Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-10-07 / 40. szám
ÚJ szú A VILÁGNÉZET ÉS AZ EMBER ALKOTÓ AKTIVITÁSÁNAK FEJLESZTÉSE TÁRSADALMUNK IGÉNYES ÉS PROGRESSZÍV SZOCIÁLIS-GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOKRA TÖREKSZIK 1979. X. 7.-Az illetékes 'tudományágak bizonyítási anyaga igazolja, hogy az ember magatartásának fejlődési változásait a tapasztalati tudattartalmak határozzák meg. E tudattartalmak -értékei a megismerési folyamatok során megsokszorozódnak, de legnagyobb mértékben az elért megismerési eredmények általánosítása során. Ilyen összefüggésben az emberi tudat és magatartás llényeges tényezőjeként értékeljük az ember legmagasabb foik-on általánosított és rendszerezett tapasztaliaitáit. Az emberi magatartás és az emberi tudat fejlődésének dialektikája így a tudományos tapasztalatoknak nemcsak az empirikus, hanem az általánosított fejlődési folyamataiban is megvalósul. !Nem elhanyagolható -tényezőként esik itt latba a -természet, a társadalom, -a megismerés törvényszerűségeinek, a tudományos világnézet szempontjai felhasználásának általános elmélete. Ez azt /jelenti, hogy az állatvilág -fejlődéséhez hasonlóan, az összes -szerves struktúrák fejlődési változásait, viszonyukat az a-dotit -létfeltételekhez a tapasztalati tényező határozza meg; tehát a társadalom -történelmének dialektikáját is meghatározta az emberi tudattartalom dialektikus 'fejlődése. A biológiai faj-ok célravezető magatartásának progresszív változásairól tapasztalataik fejlődése döntött, ehhez ha soinlőan a társadalom történetének dialektikus fejlődéséről is a tapasztalat döntött, s dönt ma is. A -tipikusan emberi magatartás -értékeit -itt a fejlődés feltételezett tapasztalai síkjaiban keli látnunk, az ember magatartása hatékonyságának vagy megbízhatóságának optimuma pedig a -tudatstruktúra tapasztalati felvértezetts-égétői függ, mert a megnyilvánulási funkciókat éppen az általánosított elméleti tapasztalat -biztosítja. Ebből -következik, hogy döntő tényezőinek, amely az ember magatartásának minőségi változásait, valjajnint a társadalomhoz és a 'termiészeth-ez való viszonyát meghatározza, a tudattartalom tapasztalatokon alapuló változásait és a marxizmus—leninizmus általános elméletének elsajátítását kell tekintenünk.-A társadalmi életben, az ösz-tönösség maradványai ellen folyó küzdelemben a világnézet jelentős mértékben hozzájárul az -emberi tudat és magatartás fejlesztéséhez. Továbbá hatékonyan befolyásolja szakmai és politikai profiljának kialakítását épp azon a téren, a'hol elvárjuk, hogy konkrét magatartásával is öntudatos szubiektumá-vá váljiék a forradalmi dolgozó-termelő gyakorlatnak a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában. A társadalmi aktivitás mértéke meghatározza az adott szociálpolitikai feladatok tudatosításának mértékét a tudományos világnézet sz-emiponítjai alapján. Itt -a marxizmus— leninizmus szempontjai alapján a szakim-ai-pro-fesz- szionálls feladatokat alá kell -rendelni a szociálpolitikai feladatoknak. „A .kommunista világnézet formálásának szükségszerűsége — állapítják meig SZKP KB Lenin születésének 100. évfordulóján kiadott tézisei — -a nemzetközi porondon folyó éles ideológiai harc helyzetéből ered.“ Állampolgáraink részvéteiét a nemzetközi iporondom folyó éles ideológiai harcban elméleti szempontból nagy felelősségtudattal kell előkészítenünk. Az ilyen küzdelemben -az embert jól fel kell vértezni, hogy szembe -tudjon szegülni a burzsoázia ideológiai taktikázgatásal-val, a legkülönfélébb nyomásokkal és cselekkel. A tudományos világnézetre való nevelés ezért képezi nagyon fontos részét a szocialista ember nevelésének. „Az Ideológiai nevelés lényegét a dolgozó tömegek kommunista világnézetének formálása, a marxizmus—leninizmus ideológiájával összhangban folyó nevelése képezi valamennyi 1,Illetékes oktató-nevelő intézményünkben.