Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-09-09 / 36. szám
Elégedettem emlékszik a közösben átélt évekre, melyek lehetővé tették számára, hogy új házat építsen és nyugodt, békés körülményeik közölt felnevelje bárom lányát. — Úgy dolgoztunk mi kezdettől fogva, mintha _ csak a sajátunk lett volna az új gazdaság. Riczc bizony elővette a teleírt papírt és a másik oldalára is jegyzetelt, számolt. Büszke ama, hogy neve ott szerepel abban a „nagy, piros könyvben“, amelyet Tőketerebeaen (Trebisov) a járási székhelyem írattak vele alá, amikor kiváló munkájáért oklevéllel tüntették ki. Potocky István 1964-től elnöke a Vörös Zászló nevet viselő etfsz-nek. A kezdetnél nem volt ott — 1960-ban jött agronómusnlalk a Nagykaprot Gép- és Traktorállcmásról —, a közös gazdái'.,kodás történetét és eredményeit viszont jól ismeri. — A 2200 hektáros első szövetkezetnek 324 tagja volt. 1964-ban egyesültünk a Feketomezői Bfsz-szel 1975- ben pedig a mohcaamogyoróstval, így jelenleg 3740 hektáros gazdaságunkban 440 szövetkezeti tag dolgozik. Hogy hogyan, ama az eredményeink adják a választ — mondja és tovább sorolja az összehasonlítható adatokat. — Az ötvenes években búzából 18—22 mázsa vo'lt, ma elérjük a 48- at, kukoricából az első években 28 mázsát termielltek hektáronként, mostanában nem 'lehetetlen a hatvanon felüli terméshozam, cukorrépából az első eflsz 225 mázsát ént el, tavaly egy-egy hektárról 510 mázsát takarítottunk be. Az állattenyésztésben elsősorban a hfzóimarhák 1 kilogrammos súlygyarapodása és az anyakocánként! 17,3 darabos mialacelválasz- tás érdemel említést, de ugrásszerű fejlődés volt a szarvasmarha-, semtés- és juhtenyésztés más szakaszain is. A 2811 hektárnyi szánt Öterüf.etbő 1 90 hektáron zöldséget termesztünk, s mi csicserielk az elsők között adjuk a dolgozóik asztalára a korai káposztát, uborkáit, karfiolt, paprikát, paradicsomot és a töbhi vitamindús terméket. A közösből a község fejlesztésének támogatására is jut. Igazolja ezt a közelmúltban átadott feketemezői kultúrház, mélynek építéséből az efsz 70 százalékot vállalt, az új 50 férőhelyes estesért óvoda, melynek felépítéséhez a gépi berendezéseken kívül 600 ezer kororrával járult hozzá. A szövetkezet a közeli Nagykapos új lakónegyedben 12 háromszobás lakást épített dolgozói számára, táma- ga'tja a sportszervezetet és nem utolsósorban a három község kultúrcso- portjaiit, melyek közül a mohcsamo- gyórósi a legtevékenyebb. Az elnök szavai szerint az örökösök tovább gyarapítják elődeik hagyatékát. Ismert előttük a szövetkezet múltja és világos a jövője is. Elsősorban a fiatalítás, a mai 46 éves korátlag javítása a legfontosabb feladatok egyike, de tervben szerepel az állattenyésztés korszerűsítése, új istállók építése, a géppark fejlesztése, a központi műhely bővítése és nem utolsósorban a termelés színvonalának emelése, valamint a dolgozóik igényelnek miinél jobb kielégítése. A SZOCIALISTA MI10GAZDASAG OTIAN 117« IX. 9. A három évtizedes múlt feltárásánál írásos emlékekből szerettem voln'a kiindulni, de krónika helyett csupán néhány ,krónikással“ találkoztam. Az csupán? — kérdezhetné bárki, hiszen az élő szó, a szemtanú vallomása többet ér a leírt történelemnél. Igazait adhatnék nekik, de ha arra gondolok, hogy a következő jubileumkor esetleg mér hiába kutatnánk a közelmúlt történetét alakítók és jól ismerők után, aikkor csak részben teszem. Bocskay István, Sticza Mihály lés itöbb társuk ugyanis már soha, senkinek sem mondják el azjt, hogyían jutottak el a belépési nyilatkozat aláírásáig, mit vártak és kaptak a közöstől. A még emlékező, erősen őszülő, kérges kezű kortanúk vállát ötven, hatvan, sőt hetven év nyomja. Jő fél évszázad. Mii az a történelemiben — mondhatnánk, valóban nem sok. A harminc pedig még annál is kevesebb, mégis elég volt ahhoz, hogy gyökerestül megváltoztassa — más vidékhez hasonlóan — a csicseri (Ciöarovce) parasztok életét is. A medréből gyakran kilépő Latorca és az északi dombok, hegyek vizétől duzzadó Labore közeledésénél levő, évtizedek óta ezer lakos körüli település földművesei 1952-ig a felszabdalt lés egymás között a rang, vagyon és hozomány alapján elosztott parcel! ácsikákon gazdálkodtak, melyeiknek nagy részét a XIX. századig Osiraeri és Orosz nevezetű föld- birtokosok uralták. A 96—fői 107 méternyi tengierszlnt feletti magasságban fekvő taiajvizes, rétekkel és homoklerakódásos dombocskákkal tarkított Ung-vidéki ró- naság művelői a falu szocialista átépítésének kezdetén fél szemüket a környékein elsőnek megátokul t leleszi „közösön“ tartották. Jé példával szolgált számúikra a közeli Nagy- kapós (Veiké Kapusany), valamint Bodrogköz több községe is, igy a párt és állalmi szervek nagykáposi Járási bizottságainak agitátorai — alkík közül elsősorban Dancso Gyula, Pető Sándor és Giidics József említhető — az újban jobbat is látó asi cseri zsellérek és kisgazdák körében könnyűszerrel vitték győzelemre a haladás eszméit. Az Udács menti földeik megszállottái hittek a kommunisták biztató szavóiban, az új rendszer előnyében. Az emlókezők nevekkel halmoztak el. Bodnár Istvánnal, az 1952-ben alakult efsz első elnökével kezdik, majd Szilvást András, Majoros Mihály és Péter, Hornyák András, Krajnyik András és János kerülnek szóba — a belépési nyilatkozat első aláírói. Treszkot Mihályt, e helyi nemzeti bizottság akkori elnökét szintén a szervező bizottság egyik motorjaként emlegetik. A Latorca északi partján alakult közös gazdaság nem volt hosszú életű. A sajátot többre becsülő tagok hitetlensége, a tapasztalatban, valamint szaktudásban hiányos irányítás és a kezdeti tétovázás nem az egység malmára hajtotta a vizet. Egyévi próbálkozás után az említett okok miatt ismét Miki a miaga földecské- jérr kötött ki. Akadt, aki titkos vágyálmának beteljesülését látta a sikertelenségben, de voltak olyanok is, akik nem adták fel a reményt, újból próbálkoztak. Az első nekirugaszkodásról a községi krónikában egyetlen sovány mondat ócska Van, csakúgy, mint a papi birtokon 1955Jban megalakult kisszövetkezetről, melynek szervezője majd elnöke Kázsmér József volt. Az újrakezdés szervezettebben, átgondoltabban történt. Egy év múlva már ismét a „nagy közösről“ beszélt a falu. A szaraikat tettek követték és rövidesen újiből — de akkor már végleg — eltűntök a határt felszabdaló mezsgyék. Szűcs Gyula, Hornyák Gyula, Deák Péter, s 1964-től Potocky István elnökletével a csi- oserí földművesek felküzdötték magukat a járás