Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-09-09 / 36. szám

ÚJ szó , MI MIK MEG (S SEGÍTSÜNK Nem egy oly járművezetővel beszéltem, aki szorongó szívvel lassított, miikor a rendőrkocsi személyzete a balesetnél .torló­dó forgalmat szabályozta s fel­mérte a helyzetet és a károkat. Ugyanakkor bizonyos megköny- nyebbülésről szóltak, hogy már ott látták a rendőrséget, sőt a mentőautót is. „Viszolygom at­tól a gondolattal, hogy vala­melyik autóbalesetnél magam leszek, aki arra halad“ — mondta együk sok éve vezető Ismerősöm“ — s az én hozzá- 6ilásomon múlik (majd minden segítség.“ Ezekben az esetekben, nem arról van .szó, hogy a jármű­vezető nincs tisztában a rá há­ruló kötelességekkel, amelyeket a törvény ír elő, hanem inkább arról, hogy még nem volt dol­ga balesettel, sérültek ellátásá­val, s ilyen tekintetben nincs elég önbizalma. Ezt a szoron­gást igyekeznünk kell leküzde­ni. Az autósok és motorosok szolidaritása, egymásra utaltsá­ga nem csupán azt követeli meg, hogy motorhiba esetén se­gítsük iki egymást az ország­úton, hanem feltétlen segítő­készséggel állljunk egymás ren­delkezésére baleset és sérülés esetén is. Azonban kifejezetten elíté­lendőik azok az esetek, ame­lyek elég sűrűn fordulnak elő: a baleset színhelyén tevékeny­kedő embereik megállásra szó­lítják fel az arra haladó au­tóst, s az lassít, majd gázt adva tovarobog. Talán félt, hogy a kocsijába rakják a sérültet és vérrel szennyezi be az ülését? Pedig lehet, hogy a sérültet már ellátták laz elsősegélynyúj­tás követelményei szerint, s őt csak arra akarták megkérni, hogy a legközelebbi faluból te­lefonáljon a mentőkért és a rendőrökért. A legsúlyosabb mértékben azok a járművezetők ítélendők el, akik balesetet és könnyebb vagy súlyosabb sérülési, eset­leg halált okoznak valakinek, s áldozatukat segítség nélkül a helyszínen hagyva, gyáván megfutamodnak. Ilyen emberek azonban bajba ikerülve elvár­ják, hogy embertársaik velük szemben emberséges maga­tartást tanúsítsanak. A régi rómaiak közmondását idézni — „Ma nekem, holnap neked“ — itt csak azért érdemes, hogy a járművezetők felkészültsé­gükre való tekintet nélkül tu­datosítsák: önhibánkból vagy rajtunk kívül állé tényezők kösrejátszása folytán mindnyá­junkat érhet baleset, tehát mindannyian rászorulhatunk mások segítségére. A járművezető magatartása, miikor baleset okoző|a vagy bal­eset tanúja lett, nem csupán a törvényszabta kötelességek tel­jesítése szempontjából fontos. A ipélda erejével Ihat egyrészt a lakosság balesetnél jelenlevő csoportjára, másrészt a gépko­csiban ülő útitársakra, család­tagokra, főleg a kiskorú gyer­mekekre, de más arra haladó járművek vezetőire iís. Tehát a konkrét segélynyújtás mellett erkölcsnevélő jelentőséget is tulajdonítunk neki. A baleset Okozója vagy akár csak része­se, ill. tanúja azonnal álljon le gépkocsijával és szentelje minden tudását és tapasztala­tát a mentés munkálatainak. Így tehát a lovagias, ember­séges járművezető sokszor ta­lálja majd szemben magát a se­gélynyújtás^ betegellátás és -szállítás kérdéseivel. Nemegy­szer egymagában kell majd el­döntenie, mi a leghelyesebb. Nem aszerint fog eljárni, hogy mennyire szennyezi be kocsiját, vagy mennyi idejébe ikerül a mentés, a jegyzőkönyv felvétele s esetleg a bírósági idézés, ha­nem mindenekelőtt a sérült ál­lapota és érdekei szerint. Nem vehetünk itt számba minden eshetőséget és tevékenységet, egy-két szempontra azonban rámutatunk: A sérültnek vagy betegnek elsősorban a helyszínen kell megkapnia az elsősegélyt, még­pedig vöröskeresztes tanfolya­mon kiképzett laikustól vagy egészségügyi szakembertől. Az így ellátott sérült elszállítása a baleset színhelyéiről a szak­szerűen felszerelt mentőautó és személyzetének