Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-09-09 / 36. szám
r TECHNIKA TUDOMÁNYI iiiiiiiiiiiiiiiiiIsi HIIESZIÍSI MHYZHIDK A SIERSZAHUPEK (VUTASUAN Az emberiség nemrég emlékezett meg a gőzgép kétszáz évvel ezelőtti feltalálásáról, amely az ipari forradalom kezdetét jelentette Angliában. A gőggép leihetővé tette az ipari termelés egyes ágazatainak gépesítését, a vasúti közlekedés fejlesztését, s különösen for- radelmasítóan hatott a textiliparra. Mindez meim valósulhatott volna meg azonban a szerszámgépgyártás rohamos fejlődése nélkül. A gőzgép feltalálójának, James Wattnak tíz évig kellett várnia az első szerszámgép megjelenésére, amelyet John Wilkinson fejlesztett ki. Ennek sikeres bemutatkozása után azonban gyorsan elterjedtek a szerszámgépek alapvető típusai egész Angliában. Meghajtásukra bonyolult erőátviteli rendszerek segítségével eleinte gőzgépet alkalmaztak, később azonban a villamos meghajtás is elterjedt. <Az első világháború után fokozatosan áttértek a szerszámgépek egyedi meghajtására, s a transzmissziós tengelyek, tárcsák, szíjaik rengetege eltűnt a műhelyek mennyezetéről. A szerszámgépeik szerkezeti tökéletesítésére nagy hatással volt továbbá a gyorsacé- lok kifejlesztése (F. W. Taylor 1889), valamint a zsugorított fémkarbidok felfedezése (Fr. Krupp 1927). Amíg a múlt évszázad közepéig csupán Angliában gyártottak szerszámgépeiket, később ez a gépipari szakágazat az Egyesült Államokban és Európa más országaiban is elterjedt. A szerszámgépipar különösen az Egyesült Államokban és Németországban indult gyors fejlődésnek, ami Angliát, a szerszámgépgyártás bölcsőjét harmadrendű helyre szorította Vissza. A cseh gépgyártás gyorsan átvette a külföldi tapasztalatokat, a hazai szerszámgépipar kifejezettebb fejlődésére azonban csak az első, s főiéig a második világháború után került sor. A gépalkatrészek kis és közepes szériákban történő megmunkálásánál óriási fejlődést eredményezett az évszázad rJagy vívmányának, az elektronikus számítástechnikának az alkalmazása. A numerikus vezérlés 1951 óta folyamatosan fejlődött, a korszerű integrált áramkörök bevezetéséig töibb nemzedéken 'ment át, s alapjában véve a forgácsoló, a fúró- és a marógépek minden alapvető típusánál elterjedt. Amíg eleinte a vezérlőberendezéseket módosították a szerszámgépek hagyományos típusaihoz, később a szerszámgépeknél alkalmaztak lényeges szerkezeti módosításokat, bevezették például a szerszámok tárolóból történő automatikus cseréjét, s olyan új meghajtási rendszereket vezettek be, amelyek teljes mértékben eltértek a korábbi megoldásoktól. Ez az irányzat a csehszlovák szerszámgépgyártásban is érvényesült, s ennek megfelelően kifejlesztették a numerikus vezérlőberendezések három nemzedékét. A legutóbbit különböző célokra alkalmazva több változatban gyártják. Habár a numerikus vezérlés bevezetésének ebben az első szakaszában a termelés automatizálása terén jelentős műszaki haladást sikerült elérni, a számjegy-vezérlésű szerszámgépek használata mégsem terjedt el olvan mértékben, ahogy az várható lett volna. Ennek egyrészt a vezérlőberendezések aránylag magas ára az akadálya. Annak ellenére, hogy az elektronikus elemek, áramkörök miniatürizálása egyre gazdaságosabbá tette a vezérlőberendezések gyártását, egy-egy NC gép esetében még ma Is többe kerül a vezérlőberendezés, mint maga a munkagép. További akadályt jelentett az a körülmény, hogy a vezérlőprogramokat nehezen lehetett megváltoztatni, a technológiai folyamatok változó feltételeinek megfelelően emelkedett a vezérlőberendezés gyakori meghibásodása is és problémákat okozott, főleg a rugalmas műszaki szerviz hiánya következtében. A számjegyvezérlésű szerszámgépek fejlesztése a maga sajátos útján haladt tovább, teljesen függetlenül a kézi, illetve mechanikus vezérlésű, hagyományos gépektől. Eleinte úgy tűnt, hogy ez a két irányzat a szerszámgépek szerkezeti felépítését, a meghajtási rendszerek alkalmazását tekintve egyre távolabbra kerül egymástól. Ezt a szemléletet azonban gyökeresen megváltoztatta a