Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-10-14 / 41. szám

A mikor a montreali olimpiai já­tékok záróünnepségén, az eredményhirdető táblán megjelent az ADIEU MONTREAL — A BIENTOT MOSCOU felirat, a moszkvaiak szíve nagyot dobbant. Mindannyian átáraz­ták, ihogy ez nemcsak elismerést és örömet, hanem nagyfokú felelősséget is jelent. Az egész 'haladó emberiség elége­detten vette tudomásul, hogy a világ felső szocialista államát bízták meg 'a 22. olimpiai játékok szervezésével. lEz egyébként várható is volt, hiszen a szocialista országok sportolói az olimpiákon és a világbajnokságokon az élvonalban küzdenek minden sportágban, számos világ- és Európa- csúcs hordozói, s eredményeikkel év­tizedek óta bizonyítják a testnevelés, a sportolás magas színvonalát hazá­jukban. INem fér hozzá kétség, hogy a szo­cialista országok fővárosai közül Moszkvában vannak a legjobb felté­telek az igényes olimpiai verstenyfek lebonyolításához, hiszen itt már szá­mos nagy jelentőségű nemzetközi sporteseményre került sor, s a szak­emberek egyöntetű véleménye sze­rint M06z!kva m|ég akkor is vállalhat­ná az olimpia szervezését, ha a meg­levő sportlétesítményeket nem egészí­tenék ki újakkal. A Szovjetunió fővá­rosának a 10. ötéves tervidőszakra előirányzott fejlesztési tervében azonban az egyes városlkerületiek sze­rint elosztva számos fedett sportcsar­nok, uszoda, különböző célú sport­pálya építése szerepelt, amelyek így ■az olimpiai felkészülés programjába kerültek. Ugyanez vonatkozik a lakó­negyedek, a szállodahálózat fejlesz­tésére is, az olimpiai falu például a játékok befejezése után Moszkva egyik legszebb lakónegyedét fogja képezni. Moszkva úgy készül az olimpiára, hogy közben önmagát fejleszti. Vá­rosszerte csinosítják a középületeket, a nyár folyamán hol itt, hol ott áll­ványozták körül a műemlékeiket, a régi szállodákat, színházaikat, múzeu­mokat, hogy néhány hétén belül megszépüljenek, s a város széles su- gárúitjai, teret méltó köntösben fo­gadhassák majd az olimpiai játékok­ra érkfező sportolókat, sportszakem­bereket, tudósítókat és turistákat az öt világrész csaknem valamennyi or­szágából. Bizony, nem kevés vendég érkezésével számolnak Moszkvában. Az előrejelzések szerint az olimpia 21 sportágában több mint 12 000 spor­toló fog versenyezni mintegy 120 or­szágból. A külföldi tudósítók száma ^meghaladja .majd a hatezret, s mint­egy 3500 hivatalos vendég, sportszak­értő, v'bírő érkezik az olimpiai játé­kok idejére 'Moszkvába. Az említett „aktív“ résztvewőkhöz 'csatlakoznak írnia1 jd a külföldi turisták százezrei, akik nemcslak a versenyek iránt fog­nak érdeklődni, hiszen az olimpia eseményeit kényelmesen szemlélhet­nék otthoni is, a televízió képernyő­jén, hanem Moszkva nevezetességei­vel, a város kulturális életével ás meg akarnak majd ismerkedni. A moszkvai idegenforgalmat egyéb­ként már az idén is az olimpiai han­gulat jellemezte. Az üzletek kiraka­taiból Misa mackó, az olimpiai játé­kok moszkvai szimbóluma kedvesen mosolyog a járókelőkre, s az aján­dékboltokban Is egyre nagyobb az olimpiai emblémával ellátott utazótás­kák, dísztárgyak, íróeszközök és kü­lönböző csecsebecsék választéka. A város tehát sokoldalúan készül a nagy eseményre. A felkészülés lénye­gesebb beruházási és szervezési kér­déseivel kapcsolatban az egyik leg- 11 let ékesebb szakembertől, Nyikolal Ivanovics Lyubamirovtól, a moszkvai olimpia szervezési bizottságának el­nökhelyettesétől kaptunk részletes tájékoztatást. Az elnökihelyettes elmondta, hogy a szervezők maximális mértékben ki használták a tokiói, a müncheni és a montreali olimpia pozitív és nega tív tapasztalatait. Az olimpia szerve zésiébez természetesen más feltételek vannak a tőkés és más a szocialista országokban. Nyugatom sokan csak a nagy üzlet lehetőségét látják az