Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-09-09 / 36. szám
KÉSZÜLÜNK AZ OJ PART-OKTATÁSI ÉVRE FELHASZNÁLJUK AZ ELMŰLT ÉV TAPASZTALATAIT A CSKP KB Titkársága az 1978/79- es pártokta-tási évben elért eredményeket értékéivé 1979. május 22-1 ülésén megállapította, hogy a pártoktatási év tartalmi iránya és a kommunisták felkészítésének fő irányvonala a pártoktatás egyes alakulataiban, és azon irányzatok, melyek ebben az oktatási éviben megnyilvánultak, megfeleltek a párt eszmei szükségletének és erre az elkövetkező oktatási évbon tovább kell építeni. A pártoktatás tartalmi iránya megfelel a pá rímünk a szükségleteinek, és feltételeket hoz létre a marxista—leninista elmélet, a pártpolitika -magyarázata és a fejlett szocialista társadalom építése gyakorlatának a pártkongresszus és a Központi Bizottság ülései határozatainak összekapcsolásához. SZERVEZETTEN, IGÉNYES MUNKÁVAL Mérlegen Az elmúlt párt oktatási éviben a párttagság iközel egyötöde a párt gazdaságpolitikájával Ismerkedett, a tagság 15 százaléka pedig a marxizmus—le- ninízmus három alkotó elemével. Az 1977/78-as oktatási évhez viszonyítva nagyobb 'figyelmet szenteltek a pártépítés elméleti és gyakorlati kérdéseinek, valamint pártunk történetének és más kérdéseknek. Azonban továbbra is elsőrendű feladat marad a pártoktatásban az elmélet összekapcsolása pártunk mindennapi gyakorlati politikájával. Az elmúlt pártoktatási évben az egyes tanulmányi alakú la tokban hall gátéként, Illetve propagandistaként több mint egymillió kommunista sajátította el a marxizmus—lendnizmus három alkotó elemiét. Továbbá több mint 150 ezer idős párttag vett részt az utcai pártszervezetek keretén belül politikai művelődésben. A pártoktatás tartalma elmélyítéséhez nagymértékben hozzájárul, hogy az összes tanulmányi körökben foglalkozták „A kommunisták felelőssége a CSKP XV. kongresszusa határozatainak teljesítéséért“ c. rendkívüli témával. E téma megvitatása elősegítette annak tüzetes felmérését, hogy o kommunisták milyen miértlökben veszik ki részüket a párt XV. kongresszusa által kitűzött irányvonal teljesítéséből az egyes munkahelyeken, hogyan tárják fel a fogyatékosságokat, és jelölik meg azt az utat, amely a munka minőségének, hatékonyságának fokozásához vezet. A színvonal emelése A pártoktatás elmélyítésének és színvonala emelésének jelentős tényezője továbbra is az előadók'és a propagandisták aktívája. A titkárság pozitívan értékeli ezen aktíva által végzett felelősségteljes munkát. A CSKP KB Elnökségének 1977. évi határozata a pártoktatás színvonala növekedésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az előadók a marxizmus— len-iniztmis egyetemének szintjén sajátítsák el a marxista—leninista tudományokat. Az elnökségnek ezen határozata ebben az évben éreztette hatását: a 'járási pártbizottságok párt- előadói egyre nagyobb számban rendelkeznek alapos marxista—leninista feme retekkel. A pártelőadélk és propagandisták ilyenirányú nevelését jelentősen elősegítik a kerületi pártiskolák, a járási művelődési otthonok keretén belül a tartalmi, mődszertani és elméleti szemináriumok. Módszertani feladatok Egyre nagyobb szerep hárul a mód szertani felkészítésre. Ezért a titkárság határozata felhívja a pártszerv-sk figyelmét, hogy a Jövőben még nagyobb figyelmet kell szentelni a mód szertani szemináriumoknak a szükséges pedagógiai alapelveik elsajátísásá ban. A pártszervek és pártszervezeteik a CSKP KB Elnöksége határozatával összhangban jelentős figyelmet szentelnek a kommunisták és pártonkívü- liek a pártoktatás egyes fokozataiba való differenciált besorolásának. Továbbá növekedett a kommunistáknak igényesebb oktatási alakulatokba, a kö zép és felső fokra valló besorolása. 1975-ben 411 ezer kommunista tanult ezen fokozatokon, az 1978/79-es évben számuk elérte az 555 ezret. Az alap fokú oktatásban a pártelőadők és pro pagandisták 16,5 százaléka vesz részt. A kommunistáik politikai művelődésével szsimibhn támasztott egyre magasabb követelmény fokozatos érvényesítése, valamint közép- és felsőfokon a hallgatók számának növekedése megfelel a párttagság fejlesztése szempontjainak, valamint a pártmunka objektív követelményeinek. A közép- és felső fokon a hallgatók számának növekedése azonban megköveteli a párt>1 szervektől a létszámemelés igényes Irányítását. Ott, ahol káderszeunpont- ból nem biztosított az esti iskola színvonallá, nincs elegendő számú és felkészített előadó, főként az üzemi, helyi és alapszervezeteknél, a létszám- emelés formai jellegű, és a kommunistáik felkészítésének a színvonallá csökken. A pártciktatás továbbra is fontos szerepei fölt be a tagjelöltek és fiatal párttagok eszmei-politikai felvértezésé- ben. A tagjelöltek oktatását, nevelését a legtapasztaltabb előadók vezetik. A jövendő tagok nagy többsége a politikai ismeretek alapja alakulataiban sajátítja el a politikai alapismereteket. Felkészítésük egyik jelentős formáját továbbra is a járási politikai iskola keretében végbemenő egyhetes tanfolyam alkotja. Itt megismerkednek a párlépítés és a pártmunka gyakorlati kérdéseivel, a bel- és a külpolitika Időszerű kérdéseivel. A tanfolyamok jó alapot nyújtanak a marxizmus—leni- nizmus további Ismereteinek elsajátításához. Hiányos megbízatás / A párttagságra va.16 felkészítésben még töib'b helyen előfordul, hogy a tagjelöltet nem bízzák meg képességeinek megfelelő feladatokkal, arról nem is beszélve, bogy néhány helyen maga a gazdasági vezetőség gördít -akadályokat a tanfolyamén valló részvétel elé. Az ilyen fogyatékosságok gátolják a tagjelöltek felkészítését, aminek az a következménye, hogy a párttaggá való átminősítés során állapítják meg, hogy a kétéves felkészülés időszakában a jelöltek nem ismerkedtek meg kellően pártunk programjával, s nem elég érettek a fel- vé'elre. A pártoktatásban előforduló fogyatékosságok' közé tartozik, hogy az oktatás magasabb színvonala elérése érdekében egyes járásokban különféle módszereket alkalmaznak azzal a céllal, hogy kimutathassák az elért eredményeket. Így kerülhet sor arra, hogy az esti iskola hallgatóival dolgozatot íratnak, amely azonban gyakran nem más, mint az, hogy a hallgatók a tankönyvekből kiírják a kívánt szöveget. A marxizmus—ilenánizmus hároméves esti egyetemén ma 38 ezer hallgató vesz részt. A hallgatók nagyszámú növekedése a színvonal csökkenését is maga után vonja. A nagy létszámú szemináriumi csoportok nem áttekint hetőlk, nehézkessé válik a szemináriumok és a gyakorlatok vezetése. Szükséges, hogy a járási pártbizottságok nagyobb figyelmet szenteljenek a hallgatók kiválasztásának, az oktatói-ne velői fegyelem betartásának, a hallgatók felkészítésének. A pártoktatás eszmei és nevelői célját az elkövetkezendő 1979—1980-as oktatási évben nagymértékben befolyásolja a tagsági igazolványok cseréje. Példa: a reális szocializmus összhangban azzal, hogy a reális szocializmus uralkodó irányzat a jelenkori világban a hiailadó mozgalmak ban, a reális szocializmus és annak nemzetközi jelentősége áll majd a kommunisták oktatásának középpont fában. Nagy figyelmet fogunk szentelni a marxizmus—leniinizmus klasz- sz’kusai elméleti hagyatékának pártunk dokumentumai, az SZKP, valamint a kommunista- és munkásmozgalom tapasztalatéi tanulmányozásának. A párt gazdasági és szociális politikája magyarázatában hangsúlyt kell fektetni annak tudatosítására, hogy a kommunisták e program megvalósításának hordozói az egyes munkahelyeken. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy milyen szerepet játszik a szocialista országok, így hazánk ellő rehaladásában, életében és fejlődésé ben a szocialista integráció elmélyítése. Hangsúlyozni kell a nemzeti és internacionalista érdekek egységének szükségességét. / A CSKP KB iplénumai határozatainak szellemében fokozott figyelmet fordí tünk arra, hogy -ml a jelentősége a párttagságnak, a kommunisták felelősségének a pártpolitika alkotásáért és annak megvalósításáért. Meg kell ér tetni, hogy a pártszérvek milyen szerepet játszanak a párt ideológiai, szervezői és lakcióeigysége megerősítésében Nem -feledkezhetünk meg a szocialista demokrácia elmélyítécéről, a dolgozók aktív részvételéről az állam és a társadalom irányításában. Az új oktatási év megszervezése alkalmából jelentős feladat vár vala mennyiünkre, de arra törekszünk, hogy a munkát tökéletesen elvégezzük mindenütt. PÉK VENDEL, a CSKP KB munkatársa A CSKP előrelátó és következetes gazdaságpolitikájának eredményeként az utóbbi három évtized alatt a rozsnyói (Roíííava) járás mezőgazdasága Is nagy fejlődésen ment keresztül. Az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztek a falu szocialista átépítését megelőzően alig 1,5 tonna gabonát takarították 'be egy-egy hektárról. Ma a szövetkezetek, állami gazdaságok ennek háromszorosára emelték a terméshozamot. Az iparszerű nagybani termelést meghonosító közös gazdaságaink a korábbi évekhez viszonyítva 60 kg hús helyett 270 kg-ot, tejből 338 liter helyett 795 litert termelnek -hektáronként, s a mezőgazdaságban foglalkoztatottaik létszámának jelentős csökkenése ellenére négyszeresére növelték a munkatermelékenységet. Eredményeink szépek és biztatóak. A járási párt- bizottság mégis úgy ítélte meg, hogy elmaradtak a kelet-szlovákiai kerület fejlettebb járásainak eredményei mögött. A XV. pártkongresszus határozatait körültekintően lebontottuk járásunk feltételeire, faladataink homloktéréibe pedig a gabonahozamok fokozását s az ország élelmiszerrel való ellátását állítottuk a növénytermesztés szakaszán. Célkitűzéseinket azonban nem sikerült elérni, az utóbbi években 6688 tonna gabonával maradtunk adósai az államnak. A növény termelésiben keletkezett kiesések miatt az állattenyésztésben előirányzott feladatainkat sem teljesítettük -kielégítően. Jóllehet a múlt évben 2400 tonna sertéshússal gazdagítottuk a közellátást, a tervezett 0,5 kg napi súlygyarapodással szemben csak 48 dekát sikerült elérni a vágósertéseik hizlalásában. Eredményeink kedvezőtlen alakulását jelentősen befolyásolta, hogy a Jelsavai Állami Gazdaság nagyhizlaldájában az elért átlagnál is 2 dekával volt alacsonyabb a .napi súlygyarapodás, holott a pelsőci (Pleäivec) Vörös Csillag EFSZ sertésgondozől 0,59 kg napi súlygyarapodás elérésével dicsekedhetnek. Bár csak néhány szemléltető adatot ragadtam -ki a sóik közül, eredményeink és hiányosságaink egyaránt kidomborítják az emberek hozzáállásának fontosságát. Arra figyelmeztetik a mezőgazdaságban dolgozó pártalapszervezeteinket, hogy az eddiginél is magasabb szintre emeljék tömegpolitikai munkájuk színvonalát, biztosítsanak nagyobb teret a bírálatnak, az igényességnek, a kezdeményezés kibontakozásának. Az utóbbi évtizedben jelentős előrehaladást értünk el a termelés központosításában. Járásunkban 1970- ben 60 egységes íöldmüvesszövetkezetet tartottunk nyilván, amelyek átlagosan 633 hektár földerületen gazdálkodtak. Jelenleg 14 szövetkezetünkben átlagosan 2330 hektáron folyik a termelés. A megnagyobbodott szövetkezeteknek kedvező feltételei vannak ahhoz, hogy a gazdálkodásunk egyes ágazataiban szélesebb köriben alkalmazzák a tudomány legújabb eredményeit, a kor követelményeinek megfelelően javítsák a munka minőségét és hatékonyságát. Nem hallgathatjuk el azonban azt a tényt sem, hogy a szövetkezetek összpontosítását, egyesítését követő időszakiban érezhető törés következett be a gazdasági vezetés és a termelésben dolgozók kapcsolatában. A vezetőség és a tagság kapcsolatának fontos mércéje a munka- és a technológiai fegyelem, a munkacsoportokban uralkodó elvtársi viszony, nem utolsósorban az elért eredmények színvonala. A szőNem kendőzzük el hibáinkat A ROZSNYÓI (R02NAVA) JÁRÁSBAN VÉGZETT PÁRTMUNKA TAPASZTALATAI vetkezeti alapszabályzat értelmében- sehol sem hanyagolhatják el a tagsági gyűléseik és a termelési értekezletek összehívását. A közös gazdaságok minden tagjának tudnia kell, hogy milyen úton halad a -szövetkezet, s mit vár tőle a vezetőség. Nem titok, hogy a tagság csak akkor bontakoztatja ki kezdeményező készségét, ha betartják a szövetkezeti demokráciát. Mezőgazdasági üzemeink dolgozói a mezőgazdaság szocialista építésének 30., valamint a SZNF 35. évfordulójának méltó köszöntésére 6 millió korona értékű fej, hús és gabona termelésére vállaltak kötelezettséget. Örvendetes tény, hogy a verseny élén a szocialista munka-brigádok állnak, amelyek példásan teljesítik vállalásaikat. Fontos azonban, hogy pártalapszervezeteink a kommunisták jő munkáján keresztül az eddiginél nagyobb mértékben bontakoztassák ki a mezőgazdasági dolgozók aktivitását. A legutóbb, amikor a tag k-önyvcsere előkészítésével kapcsolatosan elemeztük a mezőgazdaságban működő alapszervezeti pártbizottságok munkáját, egyértelműen megállapíthattuk, hogy egynéhány pártalapszervezet nam áll feladata teljesítésének magaslatán, nem befolyásolják kellő mértékben a szövetkezet és az állami gazdaság eredményeit, mivel munkáját nem -hatja át a céltudatosság és a harcias szellem. Gyakran előfordulnak olyan esetek -is, hegy az alapszervezeti pártbizottságok megelégszenek az elnök vagy az igazgató rendszerint semmitmondó statisztikai beszámolójával, olyan kérdésekről tárgyalnak, amelyben a gazdasági vezetés előzetesen már döntött. Ezekután nem csodálkozhatunk -azon, ha a párttagoknak és tagjelölteknek közömbös, hogy az együk istállóban miért jő, ugyanakkor a másikban miért nem kielégítő a tejhozam, a súlygyarapodás, a takarmányok gazdaságos felhasználása, az elhul- lásl arány magas százaléka, a gépkihasználás és a hektárhozamok alakulása. Pártalapszerve-zeteinknek a fejlődést gátló közöny felszámolására mozgósítaniuk kell valamennyi párttag és tagjelölt erejét. Feladataink sikeres teljesítéséhez adottak a feltételek annál is inkább, -mert alapsze-rvezeteink az utóbbi 3 év leforgása alatt 167 új tagjelöltet vettek fel az EFSZ tagainak, az állami gazdaságok pedig 92 el-vtársat a terma lő munkások soraiból. Kedvezően értékelhetjük továbbá azt a tényt is, hogy a felvettek közül 43 a nő, és 35 a magyar nemzetiségű tagjelöltek száma. Sok munka vár még pártala-pszervezeteinlkre. A kádereik -helyes kiválasztásánál és elhelyezésénél oda kell hatniuk, hogy a vezető dolgozók szilárdítsák szervező- és politikai munkájuk -iránt érzett felelősségüket. A párt vezető szerepének következetes érvényesítése megköveteli, -hogy azok a dolgozók, akik a legigényesebb problémák megoldását elsőrangú kötelességüknek -tartják, teljes mértékben megkapják a pártszervezetek segítségét és támogatását. Nevezetesem ezek közé sorolhatom leső elvtársat, a görgői Bálke Efsz-ből, Reginák elvtársat az újgömöri közös gazdaságból, KupCok elvtársat a Rozsnyói Erdőgazdálkodási Vállalatból, akik magas fokú munka- és technológiai fegyelmet követelnek meg a dolgozóktól. A nnak ellenére-, hogy a járási pártbizottság legutóbbi tanácskozása bátran rámutatott a hibákra, a munkánkban rejlő tartalékokra, sok lelke sítő eredménnyel is dicsekedhetünk. A kommunistákon múlik, hogy eredményeink a jövőben még szebbek legyenek. ÁRPÁD CEFFO, az SZLKP rozsnyói (RoZnava) JB titkára 197«. IX. 9. ÚJ SZÚ