feladata. Sze­mélygépkocsit, teherautót vagy más szállítóeszközt csak akikor veszünk igénybe, ha nincs rá kilátás, hogy a mentőszolgálat megérkezését idejében biztosít­hatnánk. Kl-ki legjobb tudása szerint lásson hozzá a mentéshez. Könnyebben sérült személye­ket, ha jól érzik magukat az első ellátás után, bármily szál­lítóeszközzel, pl. autóval, busz- szal, villamossal vagy akár gya­log is eljuttathatunk az orvosig segélyhelyre, de legjobb kísérőt szerezni melléjük, mert útköz­ben is baleset (vagy -rosszullét érheti őket. Ha a járművezető — akár tanúja, akár részvevője vagy okozója a balesetnek — elhagyja annak színhelyét, hogy elszállítsa a sérültet, vagy ki­hívja a mentőket, ill. bejelent se az esetet a rendőrségen, kö­teles oda késedelem nélkül visszatérni. Ha sérültek kimentéséről és ellátásáról van sző, kivételesen elmozdíthatok a balesetben sze­replő járművek, ügyelni kell azonban a nyomok megőrzésé­re, rögzíteni kell a baleseti helyzetet, s részletesen tájékoz­tatni kell minden mozzanatról a rendőri szervet. Súlyosabb sérülésnél a meg­gondolatlan, elhamarkodott el­szállítás, a nélkülözhetetlen el­sősegély biztosítása nélkül, minden jóakarat ellenére is ár­talmas lehet a sérültre nézve. Ha a járművezető látja, hogy a kényelmetlen, hordágy nél­küli gépkocsin szállítva csak súlyosbíthatná a sérült állapo­tát, tegyen meg helyben min­den tőle telhetőt, s a lehető leggyorsabban igyekezzen szak­szerű segítségről gondoskodni. Ily esetben azonban írásos üze­netet kell a helyszínen hagy­nia, amelyben rögzíti: hol, mi­kor s milyen állapotban talált a sérültre, milyen intézkedé­seiket tett, ill. hová ment segít­ségért, s feljegyzi nevét, címét és gépkocsija rendszámát. Az „Emberséget az utakon is“ jelszóhoz hozzátartozik: győz­zük le gátlásainkat, és segít­sünk egymáson életveszélyben! Dr. SZÍANTÖ GYÖRGY hírek SZTEREO HATTAMUA — ' AUTÓKBAN A Pioneer Electronic of Ame­rica cég (USA) olyan berende­zést fejlesztett ki, amelynek segítségével vibráció útján tes­tünk egészével érezhetjük a ze­nét. A párnázott háttámlát egyelőire csak gépkocsikba épí­tik be; a rádióból vagy magne­tofonból hangzó muzsika rez­géseit „közvetíti“ az autós tes­téhez. A háttámlának támasz­kodva a zene hatására kelle­mes, enyhe bizsergést éreznek a gépkocsivezetők, illetve az utasok, amely azonban a veze­tés biztonságát nem veszélyez­teti. iA zeneforráshoz kapcsolt különleges berendezés egyide­jűleg két erősítőt tud működ­tetni a gépjárműben. FORMA 1-ES VERSENYEK — LENGYELORSZÁGBAN? A Die Presse lap értesülése szerint északi szomszédaink merész terveket szőnek; a Poz­nan mellett épített 5 km-es kör­pályán néhány éven belül For­ma 1-es versenyeket akarnak rendezni. Ogy hírlik, hogy a poznani pálya alkalmassá tehe­tő Grand Prix futamok lebo­nyolítására. 1171. IX. 9. A nemzetközi gyermekév arra is ösztönzi a szülőket, hogy jobban törődjenek gyermekeik biztonságával az utakon. A bratislavai Exnár utcai óvodába járó gyerme­kek szülei például az óvoda kertjében közlekedési par­kot létesítettek. Nagyban hozzájárultak a munkához a Kerametal külkereskedelmi vállalat SZISZ szervezeté­nek tagjai és a Vasúti Automatizáló Vállalat szocialista munkabrigádjai. A közlekedési parkot a nemzetközi gyermeknapon adták át. Kép és szöveg: (r) A közlekedést itt a szabályokat legjobban ismerő gyer­mekek irányítják. Ezt kitüntetésnek tekintik ÚJ KÖZLEKEDÉSI PARK Szabad idejükben a vállalat szocialista munkabrigádjainak tagjai jelzőtáblákat készítettek MtSEAROI FERENC Személygépkocsik hibafelismerése r w I és helyszíni javítása A beállítás további sorrendje 10. Vizsgáljuk meg a rugóterhelésű szénrudat is. A tar­tórészben mozogjon könnyen, és felülete, amely az elosz­tópipával érintkezik, egyenletes tegyen. 