Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-08-19 / 33. szám

1979. II. 19. N V3 Országszerte általában azokban a községekben alakultak az első közős gazdaságok, melyeikben korábban mély gyökereket vert a munkásmoz­galom, ahol a kommunisták elvhű, elkötelezett pontúkat munkát végez­tek. Zétényben (Ziatín), ebben a La­torca menti községben is a kommu­nisták, a 'KUbünicaky gróf, majd a Fusch-birt ok volt zsellérei és a velük szimpatizáló, a haladás gondolatát megértő kisgazdák voltak, a szövetke­zeti gazdálkodás kezdeményezői, az előkészítő bizottság tagjai. Ondrej Plutko elvtárs élete is szo­rosan összefügg a zétényi közös gaz­daság megalakulásává#, fejlődésével, felvirágoztatásával. Fiatjai pedagógus­ként a könyvelés# munkában segített, majd több éven át elnöke volt a szö­vetkezetnek. Mindaddig,' míg nem lett járási párttifkár, először Tőketerebe- sen (Trebisov), később pedig Micha- lovcébem. Ogy érzem — ő maga is ezt vallja —>, éppen Zétényben indult el azon az úton, melyen haladva a pedagó­gusból mezőgazdász, a szövetkezet állapító tagja, könyvelője, elnöke, majd magasabb tisztségben, járási vá­szon yílatban is, a korszerű szocialista mezőgazdaság építésének, fejlesztésé­nek egyik irányítója lett. Találkozót beszéltünk meg, de kí­vánsága szerint nem jelenlegi mun­kahelyién, az S2LKP Müchalovcei Já­rási Bizottságán. Emlékeket felidézni ott a legjobb, ahol azck lejátszódnak, ezért ragaszkodott a zétényi találko­zónkhoz. Érthető ez a ragaszkodás, hiszen több mtmt három évtizeden keresztül ebben a faluban étit és dol­gozott. • * * Alig száradt meg a tinta a fiatal kommunista tanító oklevelén, amikor 1948-ban 'kinevezik Zéténybe, a két- osztályos iskola igazgatójává. Nem volt könnyű dolga, mert szülőfalujá­ban, Vrbnica községben kevés magyar szót hallott. Szerencséjére Zétényben többen tudtak szlovákul, később pe­dig ő tanult meg magyarul. Dassan ugyan, de tartós 'barátság szövődött közte és a bettybeliek között. Szívesen emlékezik Pokol Gyulára, a szövetkezet pártszervezetének kö­zelmúltban elhunyt elnökére, akivel évtizedeken keresztül szorosan együttműködött. — Pokol elvtárs annak idején, az első találkozásunkkor azt kérdezte tőlem: „Plutko élvtárs, ért maga a labdarúgáshoz?“ Amikor közöltem ve­le, hogy én is játszottam, örvendezve összedörzsölte a kezét, s így szólt: „Maga a mi emberünk, a falu ifjúsá­gát miagára bízzuk ...“ A sportéletért Is felelős tanító jó munkát végezhetett, mert a zétényi labdarúgó csapat felkerült abba az osztályba, melyben csak a nagyköz­ségek együttesei játszottak. A ráter­mett fallusi tanító abban az időben a község életiének minden területén ré­szese, irányítója volt az események­nek, jelén volt minden rendezvényen, sót főszervezője volt a legtöbbnek. — Alig töltöttem néhány hetet Zé­tényben, Csamaikovács 'Mihály, a bod­rogközi munkásmozgailom veterán harcosa, a párt egyik alapító tagja felkeresett és meghívott a pártszer­vezet vezetőségi gyűlésére, mélynek később én is tagja lettem. Sokat ta­nultam ezektől az idősebb, a munká­sok érdekéiért folytatott harcokban edződött kommunistáiktól. Azt is ne­kik köszönhetem, hogy tudok ma­gyarul. A CSKP IX. kongresszusát követő időszakban a zétényi kommunisták is elhatározták, hogy közös gazdaságot alakítanak. Létrejött az előkészítő bizottság. Elnöke Csamakovics Mi­hály volt. A tagok között szerepelt Kovács János — később elnök — Sztankovszky 'Mihály, Pankulics Já­nos, Dorka Mihály, Kekes József, Ondrej Plutko. — Nekem, mint az előkészítő bi­zottság tagjának az volt a szerepem, hogy ellássam az írásbeli teendőket, részt vegyek az agitációs munká­ban ... — folytatta Piluíko elvtárs. — De sok gyűlésen vettünk részt! Ta­nácskoztunk, eldöntöttük, kit hogyan szervezünk be. Ebben a munkában so­kat segítettek a volt király helmed járás vezetői, aktivistái: Kábák Fe­renc, Lefkovios József, K'acsmarik Jó­zsef, Gulyás Béla, Benedek Gyula, Bagos Béla, Butiky Sándor, Csáji László, Mátyás István, Matyi János, Perdúk Mihály, Iván András és más elvtársak. Tudvalevő, nem volt ez könnyű korszak, amikor a földhöz könömsza- kadtáig ragaszkodó földművesek tu­datában kellett „átállítani a váltót“ Elkötelezetten a szocialista mezőgazdaság építésé­hez vezető út felé. 'Akárcsak Leleszen a papi nagybir­tok, vagy Eattyányban a „béi’.yi báró“ kizsákmányolt munkásai, Zétényben is a Fusoh-birtok volt napszámosai, zsellérei értették meg elsőkként a kommunisták által javasolt szövetke­zetesltés lényegét ebben látván a földet munkáló ember boldogabb jö­vőjét. Plutko elvtárs a zétényi szövetke­zet első tagjaira gondolva említi töb­bek között Hajdú József, Jascseg Pál, B oh ács István, Bukus József, Mihály Miklós, Molnár Imre, Bufla András, Simíko György, Csamakovics László, Bohács Géza, Simko Antal, Költő László, Ham'nda András — hosszú évekig volt elnök —, Buti János, Vojt- ko János nevét. Tisztelettel, szeretet­tel beszél róluk. A fiatal tanító 1950-ben Zétényben talált élettársra, s a családalapítás kétségtelenül közrejátszott abban, hogy több mint harminc éven át hű maradt Zétény községhez. Délelőtt ta­nított, ebéd után, néha késő estig — felesége segítségét is igényelve — a közös gazdaság adminisztratív ügyin­tézésével foglalatoskodott, könyveit, a 'levelezést végezte. A szövetkezet­nek kezdetben nem is volt könyvelő­je, később pedig Bertámé Magyar Er­zsébet, nem győzte egyedül az irodai munkát. — Különösen 1953 után, amikor a közismert okokból, Zétényben is so­kan kiléptek a szövetkezetből, majd visszatértek, nagyon sok munka volt az irodában — hangsúlyozta Plutko elvtárs. Rendezni kellett a vagyon­jogi problémákat. Ezek abból adód­tak, hogy a kilépő.tagok az állatállo­mányukat elvitték a közösből, vissza pedig anélkül tértek. Plutko elvtárs pedagógiai tevékeny­ségére is felfigyelték a járási szer­vek, az 1958-60-as években megbíz­ták a jnb iskolaügyi osztályának ve­zetésével. Közben a zétényi szövet­kezet aktivistája is volt. A területi átszervezés után, 1960 jú ius elsejétől Tőketerehesen a járási ú'ikolaügyl bi­zottság elnökévé választják. Pártfel­adatként vállalja ezeket a tisztsége­ket, de szíve visszahúz a mezőgazda­sághoz. A Nyitrai Mezőgazdasági Fő­iskolán végzi tanulmányait, s 1966- ban mezőgazdasági mérnökként tér haza. — A járási pártbizottság vezető tit­kára, Vojtech Majkút elvtárs azt akarta, vállaljam el a mezőgazdasági járási párttltkár tisztségét — folytat­ja emlékezéseit Plutko elvtárs. — Kértem, engedje, hogy négy-öt évig a termelésben dolgozhassam. Azzal a kikötéssel egyezett be!