Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-07-08 / 27. szám
► TT órai még a reggel. András kinyitja J\ a karám ajtaját. A birkák kitódulnak rajta. A kutya ugrál körülöttük, te réti őket. A fiú visszamegy a szalmához, ahol aludtak, s leül a pokrócra. Imre már javában szalonnázik. András is ka- nyarít magának szalonnát, kenyeret. Nekilát. Aztán ránéz a fiúra, s szűkszavúan mondja: — Ma este megvárjuk a hídnál. — A hídnál? — bámul el a tizenhat éves Imre. — Ott. Mindig arra megy, az egyszer most már biztos. Ügy lehet azért, ha valaki látja, ne tudja, honnan jön... Az állatokat jól elzárjuk, a kutyát kikötjük, mi meg odamegyünk. A fiatalabb testvér elkerekült szemmel néz. Fábri Zoltán, a Magyarok rendezője ismét Balázs József regénye alapján készít filmet, melynek címe: Fábián Bálint találkozása az istennel. A készülő film annak az apának a sorsát idézi fel, aki megérte az első világháború vérbe fulladását, az őszirózsás forradalom győzelmét, a Tanácsköztársaság kikiáltását és bukását, s a fehérterror könyörtelenségét. Fiát, Fábián Andrást (akivel már a Magyarokban is találkoztunk) 0. Szabó István alakítja. — A Magyarokban Kondor Ábrist keltette életre, aki betegsége miatt nem érhette meg a családjával való viszontlátás örömét. Hogyan találkozott a film rendezőjével? — Egy főiskolai tanítványa kért fel, hogy játsszam el vizsgafilmije főszere-. j>ét. Ebben látott Fábri is, majd nyolc kollégámmal együtt próbafelvételre hívott. Én nem kaptam meg előre a szerepet, mint mások, s ráadásul a műteremben sem volt annyi időim, ihogy megtanuljam. A rendező asszisztense után mondtam a szöveget, s éreztem is, 'hogy 'hátrányban ,vagyok a többiekkel szemben. Az álomjelenetet próbáltuk, Kodor Äbris életének legnehezebb pillanatait, mert azon lehetett leghamarabb lemérni: kié lesz a szerep. A próba után csupán annyit mon- ,dott Fábri: „Ügy néz ki, hogy te leszel Kondor Abris. Ha riválisod lenne, még egyszer behívlak.“ A forgatás idején is csak az álom-jelenettől tartottam. Tudtam, ez a szerep legkritikusabb pontja. Közelről mutat majd a felvevőgép, s amint köhögni kézA VILÁG LEGDRÁGÁBB FILMJE Fáimról és filmjeiről — 0. Szabó Istvánnal dek, az arcomat veszi. Azonosulás nélkül ilyen közelről lehetetlen hazudni! Itt a manírok sem segítenek. Koncentrálni kell, de nem intellektuális értelemben, hanem az életerőt kell úgy összefogni, hogy pillanatokon belül mossa szét azt a képet, amelyet a fantázia szül, és eljussak a képzelődésig, a lázálomig. Ez a képzeletbeli játék a testet is megterheli, hiszen a belső lázképnek meggyőzőnek kell lennie, és még csak el seip engedheti magát az ember. — A forgatás és az utószinkron, gondolom, mégis gyorsabban ment, mint az első próbafelvétel. — Négyszer vettük fel a jelenetet. Annyira ideges voltam, hogy az első felvétel csupán gyámoltalan kísérletnek bizonyult. A második már jobb volt. A harmadiknál éreztem, 'hogy minden rendben, de egy technikai 'hiba miatt le kellett állnunk. Mélységes felháborodás, csalódottság jött rám, s ez annyit „dobott" rajtam, hogy negyedszerre valóban sikerült. Utána persze, úgy elzsibbadtam, hogy se kezem, se lábam nem éreztem, befordultam... és sírtam egyet. Csak így tudta feloldani a szervezetem a feszültséget. Az utószinkrontól is féltem, de kiderült, könnyebb felidézni valamit, mint a legnagyobb természetességgel eljátszani. — Fábri Zoltánról mint rendezőről mi a véleménye? — Azt kedvelem benne, hogy nála nem az a