából is elegendőt kívánnak tartalékolni. Meg kell azonban mondani, hogy ennél a vállalatnál a múlt évi tél sem érte felkészületlenül az energetikai dolgozókat. A vállalatnak azonban gondot okoz, hogy a termelőkapacitás állandóan gyarapszik, az alapvető energetikai berendezések azonban az 1955-ös szinten maradtak. Simáné elvtárs erről így vélekedik: — Az energiagazdálkodásban nem lehet a végtelenségig rögtönözni. Ha a textil- vagy a faiparban, illetve más ágazatban hulladék keletkezik a termelésben, az anyagot valamilyen formában még fel lehet használni. Nálunk azonban az elveszett kilowattból már soha senkinek nem lesz haszna. A Biotikában ezt mindenki tudja, ezért az energiagazdálkodással itt nemcsak az illetékes részleg vezetője foglalkozik, hanem a mesterek, a csoportvezetők és a részlegvezetők is. Itt senki sem tekinti feleslegesen kellemetlenkedő hivatalnoknak az energetikai részleg vezetőjét. Simáné elvtársnak nincs is szüksége szankciók foganatosítására. Javaslatait, elképzeléseit a vállalat vezetősége is komolyan veszi, és megvalósításukat támogatja. Henrich Hofbauer mérnök, a vállalat igazgatója erről így vélekedik: — Mi az energetikai részleg vezetőjét valóban komolyan vesszük, mert tudjuk, hogy az energiaellátás a termelés fő tényezője. Az áramkiesés nálunk beláthatatlan következményekkel jár. Ennél a vállalatnál a takarékoskodást elsőrendű feladatnak tekintik. Tartalékok mindig és mindenütt vannak. Erre Strougal elvtárs, a szövetségi kormány elnöke is rámutatott, amikor józan, nyílt hangon elemezte a helyzetet és a feladatokat. Az energetikai részleg vezetője munkatársait is arra ösztönzi, hogy alaposan tanulmányozzák át Strougal elv- társnak az energetikai dolgozókhoz intézett szavait. Még a mezőgazdaság megsegítésére is jut energia ebben az üzemben. Illetve nem energia, hanem hulladékenergia. A Medzibrodi Efsz felkérte a vállalatot, nem vállalná-e a takarmányburgonya megfőzését. Vállalták, miután kiderült, hogy e célra a fáradt gőz jól felhasználható. Tehát: valóban mindenütt vannak tartalékok, csak körül kell nézni a munkahelyeken. bAtori János A ki sokat utazik és nyitott szemmel jár a világban, az tudja, hogy minden nagyvárosnak megvan a varázsa. A sok dombon épült Prága jellegzetességeinek egyike a pompás panoráma. Csakhogy a háztetők alatt különböző célt szolgáló épületek, főleg lakóházak szerénykednek. A több mint 400 ezer lakásegységet felölelő közel 73 ezer lakóház 80 százaléka a második világháború előtt, 20 százaléka pedig még a múlt században épült. Ezzel magyarázható, hogy a lakások nagy része már elavult, nem felel meg korunk követelményeinek. A szakemberek szerint azonban e lakások a hiányos felszerelésük ellenére is nagy értéket képviselnek. Tatarozásuk és korszerűsítésük után pedig a jövőben is jó szolgálatot tehetnek. Prága Főépítészeti Intézetének és az Építészeti Kutatóintézet dolgozóinak becslése szerint a fővárosban mintegy 43 ezer lakás rekonstruálása és korszerűsítése esedékes. Kutatásaik és felméréseik mindenekelőtt az épületek korára és a lakások berendezésére terjedtek ki. Ugyanakkor a fűtés módját, a gáz-, a villany-, a vízvezeték állapotát is mindenütt nagyító alá vették. Megfigyeléseik alapján a 19. század végén és a századunk elején épült házak, illetve lakások korszerűsítésére irányuló javaslatot dolgoztak ki. Vladislav Mulae, a Főépítészeti Intézet dolgozója tárgyilagosan ítélte meg a javasolt beavatkozások előnyeit, illetve gyengéit. A legnagyobb probléma szerinte az, hogy a lakásépítési terv nem számol a lakások korszerűsítésével, s ezért a beavatkozások nem mérhetők fel a tervmutatókkal. Tény ugyanis, hogy a munkatermelékenységgel, a gépesítéssel, a szerelőmunkákkal szemben támasztott követelmények csak az új építkezésekre vonatkoznak. A korszerűsítések esetében főleg a szakipari dolgozók munkája érvényesül. A munkatermelékenység növelését elősegítő nehézgépek itt nem alkalmazhatók. Többnyire így érvelnek a nemzeti bizottságok. Praia nemcsak aj lakötetopekből ál A Celetná utca régi lakóházai (Kamii Wartha felvétele) Azzal is valamennyien tisztában vannak, hogy a régi város területén mindig bonyolultabb az építkezés, mint a lakótelepeken. — Ez azonban nem változtat a tényen, hogy a régi házak is gondozást igényelnek — figyelmeztetnek a szakemberek. — Igaz ugyan, hogy a lakások korszerűsítése többnyire költségesebb az új házak felépítésénél, ám ez a szempont nem lehet irányadó, mert csupán elhalasztja, de nem oldja meg a problémát. Ezen Ikívül az sem téveszthető szem elől, hogy milyen beruházások tartoznak a lakás fogalmába. Egy úgynevezett komplex lakás értéke valamelyik prágai lakótelepen 280—390 ezer korona közt mozog. Ez az összeg a tulajdonképpeni lakás költségein kívül a bölcsődék, óvodák, üzletek, helyi közutak létesítésével, a környék csinosításával stb. járó kiadásokat is magában foglalja. De nem tartalmazza a lakások jobb minőségű berendezésével, a közműhálózattal, a kulturális létesítményekkel stb. kapcsolatos beruházási költségeket, amelyek nélkül azonban nem létezhetne a lakótelep. A korszerűsítést lényegesen drágítja a többnyire már elavult közműhálózat. Ennek ellenére azonban külföldi és az idehaza szerzett kevés tapasztalat is arra mutat, hogy a házak, illetve lakások korszerűsítése kifizetődő vállalkozás. Az újjáépített lakások megfelelnek az igényeknek és a megtakarítások sem lebecsülendők. Ezek a szakemberek tapasztalatai, akik többször is hangsúlyozzák, hogy a korszerűsítéssel kapcsolatos megfigyeléseik csak a jelenlegi helyzetre érvényesek. Meggyőződésük ugyanis, hogy 15—20 év múlva más lesz a helyzet. A korszerűsítés és újjáépítés problémája nem szűnik meg, ellenkezőleg, sürgetőbb lesz. Mert Prágát nemcsak az új lakótelepek képezik. Ezek csupán kiegészítik a fővárost, amelynek magva állandó gondozást igényel. KARDOS MÁRTA 1979. XI. 4. 6 i ÚJ SZÓ