mikroelektronika gyors ütemű fejlődése, amely sorra megöl - dotta a korábbi problémákat. Az új, magas fokom integrált áramkörök (LSI) nagy teljesítményűek, széles területeken alkalmazhatók, mintegy harmincszorosán nagyobb a megbízhatóságuk, csekély a terjedelmük, s ami a 'legfontosabb, lényegesen kevesebbe kerülnek. Ezek az alapelemek lehetővé tették a mikroszámítógépek felépítését, amelyek központi, integrált alapegységét a néhány ezer tranzisztort tartalmazó mikroprocesszor képezi. Alapjában véve nagy integ- ráltságú, univerzális, programozható félvezető áramkörökről van szó, amelyek az elektronikus számítógépek vezérlőegységeinek kicsinyített másai. Ezek az ugyancsak miniatűr félvezető adattárolókkal kombinálva olyan programozó és vezérlő egységeket képeznék, amelyek teljes mértékben helyettesítik az eddig alkalmazott NC rendszereiket, s emellett sókkal magasabb műszaki színvonalat kéDviselnek. Ezeket a vezérlőrendszeréket ma már automatikus hiba felismerő berendezéseikkel is ellátják. Az iparilag fejlett államokban, ahol már bevezették az említett nagy integnáltságú félvezető áramkörök készítését, beszüntették mind a szilárdan beépített NC rendszerek, mind pedig a miniszámítőgépekkel működő CNC ‘ rendszerek gyártását, s teljesen a mikroprocesszoros technika fejlesztésére tértek át. Ebbein az összefüggésben azonban meg kell jegyezni, hogy a csehszlovák elektronikai ipar nem zárkózott fel idejében ezekhez az új irányzatokhoz. A vezérlőberendezéseket gyártó csehszlovák vállalatok most gyors ütemben fejlesztik ugyan a mikroprocesszorokra épülő CNC rendszereket, de a nagy integrál-t- ságú félvezető áramkörök hazai gyártásának lemaradása miatt ezekből az alapvető alkatrészekből behozatalra szorulnak. A csehszlovák szerszámgép- gyártás több olyan harmadik nemzedékhez tartozó munkagépet fejlesztett ki, amelyek mikropocesszoros vezérlésre kiválóan alkalmasak. Ezt egyértelműen bizonyítja Csehszlo válkia részvétele az európai szerszámgépek idei 3. kiállításán (EMO), amelyre ez év októberében kerül sor Milánóban. Az itt bemutatásra kerülő csehszlovák szerszámgépek és megmunkáló központok kivétel nélkül külföldi, Olivetti és Philips mikroprocesszoros vezérlőrendszerekkel lesznek felszerelve. A nagy külföldi szerszámgépgyárak a mikroprocesszoros vezérlésben rejlő lehetőségeket kihasználva elkezdték az egyszerű és oicső, kézzel programozható vezérlőrendszerek gyártását. Mivel a berendezések méretei rendkívül nagy mértékben csökkentek (az utóbbi 10 év alatt az eredetinek körülbelül az ötveinedré- szérej, ez lehetővé teszi a ve- zériömű könnyen hozzáférhető elhelyezését. Ez a körülmény a lényegesen alacsonyabb árral együtt nagy mértékben kiszélesítette a felhasználás lehetőségeit. A mikroprocesszoros vezérlés az utóbbi időben olyan területekre is kiterjedt, ahol eddiig a számítástechnika különböző okok miatt nem érvényesülhetett, mint például a csúcsesztergákinál, az egyszerű, kézzel irányított fúró- és marógépeknél, általában véve az egyedi és a kis szériában történő gyártásnál. Több mint valószínű, hogy az évszázad végéig a fémmegmunkálás minden területén elterjednek a mikroelektronikus elemekkel félszerelt, ám egyébként hagyományos felépítésű szerszámgépek. GUSTÁV NIESYT A koprivnicei Tatra Autógyár pfibori üzemének legjobb újítói közé tartozik JindFich Sajtar szerszámélesítő. Egy régi, kiselejtezett gép átalakításával olyan célgépet szerkesztett, amely kiválóan alkalmas az esztergakések formálására és élesítésére (A CSTK felvétele) Közvetlen párbeszéd a számítógéppel A számítástechnikában a ma már klasszikusnak számító adat be- és kiviteli berendezések mellett (mint amilyenek pl. a lyukszalagos, lyukkártyás berendezések, a sornyomtatók) egyre nagyobb számban jelennek meg új eszközök is. A betűket és számokat megjelenítő, úgynevezett alfanumerikus kijelzőket igen elterjedten használják már ma is a helyfoglaló irodákban, bankokban; mindenütt, ahol közvetlenül kérnek adatokat a számítógéptől. Mind több helyen használnak grafikus kijelzéseket