olimpiában, a számítások azonban nem mindig válnak be. Montrealban például a telektulajdonosok tízszer annyit kértek, mint korábban, az olimpiai építkezésekhez kiszemelt te­rületekért. Az olimpiai falu építői azonban elszámították magukat, ami­kor 5—6 szabás lakásokat építettek, mert a játékok befejezése után a la­kások 60 százalékát nem tudták el­adni. Nem számoltak azzal, hogy a tehetősebb embereik inkább a magán­villákat választják, a középrétegnek pedig túl drága az ilyen sokszobás luxuslakás. Természetesen nem ezzel függ ösz- sze, hogy a moszkvai olimpiai falu­ban 2—3 szobás, összkomfortos laká­sok épülnek, amelyekbe örömmel köl­töznek majd be a lakást igénylő fia­tal házaspárok, valamint a lebontás­ra ikerülő régi városrészek lakói. Az olimpiai falu ugyanis úgy épül, hogy később lakónegyedként szolgálhasson, ezért a sportolók szükségleteit ki­elégítő egészségügyi, távközlési, sport és kulturális létesítményeken kívül vendéglők, üzletházak, iskolák és böl­csődék is épülnek. A Szovjetunió nemzeteinek VII. nyári spa rtakiádja a szovjet sportolók szlnpompás felvonulásával kezdődött a felújított Lenin Stadionban adásról az Osztankinóban felépült új nemzetközi televízió- és rádióközpont tapasztalt szakemberei gondoskodnak. Nyikoliáj Lyubomirov ezzel kapcso­latban meg is jegyezte, hogy azok járnak jól, akik nem a közvetlen szemlélődést választják, hanem a te­levízió képernyőjén kísérik figyelem mpl az eseményeket, itt ugyanis rövid időn belül váltakoznak majd a köz­vetítések az egyes sportágakból, s a „keverő stáb“ nagy gonddal ügyel majd arra, 'hogy a legfontosabb ese­Érdelkes montreali tapasztalat volt az is, hogy itt kártérítést kellett fi­zetni a televíziós társaságoknak, mert a stadion megvilágítása nem volt ki­elégítő a színes közvetítéshez. Nos, a luzsnyiki stadionban ezt is sikerült megoldani, ahol a rekonstrukció ke­retében felépített négy hatalmas osz­lopról a szovjet „Vadra“ vállalat ha­logénlámpái 1,5 ezer lux fényerővel világítják be az egész nagystadion térségét. Erre az intézkedésre nagy szükség volt, habár 'háromszorosára kellett növelni az egész luzsnyiki sportkomplexum áramellátását, külön kábelt kellett lefektetni a Moszkva folyó alatt, a legközelebbi villanyte- leubez, s át kellett építeni a transz­formátorok egész rendszerét, mert amíg a tokiéi olimpiát, körülbelül öt­százezer, a münchenit egyroiiliárd, a montrealit pedig másfél milliárd né­ző szemlélhette a televízió képernyő­jén. addig a moszkvai távközlési szakemberek a műholdak segítségével 18 színes csatornán keresztül két é? fél milliárd nézőhöz akarják eljuttatni az olimpiai versenyekről készített felvételeket, közvetlen és ismételt adásban, méghozzá kiváló minőség­ben. Ennek egy k feltétele, a kellő megvilágítás tehát adva van, a másik feltételről pedig, a felvételről és az mények kerüljenek az adásba. Ez persze még véletlenül sem jelenti azt, hogy a lelátók egy része üresen marad, hiszen az egyes sportágaknak a Szovjetunióban is megvan a maga szurkolótábora, akik bizony kedven­ceiket nem a képernyő előtti 'káiros- székböl akarják biztatni. A szervező bizotiság úgy akar ele­get tenni a jegyek után érdeklődő sportrajongóknak, hogy külön jegyek lesznek a délelőtti és külön jegyek a délutáni, illetve az esti versenyekre, mérkőzésekre. Mivel a Moszkváiban lebonyolításra kerülő versenyek tel­jes nézőkapacitása 330 ezer személy, ez azt jelenti, hogy naponta körülbe­lül 650 ezer közvetlen nézője lehet az olimpiai játékoknak. A luzsnyiki V. I. Lenin iNagystadion befogadóké­pessége 104 ezer személy, a többi 226 ezer pedig megoszlik az egyes fe­dett csarnokok, sportpályák között a város különböző részeiben. A tervek szerint a belépőjegyek 30 százaléka kerül külföldre, 70 száza­léka pedig belföldi árusításra. És a jegyeik ára? A