©, hogy még találkozunk a párlapparátusban. Ne­ki lett igaza ... Közben bizalmat szavaz neki a zá- tényii szövetkezet tagsága; 1966-ban elnökké választják. Ezen a poszton hat évig dolgozott, minden erejét, tu­dását a szövetkezet fejlődésének, szenteli. A vezetése 'alatt álló zétényi szövetkezet hat év alatt a termésho­zam okát a kalászosc&ból 10—11 má­zsává#, cukorrépából 100—130 mázsá­val, takarmányrépából 300 mázsával növeli. Szép eredményeket értek el az állattenyésztésben #s. Sokszor ellátogattam a zétényi szö­vetkezetbe, több alkalommal jártam az elnökkel a határban. Mindig ntegj lepett valami újjal, „ceruzavégre“ valóval. A céltudatos szervező mun­ka, a tagság szorgalma, igyekezet©, meghozta a várt eredményeket. A zé­tényi szövetkezet abban az időben a trebiScvl járás, sőt a kelet-szlovákiai kerület élenjáró közös gazdaságai kö­zé sorakozott fel. Felejthetetlen, közös élményként elevenítjük fel a szövetkezet megala­kulásának 20. évfordulója alkalmából 1969-ben megrendezett jubileumi tag­gyűlést. Ezen többek között részt vett ■kedves ismerősünk. Valerian Grigor- jevics Tolsztov szovjet professzor és publicista, aki a felszabadító harcok idején Kórál yhelmec (Královsky (Chintáé) mellett megsebesült, s el­látogatott az őt ápoló Fekete család hoz. Ez a jubileumi taggyűlés világos képet adott a közel 1400 hektáros zétényi szövetkezet rohaínos fejlődé séről. Az elismerés hangján emlékez­tek meg azokról, akik lerakták a szö­vetkezet alapjait, akik 1949-ben 28 hektár szántóföldön, 10 hektár lege­lőn, 170 hektár réten, ‘két pár lóval, huszonöt szarvasmarhával, tizenhá­rom sertéssel kezdtek el közösen gazdálkodni. A szövetkezet épületei­nek 'az értéke 1952-ben 127 ezer ko­ronát tett ki, 1969-ben már hatmillió koronára emelkedett. A gépek értéke 1952-ben csupán 22 ezer koronát tett ki, 1969-ben pedig már elérte a 2,7 millió koronát. A szövetkezet negyedszázados jubi­leumi taggyűlésén, melyen Plutko elv- társ már a Tőketerebesi Járási Párt­bizottság titkáraiként vett részt — az is elhangzott, hegy az ötödik ötéves terv dőszakra tervezett 36,3 mázsa helyett 49,1 mázsa hektárhozamot ér­tei el gabonaneműkből. A cukorrépá ból hektáronként elért 672 mázsái; hoz.met már n.sm számították rend kívülinek, hőszen tíz éven keresztül hasonló eredményeket mutattak fel. Abban az időben minden egyes hek­tár termőföildbe 243 mázsa tiszta táp­értékét juttattak, s nem vé'etlen, hogy búzából 102, árpából 115, cukor répából 151, korai burgonyából 236, zöldségféléikből közel 260 százalékra teljesítették termelési tervüket. A gazdasági fejlődés kedvező válto­zásokat idézett elő Zétény község ar­culatában, az Itt élő emberek életé­ben. Az ő példájuk Is ékesen bizonylt­ja a CSKP mezőgazdasági politikájá­nak he’yességét, a IX. pártkongresz- szus határozatainak ‘időszerűségét, s nrm kevésbé azt is, 'hogy a több mint 30 esztendővel ezelőtt megkezdett út, a szocialista mezőgazdaság építését kezdeményező kommunisták, köztük Ondrej Plutko elvtárs elkötelezett munkája, a szövetkezeti földművesek boldogulásához, magasabb életszínvo­naluk megteremtéséhez vezetett. Ondrej Plu'Jko elvtársat a felsőbb szervek 1972-bsn az SZLKP Trebisovi Járási Bizottságának mezőgazdasági titkári teendőivel bízták meg. Négy éve pedig a miohalovcei járási párt- bizottságon tölt# be ezt a tisztséget. Azt a hasznos politikai5 munkát, amit harminc évvel ezelőtt Zétény községben elkezdett Plutko ©Ívtárs, magasabb szinten, tovább folytatja a szocialista mezőgazdaság további fel­virágoztatásáért. KULIK GELLERT Amikor az első kombájn megérkezett. . Ondref Plutko 03 3 p* I—» ( 0 <r Keket Jóisi bácsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom