Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-07-08 / 27. szám

► TT órai még a reggel. András kinyitja J\ a karám ajtaját. A birkák kitódul­nak rajta. A kutya ugrál körülöttük, te réti őket. A fiú visszamegy a szalmához, ahol aludtak, s leül a pokrócra. Imre már javában szalonnázik. András is ka- nyarít magának szalonnát, kenyeret. Ne­kilát. Aztán ránéz a fiúra, s szűkszavúan mondja: — Ma este megvárjuk a hídnál. — A hídnál? — bámul el a tizenhat éves Imre. — Ott. Mindig arra megy, az egyszer most már biztos. Ügy lehet azért, ha valaki látja, ne tudja, honnan jön... Az állatokat jól elzárjuk, a kutyát kiköt­jük, mi meg odamegyünk. A fiatalabb testvér elkerekült szemmel néz. Fábri Zoltán, a Magyarok rendezője ismét Balázs József regénye alapján ké­szít filmet, melynek címe: Fábián Bálint találkozása az istennel. A készülő film annak az apának a sorsát idézi fel, aki megérte az első világháború vérbe fulla­dását, az őszirózsás forradalom győzel­mét, a Tanácsköztársaság kikiáltását és bukását, s a fehérterror könyörtelensé­gét. Fiát, Fábián Andrást (akivel már a Magyarokban is találkoztunk) 0. Sza­bó István alakítja. — A Magyarokban Kondor Ábrist kel­tette életre, aki betegsége miatt nem érhette meg a családjával való viszont­látás örömét. Hogyan találkozott a film rendezőjével? — Egy főiskolai tanítványa kért fel, hogy játsszam el vizsgafilmije főszere-. j>ét. Ebben látott Fábri is, majd nyolc kollégámmal együtt próbafelvételre hí­vott. Én nem kaptam meg előre a szerepet, mint mások, s ráadásul a műteremben sem volt annyi időim, ihogy megtanuljam. A rendező asszisztense után mondtam a szöveget, s éreztem is, 'hogy 'hátrányban ,vagyok a többiekkel szemben. Az álom­jelenetet próbáltuk, Kodor Äbris életének legnehezebb pillanatait, mert azon lehe­tett leghamarabb lemérni: kié lesz a sze­rep. A próba után csupán annyit mon- ,dott Fábri: „Ügy néz ki, hogy te leszel Kondor Abris. Ha riválisod lenne, még egyszer behívlak.“ A forgatás idején is csak az álom-jele­nettől tartottam. Tudtam, ez a szerep legkritikusabb pontja. Közelről mutat majd a felvevőgép, s amint köhögni kéz­A VILÁG LEGDRÁGÁBB FILMJE Fáimról és filmjeiről — 0. Szabó Istvánnal dek, az arcomat veszi. Azonosulás nélkül ilyen közelről lehetetlen hazudni! Itt a manírok sem segítenek. Koncentrálni kell, de nem intellektuális értelemben, hanem az életerőt kell úgy összefogni, hogy pillanatokon belül mossa szét azt a képet, amelyet a fantázia szül, és el­jussak a képzelődésig, a lázálomig. Ez a képzeletbeli játék a testet is megter­heli, hiszen a belső lázképnek meggyő­zőnek kell lennie, és még csak el seip engedheti magát az ember. — A forgatás és az utószinkron, gon­dolom, mégis gyorsabban ment, mint az első próbafelvétel. — Négyszer vettük fel a jelenetet. Annyira ideges voltam, hogy az első fel­vétel csupán gyámoltalan kísérletnek bi­zonyult. A második már jobb volt. A harmadiknál éreztem, 'hogy minden rendben, de egy technikai 'hiba miatt le kellett állnunk. Mélységes felháborodás, csalódottság jött rám, s ez annyit „do­bott" rajtam, hogy negyedszerre valóban sikerült. Utána persze, úgy elzsibbadtam, hogy se kezem, se lábam nem éreztem, befordultam... és sírtam egyet. Csak így tudta feloldani a szervezetem a fe­szültséget. Az utószinkrontól is féltem, de kiderült, könnyebb felidézni valamit, mint a legnagyobb természetességgel el­játszani. — Fábri Zoltánról mint rendezőről mi a véleménye? — Azt kedvelem benne, hogy nála nem az a