színész—rendező—forgatócsoport kapcsolatának a lényege, hogy ki mennyire közvetlen, baráti; a mellékes helyzeteket figyelembe se veszi. Fábri- nál minden a végeredményre, a munkára összpontosul, ezért sokat foglalkozik a színésszel, annak közérzetével és sosem kezeli őt mozgó—beszélő—megvilágított díszletelemként, hanem egyenlő rangú alkotótársnak tartja. — Kondor Abris és Fábián András között miben látja a különbséget? — Az előbbi ábrándozó, gyönge és légies, de valós gondokkal teli ember; az utóbbi vérbő, életrevaló juhászgyerek, aki előbb anyja szeretőjét öli meg, majd a kocsmárost, akinek szavai közelebb sodorják apját a harangkötélhez. G. SZABÓ LÁSZLÓ Hétszáz moziban kezdték egyidejűleg vetíteni a filmipar eddigi legfónyűzőbb, Richard Donner rendezésében minden tekintetben túlméretezett produkcióját. A költségvetés 25 milliós kerete becslések szerint 65 millió dollárra dagadt, a 30 hétre tervezett forgatásból 63 hét lett; 11 stáb ügyködött, sokszor egymás munkáját keresztezve; ezer trükk-specia- li9ta állt a fizetési listán; öt forgatókönyvíró — köztük Mario Puzo (A keresztapa) agyalta ki a bárgyúságokkal teli eseménysort; Marion Brando az apa szerepéért horribilis összeget söpört be, holott alig látni; játszik a filmben Susannah York, Gene Hackmann, Maria Schell is. A címszerepet — kétévi válogatás után, hiszen majd kétszáz izompacsirta pályázott rá — elnyerő 193 cm magas, 26 éves Christopher Reeve biztosra állítja, hogy gondolt már a repülésre, pedig eladdig csak televíziós reklámfilmekben kamatoztatta képességeit. Két amerikai diák, Jerry Siegel és foe Shuster ötlötte ki 1933 depressziós évében a vörös pelerines, herkulesi erejű hőst, aki mindenekfö- lött az igazságért harcol, öt évvel később — elherdálva a kiadás jogát — füzetformában adták el a kalandokat. (Azóta egyikük szívbeteg, másikuk vak, 64 évesen immár tehetetlenek, s egy fityinget sem látnak a honoráriumból.) Képregény, rajzfilm, film, rádiósorozat, 1951—57 között 104 tévéfolytatás is készült a történetből. Ma 30 országban 15 nyelven „etetik“ a közönséggel. A hős az amerikai álom félistenének megszemélyesítője Alakja ott díszeleg a rágógumikon, gyermektrikókon, a tartósított élelmiszereken, a nylonzacskókon, s a reklámhadjárat nem kímél további ezer terméket sem. A történet: a Krypton nevű fantázia-égitest felrobbanása előtt a bolygó ura űrhajón a Földre menekíti csemetéjét. A szuperbébi egy farmercsaládnál cseperedik fel. már hároméves korában teherautókat emelget. Tizennyolc évesen fedezi fel a mágikus kristálygolyót, amelynek segítségével seholsincs apjával tud érintkezésbe lépni. Megbízást kap: a politikától távol tartva magát küzdeni a világ gonoszsága ellen. Felnőttként mint egy napilap riportere a metropolisban tevékenykedik, s szabad óráiban megmenti az elnök életét, kimenekíti barátnőjét egy zuhanó repülőgépből, gengszterbandákat tesz egymaga ártailmatlanná. A szerelemben azonban sehogy sem boldogul, mivel ki- választottja, az újságírónő szíve nem a kollégáért, hanem természetesen a Super- manért repes. Hogy mii ez az jelenség az amerikai filmművészet egészében — oltalmazni a stressztől, a szellemi megterheléstől, még több trükkel, még több sztárral, még több fülbemászó dallammal babusgatni a tévéfáradt mozilátogatót —, George Lucas, a maga 8 milliós befektetésével olcsónak számító Csillagok háborúja rendezője fogalmazta meg: „Van fontosabb is a dühös, társadalmi mondanivalója filmnél, az álmok és a fantázia, hogy elhitessük a gyerekekkel, más is van az életben, nemcsak a szemét, a gyilkolás és a többi valóságos dolog, és még mindig álmodozhatunk egzotikus földekről és furcsa teremtményekről ...