két legimpozánsabb eseményre, a megnyitóra és a záró­ünnepségre 10—25 rubeles árakban hozzák forgalomba a jegyeket. Érde­mes megemlíteni, hogy Montrealban 40—45 dollárba került egy belépő a megnyitó ünnepségre. Ez az arány is meggyőzően bizonyltja, hogy Moszk­vában az olimpia nem üzlet, itt nincs szükség arra, hogy a jegyek magas árával kelljen fedezni a telekspeku­lációval és egyéb nyerészkedési cé­lokkal összefüggő többletkiadásokat. Emellett a szovjet szákszervezetek még ezekhez az árakhoz is hozzájá­rulnak a szervezett látogatásoknál. Fölmerül a kérdés, hogy ez a nagy olimpiai forgalom nem okoz-e majd közlekedési zavarokat Moszkvában. A szervezők erre is gondoltak, ezért a város fejlesztési tervével összhang­ban új autóbusz és trollvonalakat he­lyeznek üzembe, amelyek a legláto­gatottabb sporlétesítményekhez kap­csolódnak. A metró az „Északi sugár“ elnevezésű vonallal bővül. Az egyes sportlétesítmények különben is a vá­roskerületek központi részeiben, a metróállomásokhoz közel fekszenek, s a moszkvai metró közismerten nagy forgalmat kéipes lebonyolítani. Nem lesz tehát fennakadás, sem forgalmi dugó. Ha figyelembe vesszük, hogy a nyolcmillióé Mo<szkvába naponta egy-, millió ember jár be különböző konfe­renciákra, ügyintézésre, tanácskozá­sokra, s hogy az olimpia alatt ilyen akciókra nem kerül sor, vagyis az egyébként beutazó mintegy 800 ezer személy otthon marad, ez azt jelenti, hogy a városban közlekedő emberek száma az olimpia Idején sem válto­zik. A 25 éve felépült luzsnyiki sport- komplexum felújítása már az Idei nemzetközi jellegű spartaklád előtt befejeződött, amely az olimpia sikeres főpróbájaként zajlott le. Készen áll­nak az olimpiai falu lakóépületei, a sportolók már a parkosításhoz, a fák ültetéséhez nyújtanak segítséget, s befejezéshez közeledik az új objektu­mok építése is a Béke sugárúton, a krilatszkojei evezős- és kerékpárpá­lyán, az izmailovól parkban és a bit- cevszki ligetben. Az olimpiai beren­dezések szállítói között a szovjet vál­lalatokon kívül ott találhatjuk a szo­cialista országok élenjáró üzemeit, valamint az olimpiai játékok hagyo­mányos szállítóit is a tőkésorszá- g okból. A moszkvai olimpia szervezői minden szempontból jól felkészültek a jövő év legnagyobb sporteseményé­re, s bízhatnak benne, hogy munká­juk nyomán az olimpiai játékok is­mét hozzájárulnak a nemzetközi fe­szültség további enyhítéséhez, a kü­lönböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés együttműködéséhez, a spor­tolók baráti kapcsolatainak elmélyí­téséhez az egész világon. MAKRAI MIKLÚS ■ Az olimpiai falu tizennyolc lakótömb­je kulcsrakészen várja a külföldi sportolókat (A szerző felvételei) ÖÚJSZÓ IMIMI 4*087 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizoCsető János. Szerkesztőség 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309. 331-252 , 3 ttság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és32-301, főszerkesztő: 532-20, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gaz dasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradskó 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalata — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. PRÖBANYOMÄS. Magánszemélyek a következő címen adhatják fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava, Jiróskovó 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közü- letek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava, Vajanského nábreiie 15/11., telefon: 551-83, 544-51. Az' Új Szó előfizetési díja — a vasárnapi szómmal együtt — 14,70 korona. Az Új Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendeléseket: PNS — Ústrednő expedíció a dovoz tlaőe, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo námestíe 6. A SÜTI regisztrációs száma 5/2. ^iüiíl

Next

/
Oldalképek
Tartalom