Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-07-01 / 26. szám
LENINI MUNKASTÍLUS AZ ALAPSZEHVEZETEKBIN (Folytatás a 3. oldalról) A kollektív vezetés Pártunk XV. kongresszusa rámutatott a kollektív vezetés és általában a lenini munkastílus tökéletesítésének módjára is. A kollektív pártvezetés elmélyítésének leltétele a választott szervek és a taggyűlések szerepének további fokozása, az aktívával folytatott munka tökéletesítése, a párton belüli tájékoztatás javítása és az elvtársi kapcsolatok megszilárdítása. A kollektív vezeités megteremti a helyes határozatok kidolgozásának feltételeit, lehetővé teszi a hibák és a tévedések, valamint a munkában az egyoldalúság elkerülését. Szavatolja a kollektíva igyekezetének, kezdeményezésének és aktivitásának legcélszerűbb, leggazdaságosabb és leghatékonyabb ráfordítását. A kollektív pártvezetés elősegíti a párt egységének, felzárkózottságának és monolit jellegének megszilárdítását. Az elmúlt időszak tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy az alapszervezetekben a kollektív vezetés egyik elsőrendű feltétele az alapszervezeti pártbizottságok demokratikus alapokon történő létrehozása, a kommunista párt alapszabályzatában rögzített alapelvek és normák teljes tiszteletben tartása mellett. Az alap- szervezeti pártbizottságokban tényleges tekintélynek örvendő, tapasztalt elvtársaknak, különböző hívatású szakembereknek kell lenniük, akik különféle szakaszokon dolgoznak. A pártbizottság összetétele kell hogy tükrözze az adott párszervezet szociális összetételét is. Az alapszervezetben a kollektív vezetés további fontos feltétele a párt- bizottság rendszeres és kezdeményező tevékenysége. Csehszlovákia Kommunista Pártjának alapszabályzata rögzíti a választott pártszervek küldetését és tevékenységét meghatározó alapvető normákat. A lenini munkastílus megkívánja, hogy az alap- szervezeti pártbizottságokba beválasztott kommunisták ezeket a normákat tökéletesen ismerjék, tiszteletben tartsák és igazodjanak hozzájuk. A kollektív vezetés feltétele az is, hogy helyesen ítéljék meg és válasszák ki azokat a kérdéseket és problémákat, amelyeket közösen fognak elemezni és eldönteni, A kollektív pártszerv döntsön az elvi fontosságú és időszerű kérdésekről. Az alapszervezeti pártbizottság határozza meg, hogy melyek a elvi fontosságú kérdések. Persze, egyes kérdések az első pillanatban lényegteleneknek tűnnek, de sók esetben megoldásuktól függ fontos problémák sikeres megoldása. Ezért ilyen esetekben feltétlenül szükséges a kollektív szerv véleménye és döntése. A kollektív vezetés egyik legfontosabb feltétele a társadalmi élet minden területén a magas fokú fegyelem és a rábízott feladatért a szigorú személyi felelősség. Minden kommunista felelősségvállalása saját tevékenységéért a párton belüli élet egyik legfontosabb normája, amelyet rögzít a CSKP alapszabályzata; feltétlenül ehhez a normához kell igazodnia az alapszervezeti pártbizottság, a felsőbb pártszerv minden tagjának és minden kommunistának. A pártban a kollektív vezetés, a kollektív döntés senkit sem mentesít felelőssége alól, hogy idejében és pontosan teljesítse a rábízott feladatot. V. I. Lenin műveiben gyakran foglalkozott a személyi felelősség kérdéseivel, hangsúlyozva, hogy minden esetben és kivétel nélkül bármilyen körülmények között is, a- kollektív irányítás elvének velejárója kell legyen minden személy pontosan meghatározott ügyért való személyes felelősségének minél pontosabb körvonalozása. A kollektív irányításra való hivatkozással leplezett felelőtlenség nagyon veszélyes jelenség. A CSKP XIV. kongresszusát követő időszak tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a személyi felelősségtudat a kollektív vezetés szerves része. A legfelsőbb pártszervek következetesen abból indulnak ki, hogy a lenini munkastílus egyik legfontosabb vonása a kollektív vezetésnek és a személyi felelősségtudatnak az egysége. Felelősség és ellenőrzés Az alapszervezeti pártmunka lenini srtílusának további fontos vonása a feladatok teljesítésének ellenőrzése. Ez konkrét területen a reális valósággal kapcsolatos ismeretek megszerzésének fontos eszköze. Az alapszervezeti tevékenység szempontjából arról van szó, hogy a tényleges helyzetet egybe kell vetni a jóváhagyott határozattal és meg kell állapítani, hogy milyenek az eltérések a kitűzött feladatoktól és céloktól. Ebben az értelemben az ellenőrzés része a párt megismerő tevékenységének, és következetes ellenőrzés híján ez a tevékenység nem lenne teljes és tökéletes. Az ellenőrzés megismerő jellege azonban nem meríti ki teljesen céljait és küldetését. Az alapszervezeteknek tüzetesen ismerniük kel! a feladatok teljesítésének konkrét helyzetéit, hogy idejében reagálhassanak az esetleges fogyatékosságokra és intézkedéseket foganatosíthassanak kiküszöbölésükre. Az ellenőrzés alapvető célja és küldetése általánosítani és terjeszteni a pozitív tapasztalatokat és lenyesegetn,i a munka vadhajtásait. Az ellenőrzés ebben az értelemben szintén helyettesíthetetlen szabályozó szerepet tölt be. A CSKP XV. kongresszusa hangsúlyozta, a párt vezető szerepét nem fogja fel úgy, hogy szervei átveszik az állami és gazdasági szervek jogkörét és felelősségét, hanem arról van szó, hogy a kommunisták az adott munkaszakaszon a pártnak felelnek tisztjük gyakorlásáért. A párt alapszervezetei útján ellenőrzi és felelősségre vonja őket ff pártpolitika megvalósításával kapcsolatban. Annak érdekében, hogy a párt gazdaságpolitikájának megvalósítása során növekedjen a párt szervezeteinek szerepe, a CSKP alapszabályzatának 69. cikkelye a pártszervezeteknek megadja az ellenőrzés jogát. Ezt a népgazdaságban a lenini munkastílus és a párt vezető szerepe érvényesítése fontos módszereként kell értelmezni. Érvényesítése érdekében mind az alapszervezeteknek, mind a vezető gazdasági dolgozóknak meg kell teremteniük a feltételeket és az ellenőrzési jogot fel kell használni a munka további tökéletesítésére. A pártszervezeteknek a taggyűléseken, a vezető gazdasági dolgozó jelenlétében, testületileg kell megítélniük a gazdasági kérdéseket és olyan határozatokat kell elfogadniuk, amelyek ösztönzőleg hatnak mind a gazdasági vezetésre, mind az alap- szervezet egyes tagjaira. Ugyanakkor szorgosan kellene hatniuk a gazdasági vezetésben dolgozó kommunisták felelőssége fokozására a termelés fejlesztéséért és hatékonysága növeléséért. Ugyanilyen fontos az is, hogy a pártszervezetek a gazdasági feladatok megoldását a politikai következmények tekintetbevételével értékeljék. Figyelemmel kell kísérniük, hogy a jóváhagyott intéz kedések mennyiben állnak összhangban a párt általános politikai irányvonalával, hogyan hatnak a munkakollektívákra, milyen velük kapcsolatban a kommunistáiknak, illetve a vállalat és az üzem többi dolgozójának az állásfoglalása és milyen elkötelezettséget tanúsítanak megvalósításukban. A gazdasági szervek és kommunista dolgozóik a pártnak felelnek az adott szakaszon politikája megvalósításáért. Természetesen fontos dolog, hogy ne várjanak arra — majd a pártszervek minden lépésüket megtárgyalják, jóváhagyják és megerősítik s ne számoljanak azzal sem, hogy amennyiben feladataikat nem teljesítik, akkor még ott van a párt- szervezet, amely majd mentegetni fogja a fogyatékosságokat, esetleg vállalja értük a felelősséget. Természetesen a pártszervezetek ellenőrzési joga nem jelenti azt, hogy csak az ellenőrző tevékenységre kell szorítkozniuk. Egyidejűleg kötelesek hatásosan támogatni a vezető gazdasági dolgozók igyekezetét és tekintélyét a pártpolitika megvalósításában és a népgazdasági tervfeladatok teljesítésében. Az ellenőrzési jog küldetése nemcsak a fogyatékosságok feltárása, hanem — egyben és főleg — megelőzésük is. Ezért az ellenőrzési jog következetes érvényesítésének biztosítania kell azt, hogy az alapszervezetek tevékenysége hasson a termelést megelőző szakaszokra is, hogy így idejekorán megelőzhessék a kedvezőtlen jelenségeket. A tapasztalatok felhasználása Az alapszervezeti taggyűlések ta pasztalatainak elemzése arról tanúskodik, hogy következetesen harcolni kell a fogyatékosságokba való opportunista beletörődés, a negatív jelenségek mentegetése ellen, meg kell követelni a lenini munkastílus! és a feladatok megoldása iránti lenini hozzáállást. A párt alapszervezetei arra vezessék a népgazdaság vezető tisztségviselőit, hogy ne kerülgessék a problémák megoldását és szüntelenül emeljék irányító munká juk színvonalát. Az alapszervezetek nek ezért tisztában kell lenniük az zal, hogy üzemük hogyan teljesíti termelési feladatait, beleértve a választék és a minőség kérdését. A párton belüli ellenőrzés alapján ezekkel a problémákkal foglalkozni kell a taggyűléseken, meg kell őket oldani és szükség esetén javítani kell a helyzeten a céltudatos eszmeinevelő, szervező és kádermunka fejlesztése útján. A párton belüli élet tökéletesítése, a lenini munkastílus érvényesítése szempontjából fontos következetesen felhasználni a bírálat és az önbírálat minden módszerét és formáját. Ennek során elvi fontossága van a bírálat jellegének, mivel főleg tartalma és jellege határozza meg a párt és a társadalom fejlődésére gyakorolt kedvező avagy kedvezőtlen hatását. A CSKP XV. kongresszusa hangsúlyozta, a párt alapszervezetei töltik be a legfontosabb szerepet az olyan légkör kialakításában, amelyben a bírálat és az önbírálat nem valami rendkívüli, amelyben uralkodó az igényesség, a bíráló szellem és a nyíltság, amelyben megvitatják az égető problémákat és törekednek a hasznos változásra. Elsősorban a munkaközösség kommunista tagjainak kell teljes mértékben megérteniük azoknak a javaslatoknak jelentőségét, amelynek célja a feladatok hatásosabb teljesítése. Harcolniuk kell minden elavult, helytelen ellen, a haszonlesés és más negatív jelenségek ellen, amelyeknek hordozói ádázul szembeszegülnek mindazzal az újjal, ami elősegíti a társadalmi szükségletek kielégítését fejlődésünk jelenlegi szakaszában. FRANTlSEK PECKA ■ ^ SZLKP Kassai (Koáice) Városi Bizottságá- Afc nak elnöksége a napokban foglalkozott a hatáskörébe tartozó ágazatok tervteljesítésének kérdéseivel. Hogy milyen eredménnyel, erről Anton Zupa elvtárs, a pártbizottság titkára tájékoztatott. — Pártbizottságunk alaposan elemezte a város területén működő vállalatoknak, üzemeknek a 6. ötéves tervidőszak negyedik éve feladatainak teljesítésében elért eredményeit, s megállapította, hogy az ipari üzemekben általában kedvezően alakult a helyzet. Több vállalat már pótolta a januárban — közismert okok miatt — bekövetkezett termeléskiesést, s egynéhány üzemben már túl is teljesítették a tervezett feladatokat. Hála a munkakollektívák, kommunisták és a többi dolgozó áldozatkészségének, a hatékonyabb munka- szervezésnek, sikerült — az utóbbi felmérések szerint — az eredeti 121 millió korona lemaradást alig harmincmillió koronára csökkenteni. Köszönet és elismerés illeti azokat a dolgozókat, vezetőket, akik a hetekre, sőt napokra kidolgozott konkrét intézkedések tervének valóra váltásán őszinte lelkesedéssel dolgoztak s ma már a folyamatos tervek teljesítésén fáradoznak. Szeretném még hangsúlyozni, hogy ebben a munkában döntő fontosságú szerepe van az irányítás színvonalának, amelyet tovább kell emelnünk. iNem lehet minden termeléskiesést csupán az energianehézségek számlájára írni, mert olyan — ma is jelentkező — tényezők is körzejátsza- nak, mint az akadozó anyagi-műszaki ellátás. Ezekkel a jövőben is számolnunk kell még, ezért igen körültekintően kell kezelni a kooperáló, anyagrendelő és -szállító vállalatok kapcsolatát. Sajnos, ez a kérdés országos viszonylatban sincs megoldva, de nálunk rendezése a legfontosabb politikai és gazdasági feladatok közötf szerepel. Hogyan értékeli a pártbizottság a feladatait nem teljesítő építőipar helyzetét? Tovább emelni az irányítás színvonalát — Sajnálatos, hogy ezen a fontos, számunkra is érzékeny területen a helyzet nem kedvező. Az építőiparban nem sikerült a kívánalmaknak megfelelően megvalósítani a meghatározott intézkedéseket, és az év eleji lemaradás áprilisban még tovább nőtt. Szerintünk nem lehet ezen a területen sem állandóan a januári problémákra hivatkozni. Tudvalévőén, az építőiparban mindig voltak bizonyos problémák az év elején — a tél kihatásának arányában —, de korábban igyekeztek a későbbi hónapokban rendezni ezeket. Miért nem történt ez meg például a Hydrostav és a Mélyépítő Vállalat esetében, melyeknél legnagyobb a lemaradás? — Pártbizottságunk ellenőrzéseket végeztet az említett két vállalatban. Annyit már tudunk, hogy a két vállalat kommunistáinak, szakszervezeti tagjainak, a SZISZ-tagoknak — minden tekintetben — nagyobb erejük, képességük van, mint amilyet felmutattak. De azzal is tisztában vagyunk, hogy mindkét vállalat gazdasági vezetése az emberi kapcsolatok építése, megszilárdítása terén nem tett meg mindent. Ez a jelenlegi véleményünk. — Milyen feladatok várnak általában, de főleg az említett két vállalatnál, a kommunistákra és gazdasági vezetőkre? — A fogyatékosságokat sohasem lehet általánosítani, globálisan mindenkire vonatkoztatni. Minden esetben meg kell találni okukat, gyökerüket, s nem utolsósorban a mulasztók személyét. Ebből a szükségletből ered az illetékes munkahelyen dolgozó kommunisták feladata: behatóan, őszintén és nyíltan elemezni saját tevékenységüket, a munkahelyen kialakult kedvezőtlen helyzetet. Tudjuk, nem tartozik a könnyű feladatok közé a hibák és fogyatékosságok feltárása, beismerése, személyekre történő lebontása. Viszont nálunk, kommunistáknál, ez mellőzhetetlen követelmény. A problémák megoldásának egyik eszközét az irányítás színvonalának alapvető emelésében is látjuk. Ezt, mint politikai és társadalmi feladatot, feltétlenül megköveteljük. Csakis1 ilyen módon érhetjük el azt, hogy az idei termeléskiesést legkésőbb július végéig pótolhassuk és eredményesen teljesíthessük a 6. ötéves tervidőszak negyedik évének minden feladatát a mi járásunkban is. KULIK GELLERT 1979. VII. 1
