Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-09-02 / 35. szám
/ . It MUNKÁKUL ITARSADALRM HASZNAIK A magyar tanítási nyelvű iskolák harminc éve a számok tükrében 1979. IX. 2. A magyar 'tanítási nyelvű iskoláik harminc évre, küzdelmes, d« eredményekben gazdag múltra telk inthetnek vissza. A munkásosztály 1948-as februári győzelme az itt élő magyarság számára is meghozta a maga gyümölcsét. Pártunk lenini nemzetiségi politikája eredményeiként országszerte megnyithatták kapuikat a magyar tanítási nyelvű iskolák. Szocialista alkotmányunk biztosítja a .szülőiknek azt a jogot, hogy saját elhatározásuk szerint dönthetnek arról, milyen tanítási nyelvű iskolába adják gyermekeiket. Hazánk oktatási rendszerében érdemlegesebb változásra csak a felszabadu- IIás, különösen pedig 1948 februárja, az egységes oktatási rendszer bevezetéséről szőlő törvény jóváhagyása után kerülhetett sor. Az új törvény megváltoztatta a korábbi közoktatási rendszerit; egyenlő lehetőségeket biztosított a tanulásra — nemre, fajra, nemzetiségre és világnézeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Az 1949-bein megnyílt első magyar tanítási nyelvű iskolák tanulói ugyanolyan eséllyel 'indulhattak, mint az ország többi intézményének diákjai. lAz 1953-ais új oktatási törvény értelmében új típusú — nyolc- és tizenegyéves — iskolák létesülitek. Ojabb változás az 1960-as oktatási törvény életbe lépésével következett be. Ekkor alakultaik a kilencéves iskolák. Szocialista alkotmányunk megállapította, hogy a kommunista párt vezetésével jő úton haladunk, ne,veléspoliitekéink helyes. Ezután aránylag hosszú idő 'telik el, amíg újabb változások válnak szükségessé oktatási Tendszerünlkbein. 1976 júliusában Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága jóváhagyta az oktatási rendszer fejlesztését célzó irányelveket. Az új program szerint a tankötelezettség 16 éves koriig tart. E tervezet megvalósítása bosszú távú feladat. A burzsoá köztársaságban állandó követelés volt a magyar tanítási nyelvű polgári iskolák száménak növelése, mivel voltak magyar helységek, ahol csak szlovák polgári iskola volt. Például Du- naszerdabelyen (Dunajslká Streda), Gálán tán (Galamta), Rozsnyón (Roznava) stb. Az 1933—34-es tanévben 19 magyar nyelvű polgári Iskola működött 93 osztállyal 4399 tanulóval; egy osztályra átlagosan 46,2 tanuló futott. A magyar nemzetiségű tanulók 30 százaléka szlovák polgári iskolába járt, részben a szülőik elhatározásából, részben a kényszerhelyzet miatt. Szlovákiában 1931-be.n 4871 középiskolás vallotta magát magyar nezetiségűneik, ezek közüli 3843 magyar tanintézetbe, 938 más tanítási nyelvű középiskoláiba járt. A burzsoá köztársaságban a magyar középiskoláik száma nem felelt mieg a magy'ar nemzetiség számarányának. Az 1921—22-es tanéviben 13 magyar tanítási nyelvű gimnázium és egy tanítóképző működött. Nem volt jobb a helyzet a főiskolai oktatás terén sem, mivel a Komemsk^ Egyetemen csc'k magyar nyelvi tanszék volt. Forradalmi változást jelentett az 1948- as oktatási törvény, amely egyenlő feltételieket biztosított a műveltség megszerzésére valamennyi állampolgár számára. Az iskoláikban és más tanintézetekben díjmentes lett az oktatás. A párt és állami szervek intézkedéseket hoztak a nemzetiségeik jogi helyzetének rendezésére, így került sor a magyar tanítási nyelvű iskolák újraszervezésére is. M ár az 1948/49-es tanévben egyes szlovák iskoláik mellett magyar tanítási nyelvű párhuzamos osztályok nyíltak, de önálló magyar iskolák csak az 1949—1950-es tanévben létesültek; ezekben 110 régi pedagógus, 70 főiskolás és Számos képesítés nélküli tanító kezdte meg működését. A tanítók számára hosszabb-rövidebb szakmai-politikai tanfolyamokat szerveztek, hogy megismerkedjenek azokkal a feladótokkal, amelyek a magyar tanítási nyelvű iskolákra vártak. A magyar iskolák pedagógusai számára első ízben Trencianske Teplicén tartottak szakmai találkozót. A tanfolyam 1949. október 19-én kezdődött meg. Lőrinci Gyula, a CSEMADOK országos elnöke ismertette