Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-08-19 / 33. szám
1979. II. 19. N V3 Országszerte általában azokban a községekben alakultak az első közős gazdaságok, melyeikben korábban mély gyökereket vert a munkásmozgalom, ahol a kommunisták elvhű, elkötelezett pontúkat munkát végeztek. Zétényben (Ziatín), ebben a Latorca menti községben is a kommunisták, a 'KUbünicaky gróf, majd a Fusch-birt ok volt zsellérei és a velük szimpatizáló, a haladás gondolatát megértő kisgazdák voltak, a szövetkezeti gazdálkodás kezdeményezői, az előkészítő bizottság tagjai. Ondrej Plutko elvtárs élete is szorosan összefügg a zétényi közös gazdaság megalakulásává#, fejlődésével, felvirágoztatásával. Fiatjai pedagógusként a könyvelés# munkában segített, majd több éven át elnöke volt a szövetkezetnek. Mindaddig,' míg nem lett járási párttifkár, először Tőketerebe- sen (Trebisov), később pedig Micha- lovcébem. Ogy érzem — ő maga is ezt vallja —>, éppen Zétényben indult el azon az úton, melyen haladva a pedagógusból mezőgazdász, a szövetkezet állapító tagja, könyvelője, elnöke, majd magasabb tisztségben, járási vászon yílatban is, a korszerű szocialista mezőgazdaság építésének, fejlesztésének egyik irányítója lett. Találkozót beszéltünk meg, de kívánsága szerint nem jelenlegi munkahelyién, az S2LKP Müchalovcei Járási Bizottságán. Emlékeket felidézni ott a legjobb, ahol azck lejátszódnak, ezért ragaszkodott a zétényi találkozónkhoz. Érthető ez a ragaszkodás, hiszen több mtmt három évtizeden keresztül ebben a faluban étit és dolgozott. • * * Alig száradt meg a tinta a fiatal kommunista tanító oklevelén, amikor 1948-ban 'kinevezik Zéténybe, a két- osztályos iskola igazgatójává. Nem volt könnyű dolga, mert szülőfalujában, Vrbnica községben kevés magyar szót hallott. Szerencséjére Zétényben többen tudtak szlovákul, később pedig ő tanult meg magyarul. Dassan ugyan, de tartós 'barátság szövődött közte és a bettybeliek között. Szívesen emlékezik Pokol Gyulára, a szövetkezet pártszervezetének közelmúltban elhunyt elnökére, akivel évtizedeken keresztül szorosan együttműködött. — Pokol elvtárs annak idején, az első találkozásunkkor azt kérdezte tőlem: „Plutko élvtárs, ért maga a labdarúgáshoz?“ Amikor közöltem vele, hogy én is játszottam, örvendezve összedörzsölte a kezét, s így szólt: „Maga a mi emberünk, a falu ifjúságát miagára bízzuk ...“ A sportéletért Is felelős tanító jó munkát végezhetett, mert a zétényi labdarúgó csapat felkerült abba az osztályba, melyben csak a nagyközségek együttesei játszottak. A rátermett fallusi tanító abban az időben a község életiének minden területén részese, irányítója volt az eseményeknek, jelén volt minden rendezvényen, sót főszervezője volt a legtöbbnek. — Alig töltöttem néhány hetet Zétényben, Csamaikovács 'Mihály, a bodrogközi munkásmozgailom veterán harcosa, a párt egyik alapító tagja felkeresett és meghívott a pártszervezet vezetőségi gyűlésére, mélynek később én is tagja lettem. Sokat tanultam ezektől az idősebb, a munkások érdekéiért folytatott harcokban edződött kommunistáiktól. Azt is nekik köszönhetem, hogy tudok magyarul. A CSKP IX. kongresszusát követő időszakban a zétényi kommunisták is elhatározták, hogy közös gazdaságot alakítanak. Létrejött az előkészítő bizottság. Elnöke Csamakovics Mihály volt. A tagok között szerepelt Kovács János — később elnök — Sztankovszky 'Mihály, Pankulics János, Dorka Mihály, Kekes József, Ondrej Plutko. — Nekem, mint az előkészítő bizottság tagjának az volt a szerepem, hogy ellássam az írásbeli teendőket, részt vegyek az agitációs munkában ... — folytatta Piluíko elvtárs. — De sok gyűlésen vettünk részt! Tanácskoztunk, eldöntöttük, kit hogyan szervezünk be. Ebben a munkában sokat segítettek a volt király helmed járás vezetői, aktivistái: Kábák Ferenc, Lefkovios József, K'acsmarik József, Gulyás Béla, Benedek Gyula, Bagos Béla, Butiky Sándor, Csáji László, Mátyás István, Matyi János, Perdúk Mihály, Iván András és más elvtársak. Tudvalevő, nem volt ez könnyű korszak, amikor a földhöz könömsza- kadtáig ragaszkodó földművesek tudatában kellett „átállítani a váltót“ Elkötelezetten a szocialista mezőgazdaság építéséhez vezető út felé. 'Akárcsak Leleszen a papi nagybirtok, vagy Eattyányban a „béi’.yi báró“ kizsákmányolt munkásai, Zétényben is a Fusoh-birtok volt napszámosai, zsellérei értették meg elsőkként a kommunisták által javasolt szövetkezetesltés lényegét ebben látván a földet munkáló ember boldogabb jövőjét. Plutko elvtárs a zétényi szövetkezet első tagjaira gondolva említi többek között Hajdú József, Jascseg Pál, B oh ács István, Bukus József, Mihály Miklós, Molnár Imre, Bufla András, Simíko György, Csamakovics László, Bohács Géza, Simko Antal, Költő László, Ham'nda András — hosszú évekig volt elnök —, Buti János, Vojt- ko János nevét. Tisztelettel, szeretettel beszél róluk. A fiatal tanító 1950-ben Zétényben talált élettársra, s a családalapítás kétségtelenül közrejátszott abban, hogy több mint harminc éven át hű maradt Zétény községhez. Délelőtt tanított, ebéd után, néha késő estig — felesége segítségét is igényelve — a közös gazdaság adminisztratív ügyintézésével foglalatoskodott, könyveit, a 'levelezést végezte. A szövetkezetnek kezdetben nem is volt könyvelője, később pedig Bertámé Magyar Erzsébet, nem győzte egyedül az irodai munkát. — Különösen 1953 után, amikor a közismert okokból, Zétényben is sokan kiléptek a szövetkezetből, majd visszatértek, nagyon sok munka volt az irodában — hangsúlyozta Plutko elvtárs. Rendezni kellett a vagyonjogi problémákat. Ezek abból adódtak, hogy a kilépő.tagok az állatállományukat elvitték a közösből, vissza pedig anélkül tértek. Plutko elvtárs pedagógiai tevékenységére is felfigyelték a járási szervek, az 1958-60-as években megbízták a jnb iskolaügyi osztályának vezetésével. Közben a zétényi szövetkezet aktivistája is volt. A területi átszervezés után, 1960 jú ius elsejétől Tőketerehesen a járási ú'ikolaügyl bizottság elnökévé választják. Pártfeladatként vállalja ezeket a tisztségeket, de szíve visszahúz a mezőgazdasághoz. A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán végzi tanulmányait, s 1966- ban mezőgazdasági mérnökként tér haza. — A járási pártbizottság vezető titkára, Vojtech Majkút elvtárs azt akarta, vállaljam el a mezőgazdasági járási párttltkár tisztségét — folytatja emlékezéseit Plutko elvtárs. — Kértem, engedje, hogy négy-öt évig a termelésben dolgozhassam. Azzal a kikötéssel egyezett be!©, hogy még találkozunk a párlapparátusban. Neki lett igaza ... Közben bizalmat szavaz neki a zá- tényii szövetkezet tagsága; 1966-ban elnökké választják. Ezen a poszton hat évig dolgozott, minden erejét, tudását a szövetkezet fejlődésének, szenteli. A vezetése 'alatt álló zétényi szövetkezet hat év alatt a terméshozam okát a kalászosc&ból 10—11 mázsává#, cukorrépából 100—130 mázsával, takarmányrépából 300 mázsával növeli. Szép eredményeket értek el az állattenyésztésben #s. Sokszor ellátogattam a zétényi szövetkezetbe, több alkalommal jártam az elnökkel a határban. Mindig ntegj lepett valami újjal, „ceruzavégre“ valóval. A céltudatos szervező munka, a tagság szorgalma, igyekezet©, meghozta a várt eredményeket. A zétényi szövetkezet abban az időben a trebiScvl járás, sőt a kelet-szlovákiai kerület élenjáró közös gazdaságai közé sorakozott fel. Felejthetetlen, közös élményként elevenítjük fel a szövetkezet megalakulásának 20. évfordulója alkalmából 1969-ben megrendezett jubileumi taggyűlést. Ezen többek között részt vett ■kedves ismerősünk. Valerian Grigor- jevics Tolsztov szovjet professzor és publicista, aki a felszabadító harcok idején Kórál yhelmec (Královsky (Chintáé) mellett megsebesült, s ellátogatott az őt ápoló Fekete család hoz. Ez a jubileumi taggyűlés világos képet adott a közel 1400 hektáros zétényi szövetkezet rohaínos fejlődé séről. Az elismerés hangján emlékeztek meg azokról, akik lerakták a szövetkezet alapjait, akik 1949-ben 28 hektár szántóföldön, 10 hektár legelőn, 170 hektár réten, ‘két pár lóval, huszonöt szarvasmarhával, tizenhárom sertéssel kezdtek el közösen gazdálkodni. A szövetkezet épületeinek 'az értéke 1952-ben 127 ezer koronát tett ki, 1969-ben már hatmillió koronára emelkedett. A gépek értéke 1952-ben csupán 22 ezer koronát tett ki, 1969-ben pedig már elérte a 2,7 millió koronát. A szövetkezet negyedszázados jubileumi taggyűlésén, melyen Plutko elv- társ már a Tőketerebesi Járási Pártbizottság titkáraiként vett részt — az is elhangzott, hegy az ötödik ötéves terv dőszakra tervezett 36,3 mázsa helyett 49,1 mázsa hektárhozamot értei el gabonaneműkből. A cukorrépá ból hektáronként elért 672 mázsái; hoz.met már n.sm számították rend kívülinek, hőszen tíz éven keresztül hasonló eredményeket mutattak fel. Abban az időben minden egyes hektár termőföildbe 243 mázsa tiszta tápértékét juttattak, s nem vé'etlen, hogy búzából 102, árpából 115, cukor répából 151, korai burgonyából 236, zöldségféléikből közel 260 százalékra teljesítették termelési tervüket. A gazdasági fejlődés kedvező változásokat idézett elő Zétény község arculatában, az Itt élő emberek életében. Az ő példájuk Is ékesen bizonyltja a CSKP mezőgazdasági politikájának he’yességét, a IX. pártkongresz- szus határozatainak ‘időszerűségét, s nrm kevésbé azt is, 'hogy a több mint 30 esztendővel ezelőtt megkezdett út, a szocialista mezőgazdaság építését kezdeményező kommunisták, köztük Ondrej Plutko elvtárs elkötelezett munkája, a szövetkezeti földművesek boldogulásához, magasabb életszínvonaluk megteremtéséhez vezetett. Ondrej Plu'Jko elvtársat a felsőbb szervek 1972-bsn az SZLKP Trebisovi Járási Bizottságának mezőgazdasági titkári teendőivel bízták meg. Négy éve pedig a miohalovcei járási párt- bizottságon tölt# be ezt a tisztséget. Azt a hasznos politikai5 munkát, amit harminc évvel ezelőtt Zétény községben elkezdett Plutko ©Ívtárs, magasabb szinten, tovább folytatja a szocialista mezőgazdaság további felvirágoztatásáért. KULIK GELLERT Amikor az első kombájn megérkezett. . Ondref Plutko 03 3 p* I—» ( 0 <r Keket Jóisi bácsi
