Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-09-16 / 37. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA my anorganikus sóóldatokkal Afc már Humprey Davy is folytatott kísérleteket 1808-ban, aki híg ammőniumkarbonátos oldattal öntözte a növényeket. Az első folyékony, többféle tápanyagot tartalmazó műtrágyát 1840-ben gyártották és hozták forgalomba Írországban. Justus von Liebig, a neves kémikus azt ajánlotta a földmű velőknek, hogy a csontokat hígított sósavban oldják, s az oldattal szántás előtt permetezzék be a földeket. Az egyszerű és az összetett folyékony műtrágyák gyártása már a húszas években elterjedt, nagyobb mértékű alkalmazására azonzetben, valamint az Ostí nad Labem-i Anorganikus Vegyi Kutatóintézetben. A kísérleti gyártás 1973-ban kezdődött el a Sarai Duslo vállalatban a DAM 390 (ammóniumnitrát és kar- bamid] készítésével, valamint a lovosicei Észak-csehországi Vegyipari Művekben, ahol eleinte NPK tartalmú szuszpen- ziós oldatokat készítettek, majd pedig 1976-ban a DAM kísérleti gyártását is bevezették. A DAM gyártását később az ostravaí Morvaország! Vegyipari Művekben, a semtíni Synthesia és a stráZskei Chemko vállalatban is bevezették. A termikus foszforsav alapján az NP oldatok zás, a szállítás és az alkalmazás technológiai gépsorai olcsóbbak a szilárd műtrágyázás eszközeihez viszonyítva. A nálunk gyártott folyékony műtrágyákat minden termesztési körzetben és minden növénynél alkalmazni lehet. A DAM előnyösen egészíti ki a foszíoros és káliumos készlettrágyázást, s jól hasznosítható a nagy nitrogénigényű növények trágyázásánál. Jó kiegészítőije a minimális talajművelésnek a szárazabb éghajlatú körzetekben, mert a DAM oldatból a növények könnyebben felvehetik a tápanyagokat, mint a szilárd műtrágyákból. A folyékony műtrágyák agrokémiai hatékonyságát több agrokémiai vállalatban vizsgál ják az egész ország területén, különböző éghajlati- és talajfeltételek mellett. Kísérletek ÚJ IRÁNYZATOK A NÖVÉNYEK TAPANYAGEUATASABAN ban csak 1960 után került sor, amikor a szuperfoszforsav, a karbamid és más komponensek alapján bevezették a polifosz- fátok gyártását. Az utóbbi időben ez a műtrágya gyorsan terjed az iparilag fejlett országokban. Egyes előrejelzések szerint a nyolcvanas évek folyamán a folyékony műtrágyák alkalmazása általánossá válik. A gyártás és a felhasználásgyors növekedését bizonyítja, -hogy 1977-ben az Egyesült Államokban a folyékony műtrágyák részaránya 38 százalékra nőtt. A nitrogéntartalmú műtrágyáknak több mint 50 százalékát összetett folyékony műtrágyák formájában adagolják. Európában a folyékony műtrágyák használata főleg Francia- országban terjedt el, ahol a jelenlegi 8-^10 százalékos részarányt rövidesen 30 százalékra akarják növelni. A folyékony műtrágyákat Nagy Britaniában, Svédországban, az NSZK-ban, Spanyolországban, Olaszországban, 'Belgiumban, Dániában, Oj- Zélandon, Japánban és Kanadá ban is alkalmazzák. A KGST-országok közül a Szovjetunióban és nálunk terjedt el leginkább a gyártásuk és használatuk. A Szovjetunióban 1976 óta főleg a Litván SZSZK-ban foglalkoznak a folyékony műtrágyák kísérleti gyártásával, ahol speciális ösz- szetiételű kombinált (NPK) oldatokat készítenek a tavaszi és az őszi gabonafélék számára. A Szovjetunió területén több ügem építése van folyamatban szuperfoszforsav gyártására az Egyesült Államoktól vásárolt licenc alapján, s egyúttal a folyékony műtrágyák gyártási, szállítási és alkalmazási -technológiáját is fejlesztik. Az ukrajnai Kujbise-vlben évi 100 000 tonna kapacitású üzem épül, s a folyékony műtrágya gyártását már az Üzbég SZSZK-ban is elkezdték. A Szovjetunióban nagy jövőt jósolnak a folyékony műtrágyáknak, s 1980- után számos új üzem építését tervezik. Lengyelországban a szakemberek szintén intenziven foglalkoznak a -folyékony műtrágyák kísérleti gyártásával és alkalmazásával, a lengyel vegyiparban már bevezették a polifoszforsav gyártását. Az Ostí nad Labem-i Anorganikus Vegyi Kutatóintézettel együttműködve megoldották a nitrogén-foszfor tartalmai folyékony* műtrágyák -gyártását, ammó- -nium-polifoszfátok alapján, 