is, különösen az ipari, építészeti tervező munkákban, valamint a technológiai folyamatok megfigyelésében és irányításában. Újabban pedig az akusztikus — tehát közvetlenül emberi beszédet bevivő — berendezések is kezdenek a megvalósíthatóság közelébe kerülni. GRAFIKUS MEGJELENtTEs A grafikus megjelenítők általában nem túl olcsók, viszont egyes alkalmazási területeken egyszerűbb kivitel is elegendő lenne. Ezért kisebb igények kielégítésére igen jól megfelelhetnek a közönséges tévékészülékek, amelyek ára a nagy sorozatú előállítás következtében viszonylag alacsony. Egy megvalósított berendezésben (Ramtek 9300) a 640X512 pontból álló iképraszter mlindan pontijához bármilyen szín hozzá rendelhető. Ily módon a megjelenő képek színekkel is kódolhatók. A számítógép által generált kép és a videojel között egy színfordító táblázat van, amely a kódolt színekhez hozzárendeli a megfelelő optikai színeket. A berendezésen nemcsak a számítógép által generált képeket lehet megjeleníteni, hanem pl. videokamerával felvett képek is hozzákeverhetek a belső grafikához. Kétségtelen, hogy a vonala képfelbontás-ebben a megoldásban rosszabb, mint más megoldásoknál. A színes megjeleni tés viszont azzal az előnnyel jár, hogy olyan felületeket is meg lehet különböztem színekkel, amelyeket más esetekben például csak sraffozással lehet jelölni. A gyengébb felbontó képességet képkivágás kinagyításokkal lehet esetenként egyensúlyozni. Távolabbi jövőbe mutatnak azok az események, amelyeket az akusztikus beviteli berendezésekkel értek el. Egy, az NSZK ban lkif)ajles2t€i‘Jt készülék, az EMI-Threshold T 500 elnevezésű eszköz mintegy 200 emberi szó tárolására és nagy biztonságú felismerésére alkalmas. A használat előtti első, betanulást időszakban a szavakat (amelyek például programutasltó szavak lehetnek) szigorúan meghatározott sorrendben, egyenként tíz szer kell a beszédfelismerő berendezéssel közölni. A berendezésbe beépített mikroszámítógép ebből kódolt hangmintákat készít, és címezve elhelyezi azokat egy mágneslemez-tárolóba SZÓBELI PÁRBESZÉD A működési szakaszban a felhasználótól mikrofonon keresztül jövő szavakat a berendezés összehasonlítja a szókincse hangmintáival. Ha talál ilyet, továbbítja a megtalált szó kódját a vezérlő számítógépébe; ha nem, jelzést ad róla (például egy megjelenítőn la „nem ismeram“ mondatot ádjia ki). Előfordulhat, hogy a felhasználó orgánuma erősen eltér a „tanítóétól“, vagy náthás, rekedt hangon mondja a szavakat. A felismerő berendezés lalapsoftware-je lehetőséget ad 11 yen esetekben az utánoktatásra is. Jogosan vetődhet fel a kérdés: mire jó egy ilyen berendezés, amelynél még azt is számításba kell venni, hogy tulajdonképpen csak szavakat tud felismerni, beszéd — tehát mondattani összefüggések, ragozás, birtokviszonyok stb. — felismerésére nem alkalmas. Lényegében ott használható, ahol rövid, parancsszerű alakban kell beadni adatokat és utasításokat, Az akusztikus beviteli berendezéseknek — jelenlegi fejlettségi szintjükön és áruk mellett — ott lehet létjogosultságuk, ahol a számítógép kezelőjének mindkét kezére szüksége van. Ilyen felhasználás lehet például a postai csomagosztályozás, ahol a kezelőnek mindkét kezét lefoglalja a csomag megfelelő helyzetbe rakása, hogy az irányítószámot le lehessen olvasni róla. A beszédfelismerőbe bemondott irányítószám Vezeti iá csomagot la megfelelő számítószalagra. Egy másik alkalmazási lehetőségként említhetjük a számítógéppel segített térképkészítést. A térkép digitalizálásakor a készítő kezét és szemét arra Ikonoenitrálja, hogy egy ladot't terület kör vonalait a lehető leggyorsabban tadijia iraeg. A járulékos attribútumokat, mint pl. a térség nevét vagy egyéo jellegzetességét egyidejűleg szóban lehet a számítógéppel közölni. (Műszaki Elet) A KGST-országokban gyártott számítástechnikai berendezések moszkvai kiállításán a szovjet fiatalok nagy érdeklődéssel vették körül a Videoton 11-es berendezést, amellyel „elbeszélgetve“ próbára tehették saját képességeiket Makrai Miklós felvétele U7». IX. 9. o N X *