“ Kérdés, hogy meddig lehet ámítani a gyerekeket és milyen áron? (kuruczj Grigorij Csuhraj új filmje A világhírű szovjél filmren dozó, Grigorij Csuhraj új film je, az tngovány korábbi nlkotá suthoz hasonlóan, a háborúról szól. A rendezőt azonban ez úttal sem a harctéri események érdeklik, hanem az emberi lé lek. Csuhraj egy asszony törté netét meséli el, aki elárulta hazáját és vele önmagát is. Tettéért nem bíróság vonja fe lolösségre, hanem saját lel ki is merete előtt felel. A forgatókönyv írói (Csuhraj és Merezsko) a cselekmény kö zéppontjába olyan rendkívüli élethelyzetet állítottak, amely ben a konfliktus a végsőkig kiéleződik, és így teljes mélységben feltárulnak az árulás morális és társadalmi forrásai, illetve követelményei. Döntő szerepe van ebben a Matrjona Bisztrovát alakító Nonna Mord jukovának. A film elején Matrjona szép. nyílt tekintetű asszony, akit a falubeliek becsülnek. Az első megpróbáltatás, férje halála még nem töri meg, a bánatot többi sorstársával közösen vise li, munkájába temetkezik. A második csapás: a háború forgatagában idősebbik fia, Sztye pan eltűnik. Már csak kisebbik fia, Mitya iránti szeretete tart ja életben, de ez a szeretet fokozatosan eltorzul és egyre önzőbbé válik. Aztán elkövetkezik a keserű pillanat, amikor a k-iseobik fiú is megkapja behívóját. A szülői házban töltött utolsó éjszakán fenyegető a csönd. Az asszony hirtelen megöregedett, fejében ijesztő gondolatok kavarognak, tekintetében értetlenség, za var. Ez a lelki törés kezdete, első jelentkezése annak, ami tragikus erkölcsi, majd fizikai halálához vezet. Másnap reggel a bevonulókat bombatámadás éri. Matrjona tébolyultként indul fi-a keresésére, majd a sebesült Mityát lo pakodva hazaviszi és elrejti a padláson. Itt bújtatja, itt gyógyítja sebét, és ezer ürügyet talál, hogy a katonai narancs nokságon „majd később“ jelent kezzen. Eközben Matrjona teljesen kicserélődik, élete csupa hazugság, félelem. Hazudik a falubelieknek, hazudik a búi kálás miatt szégyenkező Mityá- nak, de saját lelkiismeretét nem tudja becsapni. Iszonyod va látja, hogy szeretett Mityen- kájából gyáva, egoista ember ke lett. Lelki kálváriájának csúcsára ér. amikor a hazatérő Sztyepant a lelepleződéstől való félelmében előzi a szülői házból. A részletezőn- bemuta tott folyamat végül is azt a gondolatot sugallja, hogy az emberekkel együtt kell élni. örömükben és bánatukban egv a ránt osztozni kell. és a kap csőiét megszakadása a szemé iyiség teljes széthullásához ve zet. A személyiség szétesésének drámáját Mordjukova emagv meggyőző erővel és átéléssé' játssza. Még a pszichológiailag kevésbé motivált szituációkat is indokolttá és hitelessé teszi. A film olyan magától értetődő természetességgel — szinte kronikaszcrüen — mutatja be az eseményeket, hogy a nezó a rendező keze nyomát alig veszi észre. Csak a esetekmenv néhány tetőpontján robban a rendezésnek ez a visszafogott sága. olyan ragyogó jelenetek ben. amelyekről azonnal ráis merni a Ballada a katonáról es a Tiszta égbolt alkotójára. Csuhraj új filmjének es egész művészétének mégis talán a legjellemzőbb vonása: a rendé zó mélv humanizmusa, hite az emberben es az igazságban. jer. 1979. VII. 8. 14 ÚJ SZÚ Jelenet az új Fábri-Iilmből: középen 0. Szabó István