11. Az elosztöfedélben levő rézszegmense-ket tisztítsuk meg és vizsgáljuk át a ife-dél belső felületét is, hogy nin- csemek-e rajta hajszálrepedéselk. Ha rendben találjuk, ak­kor a fedelet helyezzük vissza a helyére. 12. Ezután 13 gyújtógyertyákat és 'a kábeleket szereljük vissza a gyújtási sorrendinek megfelelően. A beállítás elvégzése után végezzünk próbafűtést a gép­kocsival. Ha például a 4. (direkt) fokozatban 40... 50 km/h sebességről hirtelen gyorsítani akarunk, és azt ta­pasztaljuk, hogy erős „csilingelő“, „csörgő“ hangot ad a motor, akkor túl nagyra állítottuk az előgyújtási. A be­állítás akkor jő, ha csekély ez a hang. H'a az előírásnál alacsonyabb oktánszámú benzinnel kell üzemeltetnünk a gépkocsinkat, akkor az előgyújtást a gyá­ri értéknek a táblázatban szereplő értékénél kisebbre cél­szerű állítani. A korrekciót úgy végezzük, hogy az elosztófejet elfor­dítjuk. A forgás irányával megegyezően elfordítva az elő- gyújtás csökken, ellenkező irányba fordítva nő. Az elfor- dítás 'miértéke igen csekély legyen. Ezután ismét próbával győződjünk meg arról, hogy jől dolgoztumk-e. Az előbbiekben leírt négyütemű motor gyújtásbeállítá­sától — bizonyos mértékig — eltér a kétütemű motor gyúj- tásbeállitása. 11 Kétütemű motorok gyújtásállítása Felépítésüknél fogva ezek a motorok nem eiosztófejjel, hanem úgynevezett alaplappal rendelkeznek. Lényegében az eltérés az, hogy ahány henger, annyi megszakító pár van az alaplapon. Példaként a Tra­bant 601 típusú gépkocsi gyúj­tásállításét ismertetjük: 1. A gépkocsi jobb elejét emeljük meg, jobb első kere­két vegyük le és megfelelően bakkóljuk alá. 2. A gyertyakábeleket ve­gyük le, és 0 gyújtógyertyákat csavarjuk ki. 3. A megszakítóház fedelét vegyük le és a ikét megszakító- pár érintkező távolságát a leg­magasabb bütyökállás 'mellett állítsak 'be 0,4 mm-re (1. áb­ra). 4. A röpsúlyfeszítőt a bütyök h-atlapfejű csavarjára helyez­zük fel és mindkét csapot nyomjuk a bütyök-horonyba. A feszítőszerszám külső gyűrűjét a felhelyezés előtt forgassuk egészen halra, majd a hosszú csavart húzzuk meg (a 2. áb­rán nyilakkal jelölve). 5. A feszítő -szerszám külső gyűrűjét forgassuk jobbra üt­közésig, és a rövid csavart húzzuk meg. (Most már a röp- súly teljesein feszítve van.) 6. A próbalárapa egyik -ká­belét kapcsoljuk az 1. számú megszakítóhoz, a másikat „test­hez“. 7. Kapcsoljuk be a gyújtást és forgassuk a motort forgás­irányában egyező irányba ad­dig, amíg a jelzés nincs ogy- vonalban a -forgatyúházon levő jelöléssel, rovátkával. (Egy ro­vátka jelzés az első henger gyújtáspontja, két rovátká a második henger gyújtáspontjá­nak jelzése.) E helyzetben a próbalámpának fe-1 kell villan­nia. Ha nem villan, úgy he­lyesbítést kell az alaplap állí­tásával elvégeznünk. Az alap lap 1, 2, 3 rögzítőcsavarját (3. ábra) csavarhúzóval lazítsuk meg és az alaplapot balra for­gassuk el mindaddig, -amíg a próba-lámpa fel nem villan, majd rögzítsük a csavarokat. 1. ábra — Megszakító: 1 csavar a bütyökhöz; 2 kondenzátor; 3 kenőfilc; 4 megszakító az 1-es hengerhez; 5 megszakító a 2-es hengerhez; B meg­szakítólap; 7 érintkező­távolság beállítócsavar­ja; 8 az alaplap tartó­csavarja; 9 az alaplap beállítócsavarja; 10 du- gaszoló csatlakozások 2. ábra — A feszítőké­szülék elhelyezése 3. ábra — Megszakító alaplap (Trabant 601 tí­pus) Ha a próbalámpa előbb villan fel, mint hogy a gyújtás­jelek egybeesnek, akkor a motort továbbforgatjuk addig, amíg ezek a jelek ismét egyvoríalba ne-rn kerülnek. Ezután az előbb említett csavarokat lazítsuk -meg, és az alaplapot addig forgassuk, amíg a próbalámpa el nem alszik, trtajd balra mozdítsuk kicsit Vissza a lámpafelvillanásig és itt rögzítsük. I *

Next

/
Oldalképek
Tartalom