színész—rendező—forgatócso­port kapcsolatának a lényege, hogy ki mennyire közvetlen, baráti; a mellékes helyzeteket figyelembe se veszi. Fábri- nál minden a végeredményre, a munkára összpontosul, ezért sokat foglalkozik a színésszel, annak közérzetével és so­sem kezeli őt mozgó—beszélő—megvilá­gított díszletelemként, hanem egyenlő rangú alkotótársnak tartja. — Kondor Abris és Fábián András kö­zött miben látja a különbséget? — Az előbbi ábrándozó, gyönge és lé­gies, de valós gondokkal teli ember; az utóbbi vérbő, életrevaló juhászgyerek, aki előbb anyja szeretőjét öli meg, majd a kocsmárost, akinek szavai közelebb sodorják apját a harangkötélhez. G. SZABÓ LÁSZLÓ Hétszáz moziban kezdték egyidejűleg vetíteni a film­ipar eddigi legfónyűzőbb, Ri­chard Donner rendezésében minden tekintetben túlmére­tezett produkcióját. A költ­ségvetés 25 milliós kerete becslések szerint 65 millió dollárra dagadt, a 30 hétre tervezett forgatásból 63 hét lett; 11 stáb ügyködött, sok­szor egymás munkáját ke­resztezve; ezer trükk-specia- li9ta állt a fizetési listán; öt forgatókönyvíró — köztük Mario Puzo (A keresztapa) agyalta ki a bárgyúságokkal teli eseménysort; Marion Brando az apa szerepéért horribilis összeget söpört be, holott alig látni; játszik a filmben Susannah York, Gene Hackmann, Maria Schell is. A címszerepet — kétévi vá­logatás után, hiszen majd kétszáz izompacsirta pályá­zott rá — elnyerő 193 cm magas, 26 éves Christopher Reeve biztosra állítja, hogy gondolt már a repülésre, pe­dig eladdig csak televíziós reklámfilmekben kamatoztatta képességeit. Két amerikai diák, Jerry Siegel és foe Shuster ötlötte ki 1933 depressziós évében a vörös pelerines, herkulesi erejű hőst, aki mindenekfö- lött az igazságért harcol, öt évvel később — elherdálva a kiadás jogát — füzetformában adták el a kalandokat. (Azóta egyikük szívbeteg, má­sikuk vak, 64 évesen immár tehetetlenek, s egy fityinget sem látnak a honoráriumból.) Képregény, rajzfilm, film, rá­diósorozat, 1951—57 között 104 tévéfolytatás is készült a történetből. Ma 30 országban 15 nyelven „etetik“ a közön­séggel. A hős az amerikai álom félistenének megszemé­lyesítője Alakja ott díszeleg a rágógumikon, gyermektri­kókon, a tartósított élelmisze­reken, a nylonzacskókon, s a reklámhadjárat nem kímél to­vábbi ezer terméket sem. A történet: a Krypton nevű fantázia-égitest felrobbanása előtt a bolygó ura űrhajón a Földre menekíti csemetéjét. A szuperbébi egy farmercsalád­nál cseperedik fel. már három­éves korában teherautókat emelget. Tizennyolc évesen fedezi fel a mágikus kristály­golyót, amelynek segítségével seholsincs apjával tud érint­kezésbe lépni. Megbízást kap: a politikától távol tartva ma­gát küzdeni a világ gonosz­sága ellen. Felnőttként mint egy napilap riportere a met­ropolisban tevékenykedik, s szabad óráiban megmenti az elnök életét, kimenekíti ba­rátnőjét egy zuhanó repülő­gépből, gengszterbandákat tesz egymaga ártailmatlanná. A szerelemben azonban se­hogy sem boldogul, mivel ki- választottja, az újságírónő szíve nem a kollégáért, ha­nem természetesen a Super- manért repes. Hogy mii ez az jelenség az amerikai filmművészet egé­szében — oltalmazni a stressztől, a szellemi megter­heléstől, még több trükkel, még több sztárral, még több fülbemászó dallammal babus­gatni a tévéfáradt mozilátoga­tót —, George Lucas, a maga 8 milliós befektetésével olcsó­nak számító Csillagok hábo­rúja rendezője fogalmazta meg: „Van fontosabb is a dü­hös, társadalmi mondanivaló­ja filmnél, az álmok és a fantázia, hogy elhitessük a gyerekekkel, más is van az életben, nemcsak a szemét, a gyilkolás és a többi valósá­gos dolog, és még mindig ál­modozhatunk egzotikus föl­dekről és furcsa teremtmé­nyekről ...