legjobbjai közé. Hogy milyen volt a kezdet, arról a mia már nyugdíjas Riczo János fgy vall: — Elkezdtük, mert úgy láttuk és értelmeztük, hogy a közös gazdálkodás számunkra előnyösebb, könnyebb és jobb lesz. Csupán hét gazda ragaszkodott a régi, elavult termelé<y hez, ők az első induláskor nem álltak közénk. Nem tagadom, az ismeretlen közös út nehéznek bizonyult. A munkával persze nem vo'lt baj, mert az embereknek a földhöz való viszonya maradt a régi, csak az irányítás döcögött, nehéz volt megteremteni az akadt bőven tennivalója. Nappal én sem sokat üthettem a papírok felett, olyankor a mezőt jártam, figyeltem és ellenőriztem a munkáik menetét. Persze, a földet művelő társaimnak is volt elég teendőjük, mart a nehéz munkában a tehén-, ökrös és lovas- fogatokon meg az akkori szerszámokon kívül az emberek csak saját fizikai erejükre támaszkodhattak. Igen örültünk, amikor megjelentek az első traktorok és más gépek. Véleménye szerint a közelmúltban rengeteget fejlődött a mezőgazdaság, csak... ...eredményeink adják a választ összhangot. Ezt nem Is annyira a vezetők gyakorlatlansága okozta, mint az, hogy egyeseik nem nagyon adtaik az Irányító testület szavára, mentek a saját eszülk és elhatározásuk szerint, de a köz kárára. — Kezdettől fogva tizenhét évig én voltam az eflsz könyvelője mondja, s nem szégyenkezik bevallani, hogy a felelős munkát mindössze hét elemijével végezte. — Szerettem olvasni, számolni is, így 1952-ben engem küldtek Ko'lozisn'émára a könyvelők háromihónapos tanfolyamára. Első csoport voltunk. A három hőnap úgy élröpült, hogy néhány nyomtatvány klitöltéaére és egyikét irodai művelet gyakorlására idő sem maradt. Természetesen, aimi aikkor kimaradt, elsajátítására itthon 17 év alatt akadt alkalmam. Sokszor a magam kárán tanultam meg az újat, de csináltam, miivel kötelezett rá a köz iránti feleli ősség. Kevés szabad estém és vasárnapom volt, mert a könyvelést nem lehetett elnapolni, s ami azt illeti, kezdetben csak egyedül birkóztam a sok papírmunkával. A háromtagú vezetőségből, Illetve irodai beosztottból mindenkinek — Csak az bosszantja az embert — szólal meg belőle a szakember és gondos mezőgazdász —, hogy a kelet-szlovákiai síkság talajjavítását végző üzemeik dolgozói a tervezéskor mlárt nem tanulmányozzák alaposabban a táj természeti törvényeit. Előfordul ugyanis, hogy a rossz helyen és irányban kiásott csatornák több kárt okoztak, mint hasznot. Kajatin Miklós: — Gyermekkoromban a szomorú valóság kényszerítefit a bemekdaróci papi birtclkra szolgálni. Amikor a pap Csiceerbe jött, én is vele jöttem, s azóta Itt vagyok. Az efsz megalakításától kezdve az állattanyésziésften dolgoztam, először az anyakocáknál, később Kertész Sándorral és Lengyel Sándorral a fejősteheneiknél. Eleinte nem volt siló, abrak sem, szénát etettünk a jószággal és ha azt akartuk, hogy jó legyen a tejhozam, s a vele járó kereset, aikkor bejártuk legeltetve az egész határt. Sajnos tizenkét év után a kezem a fejest nem bírta tovább, s feleségemmel együtt a növeindékmarhákhoz men.türk és ott voltunk a nyugdíjkorhatár eléréséig. Az első közös aratás (Felvétel: Gazdag József + archívum) GAZDAG I0ZSEF Ricxo János Kajatin Miklós Potocky István, a csicseri efsz elnöke