“ A munka- és termelési aktivitás hatékonyságának mértékét az adott munka- és termelési folyamat szociálpolitikai céljai -tudatosításának mértéke határozza meg, -aszerint, hogy e Célok hogyan rögzülnek az ember tudatában. Társadalmi rendszerünk szocializálásának konkrét folyamatában a szociálpolitikai célok csak a marxista—leninista világnézet alape-1- veinek elsajátítása révén kerülnek be 'a köztudatba, és csak így valósulnak meg sikeresen a termelő- gyakorlatiban. A fejlődésünk folyamán sikeresen átvészelt válságos időszak kellőképpen meggyőzött arról, hogy az ember magatartását és gyakorlati válaszadásait a külső helyzet változásaira helytelen irányba is lehet terelni a rossz irányú -tájékoztatással. Láttuk, hogy -a magatartás, mint az emberi aktivitás külső megnyilvánulási formája, szükségszerűen elferdül, amikor az ember tudatában eltorzul a megismerési és gondolkodási tevékenység. Tanúi lehetünk annak a ténynek, hogy korunk amtikommunista erői nem vonultak passzivitásba, s -nem hagynak fel a kísérletekkel, hogy hatást gyakoroljanak állampolgáraink tudatára. Megkísértik befolyásolni a lakosság magatartását, viszonyát a politikai és termelési gyakorlathoz oly módon, hogy hamis, anti- kommunista eszmékkel zavarják tisztánlátásukat. Bebizonyosodott, hogy az osztályszempontból megosztott világ bonyolult viszonyai -közt az emberi tudatot az antikommunis-ta 'koncepcióval rendszeresen befolyásolni lehet, s így komolyan deformálni lehet gondolkodásukat, sőt tetteiket is. Az ellen- forradalmi gyakorlatnak nálunk átmeneti sikerei is csak ott voltak, ahol az amtikommunista központoknak ideiglenesen sikerült ellenforradalmi eszmékkel megfertőzni az emberek tudatát. Másrészt tanüi lehetünk annak is, hogy a jobboldal ellenforradalmi szándékai mindenütt csődöt mondtak, 'ahol a politikai gyakorlat — -amely felelősségteljesen, elméletileg helyesen, a marxizmus—,’®ninismus irányába tájékozódott — nyomást gyakorolt rá. A CSKP és az SZLKP KB 1973 júliusi plé-numain e vonatkozásokat hangsúlyozva tárgyaltak a szocialista nevelés korszerű feladatairól. Ezeken határozták meg az olyan -igényes feladatok programját, mint az ember szocialista tudatának kialakítása az alko-tó munka éí*az örömteli élet számára a fejlett szocialista társadalom építésének körülményei között. Az ilyen nevelési programot az teszi indokolttá, hogy társadalmunk igényes és progresszív szociális-gazdasági változásokra törekszik. Oél-ul tűztük ki társadalmunk kommunista átépítését minden tehetséges, szociális- gazdaságii szempontból öntudatos polgárunk aktív részvételével, akik készek erejüket és képességeiket a haladás szolgálatába állítani. Az említett júliusi -plenum ide vonatkozó határozataiban hangsúlyozzák ezt a mozzanatot: „A haladás jelentős mértékben függ -a dolgozók alkotó erejének és képességeinek sokoldalú fejlettségétől. -Ez a szocialista öntudatot, a műveltséget, -a szakképzettséget nemcsak egy szűkebb embercsoport körétől követeli meg, hanem az egész társadalomtól. Hogy a fejlett szocialista társadalom építése hogyan fog haladni, az elsősorban attól függ, hegy az utánunk következő nemzedék -hogyan készül fel a feladatok teljesítésére, hogyan valósítja me-g céljainkat.“ Erre -a tényre már. Marx Károly -is gyakran rámutatott, amikor a társadalom fejlődésének alapvető 'feltételeiről beszélt. Bizonygatta, hogy a tudományos-technikai fejlődés egyr-e -nagyabb követelményeket támaszt az ember sokoldalú, ideológiai-politikai és szakmai felkészült sé-géveil szemben. Az alkotó fejlődés szükségletei, a tudomány és a technika gyakorlati fel-használása a fejlett szocialista társadalom építésének és a kommunizmus alapjai lerakásának idején valótan megsokszorozzák az ember felkészültségével és sckold-a lú tapasztalataival kapcsolatos követelményeket. A mai ember, mint a szocialista társadalom fejlődésének aktív alanya, egyre igényesebb feladatokkal találja miagát szemben. E forradalmi feladatok teljesítése során nem viselkedhet ösztönösen. Ott, ahol arra hivatott, hogy aktív részvételével biztosítsa a társadalom forradalmi átépítését, a kommunizmus alapjainak lerakását, magatartásának tapasztalatilag megfelelően tájékozottnak kell lennie. Az alkotó aktivitás ebben úgy Valósul meg, mint -a sokoldalú tapasztalatokkal rendelkező öntudatos ember aktivitása. A 'sikeres aktivitás feltétele az, hogy az adott muhkaitenmelő rendszer progresszív szerkezetén belii! világosan lássák a forradalmi célokat. Az ember csak úgy azonosulhat a forradalmi célokkal, ha tudatosítja is azokat. A forradalmi céloknak be kel! épülniük az egyén tudatába, hogy forradalmasítsák magatartását, bogy a forradalmi célok megvalósításának öntudatos eszközévé válhasson. Ez azt jelenti, hogy „az ember személyiségére nemcsak az a jellemző, hogy ismeri a szociális normákat és szabályokat, bizonyos álláspontra helyezkedik velük szemben és bizonyos módon értékelik őket. Az ember személyiségére külső megnyilvánulásainak, magatartásának konkrét formái is jellemzők.“ Az ember személyisége a megismerés alapvető értelmi összetevőiből épül fel, a gondolkodás, az érzelmi és az akarati tényezők befolyásolják, külsőleg egységesen nyilvánulnak meg a személyiség konkrét, gyakorlati magatartásának mozgatóerejeként. A tudat és a magatartás funkciói itt kölcsönösen egyesülnek és egész fejlődésük folyamán kölcsönösen és állandóan feltételezik egymást. A szocialista ember alkotó aktivitása alapvető feltételének a munka-termelési tevékenységet kell tartanunk, mely a szocialista tudat és a szocialista magatartás -egységére épül. A tudat szocialista eszmeiségének itt egyesülnie kel! a magatartás szocialista gyakorlatával. „A legprogresszívebb ideológia is csak akker válhat reális erővé, ha a tömegeket h'aitalm-ába-n tartva, aktív tevékenységre buzdít, s hatalmában tartva a tömegek tudatát meghatározza mindennapi -magatartásuk normáit. A marxizmus—leninizmus klasszikusai arra tanítanak, hogy csak a régi világ öntudatos, elméletileg jól előkészített kritikája és gyakorlati átépítése bíz tosítja a sikert. Csak az embertelen világ utolsó maradványai ellen irányuló, öntudatos 'harc szavatolj«, hoigy a társadalom új elrendezéséért folytatott for radalcm valóban -sike-resen befejeződik. Az emberi társadalom magasabb fokú megszervezéséért, az ember érdekéért folytatott győztes osztályharc és politikai küzdelem kimenetele 'attól is függ, hogy a tömegek hogyan tudatosítják -a közös társadalmi lét forradalmi átalakításának szükségességét. A szocialista társadalmit rendszer változásai épp a kommunizmus emberközpontú világának megvalósításáért folyó gyakorlati küzdelem elkerülhetetlensége felismerésének eredményeként válnak valósággá. Ez azt jelenti, hogy a kommunizmusnak a szocializálás termelési gyakorlatában kell megvalósulnia, céljainak megbízható megvilágításával. Ebből a szempontból tehát nem véletlen, hogy a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának 1973 júliusi plénumáin el-hang zott számos beszámoló hangsúlyozta a nevelés hatásának, de főleg a mai ember világnézete kialakulásának jelentőségét. A felszólalók kiemelték az ideológiai-politikai ráhatás jelent őségét az ember go-n dol-kodás'ára és tevékenységére a marxizmus—leni nizmiU's elméleti tételeinek tudományosán 'megindokolt rendszere segítségével. Különös jelentősége van ebben az ideológiai nevelés osztály- és internacionalista tartalmának, valamint a marxista—leninista tanok ala-pef.vei magyarázatára és elsajátítására való Irányulásnak. It.t a hangsúly azon a tényen van, hogy a -tudományos világnézet alapos elsajátítása nélkü-l, az emberek tudatából hiányzó tudományos világnézeti elvek esetén, a szocializmus rendszerében az emberek szociálisan és politikailag meghatározott magatartásának megbízhatósága is problematikussá válik. Hisz a dolgozók részvétele a tudományos- technikai haladás folyamatában valóban roppant bc-nyolul-t tevékenység. Dr. KAROL HÁJEK. a Sxlovák Tudományos Akadémia Filozófiai és Sxociológiai Intézetének munkatársa Az 1966-ban megkötött csehszlovák — NDK szakosítási szerződés alapján a CKD Tatra Smíchov gyár csaknem egyharma- dával növelte a villamosgyártást. A meg állapodás értelmében Csehszlovákia átvette az NDK-nak azt a kötelezettségét, hogy villamosokat szállít 35 szovjet város számára. Azóta a Tatra Smíchov gyár minden KGST-tagállam villa mossziikséeletét fede zi. Az NDK-ban csaknem 2500 csehszlovák villamos közlekedik. A képen: szerelik az NDK számára gyártott villamosokat (Felvétel: J. TACHEZY — CSTK)