a Magyar Bizottság tevékenységéi. Október 22-én a tanfolyam résztvevői közé látogatott Laco Novomesky költő, oktatásügyi megbízóit. Magyar nyelvein elmondott felejthetetlen, elismerést kiváltó beszédéből internacionalista meggyőződés® és emberi hitvallása csengett ki. Méltatta a magyarság életében bekövetkezett politikai, kultúráim® változások jelent őségét és az ösz- szsijövetel fontosságát, s azt, hogy a magyar gyermekek anyanyelvükön tanulhatnak, az iskolák elérhetik a cseh és a szlovák iskolák tanítási szintjét. Kifejezésre juttatta reményét, hogy új korszak kezdődik a szlovákok és a magyarok egymás mellett élésében és megszűnnek a nemzetiségi súrlódások is. Az ■iskoláknak együk feladata az lesz, hogy elmélyítsék a szlovákok és a magyarok ‘közti barátságot, ápolják és kölcsönösen •tiszteletiben tartsák a két nép haladó hagyományait. Biztató szavai hitet öntöttek a .magyar tanítókba, akik ígéretet ■tettek, hogy teljes tudásúikkal részt vállalnak hazánk szocialista építésében. A magyar pedagógusok nem voltak egyedül e nehéz politikai-pedagógiai munkában, támogatták őket a kommunisták, a haladó vezető dolgozók és azok a magyar nemzetiségű szülők is, akik bíztak a pedagógusok eredményes oktató-nevelő munkájában és reájuk merték bízni gyermekeiket. Az 1949—50-©s tanítási évben 154 magyar osztályba 5100 tanuló járt. Az 1950—51-es tanév nagy változást hozott a magyar nemzetiségű gyermekek oktatásában. lEítíbem az iskolai évben már önálló igazgatású magyar tanítási nyelvű iskolák kezdték meg működésűiket. Az Iskolák és a tanulók száma rohamosan növekedett. A statisztikai adatok szerint az említett tanévben 609 iskola 1266 osztályába 50 463 tanuló járt. Tíz évvel később, az 1960—61-es iskolai évben már 2557 magyar osztályban 72144 re nőtt a tanulók száma. Az ötvenes években megvalósult a nemzetiségi kérdés egyik alaptétele, miszerint a szülőké a döntés joga. milyen tanítási nyelvű iskolába adják gyermekeiket. Bővült a középiskoláik hálózata is. Dél- Szlovákiában 1958-ban 22 általános magyar középiskola (gimnázium) működött 189 osztállyal és 5230 tanulóval. A szak- középiskoláik kiépítésié is folyamatosan történt; számuk az 1970—71-ies iskolai évben 26 (87 osztállyal), 2710 tanulóval. Az iskolák fejlődésével a pedagógusképzés azonban nem tudott lépést tartani. !A magyar tfenítási nyelvű iskolák kezdeményező szerepet játszottak a szlovák, a szovjet és más szocialista országok iskoláival .kötött baráti kapcsolatok kiépítésiében. Erek a kapcsolatok egyre erősödnek s na kölcsönös tapasztalatát- adás formájában folytatódik mind a pedagógusok, m nd a tanulók között. A legfelsőbb párt- és állami szervek az 1963—64-es években behatóan foglalkoztak ia nemzet ségi iskolák további fejlesztésével. A magyar nemzetiségű szülök többsége mérlegelve a párt- és állami határozatokat, arra a megállapításra jutott, hogy a kétnyelvű ember előnyökkel rendelkezik, szélesebb a műveltségi köre, ismeri saját népe történelmét és hagyományait s ez gyökeret ad, hovaitartozísi érzést biztosít, és az ilyen egyén értékeli a másik nemzet ■fiait is. J avult az iskolák anyagi ellátót,tsága, új iskolák épültek, ingyenes lett a tanszer és a tankönyv. Szlovákiában az 1969—70 es iskolai évben az alapiskolák tanulóinak számla 778 000, ebből 71605 tanuló magyar tanítási nyelvű alapiskolába vjárt. A miagyar pedagógusuk képesítésében is örvendetes változás történt a hetvenes években. A magyar tanítási nyelvű alapiskolák tanítóinak képzettségié — a statisztikái adaték szerint — valamivel jobb a szlovákiai átlagnál. A hetvenes évek_ elején, a demográfiai hullámvölgy idején az egész ország területén csökkent az iskolák száma; ez szembeötlő különösen a nemzetiségi iskolák terén. A magyar tanítási nyelvű alapiskolák száma az 1970—71-es tanévben 490, az osztályok száma 2854, ösz- szesen 68 902 tanulóval. Magyar nemzetiségűnek vallja magát 85 477 tanuló, tehát abban az iskolai évijén 16 575 magyar nemzetiségű gyerek járt szlovák vagy más nyelvű iskolába. Az 1975—76- os