10 — 34—0, és 11—37—0 arányú ösz- szetételben. Ezekkel a műtrágyákkal Bulgáriában és Jugoszláviában is 'folytatnak kísérleteket. Csehszlovákiában ebben az irányban 1970 óta intenzív kutatás folyik a bratislavai Agrokémiai Technológiai Kutatóintégyártását 1978-ban kezdték el a postornái Fosfa vállalatban, a semtíni Synthesia vállalatban, valamint a Dimitrov Vegyipari Művekben. Ebben az évben Prerovban és Kolínban is bevezetik a gyártásukat. A fejlesztési előirányzatok alapján feltételezhető, hogy 1990-ig a folyékony műtrágyák részaránya meghaladja majd a teljes fogyasztás egyharmadát. Egyúttal a szükséges raktárkapacitásokról, a szállító és alkalmazó gépsorok fejlesztéséről is gondoskodni kell. A gyártási tervben a DAM 390-es nitrogéntartalmú műtrágya, -valamint a 8—24 összetételű nitrogénfoszfor-oldat szerepel, amelyet fokozatosan a koncentráltabb 10—34 összetételű NP oldattal cserélnek fel. A káliumot továbbra is szilárd formában fogják adagolni, éspedig két-hároméves időszakonként alkalmazott készlet- trágyázák formájában. A folyékony műtrágyákat részben nyomás alatt hozzák forgalomba, ide tartoz'.k az ammónia, az ammónium-hidroxid és az ammóniumsók oldata, részben pedig nyomás nélküli állapotban tárolhatók, mint például a DAM, valamint az NP és az NPK oldatok. Az összetett folyékony műtrágyák lehetnek tiszta oldatok, vagy peílg szí- lárd részecskékre kötődő, szuszpenziős rendszerek. Cseh Szlovákiában erre a célra a bentonitot alkalmazzák. A folyékony műtrágyák előnye elsősorban abban rejlik, hogv egyszerűbb a gyártás, a szállítáf és a felhasználás egész folyamata, a vegyipar ban kimarad a szárítás és a szemcsézés energiaigényes eljárása, s a gyártás, a szállítás és az aikalmazás komplex gépesí tésével jelentős mennyiségű munkaerő takarítható meg. Emellett a folyékony műtrágya sokkal egyenletesebben elosztható a trágyázott területen, ami önmagában is mintegy 8 százalékkal növeli a hektárhozamokat. Az oldathoz mikroelemeket, növényvédő vegyszereket, trágyalevet, különböző biominerális hatóanyagokat lehet keverni. Permetezéssel gyökéren kívüli trágyázásra is alkalmazhatók. Alkalmazásuk munkavédelmi szempontból Is előnyösebb. A gyökéren kívüli trágyázásnak főleg ott van nagy jelentősége. ahol védett, nagy kiterjedésű tvővizforrások vannak. Nagy előnyük az is, hogy a jó oldhatóság mellett aránylag kevés nitrátot tartalmaznak, a DAM 390 például csak 25 százalék nitrátot tartalmaz. Az amid és ammóniáim formában kötött nitrogén csak fokozatosan szabadul fel, s így a növények a vegetációs idő alatt azonnal felvehetik. A raktárofolynak a raktározással, a szállítással és az alkalmazással kapcsolatban is. Raktárkapacitások gyártásával több vállalatban foglalkoznak, ahol a leggazdaságosabb megoldásokat keresik. A folyékony műtrágya szállítására csővezeték is előnyösen alkalmazható. A vegyipari üze mek és a központi raktárak között a jövőben trágyavezetékeket építenek, s a folyami szál lítás is előnyösen alkalmazható az Elbán, a Moldva folyón és a Dunán. Az eddigi tapasztalatok szerint a folyékony műtrágyák a jövőben sem helyettesítik majd a szilárd műtrágyákat teljes mértékben, hanem a két rendszer egymást kiegészítve fog érvényesülni. A szállítás és az alkalmazás céljaira a peökyi Takarmányipari Kutatóintézetben és a gottwaldovi Agropod- nik vállalatban kifejlesztették a CN-22-To technológiai gépsort. A Tatra 148 tehergépkocsi alvázára szerelve létrehozták to- vábtiá a 7 tonnás önjáró trá- gyaszórőt, amely a PAG-7-Kyk- lop nevet kapta, az utóbbi Csehszlovákiában gyártott részegységekből készül és felveszi a versenyt a legtökéletesebb külföldi trágyaszórókkal. Az egy-két vontatóból, két-há- rom függesztett ciszternából és két trágyaszóróból álló gépsor napi teljesítménye eléri a 400- hektárt, 100—120 napi évi kihasználással tehát körülbelül 40 000 hektárnyi terület trágyázható meg. A frágyaszóró egyébként növényvédelmi munkákra, valamint a trágyalé és a bugyié öntözésére is alkalmazható. A folyékony műtrágyázás ki- szélesítése lényeges mértékben meggyorsíthatja az agrokémiai vállalatok építését, növelheti hatékonyságukat, s fokozhatja a mezőgazdasági termelés ke- mizálásának intenzitását. PETR PODANÍ „ÉTVÁGYGERJESZTŐK” A NÖVÉNYVÉDELMI SZEREK? Az intenzíven művelt mezőgazdasági területeken nagy mennyiségű növényvédő szer éri a cickányokat, a kis rovarevőket. Egy bonni (NSZK) kutatócsoport nemrég megvizsgálta a növényvédő- szer-maradványokat e kis emlősök szervezetében, összesen 62 cickányt fogtak be a Bonn környéki kertekből, és valamennyiük zsírjában, húsában találtak nővényvédőszer-maradványokat. A cickányok szervezetében olykor kétszer annyi volt a növényvé dőszer-maradvány, mint az ugyancsak vizsgált mezei egerekben Ez főként táplálkozásukkal függ össze, azzal, hogy elsősorban a „húsos“ kosztot kedvelik, a talajban élő állatok viszont első ként jutnak érintkezésbe a növényvédő szerekkel. A Bonn kör nyéki kertekben évente tízszer is permeteznek. Ezek a parányi emlősök a táplálkozási lánc elején helyezked nek el, ezért intő tény, hogy egyetlenegy cickány szervezete sem volt mentes a növényvédőszer-maradványoktól. Még a Né met Szövetségi Köztársaságban 1971-ben betiltott DDT bomlás termékeit is egyértelműen kimutatta a vegyvízsgálat szerveze tűkben. A laboratóriumi kísérletek egyik érdekes megfigyelése hogy a cickányok feltűnően gyakran felkeresték etetőjüket A kutatók ebből a megfigyelésből kiindulva arra gyanakodnak hogy a szervezetükbe jutott növényvédőszerek meggyorsítják az állatok anyagcseréjét, ennek következtében a felvett táplálékot gyorsabban „elégetik“, és nagyon hamar újra megéheznek. Ez a következtetés egyelőre még nem végleges, és még további laboratóriumi kísérletekkel és vizsgálatokkal kell igazolni. (delta) A Csehszlovák Tudományos Akadémia Szerveskémiai Intézetének fehérjekutatási osztályán a fehérjemolekulák szerkezetét és a fehérjéknek az élő szervezetben betöltött szerepét vizsgálják. Az osztály dolgozúi főleg az enzimekkel foglalkoznak, amelyeknek nagy jelentőségük van az életfolyamatok szabályozásában. Intenzíven kutatják továbbá azokat a fehérjéket, amelyek növelik a betegségekkel szembeni ellenálló képességet. Az intézet dolgozói kutatási eredményeikkel nemcsak az egészségügyet szolgálják, hanem az élelmiszeripar fejlesztését is elősegítik. A felvételen Jitka Viková asszisztens és RNDr. Ladislav Morávek, a tudományok kandidátusa a fehérjebontás folyamatát ellenőrzik (A CSTK felvétele) Fogyasszunk „szegecselt" almát A vitaminíorrásként nagyra becsült alma még 'egészségesebb, ha elfogyasztása előtt 24 órával nyolc vasszeget vernek a gyümölcsbe, egészen a magházig. A szegek 20 miligrammra növelik az alma húsának vastartalmát — ez messze elegendő az emberi szervezet napi vasszükségletének fedezésére. A lengyel népi gyógyászat régi háziszerének hatását amerikai táplálkozástudósok most állatkísérletekkel ellenőrizték. A vasat tartalmazó almával táplált patkányok szervezete annyi vashoz jutott, mint azok a rágcsálók, amelyeknek táplálékába vasszulfátot kevertek. A .rczsdaálló vagy acélszegek- fcől nem jut vas az almába, az ónozott szegek használata pedig egyenesen veszedelmes: ezek ugyanis mérgező kadmiumnyomokat tartalmaznak. A szeggel televert almák megőrzik jellegzetes almaizüket, jóllehet a gyümölcs húsa helyenként barnára színe- ződik. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Intézetében többek között a termőtalaj mikrobiológiai folyamatainak kutatásával is foglalkoznak. Egyrészt a talajlakó mikroorganizmusok alapvető ökológiai csoportjainak tulajdonságait vizsgálják, másrészt pedig a poliszaharidok elbontási folyamatát és e folyamat ökológiai szerepét kutatják. Jelenleg a fő növények gyökérrendszerének környezetében élő mikroorganizmusok kutatásában a szovjet tudósokkal is szorosan együttműködnek, többek között a mi feltételeink között izolált baktériumtörzseket adtak a szovjet tudósok rendelkezésére. A közös kutatás eredményeinek jelentős szerepe van a növénytermesztés intenzitásának növelésében. A felvételen RNDr. Jaromír LaSík, a tudományok kandidátusa mintákat készít elő a baktériumtenyészetekkel folytatott kísérletekhez (A CSTK felvétele) 1979. IX. 16. N m 6