“ Kérdés, hogy meddig lehet ámítani a gyerekeket és mi­lyen áron? (kuruczj Grigorij Csuhraj új filmje A világhírű szovjél filmren dozó, Grigorij Csuhraj új film je, az tngovány korábbi nlkotá suthoz hasonlóan, a háborúról szól. A rendezőt azonban ez úttal sem a harctéri események érdeklik, hanem az emberi lé lek. Csuhraj egy asszony törté netét meséli el, aki elárulta hazáját és vele önmagát is. Tettéért nem bíróság vonja fe lolösségre, hanem saját lel ki is merete előtt felel. A forgatókönyv írói (Csuhraj és Merezsko) a cselekmény kö zéppontjába olyan rendkívüli élethelyzetet állítottak, amely ben a konfliktus a végsőkig kiéleződik, és így teljes mély­ségben feltárulnak az árulás morális és társadalmi forrásai, illetve követelményei. Döntő szerepe van ebben a Matrjona Bisztrovát alakító Nonna Mord jukovának. A film elején Matrjona szép. nyílt tekintetű asszony, akit a falubeliek becsülnek. Az első megpróbáltatás, férje halála még nem töri meg, a bánatot többi sorstársával közösen vise li, munkájába temetkezik. A második csapás: a háború for­gatagában idősebbik fia, Sztye pan eltűnik. Már csak kisebbik fia, Mitya iránti szeretete tart ja életben, de ez a szeretet fo­kozatosan eltorzul és egyre önzőbbé válik. Aztán elkövetkezik a keserű pillanat, amikor a k-iseobik fiú is megkapja behívóját. A szülői házban töltött utolsó éjszakán fenyegető a csönd. Az asszony hirtelen megöregedett, fejében ijesztő gondolatok kavarognak, tekintetében értetlenség, za var. Ez a lelki törés kezdete, első jelentkezése annak, ami tragikus erkölcsi, majd fizikai halálához vezet. Másnap reggel a bevonulókat bombatámadás éri. Matrjona té­bolyultként indul fi-a keresésé­re, majd a sebesült Mityát lo pakodva hazaviszi és elrejti a padláson. Itt bújtatja, itt gyó­gyítja sebét, és ezer ürügyet talál, hogy a katonai narancs nokságon „majd később“ jelent kezzen. Eközben Matrjona tel­jesen kicserélődik, élete csupa hazugság, félelem. Hazudik a falubelieknek, hazudik a búi kálás miatt szégyenkező Mityá- nak, de saját lelkiismeretét nem tudja becsapni. Iszonyod va látja, hogy szeretett Mityen- kájából gyáva, egoista ember ke lett. Lelki kálváriájának csúcsára ér. amikor a hazatérő Sztyepant a lelepleződéstől va­ló félelmében előzi a szülői házból. A részletezőn- bemuta tott folyamat végül is azt a gondolatot sugallja, hogy az emberekkel együtt kell élni. örömükben és bánatukban egv a ránt osztozni kell. és a kap csőiét megszakadása a szemé iyiség teljes széthullásához ve zet. A személyiség szétesésének drámáját Mordjukova emagv meggyőző erővel és átéléssé' játssza. Még a pszichológiailag kevésbé motivált szituációkat is indokolttá és hitelessé teszi. A film olyan magától értetődő természetességgel — szinte kronikaszcrüen — mutatja be az eseményeket, hogy a nezó a rendező keze nyomát alig veszi észre. Csak a esetekmenv néhány tetőpontján robban a rendezésnek ez a visszafogott sága. olyan ragyogó jelenetek ben. amelyekről azonnal ráis merni a Ballada a katonáról es a Tiszta égbolt alkotójára. Csuhraj új filmjének es egész művészétének mégis talán a legjellemzőbb vonása: a rendé zó mélv humanizmusa, hite az emberben es az igazságban. jer. 1979. VII. 8. 14 ÚJ SZÚ Jelenet az új Fábri-Iilmből: középen 0. Szabó István

Next

/
Oldalképek
Tartalom