tanévben az arány így alakul: az iskolák száma 431, az osztályoké 2617, a tanulóké 59 592. Ha a korábbi arányokat összehasonlítjuk az újabbakkal, látjuk, hogy az IStoolálk száma 12,7 százalékkal, az .osztályoké 7,6 százalékkal, a tanulóké pedig 11,2 százalékkal csökkent. A magyar gimnáziumok száma az 1970—71-es iskolai évben 21 volt; 152 osztályban 4253 tanuló tanult. Az 1973— 74 es tanévben növekedés tapasztalható, mert 22 iskolában 159 osztály volt 4639 tanulóval. Az utóbbi időben sokat hallunk az új oktatási tervezet bevezetéséről. Iskoláink már megkezdték az új koncepcióra való fokozatos áttérést. Az ország valamennyi alapiskolájának alsó tagozatán egységes tantervek és tankönyveik alapján tanítanak. A nemzetiségeik számára törvény biztosítja az anyányelvi oki'lalást-neve- lést. A nemzetiségi Iskolák tantervében fontos helyet foglal el a szlovák nyelv, mert ez az egyik alapfeltétele a növendékek érvényesüi'iéséioek. A magyar nemzetiségű gyermekeiknek lehetőségük van arra, hegy az óvodát, valami nt az alap- és középiskolát anya- nyelvükön végezhessék. Az 1977—78-as tanévben Szlovákia 337 magyar tanítási nyelvű óvődájába 13 604 gyermek járt, ami 1840-nel több, mint az 1970—71-es tanévben. A 376 magyar tanítási nyelvű alapiskola 2395 osztályában 55 605 diák tanult. A magyar iskolákban közel 5000 tanító és nevelő működik. lovákiátan 11 önálló magyar gimnázium és hat önálló magyar tanítást nyalvű szakközépiskola van. Ezenkívül 10 gimnáziumban és 10 szak- középCskcCátan miagyar osztályok is vannak. A felsorolt önálló és közös igazgatású gimnáziumokban, illetve szakközépiskoláikban összesem 277 osztály van; ezekben 8670 diák tanul. Ezenkívül 2700 magyar nemzetiségű diák főleg monotípusú és speciális szakképzettséget nyújtó szlovák tanítási nyelvű középiskolában folytatja tanulmányait. Szakmai .képesítés megszerzésére magyar nyelven főleg a mezőgazdasági szaktaniinitézeickben vannak kedvező feltétetek. Szlovákiáiban 4 önálló magyar mezőgazdasági-műszaki szakközépiskola van; ezenkívül kilencben vannak magyar osztályok, bennük 1378 magyar diák tanul; 2893 ipari tanuló a gyakorlati és elméleti tudást az anvanyelvén sajátítja el. Fokozatosan nő az érettségit nyújtó szakmunkás- képzőkbe járó fiatalok száma. Cseh Szlovákia főiskoláinak és egyetemeinek nappali tagozatára az 1976—77-es tanévben 2600 magyar nemzetiségű diák járt, ebből Szlovákiában 2094 tanult. Levelező tagozatén Szlovákiában 675-en tanulnak. A magyar nemzetiségű hallgatók száma viszonylag alacsony, annak ellenéire, hogy az utóbbi időben e téren javulás mutatkozik. Az 1977—78- as tanévben Szlovákia felsőciktiaitá'Sl Intézményeibe már 553 magyar nemzetiségű diákot vettek fel. Ezek a pozitív tendenciák nem vezet - beinek önelégültséghez, ellenkezőleg, fontos, hogy még jobb munkára ösztö nözneneik pedagógust, tanulót egyaránt. Továbbra is megkü'öinibözfS'tett figyelmet kall szentelnünk a reál tantárgyak é> a szlovák nyelv oktatásának, a pálya- választás társa dalmű szempontjainak. A magyar tanítási nyelvű iskolák továbbra is esek akikor végeznek eredményes munkát, ha olyan tanulókat nevelnek, akik a társadalom minden szakaszán szakmait és politikai szempontból egyaránt slikerrsl helytállnak. A magyar tanítási nyelvű Iskolák eddigi eredményeiket elsősorban pártunk következei.ős lenini nemzetiségi politikájának köszönbsíiik. Bízvást mondhatjuk, hegy ezek az intézmények a minőségi munka terén felsorakoztak a cseh és a szlovák iskolák mellé. A tanulók megállják helyükéit nemcsak a felsőoktatási intézményeikben, hanem becsülete-• son helytállnak a munkahelyeken is. Ha figyelembe vesszük, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolák tanulóinak zöme munkás-paraszt származású, akik a szü leik‘ól nem minden esetiben kaphattak kellő segíti légiét .a. tanulásban, s ennek ellenére iskoláink elérték a cseh és a szlovák lianini'jézstek oktatási színvonalút, sikkor ez ékes bizonyítéka a magyar nemzetiségű pedagógusok jő munkájának. Dr. MOLNÁR JÁNOS Bencsics G. Katalin: DAL
